3/1967. (I. 29.) Korm. rendelet

a gyermekgondozási segélyről

1. §[1] (1) A dolgozó nőt a szülési szabadság lejártát követően a gyermek három éves korának betöltéséig gyermekgondozási segély illeti meg, ha:

a) a szülést közvetlenül megelőző másfél éven belül összesen 12 hónapig munkaviszonyban állt és

b) legalább napi 6 órai munkaidővel dolgozott, továbbá

c) a gyermek gondozása céljából fizetésnélküli szabadságot vesz igénybe [Mt. V. 57. § (2) bekezdés].

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett másfél évi időtartamba nem számít be

a) a keresőképtelenség ideje,

b) a rokkantsági nyugdíj, illetőleg a baleseti járadék folyósítás ideje,

c) a mezőgazdasági biztosítottaknál a december hó 1. és a következő év március hó 31. napja közötti idő,

d) az 1/A. § alapján folyósított gyermekgondozási segélyezés időtartama.

(3) Gyermekgondozási segélyre jogosult az a dolgozó nő is, aki bármely iskola (tanintézet) nappali tagozatán végzett tanulmányok befejezését követően 90 napon belül

a) munkaviszonyt, vagy kisipari szövetkezeti tagsági viszonyt létesít és fennállnak az (1) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott feltételek, továbbá aki

b) mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezeti tagsági viszonyba lép.

(4) A (3) bekezdésben említett 90 napi időtartamba nem kell beszámítani a keresőképtelenséggel járó betegség, valamint a rokkantsági nyugdíj, illetőleg a baleseti járadék folyósításának idejét.

1/A. §[2] (1) Az 1. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglalt feltételek fennállása esetén az anya a gyermekgondozási segélyre akkor is jogosult, ha a próbaidővel, vagy határozott időre létesített munkaviszonya a szülési szabadság ideje alatt megszűnik.

(2) Tovább kell folyósítani a segélyt, ha a próbaidővel, vagy határozott időre létesített munkaviszony a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetésnélküli szabadság ideje alatt megszűnik.

(3) A gyermekgondozási segély a dolgozó nőt örökbefogadott, mostoha, nevelt gyermeke után is megilleti.

2. § (1) Gyermekgondozási segélyre jogosult az a nő is, aki a fegyveres erők, fegyveres és rendészeti testületek hivatásos, illetőleg továbbszolgáló állományú tagja, illetőleg kisipari szövetkezetnél, vagy mezőgazdasági termelőszövetkezetnél tagsági viszonyban áll.

(2)[3] A mezőgazdasági termelőszövetkezet és a mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban: mezőgazdasági termelőszövetkezet) nőtagja gyermekgondozási segélyre abban az esetben jogosult, ha a szülést megelőző naptári évben vagy a szülést megelőző tizenkét hónapban termelőszövetkezeti tagként legalább százhúsz napon át részt vett a közös munkában.

3. §[4] A munkaügyi miniszter felhatalmazást kap arra, hogy a gyermekgondozási segély összegét megállapítsa.

4. §[5] (1) A munkaviszony fennállása alatt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetésnélküli szabadság [Mt V. 57. § (2) bekezdés] időtartamát a munkaviszonyban töltött idő számításánál figyelembe kell venni. A próbaidővel vagy határozott időre létesített munkaviszony megszűnését követő időtartam nem számítható be a munkaviszonyba akkor sem, ha arra a gyermekgondozási segély folyósítása megtörtént.

(2) A dolgozó nő a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetésnélküli szabadságot a gyermek három éves kora előtt megszakíthatja, de ezt harminc nappal előbb köteles a vállalatnak bejelenteni.

4/A. §[6] (1) A gyermekgondozási segély összegét a betegségi biztosítás szolgáltatásaira családtagként való jogosultság szempontjából [71/1955. (XII. 31.) MT rendeletnek a 23/1968. (VI. 30.) Korm. rendelettel módosított 5. § (4) bekezdése] mint jövedelmet nem kell figyelembe venni.

(2) Az 1/A. §-ban foglalt rendelkezés alapján gyermekgondozási segélyben részesülő egyedülálló anya és családtagja a betegségi biztosítás szolgáltatásaira ugyanazon feltételekkel és mértékben jogosult, mint a munkaviszonyban álló dolgozó és annak családtagja. Az említett személy azonban táppénzre, valamint terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult.

(3) A családi pótlékról szóló 16/1966. (VI. 1.) Korm. rendeletet a gyermekgondozási segélyben részesülő anyára azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy a családi pótlék - az egyéb feltételek fennállása esetében - arra az időre isjár, amely alatt az anya munkaviszonyának megszűnését követően gyermekgondozási segélyben részesül.

5. § (1) A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a dolgozó nőt foglalkoztató szerv (vállalat, fegyveres erő, fegyveres és rendészeti testület szerve, kisipari szövetkezet, mezőgazdasági termelőszövetkezet) bírálja el.

(2) A gyermekgondozási segélyt - az (1) bekezdésben említett szerv igazolása alapján - a táppénz folyósítására illetékes szerv, a fegyveres erők, fegyveres és rendészeti testületek tagjai esetében az illetékes miniszter által kijelölt szerv, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai esetében pedig a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának a termelőszövetkezet helye szerint illetékes ügyviteli szerve folyósítja.

(3) A gyermekgondozási segély költségeit - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a társadalombiztosítás költségvetése keretében erre a célra biztosított külön pénzügyi fedezet terhére kell elszámolni.

(4) A fegyveres erőknél, fegyveres és rendészeti testületeknél szolgálatot teljesítő hivatásos és továbbszolgáló állományú tagok részére járó gyermekgondozási segélyt az illetékes minisztérium költségvetése terhére kell elszámolni.

6. § (1) A gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeire és annak elbírálására vonatkozó szabályokat - az 1.-5. §-okban foglaltaknak megfelelően - a fegyveres erők, fegyveres és rendészeti testületek hivatásos és továbbszolgáló állományú tagjai tekintetében az illetékes miniszterek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai tekintetében a földművelésügyi miniszter, a kisipari szövetkezetek tagjai tekintetében pedig a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége elnöke a munkaügyi miniszterrel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben állapítja meg.

(2) Felhatalmazást kap a Szakszervezetek Országos Tanácsa, hogy a gyermekgondozási segély folyósítására, elszámolására, visszatérítésére, elévülésére, a foglalkoztató szervnek a társadalombiztosító szervvel szemben fennálló felelősségére, valamint e kérdésekkel kapcsolatos jogviták eldöntésére vonatkozó részletes szabályokat a munkaügyi miniszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértésben, a földművelésügyi miniszter, valamint a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökének meghallgatásával szabályozza.

7. § A gyermekgondozási segélyt az 1967. évi január hó 1. napján vagy azt követően született gyermekek után kell folyósítani. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Kállai Gyula s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke