1967. évi 40. törvényerejű rendelet

a választottbírósági eljárásra vonatkozó rendelkezések módosításáról

1. § A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetésére és végrehajtásába vonatkozó 1952. évi 22. törvényerejű rendelet 17-19. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Választottbírósági eljárás

17. § (1) Választottbírósági eljárásnak - erre vonatkozó írásbeli megállapodás (szerződés, kikötés, záradék; a továbbiakban együtt: választott-bírósági szerződés) esetén - helye van:

a)egyrészről állami szerv, állami vállalat, szövetkezet, illetőleg szövetkezeti vállalat (a továbbiakban együtt: belföldi vállalat), másrészről külföldi fél közötti jogviszonyból származó vitás ügyben;

b)belföldi vállalatok közötti jogviszonyból származó vitás ügyben, ha törvény, törvényerejű rendelet vagy kormányrendelet azt lehetővé teszi.

(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik. írásbeli alakban létrejött szerződésnek kell tekinteni a levélváltás, a táviratváltás és a távgépírón történt üzenetváltás útján létrejött megegyezést is.

(3) Választottbírósági szerződés esetén más (bírósági, gazdasági döntőbizottsági, stb.) eljárásnak nincs helye. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha a választottbíróság valamely okból nem alakítható meg.

(4) A választottbíróság köteles a feleket meghallgatni, a tárgyalásról jegyzőkönyvet készíteni és ítéletét megindokolni, eljárását egyébként - külön megállapodás hiányában - a jogszabályok keretei között maga határozza meg, pénzbírságot vagy más kényszerítő eszközt azonban nem alkalmazhat.

(5) A választottbíróság megkeresésére az illetékes járásbíróság a bizonyítás lefolytatásával, valamint a választottbíróság által lefolytatott bizonyítás során szükséges kényszerítő eszközök alkalmazásával jogsegélyt nyújt.

18. § (1) A választottbírósági ítélet (egyezség) hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté (jóváhagyott egyezségé), annak végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok irányadók. A választottbírósági ítélet, illetőleg egyezség egy kiadmányát a 19. § (1) bekezdésében meghatározott szervnél letétbe kell helyezni.

(2) A fél, illetőleg a 17. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az ügyész a választottbíróság ítéletének kézbesítésétől számított hatvan nap alatt keresettel az ítélet érvénytelenítését kérheti, ha

a)a választottbírósági szerződés az ítélettel eldöntött ügyre nem terjedt ki;

b)a választottbírósági szerződésnek a bíróság megalakítására vagy a határozathozatalra vonat-kozu rendelkezéseit megsértették, vagy az ítéletet a fél meghallgatásának mellőzésével hozták, illetőleg azt nem indokolták;

c) a választottbírósági ítélet az Alkotmányba vagy a magyar jognak feltétlen alkalmazását kívánó szabályába ütközik, illetőleg a 17. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben jogszabály kötelező rendelkezésével ellentétes.

(3) A (2) bekezdés c) pontjában megjelölt okból, illetőleg ha az ügyben választottbírósági szerződésnek nincs helye, kérni lehet a választottbírósági egyezség érvénytelenítését is.

(4) A választottbíróság ítélete, valamint a választettbírósági egyezség ellen törvényességi óvásnak nincs helye.

19. § (1) A választottbírósági ítélet és egyezség érvénytelenítését

a)a 17. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt jogvita esetén a Budapesti Fővárosi Bíróságtól,

b)a 17. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt jogvita esetében attól a szervtől lehet kérni,

amelynek a vita eldöntésére választottbírósági szerződés hiányában hatásköre volna.

(2) Az érvénytelenítésről döntő szerv a kereset benyújtása esetén a választottbírósági ítélet, illetőleg egyezség végrehajtását indokolt esetben kérelemre felfüggesztheti."

2. § Ez a törvényerejű rendelet 1968. évi január hó 1. napján lép hatályba, végrehajtásáról az igazságügyminiszter gondoskodik.

Losonczi Pál s k.,

a Népköztársaság elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára