5/1967. (VIII. 3.) MÉM rendelet

a mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő tevékenységéről

A 18/1967. (VI. 29.) számú kormányrendelet (a továbbiakban: R.) 9. § (2) bekezdése alapján - az érdekelt miniszterekkel egyetértésben - az alábbiakat rendelem.

(A R. 1. §-ához)

A kiegészítő tevékenység

1. § A mezőgazdasági és a halászati termelőszövetkezetek, a termelőszövetkezeti csoportok, a szakszövetkezetek, az állami gazdaságok, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek társulásai (a továbbiakban: mezőgazdasági nagyüzemek) kizárólag vagy túlnyomólag külső megrendelők részére a R. 1. §-ának keretei között olyan kiegészítő termelői, beszerzési, értékesítési, szolgáltató és feldolgozó tevékenységet folytathatnak, amelyet az illetékes járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: járási végrehajtó bizottság) részükre engedélyez.

Kiegészítő termelő és szolgáltató tevékenység

2. § A mezőgazdasági nagyüzemek kiegészítő termelő és szolgáltató tevékenységi körükben különösen a következő munkákat végezhetik:

a) gépek és eszközök javítása,

b) növényvédelmi, kertészeti és parkosítási munkák,

c) építőanyagok (kő, kavics, homok, tégla, cserép, mész, építési és mezőgazdasági beton- és vasbeton termékek, nádpalló, épületszerkezeti elemek stb.) termelése,

d) talajjavító anyagok (tőzeg, mészpor stb.) előállítása,

e) fafeldolgozás,

f) ipari, kézműipari termékek előállítása,

g) építőipari munkák,

h) szállítás, fuvarozás.

3. § (1) A mezőgazdasági nagyüzem épitőipari tevékenységet a tervezési és kivitelezési jogosultságra vonatkozó külön rendelkezések szerint folytathat.

(2) A mezőgazdasági nagyüzem tehergépjárműveivel saját menetlevél felhasználásával végezheti a tevékenységéhez szükséges, valamint az általa termelt (kitermelt) termékek, anyagok és a tulajdonában levő eszközök és egyéb ingóságok szállítását, továbbá a más mezőgazdasági nagyüzemek, valamint a saját tagjai, illetőleg alkalmazottai részére a fuvarozás jellegű szállításokat. Külső megrendelő részére mind tehergépjárművel, mind állati erővel vont járművel végzett fuvarozás esetén az erre a célra rendszeresített fuvarokmányt kell használni.

(3) A külső megrendelő részére végzett fuvarozás díjára a felek a megfelelő állami fuvarozási díjtételek keretei között állapodnak meg.

Feldolgozó tevékenység

4. § (1) A mezőgazdasági nagyüzem az élelmiszeripari tevékenysége körében a (2) és (3) bekezdésben, valamint a 20. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel csak a saját gazdaságból és a tagok háztáji gazdaságából, illetőleg az alkalmazottak kisegítő gazdaságából származó terméket és terményt (a továbbiakban: termék) dolgozhat fel.

(2) A járási végrehajtó bizottság elnöke vagy az általa kijelölt tanácsi dolgozó - elsősorban a kár megelőzése vagy csökkentése céljából - a mezőgazdasági nagyüzem részére indokolt esetben engedélyt adhat arra, hogy más, az engedélyben meghatározott mezőgazdasági nagyüzemben termelt terméket is feldolgozhasson.

(3) A mezőgazdasági nagyüzem az élelmiszer feldolgozó tevékenységéhez szükséges segéd- és csomagolóanyagokat, eszközöket, valamint a száraztésztafélék és az édesipari lisztesáruk készítéséhez szükséges lisztet korlátozás nélkül beszerezheti.

5. § A mezőgazdasági nagyüzemek saját üzemükben hizlalt (nevelt) sertést és juhot üzemi konyhájukban, valamint az általuk fenntartott vendéglátóipari üzemben (birkacsárda, pecsenyesütő, halászcsárda stb.) történő felhasználás végett, illetőleg állandó árusítóhelyükön történő értékesítés céljára feldolgozhatnak.

6. § A szarvasmarha és borjú levágásának és feldolgozásának rendjét külön jogszabály állapítja meg.

7. § Baromfit a mezőgazdasági nagyüzem üzemi konyhájában, valamint az általa fenntartott vendéglátóipari üzemben való felhasználás és állandó árusítóhelyen történő értékesítés céljára feldolgozhat.

8. § Mezőgazdasági szesz, gyümölcs- és törkölypálinka főzést a mezőgazdasági nagyüzem - külön jogszabály rendelkezéseinek keretei között - végezhet.

9. § A mellékletben felsorolt feldolgozó tevékenységek átmenetileg csak kivételesen, állami vállalat megbízása alapján, vagy a tevékenység szerint illetékes miniszter előzetes hozzájárulásával folytathatók,

Feltételek biztosítása

10. § (1) A mezőgazdasági nagyüzemet külső megrendelők részére végzett tevékenységénél a hasonló tevékenységet folytató szocialista gazdálkodó szervezetekkel általában azonos jogok illetik meg és azonos kötelezettségek terhelik.

(2) A mezőgazdasági nagyüzem tevékenysége során mindazokat a feltételeket köteles megvalósítani, amelyeket jogszabály vagy a kiadott engedély a tevékenységre előír.

(3) A mezőgazdasági nagyüzemek az 1. §-ban felsorolt tevékenységük után más szocialista gazdálkodó szervezetekkel általában azonos mértékben kötelesek költségvetési befizetéseket teljesíteni. Ha a mezőgazdasági nagyüzem által folytatni kívánt tevékenységet az állam támogatja (dotációs tevékenység) és végzésére szükség van, a támogatás megilleti. A költségvetési kapcsolatok részletes szabályait a pénzügyminiszter állapítja meg.

(A R.3. és 4. §-ához)

Közvetlen termelői értékesítő tevékenység

11. § (1) A mezőgazdasági nagyüzem a tevékenysége körében előállított saját, valamint a tagjai háztáji, illetve alkalmazottai kisegítő gazdaságából származó terméket - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - közvetlen termelői értékesítés útján is forgalomba hozhatja. Ennek keretében termékeket közvetlenül eladhat a termék forgalombahozatalával (felhasználásával) foglalkozó állami és szövetkezeti kis- és nagykereskedelmi, vendéglátóipari, külkereskedelmi vállalatoknak, közületeknek, intézményeknek, fegyveres testületeknek, magánkereskedőknek, valamint más termelő üzemeknek és fogyasztóknak.

(2) Nem hozható közvetlen termelői értékesítés útján forgalomba a dohány, a fűszerpaprika, a gyapjú, a vágómarha, a vágóborjú, valamint a nyers marha-, borjú-, juh-, kecske- és lóbőr. A felsorolt termékeket a mezőgazdasági nagyüzemek csak a kijelölt feldolgozó és felvásárló vállalatoknak értékesíthetik, kenyérgabonát és sertést pedig - ezeken kívül - csak más mezőgazdasági termelőüzemeknek és saját dolgozóik szükségletére értékesíthetnek [1.020/1967. (VII 11.) számú kormányhatározat II. fejezete]. A bor közvetlen értékesítésének (termelői borkimérés, borpoharazó) szabályait külön rendelet állapítja meg.

(3) A mezőgazdasági nagyüzem nyers sertéshúst (tőkehúst) nem hozhat forgalomba.

(4) A közvetlen termelői értékesítés - az előző bekezdésekben foglalt kivételektől eltekintve -kiterjed a mezőgazdasági termékeknek nyers (élű), valamint az engedélyezett tevékenysége keretében előállított áruknak feldolgozott állapotban (vágott, tisztított, tartósított, kiszolgált ételként stb.) való forgalombahozatalára.

12. § (1) A közvetlen termelői értékesítés - az egészségügyi és piacrendészeti szabályok megtartása mellett - megvalósítható piacon és vásárcsarnokban a termelői sorban, a kijelölt nagybani termelői piacon, a termelői telephelyen (tárolóhelyen), beküldéses rendszerű áruszállítás formájában, továbbá - külön engedély alapján - állandó jellegű árusítóhelyen.

(2) A mezőgazdasági nagyüzemek az állami és szövetkezeti kereskedelmi szervekre vonatkozó s?abályok megtartásával - külön engedély alapján - nyílt árusítású üzletet is fenntarthatnak.

13. § (1) Az állandó jellegű árusítóhelyen - ideértve a nyílt árusítási üzleteket is - a mezőgazdasági nagyüzemek a saját termékeiken kívül választékbővítés, továbbá árumentés (kár megelőzése vagy csökkentése) céljából más termelőtől származó árut is forgalomba hozhatnak.

(2) Csomagoló és díszítő anyagot állami és szövetkezeti vállalattól - virágdíszítő anyagot egyéni termelőtől is - korlátlanul lehet vásárolni.

(3) Állami vagy szövetkezeti szerv megbízása alapján az állandó jellegű árusítóhelyeken és a nyílt árusítású üzletekben központi árualapból származó (belföldi és import) termékeket is lehet értékesíteni.

14. § A közvetlen termelői értékesítés részletes szabályait a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben kiadott "Mezőgazdasági Nagyüzemek Kereskedelmi Üzletszabályzata" tartalmazza.

(A R. 6. §-ához)

Engedélyezés

15. § Nem szükséges külön engedély a mezőgazdasági termékek válogatásához, osztályozásához, csomagolásához és tárolásához, a szőlő feldolgozásához és a takarmánykeveréshez, az állami vállalat megbízása [20. § (1) bekezdés] alapján folytatott feldolgozó tevékenységhez, valamint a nem állandó jelleggel, alkalmilag végzett bérmunkához.

16. § (1) Az engedély iránti kérelmet a mezőgazdasági nagyüzem telephelye szerint illetékes járási végrehajtó bizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához (a továbbiakban: járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály) kell benyújtani.

(2) A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a tevékenység szerint illetékes szakigazgatási szervvel együtt köteles megvizsgálni, hogy a tevékenység folytatásához szükséges általános feltételek (élelmezés-egészségügyi, gyártástechnológiai, közgazdasági stb.) megvannak-e. Ha a tevékenység megkezdéséhez egyéb szakmai engedélyre (hozzájárulásra) is szükség van [R. 6. § (3) bekezdése, e rendelet 9. §-a], ennek megszerzését a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály köteles ellenőrizni. A vizsgálat után a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály - az illetékes szakigazgatási szerv állásfoglalásával együtt -a kérelmet határozathozatal céljából a járási végrehajtó bizottság elé terjeszti.

(3) Ha a mezőgazdasági nagyüzem más járás vagy város területén kíván folytatni külön engedélyhez kötött állandó jellegű tevékenységet, annak megkezdése előtt a külön engedélyen kívül köteles beszerezni az illetékes járási végrehajtó bizottság megfelelő szakigazgatási szervének előzetes hozzájárulását.

(4) Képesítéshez kötött tevékenységet a mezőgazdasági nagyüzem csak akkor folytathat, ha a képesítéssel rendelkező felelős vezetőt a tagok vagy alkalmazottak közül kijelöli, illetőleg ilyen személyt alkalmaz.

17. § (1) A kiadott engedélyekről a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályon nyilvántartást kell vezetni.

(2) Az engedélyhez kötött tevékenység megkezdését, a jelentősebb változásokat és a tevékenység megszüntetését a mezőgazdasági nagyüzem a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálynak köteles bejelenteni. A bejelentést az osztály nyilvántartásba veszi és közli az illetékes szakigazgatási szervekkel.

(3) Az engedélyezési eljárás lefolytatásának e rendeletben nem szabályozott kérdéseiben az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

(A R. 7. §-ához)

Társulás

18. § Kiegészítő tevékenység folytatása céljából a R. 7. §-a alapján társulni csak egyenlő jogok és kötelezettségek mellett, tartós jelleggel (legalább egy idényre) lehet.

19. § Ha az állami gazdaság a termelőszövetkezetek által létrehozott társuláshoz csatlakozik, a termelőszövetkezeti társulások (egyszerűbb gazdasági együttműködés, önálló közös vállalkozás) szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

20. § (1) Ha a mezőgazdasági nagyüzem élelmiszeripari állami vállalattal kötött szerződés alapján végez előfeldolgozást vagy kész-, illetőleg félkész élelmiszeripari termékelőállítást, az élelmiszeripari tevékenység körét, terjedelmét, valamint az egyéb feltételeket a szerződésben kell megállapítani.

(2) Az élelmiszeripari állami vagy szövetkezeti vállalat a szerződésben megbízhatja a mezőgazdasági nagyüzemet, hogy előfeldolgozás vagy feldolgozás céljára az állami vállalat tevékenységi körébe tartozó mezőgazdasági terméket más mezőgazdasági nagyüzemtől, is vásárolhasson.

(A R. 8. §-ához)

Ellenőrzés

21. § (1) A mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági tevékenységét a jogszabályok és az engedélyezési feltételek megtartása szempontjából a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály köteles ellenőrizni.

(2) A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály az ellenőrzés során a termelőszövetkezetek állami felügyeletére vonatkozó szabályok szerint jár el. Az ellenőrzésre jogosult más szerv szabálytalanság esetén saját hatáskörében intézkedik. Amennyiben az ellenőrző szerv intézkedése nem vezet eredményre, javaslatot tehet az R. 6. § (4) bekezdése szerint a külön engedély visszavonására.

22. § A gazdasági tevékenység folyamatos és rendszeres belső ellenőrzéséről a mezőgazdasági nagyüzem köteles gondoskodni. Az ellenőrzés feladatainak ellátására a termelőszövetkezetek területi szövetségének, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának, illetőleg az általuk kijelölt szerveknek, továbbá a mezőgazdasági nagyüzemek által létrehozott más szervnek is megbízást lehet adni.

(A R. 9. §-ához)

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

23. § Mezőgazdasági nagyüzem a külső megrendelők részére olyan termékeket, amelyeknek

- hatóságilag megállapított, illetőleg hatósági előírásokkal behatárolt áruk van, vagy

- előállításuk állami, vállalat, illetőleg állami szerv megrendelése alapján történik,

legalább olyan minőségben köteles előállítani, amely megfelel az országos szabványban, a műszaki feltételekben, az ágazati miniszter által kiadott külön előírásokban foglaltaknak. Ezek hiánya esetén a szerződésben kell az összetételt és más minőségi feltételeket meghatározni.

24. § A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter -a mezőgazdasági nagyüzem kérelmére - az élelmiszeripari tevékenység folytatására e rendeletben megállapított feltételektől eltérést engedélyezhet, illetve szükség esetén - népgazdasági érdekből -a tevékenység folytatását átmenetileg korlátozhatja.

25. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 7/1966. (III. 5.) FM rendelettel módosított 11/1961. (IV. 30.) FM rendelet, valamint az 1/1967. (V. 23.) MÉM-KPM számú együttes rendelettel módosított 1/1966. (VI. 30.) FM-KPM számú együttes rendelet hatályát veszti.

(2) A mezőgazdasági nagyüzemek a hatósági engedély alapján végzett gazdasági tevékenységüket újabb engedély kérése nélkül folytathatják még abban az esetben is, ha a tevékenység meghaladja az e rendeletben szabályozott kereteket.

Dr. Dimény Imre s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

Melléklet az 5/1967. (VIII. 3.) MÉM rendelethez

A mezőgazdasági nagyüzemek által kivételesen - állami vállalat megbízása alapján, vagy a tevékenység szerint illetékes miniszter előzetes hozzájárulásával - végezhető tevékenységek:

- kenyérgabonaőrlés,

- cukorgyártás,

- édesipari termékek előállítása, édesipari lisztesáruk kivételével,

- állati eredetű takarmányliszt előállítása,

- húskonzervgyártás, hideg úton előállított halkészítmények kivételével,

- mélyhűtés, - szeszfinomítás,

- hideg úton rum, pálinka és likőr készítése,

- brandy és pezsgő készítése,

- ecetgyártás, kivéve a gyümölcs- és borecet előállítását, - élesztőgyártás, - malátagyártás, - sörgyártás, - fűszerpaprika-őrlés,

- tejpor és tojáspor gyártás,

- növényi eredetű ételzsírok (margarin, étolaj) készítése,

- kávészeripari termékek előállítása, - keményítőgyártás,

- háztartási vegyipari termékek előállítása, mosószappanfőzés kivételével,

- rostlen és rostkender feldolgozás,

- gyapjúfeldolgozás,

- nyersbőr feldolgozás.