11/1961. (IV. 30.) FM rendelet
a termelőszövetkezetek gazdasági melléktevékenységéről és termelvényeinek értékesítéséről
A termelőszövetkezetek megerősítéséhez és fejlesztéséhez nyújtott állami támogatási ól szóló 3.004/3/1960. (XI. 17.) Korm. számú határozat V. fejezete 6. pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - az alábbiakat rendelem.
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. § A mezőgazdasági termelőszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet) a népgazdaság szükségletének megfelelően, a mezőgazdasági termelés és árutermelés fokozása érdekében - főfeladatának, a mezőgazdasági termelésnek kiegészítéseként, a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásával - e rendelet keretei között gazdasági melléktevékenységet folytathat.
2. § (1) A gazdasági melléktevékenység folytatásának feltétele, hogy
a) a melléktevékenység elősegítse a nagyüzemű mezőgazdasági termelést, fokozza a termelőszövetkezeti gazdálkodás jövedelmezőségét, biztosítsa a termelőszövetkezeti tagok egyenletes foglalkoztatását, munkaerejük és szakképzettségük jobb kihasználását,
b) a termelőszövetkezet a melléktevékenység keretében olyan termelvényeket állítson elő vagy olyan szolgáltatásokat végezzen, amelyekből a közös gazdaság és a lakosság szükségletét a meglévő állami és szövetkezeti termelő- és szolgáltató üzemek nem tudják teljes mértékben kielégíteni és
c) olyan helyi erőforrásokat aknázzon ki (természeti adottság, feldolgozható alapanyag, hulladék stb.), amelyek egyébként nem kerülnének megfelelő felhasználásra, vagy a termelőszövetkezeti gazdasági melléktevékenység keretében való felhasználásuk gazdaságosabb.
(2) Nagyobb termelőképességet és fokozott szakszerűséget igénylő melléktevékenységet - az erők és anyagi eszközök egyesítésével - két vagy több termelőszövetkezet közösen, egyszerűbb gazdasági együttműködés vagy termelőszövetkezetek közötti önálló közös vállalkozás formájában is megvalósíthat. A közös termelési kapcsolatot külön rendelet szabályozza.
3. § (1) A gazdasági melléktevékenység nem akadályozhatja a termelőszövetkezetek fő termelési feladatainak végzését és nem állhat ellentétben a hasonló tevékenységet folytató állami és szövetkezeti ipar célkitűzéseivel.
(2) A termelőszövetkezet gazdasági melléktevékenységet - indokolt kivételektől eltekintve - abban a községben (városban) folytathat, ahol gazdálkodik.
II. FEJEZET
A MELLÉKTEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁNAK FELTÉTELEI
A melléktevékenység köre
4. § (1) A gazdasági melléktevékenység keretében a termelőszövetkezet
a) melléküzemági tevékenységet folytathat,
b) segédüzemeket,
c) feldolgozó üzemeket létesíthet és
d) háziipari tevékenységet folytathat,
e) elláthat egyes meghatározott közérdekű helyi feladatokat, illetőleg közreműködhet azok elvégzésében,
f) bérfuvarozást végezhet.
(2) Nem tekinthető gazdasági melléktevékenységnek, ha a termelőszövetkezet a mezőgazdasági főüzemágakon (növénytermelés, állattenyésztés) belül, egyes termelési célokat - elsősorban a szakszerűség és az anyagi eszközök biztosítása érdekében - külön üzemi szervezetben vagy berendezések létesítésével és üzemeltetésével valósít meg (öntözőtelep létesítése, szőlőtelepítés, szőlőfeldolgozás, pincegazdaság, baromfikeltetés, baromfinevelés, növendékborjú nevelés, szarvasmarha-, sertéshizlalás stb.), továbbá ha saját szükségletére takarmányelőkészítést, erőtakarmány gyártásával, illetőleg dúsítással össze nem függő terménykeverést, magtisztítást, szárítást, vagy osztályozást végez, valamint ha az értékesítésre kerülő terményeinek és termékeinek válogatását és elsődleges csomagolását végzi.
Melléküzemágak
5. § A melléküzemági tevékenység körébe tartozik a gombatermesztés, kisállattenyésztés (házinyúl, prémesállat stb.), méhészet, halászat, továbbá a termelőszövetkezet használatában levő területen tógazdaság létesítése és - az érvényes jogszabályok keretei között - folytatható egyéb mező- és erdőgazdasági jellegű melléktevékenység (oltvány, facsemete, egyéb szaporítóanyag termesztése, selyemhernyótenyésztés, vadontermő gyógynövények gyűjtése, vadfűzvessző kitermelése, erdőhasználat stb.).
Segédüzemek
6. § A segédüzemi tevékenység körébe tartozik
a) gazdasági műhelyek létesítése és üzemeltetése,
b) építési alapanyag kitermelése és építési anyagok készítése, valamint egyes építőipari munkák végzése.
7. § (1) Gazdasági műhelyeket (kovács-, bognár-, kádár-, asztalos-, lakatos-, szíjgyártó- stb. műhely) a termelőszövetkezet a közös gazdaság, a tagok és a szomszédos termelőszövetkezetek szükségleteinek kielégítésére tarthat fenn.
(2) Ha megfelelő helyiipar nincs, a termelőszövetkezet gazdasági műhelye - az indokolt szükséglet mértékéig - állami, szövetkezeti és társadalmi szervek, egyesületek, valamint a lakosság részére is végezhet szolgáltató jellegű munkát.
(3) A gazdasági műhely munkájáért a termelőszövetkezet a termelőszövetkezetekre mindenkor érvényben levő árszabályozási rendelkezések szerint megállapított, illetőleg kiszámított árat érvényesítheti.
8. § A termelőszövetkezet a 6. § b) pontjában megjelölt segédüzemi tevékenység keretében a következő munkákat végezheti:
- kavics, kő (mészkő, homokkő, andezit stb.), homok, agyag, nád és egyéb építési alapanyag kitermelése,
- tégla-, mész-, cserépégetés, vályogvetés, nád-és szalmapalló készítés,
- bontási anyag és építkezéshez kiutalt félkészáru feldolgozása,
- keretfűrész (gatter) üzemeltetése a közös gazdaság és a tagok szükségletén felül más termelőszövetkezetek, állami vagy szövetkezeti szervek és a lakosság részére,
- saját fakészlet feldolgozása a közös gazdaság és a tagok építkezései céljára,
- építőbrigáddal - külön rendeletben megállapított esetekben és feltételek szerint - gazdasági és egyéb épületek építése,
Feldolgozó üzemek
9. § (1) A feldolgozó üzemi tevékenység körébe tartozik:
a) gyümölcs- és zöldségfélék elsődleges feldolgozása (aszalás, szárítás, savanyítás stb);
b) lekvár, pulp vagy szörp készítése, ha a termelőszövetkezet a félkészárura konzervgyárral, a készárura pedig kereskedelmi szervvel előzetesen értékesítési szerződést köt;
c) tejházban a tej összegyűjtése és kezelése, továbbá a felvásárló szervekkel kötött szerződés alapján átadott mennyiség után visszamaradó tej fölözése;
d) napi 1000 litert meghaladó mennyiségű saját tej termelése esetén tejszín, túró készítése;
e) juhtúró, juhgomolya és juhsajt készítése:
f) márkázott bor palackozása;
g) termények darálása és hántolása.
(2) A feldolgozó üzemben a termelőszövetkezet a közös gazdaságból és a tagok háztáji gazdaságából származó terményeket és termékeket dolgozhatja fel. Vámdarálást, bérhántolást, vámhántolást mások részére is végezhet.
(3) A tej összegyűjtése, kezelése és fölözése céljára a termelőszövetkezet igénylése esetén a tejszövetkezeti, földművesszövetkezeti vagy kisebb állami tejgyűjtőhely berendezéssel és felszereléssel - térítés ellenében - átadható, illetőleg a földművesszövetkezet részére a tejgyűjtésre és kezelésre adott megbízás átruházható, feltéve hogy a termelőszövetkezet közös gazdaságának tejtermelés se eléri a napi 500 litert, kötelezettséget vállal a körzetébe tartozó háztáji gazdaságok és egyéb állattartók által termelt tej felvásárlására, a tejgyűjtőhely átvétele esetén biztosítani tudja a tej szakszerű kezelését és vállalja annak a tejgyűjtőhelyekre vonatkozó előírások szerinti értékesítését. Ennek megfelelően alkalmas tejházzal, szakképzett tejkezelővel, a nyerstej higiénikus kezeléséhez szükséges felszereléssel és a szállításhoz szállítóeszközökkel rendelkezik, vagy a tej folyamatos elszállítását szerződéssel tudja biztosítani.
(4) Feldolgozó üzemi tevékenységnek minősül az a takarmányelőkészítés, továbbá erőtakarmány gyártásával, illetőleg dúsítással össze nem függő takarmánykeverés, magtisztítás, szárítás vagy osztályozás is, amelyet a termelőszövetkezet rendszeresen nem saját részére végez,
Háziipar
10. § (1) A termelőszövetkezet által folytatott háziipari tevékenység kiterjedhet a közös és a háztáji gazdaságban megtermelt terményekből, termékekből és hulladékokból (szalma, gyékény, fűzvessző, csuhé, lószőr stb.) készült mindenfajta közhasználatú cikk előállítására és értékesítésére.
(2) Nem tekinthető háziipari tevékenységnek a háziipar szokásos keretét meghaladó berendezésekkel, erőgépekkel, vagy erőgépmeghajtású eszközzel folytatott termelési tevékenység, valamint az a tevékenység, amelyet a vonatkozó jogszabály népi iparművészetnek minősít.
(3) Azt, hogy a háziipari tevékenység adott esetben meghaladja-e a háziipar kereteit, a megyei (fővárosi, megyei jogú városi; a továbbiakban: megyei) tanács végrehajtó bizottsága ipari osztályának előterjesztése alapján a megyei tanács végrehajtó bizottsága dönti el.
Közérdekű helyi feladatok ellátása
11. § (1) Közérdekű helyi feladatok ellátásának körébe tartozik az érdekelt irányító és gazdálkodó szervekkel (erdőgazdaság, nádgazdasági, útépítő stb. vállalat, vízügyi igazgatóság, tanácsi szerv, vízgazdálkodási társulat, szövetkezeti vállalat stb.) kötött megállapodás alapján - a részükre történő - erdőkitermelés és egyéb erdőgazdasági munkák, erdei melléktermékek, továbbá vadontermő gyógynövények begyűjtése, nádkitermelés, tőzegtermelés, vízimunkák, csatornatisztítás, útépítéssel és karbantartással kapcsolatos földmunkák végzése és anyagszállítás, öntözőtelepépítés, kútfúrás, kertépítés és a helyileg felmerülő egyéb közérdekű feladat elvégzése, vagy ebben való közreműködés.
(2) A munka elvégzéséért kapott ellenszolgáltatás a termelőszövetkezetet illeti. A termelőszövetkezeti tagok által így végzett munkát díjazás és társadalombiztosítás szempontjából termelőszövetkezetben végzett munkának kell tekinteni.
Bérfuvarozás
12. § (1) A fuvareszközök gazdaságos kihasználása érdekében a termelőszövetkezet ott, ahol közhasználatú fuvarozási vállalat vagy annak kirendeltsége nem működik, állami szervek, intézmények, vállalatok és szövetkezeti szervek, vízgazdálkodási társulatok és a lakosság részére lófogatú járművel - a közúti szállításokra vonatkozó rendelkezések keretei között és az azokban megállapított díjtételek szerint - bérfuvarozást végezhet. Azokban a helységekben, ahol közhasználatú fuvarozási vállalat működik, a termelőszövetkezet bérfuvarozást csak a vállalat hozzájárulásával (lemondó nyilatkozata birtokában) végezhet. Ez utóbbi esetben a fuvardíj elszámolását a közhasználatú fuvarozási vállalat végzi; az elszámolt fuvardíjat a termelőszövetkezet bankszámlájára kell befizetni. A fuvardíjból a szekér- és kordélyfuvarosokra vonatkozó rendelkezések szerinti jövedelemadót levonni nem lehet.
(2) A termelőszövetkezet tehergépjárművel az érvényben levő rendelkezések alapján a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Országos Menetirányító Szolgálata illetékes helyi szervénél történő. bejelentés után, az Autóközlekedési Vállalat menetlevelével végezhet bérfuvarozást.
(3) Nem esik a fenti korlátozások alá az a fuvarozás, amelyet termelőszövetkezetek egymás között, vagy - az alapszabályban foglaltaknak megfelelően - tagjaik részére végeznek.
Engedélyezési eljárás-Bejelentés
13. § (1) A járási (járási jogú városi, városi kerület) tanács végrehajtó bizottságának (a továbbiakban: járási végrehajtó bizottság) engedélye szükséges:
a) feldolgozó üzem létesítéséhez;
b) az (5) bekezdésben foglalt kivétellel építési alapanyag kitermeléséhez, továbbá építési anyagok készítéséhez és feldolgozásához, keretfűrész (gatter) üzemeltetéséhez, valamint építőipari munkákhoz, ha ilyen tevékenységet üzemszerűen - vagy a közös gazdaság és a tagok szükségletein túlmenően - jelentősebb helyi szükséglet kielégítésére végeznek;
c) közérdekű helyi feladat ellátásához, ha a termelőszövetkezet által vállalt munkák elvégzése a május 1. és november 15. napja közötti időszakra esik.
(2) A járási végrehajtó bizottság mezőgazdasági osztályához (a továbbiakban: járási mezőgazdasági osztály) való előzetes bejelentés szükséges:
a) gazdasági műhelyek létesítéséhez;
b) háziipari tevékenységhez;
c) közérdekű helyi feladat ellátásához, ha a termelőszövetkezet által vállalt munkák elvégzése a november 15. és május 1. napja közötti időre esik.
(3) A melléküzemági tevékenységhez, továbbá építési alapanyag kitermeléséhez, építési anyagok készítéséhez és feldolgozásához, keretfűrész (gatter) üzemeltetéséhez és építőipari munkákhoz, ha e tevékenységeket kizárólag a közös gazdaság és a tagok szükségleteinek kielégítésére végzik, végül a bérfuvarozáshoz, a (4) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve, engedély vagy bejelentés nem szükséges.
(4) Ha a tevékenységet valamely jogszabály külön engedélyhez vagy hozzájáruláshoz köti (telepítési, ipar-, gyártási, kitermelési, építési, bontási, vízjogi ,egészségügyi, tűzrendészeti engedély, bányahatósági hozzájárulás stb.; a továbbiakban: külön engedély), a gazdasági melléktevékenység folytatásához a külön engedélyt is be kell szerezni. Be kell szerezni a külön engedélyt akkor is, ha az előző bekezdések értelmében a tevékenység folytatásához a járási végrehajtó bizottság engedélyére nincs szükség, vagy pedig azt bejelenteni sem kell.
(5) A bányatörvény hatálya alá tartozó építési alapanyagok üzemszerű, vagy a közös gazdaság és a tagok szükségletén túlmenő jelentősebb helyi szükséglet kielégítésére szolgáló kitermelése esetén szükséges engedélyt a járási mezőgazdasági osztály adja ki [9/1961. (III. 30.) Korm. számú rendelet.].
14. § (1) A 13. § (1) bekezdése szerinti engedély iránt a kérelmet a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes járási mezőgazdasági osztályhoz kell benyújtani. A járási mezőgazdasági osztály 8 napon belül a helyszínen köteles megvizsgálni, hogy a kérelemben megjelölt tevékenység folytatásának megvannak-e az e rendeletben megkívánt feltételei és hogy a tevékenység gazdaságilag indokolt-e [2. § (1) bekezdés.]. Előnyben kell részesíteni azt a melléktevékenységet, amelyet anyag- és áruellátási körülmények is szükségessé tesznek. Különös gonddal kell vizsgálni, hogy a környezet, az üzemi helyiség, a felszerelés és a személyi feltételek a közegészségügyi és munkavédelmi követelmények szempontjából megfelelőek-e; élelmiszer gyártásának engedélyezésekor azonfelül azt is, hogy megvannak-e az engedélyezésnek az idevonatkozó jogszabályokban megkívánt feltételei. Ha a vizsgálat alapján a tevékenységet engedélyezhetőnek tartja, az érdekelt szakigazgatási szervek meghallgatásával megvizsgálja, hogy a tevékenység folytatásához szükséges-e a 13. § (4) bekezdése szerinti külön engedély. Ha a külön engedélyhez szükséges adatok nem állnak rendelkezésre, ezeket a termelőszövetkezettől bekéri, intézkedik az érdekelt szervek külön engedélyének megszerzése iránt és az ügyet a tevékenység engedélyezésére vonatkozó javaslatával együtt, a járási végrehajtó bizottság elé terjeszti.
(2) Ha a gazdasági melléktevékenység folytatásához a járási végrehajtó bizottság engedélyére nincs szükség, a 13. § (4) bekezdése szerinti külön engedély (engedélyek) megszerzéséről a termelőszövetkezet köteles gondoskodni.
(3) A termelőszövetkezet az engedély alapján folytatott melléktevékenységében beállott változásokat (pl. a telephely áthelyezése, a tevékenység vagy annak egy része megszüntetése stb.) köteles a járási mezőgazdasági osztálynak 8 napon belül bejelenteni. A járási mezőgazdasági osztály az érdekelt más szakigazgatási szervet a bejelentett változásról haladéktalanul értesíti.
(4) A kiadott engedélyekről és a melléktevékenységben beállott változásokról a járási mezőgazdasági osztályon nyilvántartást kell vezetni.
15. § Képesítéshez kötött ipari tevékenység folytatására jogosító engedélyt csak az a termelőszövetkezet kaphat, amely a szükséges képesítéssel rendelkező felelős vezetőt a tagok közül egyidejűleg kijelöli, illetőleg ilyen személyt alkalmaz. A képesítést mesterlevéllel kell igazolni. A mesterlevél bemutatása alól a könnyűipari miniszter az érdekelt miniszterek (országos hatáskörű szervek vezetői) meghallgatásával, kivételesen indokolt esetben felmentést adhat.
16. § Ha a termelőszövetkezet nem, vagy nem kizárólag a székhelye szerinti községben vagy városban kíván melléktevékenységet folytatni, a járási mezőgazdasági osztály köteles az engedélyre vonatkozó javaslatának megtétele előtt az érdekelt községi tanács végrehajtó bizottságának véleményét is meghallgatni; más járás vagy megye területén folytatni kívánt melléktevékenység esetén pedig ezen felül be kell szerezni az illetékes járási, illetőleg megyei tanács végrehajtó bizottsága ipari osztályának és kereskedelmi osztályának előzetes hozzájárulását is.
17. § (1) A 13. § (2) bekezdése szerinti bejelentés alapján a járási mezőgazdasági osztály 8 napon belül a helyszínen köteles megvizsgálni, hogy a bejelentésben megjelölt tevékenység folytatásának megvannak-e az e rendeletben megkívánt feltételei és hogy a tevékenység gazdaságilag indokolt-e. Szükség esetén meghallgatja a járási végrehajtó bizottság ipari, kereskedelmi osztályának vagy más szakigazgatási szervének véleményét is. Ha a tevékenység folytatásának az e rendeletben meghatározott előfeltételei hiányoznak, vagy az gazdaságilag nem indokolt, a járási mezőgazdasági osztály a szándékolt tevékenység megkezdése ellen - indokainak és javaslatainak közlésével - kifogást tehet. Ha a termelőszövetkezet a kifogás ellenére a melléktevékenységet megkezdi vagy továbbfolytatja, a járási mezőgazdasági osztály a 34. §-ban foglaltak szerint jár el.
(2) A termelőszövetkezet köteles az engedélyezett vagy az előzetes bejelentés alá eső, rendszeresen folytatott melléktevékenységet alapszabályába felvenni és a melléktevékenység megkezdéséről a járási mezőgazdasági osztályt és a Magyar Nemzeti Bank járási fiókját értesíteni. Amennyiben a tevékenység folytatásához más hatóságtól is kapott külön engedélyt [13. § (4) bekezdés], köteles a tevékenység megkezdését az engedélyező szervnek be jelenteni és az engedélyben esetleg előírt más bejelentéseket vagy értesítéseket is teljesíteni.
18. § (1) A melléktevékenység folytatása során a termelőszövetkezet köteles megtartani a kiadott engedély (engedélyek) előírásait, az érvényben levő egészségügyi, munka- és egészségvédelmi, tűzrendészeti rendelkezéseket és rendszabályokat, az érvényes szabványelőírásokat, valamint a szakmai képesítésre és alkalmazandó technológiára megállapított követelményeket, köteles továbbá vezetni a külön előírt nyilvántartásokat.
(2) A melléktevékenység körébe tartozó munkák végzésének szabályait a termelőszövetkezet munkarendjében, a hasonló tevékenységet folytató állami vállalati dolgozók helyzetének figyelembevételével kell megállapítani.
A melléktevékenység körében foglalkoztatható személyek
19. § (1) A termelőszövetkezet melléktevékenységénél a munkákat elsősorban a termelőszövetkezet tagjai és családtagjaik végezhetik. A termelőszövetkezet ilyen munkára mást csak akkor alkalmazhat, ha a munkához szükséges szakmai ismerettel vagy előírt szakképzettséggel, illetőleg a jogszabályban megkívánt egyéb feltételekkel a termelőszövetkezet tagjai nem rendelkeznek [19/1959. (VII. 12.) FM számú rendelet 16. § (3) bekezdés].
(2) A járási mezőgazdasági osztály a tevékenység megkezdésének bejelentésekor, a későbbiekben pedig a tevékenység rendszeres ellenőrzése során közvetlenül, valamint a községi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szerve útján köteles figyelemmel kísérni, hogy a termelőszövetkezet csak olyan személyt alkalmazzon, akinek szakmai munkájára valóban szüksége van és különösen arra kell ügyelnie, hogy spekulánsok, üzérek a termelőszövetkezet alkalmazásába ne kerüljenek.
A melléktevékenységgel termelt árú felhasználása
20. § A gazdasági melléktevékenység keretében előállított terményeket és termékeket elsősorban maga a termelőszövetkezet, illetőleg az önálló közös vállalkozás [2. § (2) bekezdés], valamint - a felmerült költségek arányos megosztása mellett - a termelési kapcsolatban résztvevő termelőszövetkezetek használják fel. A saját szükségletet meghaladó terményeket és termékeket a termelőszövetkezet vagy az önálló közös vállalkozás e rendelet III. fejezetében foglalt rendelkezések megtartásával értékesíti.
A halászati termelőszövetkezet melléktevékenysége
21. § Halászati termelőszövetkezet gazdasági melléktevékenységet e rendelet értelemszerű alkalmazásával megállapított keretek között folytathat. A halászattal összefüggő melléktevékenysége a következőkre terjedhet ki:
- egyszerűbb halászati eszközök (ladik, háló, varsa stb.) készítése,
- kagylófeldolgozás, gombgyártás,
- vadfűzvessző kitermelése és halszállító kosarak fonása,
- a halaknak és a halászati termelőszövetkezetek által tartott egyéb állatoknak takarmányozásához szükséges takarmányok darálása, bérdarálása.
A termelőszövetkezeti csoport melléktevékenysége
22. § A termelőszövetkezeti csoport - e rendeletben foglalt szabályok megtartásával - csak a közös termelőtevékenységgel összefüggően létesíthet segéd- és feldolgozó üzemet és folytathat háziipari tevékenységet, amelyeknek keretében kizárólag a közösen előállított termelvényeket dolgozhatja fel.
III. FEJEZET
A TERMELŐSZÖVETKEZET ÉRTÉKESÍTŐ TEVÉKENYSÉGE
Az értékesítő tevékenység köre
23. § (1) A termelőszövetkezet a közös gazdaságban termelt, illetőleg a melléktevékenységgel előállított és a saját szükségletét meghaladó terményeit és termékeit termeltető vagy felvásárló állami vállalattal vagy földművesszövetkezeti szervvel kötött termelési, illetőleg terményértékesítési szerződés alapján [24/1960. (V. 10.) Korm. számú rendelet] - az érvényes rendelkezések szerinti kedvezmények (nagyüzemi felár stb.) mellett - az állam részére értékesíti.
(2) Nagyobb városok és ipari központok körzetében a termelőszövetkezetek az e központokban levő kiskereskedelmi vállalatokkal, földművesszövetkezetekkel, valamint felhasználó állami vállalatokkal, intézményekkel közvetlenül is köthetnek szerződést zöldség és gyümölcs átadására.
(3) Az állam iránti és a szerződéses kötelezettségek teljesítése után fennmaradó terményeket és termékeket a termelőszövetkezet földművesszövetkezeti szervek útján vagy a 24-30. §-okban foglalt rendelkezések, valamint a forgalombahozatalra vonatkozó általános érvényű jogszabályok megtartásával állandó vagy ideiglenes elárusítóhelyén (a továbbiakban: elárusítóhely) értékesítheti. Ugyanígy értékesítheti a halászati termelőszövetkezet az általa természetes vízből kitermelt vagy tógazdaságban tenyésztett halat, valamint a melléküzemében előállított termékeket.
(4) A termelőszövetkezet a (3) bekezdés szerinti terményeket és termékeket alkalomszerűen folytatott vagy idényjellegű piaci árusítás keretében is forgalomba hozhatja. A feldolgozó üzemben vagy egyéb gazdasági melléktevékenység keretében előállított nagyobb mennyiségű - a helyi ellátás szempontjából jelentős - termékeknek a lakosság részére ilymódon való árusításához azonban a megyei tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi osztályának engedélye szükséges.
(5) Azok a termelőszövetkezeti csoportok, amelyek a gazdálkodás bármelyik ágában közös termelést folytatnak, kizárólag a közös termelésből származó terményeik és termékeik értékesítésére tarthatnak fenn az előbbi feltételek szerint elárusítóhelyet. Az értékesítő tevékenység szempontjából egyébként a termelőszövetkezetekkel azonos elbírálás alá esnek és reájuk is e rendeletben foglaltak az irányadók.
24. § (1) A termelőszövetkezet elárusítóhelyén kenyérgabonát (búza, rozs), valamint élő állatot, nyershúst és húskészítményt, sertészsírt és zsírszalonnát nem árusíthat. Nem vonatkozik ez a tilalom az élő és vágott baromfira, valamint a tojásra.
(2) A termelőszövetkezet elvállalhatja a tagok háztáji gazdaságából származó olyan termények és termékek árusítását, amelyek értékesítését a közös termeivényeknél a 23. § (3) bekezdése lehetővé teszi, feltéve, hogy abból a termeivényből az érdekelt tag is eleget tett szerződéses kötelezettségének. A háztáji termeivények közös értékesítéséből befolyó bevételekből le kell vonni az értékesítési költségek (szállítás, általános ráfordítások stb.) arányos hányadát. A levonás után fennmaradó összeget elkülönítve kell kezelni és az elszámolás szerint járó összegeket a tagok részére ebből kell kifizetni.
(3) A tagok a háztáji gazdaságból származó áruikat értékesítés végett a termelőszövetkezet elárusítóhelyére közvetlenül nem szállíthatják és a termelőszövetkezet elárusítóhelyén egyénileg nem árusíthatják.
(4) A termelőszövetkezet - az (5) bekezdésben és a 27. §-ban foglalt kivételtől eltekintve - más termelőszövetkezettől, egyéni termelőtől, kereskedelmi szervtől vagy magánkereskedőtől származó terményt, terméket és baromfit nem árusíthat.
(5) Virágértékesítéssel foglalkozó termelőszövetkezet a virágértékesítőhely évi bruttó bevételének legfeljebb 25 százaléka erejéig, állami vagy szövetkezeti kereskedelmi szervtől, illetőleg más termelőszövetkezettől kiegészítő-, alap- és díszítő anyagokat (fenyőgally vagy egyéb díszítő zöldnövény, moha, barka, selyem csomagolópapír, tartódrót stb.) vásárolhat és azokat az értékesítésre kerülő virágokkal együtt alkalmazva eladhatja. Élővirágot a termelőszövetkezetek virágértékesítőhelyeik évi bruttó forgalmának 15 százaléka erejéig választékuk kiegészítése céljából elsősorban termelőszövetkezeti vagy állami virágkertészettől, szükség esetén pedig egyéni termelőktől vásárolhatnak. Nagybani (szövetkezeti vagy állami viszonteladók részére történő) virágértékesítéssel a termelőszövetkezetek telephelyeiken, Budapesten pedig a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának kereskedelmi osztálya által erre a célra kijelölt csarnokban foglalkozhatnak.
(6) A termelőszövetkezet az elárusítóhelyén forgalomba hozott árut elsősorban a lakosság részére adhatja el. Ha az elárusítóhely áruval való ellátottságát nem befolyásolja, áruját az elárusítóhely útján - virágot az (5) bekezdésben megjelölt helyen - a megyei tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi osztályának engedélyével, a közületi vásárlásokra vonatkozóan érvényben levő rendelkezések szerint, állami vállalatoknak, földművesszövetkezeteknek és egyéb közületi szerveknek való eladással értékesítheti. Más viszonteladók részére az elárusítóhelyen árut értékesíteni nem lehet.
(7) A termelőszövetkezet elárusítóhelyén folytatott értékesítési tevékenységre a földművelésügyi miniszter által a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben kiadott Termelőszövetkezetek Kereskedelmi Üzletszabályzata előírásait kell alkalmazni.
Elárusítóhely létesítése
25. § (1) Az állandó vagy ideiglenes elárusítóhely létesítésének engedélyezése iránti kérelmet a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes járási mezőgazdasági osztálynál kell benyújtani. Az engedélyt - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a járási mezőgazdasági osztály javaslata alapján az elárusítóhely fekvése szerint illetékes megyei végrehajtó bizottság kereskedelmi osztálya adja meg.
(2) Az elárusítóhely létesítésére vonatkozó engedélyek kiadásánál és az erre a célra szolgáló helyiségek kiutalásánál a termelőszövetkezeteket egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekkel és magánszemélyekkel szemben előnyben kell részesíteni.
(3) A járási mezőgazdasági osztály az engedélyre vonatkozó javaslatában köteles nyilatkozni arról, hogy a termelőszövetkezet rendelkezik-e az elárusítóhely áruellátásához szükséges mennyiségű áruval. A működési területén levő termelőszövetkezeti elárusítóhelyek számának alakulásáról és működéséről köteles nyilvántartást vezetni,
(4) A termelőszövetkezet az (1) bekezdés szerint engedélyezett elárusítóhelyén a feldolgozó üzemében vagy egyéb gazdasági melléktevékenység keretében előállított nagyobb mennyiségű - a helyi ellátás szempontjából jelentős - termékek közül csak azokat értékesítheti, amelyeknek az elárusítóhelyen való forgalomba hozatalára a megyei tanács végrehajtó bizottsága kereskedelmi osztályától engedélyt kapott.
26. § Állandó jellegű elárusítóhelyet fenntartó termelőszövetkezet köteles éves termelési tervében és bevétel-kiadási költségvetésében az elárusítóhely áruellátásához szükséges közös termeivények mennyiségét és az értékesítésből várható bevételt megtervezni.
Közösen fenntartott elárusítóhely
27. § (1) Állandó jellegű közös elárusítóhelyet - borkimérés kivételével - több, de legfeljebb öt termelőszövetkezet is fenntarthat.
(2) A közös elárusítóhelyet fenntartó termelőszövetkezetek az elárusítóhely áruellátására, az egyes árufajták mennyiségére, az elárusítóhelynek nevet adó termelőszövetkezet kijelölésére, a személyi és dologi kiadások viselésére, valamint a bevételek és kiadások elszámolására nézve kötelesek egymással megállapodni. A megállapodás érvényességéhez az érdekelt termelőszövetkezetek jóváhagyó közgyűlési határozata és a járási mezőgazdasági osztálynak, illetőleg Budapesten a SZÖVOSZ erre kijelölt osztályának (a továbbiakban: Ellenőrző Osztály) megerősítő záradéka szükséges.
(3) A közösen fenntartott elárusítóhely üzemeltetésével felmerülő dologi és egyéb kiadások kiegyenlítéséről, a könyvelés és nyilvántartás vezetéséről, az elárusítóhely vezetőjének és beosztottainak elszámoltatásáról, a bevételek és kiadások elosztásáról a megállapodásban erre kijelölt, nevet adó termelőszövetkezet köteles e rendeletben és a megállapodásban foglaltak szerint gondoskodni.
(4) A közös elárusítóhelyen a 30. §-ban foglaltak szerint vezetett könyveléstől függetlenül, az egyes érdekelt termelőszövetkezetek a közös elárusítóhely üzemeltetésével és az értékesítéssel kapcsolatos - őket érintő - pénzügyi kiadásokat (pénz-, áru- és anyagforgalom) külön-külön is kötelesek folyamatosan könyvelni és nyilvántartani.
Az elárusítóhely dolgozói és javadalmazásuk
28. § (1) Termelőszövetkezeti elárusítóhely vezetője és beosztott elárusítói elsősorban termelőszövetkezeti tagok lehetnek; idegen munkaerő csak akkor alkalmazható, ha a munkához szükséges szakmai ismerettel vagy előirt szakképzettséggel, illetőleg a jogszabályban megkívánt egyéb feltételekkel a termelőszövetkezet tagjai nem rendelkeznek [19/1959. (VII. 12.) FM számú rendelet 16. § (3) bekezdés]. A termelőszövetkezet vezetősége az elárusítóhely vezetőjét és beosztott elárusítóit köteles megbízólevéllel ellátni.
(2) Az elárusítóhely vezetője és beosztott elárusítói csak büntetlen előéletű személyek lehetnek. A büntetlen előéletet erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolni.
(3) Az elárusítóhely vezetője a termelőszövetkezet vezetőségének és ellenőrző bizottságának tagjaival, továbbá a termelőszövetkezet számvitelének vezetőjével nem állhat házastársi, fel- vagy lemenő ágon, illetőleg oldalágon elsőízig rokoni kapcsolatban.
(4) Az elárusítóhelyen dolgozó termelőszövetkezeti tagokat végzett munkájuk arányában a közgyűlés által megállapított javadalmazásban kell részesíteni (munkaegységjóváírás, illetőleg pénzbeli díjazás), amely a teljesített napi munkaidőhöz és az elért forgalomhoz igazodó alapjavadalmazásból és kiegészítő javadalmazásból áll.
Áru- és pénzforgalom
29. § (1) Az elárusítóhely részére - a 24. § (5) bekezdésében foglalt kivétellel - csak a fenntartó termelőszövetkezettől, illetőleg a közös elárusítóhelyet fenntartó termelőszövetkezetektől szállítólevéllel érkezett árut szabad átvenni. A mennyiségileg és minőségileg átvett árut az elárusítóhely könyveiben (30. §) kell nyilvántartani és elszámolni.
(2) Az átvett áru tárolását és értékesítésre való előkészítését szakszerűen - a piacrendészeti és egészségügyi rendszabályoknak megfelelően -kell végezni; megőrzését a szocialista tulajdont megillető fokozott gondossággal kell biztosítani.
(3) Az értékesítésre kerülő árut az elárusítóhelyen feldolgozni általában nem szabad; kivételesen - az áru romlásának megakadályozása érdekében - budapesti elárusítóhelyeken az Ellenőrző Osztály, vidéki elárusítóhelyeken pedig a fenntartó termelőszövetkezet írásbeli engedélye alapján lehet árut az elárusítóhelyen feldolgozni.
(4) Az áruk tárolását és kezelését végző személyek felelőssége és a velük való elszámolás szempontjából az áru minőségi leértékelésének (romlásának), valamint a szállítási és raktározási veszteségnek (káló) mértékét az állami gazdaságokra irányadó rendelkezések figyelembevételével a közgyűlés határozza meg. Mindaddig, amíg a közgyűlés nem határozott, az állami gazdaságokra irányadó rendelkezéseket változtatás nélkül kell alkalmazni. [36/1960. (VIII. 7.) Korm. számú rendelet 6. § (2) bekezdés].
(5) Az elárusítóhelyen legfeljebb 300 Ft készpénzt lehet visszatartani (váltópénz). Az ezt meghaladó pénzkészletet - a háztáji gazdaságból származó áruk eladása után a tagokat illető résztől elkülönítve - a pénzkezelésre vonatkozó szabályok szerint naponta bankszámlára kell befizetni. Közösen fenntartott elárusítóhely esetén a befizetést a megállapodásnak [27. § (2) bekezdés] megfelelően kell az érdekelt termelőszövetkezet számlájára eszközölni.
Elszámolás
30. § (1) Azok a termelőszövetkezetek, amelyek elárusítóhelyet tartanak fenn. kötelesek az elárusítóhelyre történő minden áruszállításról szállítójegyzéket kiállítani és az elárusítóhely vezetőjével való elszámolás érdekében elszámolási könyvet vezetni.
(2) Az elárusítóhely vezetője az elárusítóhelyen - a termelőszövetkezet könyvelésével megegyezően - az alábbi bizonylatokat és könyveket köteles vezetni:
A) Zöldség-, gyümölcs-, baromfi- stb. elárusítóhelyeken:
a) elszámolási könyv (tabló),
b) árváltozási és leírási jelentés,
c) visszárújegyzék,
d) jelenléti ív,
e) ellenőrzési könyv,
f) szállítójegyzék (nagybani értékesítés esetén),
g) pénztárbizonylat,
h) göngyölegnyilvántartó könyv.
B) Borkimérésekben:
az A) alatt a)-g) pontokban megjelölt könyvek és bizonylatok, továbbá
h) a csapos elszámolási könyve.
C) Virágelárusítóhelyeken:
az A) alatt a)-g) pontokban megjelölt könyvek és bizonylatok, továbbá
h) franciablokk,
i) koszorú- és csokorkönyv (koszorú- és csokorkészítés esetén).
D) Nagybani virágértékesítő helyeken:
az A) alatt a)-g) pontokban megjelölt könyvek és bizonylatok, továbbá
h) franciablokk,
i) felvásárlási jegytömb,
j) ellátmány elszámolási nyilvántartás.
(3) E §-ban megjelölt bizonylatok, könyvelési és nyilvántartási könyvek leírását a Mezőgazdasági Értesítőben közzétételre kerülő útmutató tartalmazza.
IV. FEJEZET
FELÜGYELET ÉS ELLENŐRZÉS
31. § A termelőszövetkezetek gazdasági melléktevékenységét és értékesítő tevékenységét - az 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelet 58. §-a (1) bekezdésében biztosított állami felügyeleti jogkörükben - a tanácsok végrehajtó bizottságai és a mezőgazdasági szakigazgatási szervek ellenőrzik.
32. § (1) A termelőszövetkezetek gazdasági melléktevékenységével kapcsolatos általános érvényű rendszabályoknak, a külön engedély feltételeinek és a szakmai követelményeknek megtartását az egyes iparok felügyeletét ellátó minisztériumok szakigazgatási szervei és más illetékes hatóságok (egészségügyi, tűzrendészeti stb. szervek) is jogosultak saját hatáskörükben ellenőrizni Az ellenőrzés során a külön jogszabályokban megállapított esetekben bírságolást is alkalmazhatnak.
(2) Fokozott gonddal rendszeresen kell ellenőrizni, hogy a termelőszövetkezetek gazdasági melléktevékenységük során megtartják-e az érvényben levő rendelkezéseket, különösen pedig azt, hogy a melléktevékenység nem lépi-e túl e rendeletben vagy az engedélyben, illetőleg a 42. § (2) bekezdése alapján továbbfolytatott melléktevékenység esetében a korábbi jogszabályban megállapított kereteket.
33. § (1) A termelőszövetkezetek elárusítóhelyeinek rendszeres ellenőrzését Budapesten az Ellenőrző Osztály, vidéken a járási mezőgazdasági osztály végzi. Az Ellenőrző Osztály - a járási mezőgazdasági osztály ellenőrző jogkörének érintetlenül hagyása mellett - az ország más területén működő termelőszövetkezeti elárusítóhelyet is ellenőrizhet.
(2) Az Ellenőrző Osztály, illetőleg a járási mezőgazdasági osztály
a) véleményezi és javaslattal az illetékes szervnek megküldi a termelőszövetkezetek által elárusítóhely létesítésének engedélyezése iránt benyújtott kérelmeket; a termelőszövetkezeteket az elárusítóhelyek létesítésében, illetőleg az ehhez szükséges engedély megszerzésében támogatja;
b) a termelőszövetkezetek elárusítóhelyein ellenőrzi, hogy megtartják-e a piaci értékesítésre vonatkozó hatályos rendelkezéseket;
c) ellenőrzi az elárusítóhelyek ügyvitelét, könyvvezetését, a könyvek és nyilvántartások naprakész állapotát, pontosságát és valódiságát;
d) a munkakörük ellátására való alkalmasság szempontjából figyelemmel kíséri az elárusítóhelyeken dolgozók tevékenységét és javaslatot tesz a termelőszövetkezetnek a meg nem felelő személyek leváltására;
e) az észlelt mulasztásokról és hibákról, valamint az esetleges visszaélésekről az elárusítóhelyet fenntartó termelőszövetkezet vezetőségét és - ha az Ellenőrző Osztály jár el - az illetékes járási mezőgazdasági osztályt is értesíti;
f) rendszeresen tájékoztatja a termelőszövetkezeteket és az elárusítóhelyeket a piaci értékesítésre vonatkozó rendelkezésekről.
(3) Az Ellenőrző Osztály a (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően
a) segítséget nyújt a Budapesten levő elárusítóhelyek vezetőinek a napi árak kialakításában, ellenőrzi a bejegyzett napi árak betartását;
b) a Budapesten levő elárusítóhelyeken bekövetkezett árváltozásokról jelentést készít; ha az árváltozás rendkívüli ok (hanyag árukezelés, szakszerűtlen raktározás stb.) miatt történt, az árváltozásról jegyzőkönyvet is vesz fel;
c) gondoskodik arról, hogy a Budapesten levő elárusítóhelyeken legalább háromhavonként leltározzanak.
(4) Az Ellenőrző Osztály a termelői sorban -az egyéni termelők részére is kijelölhető helyen - a termelőszövetkezetek által alkalomszerűen folytatott idényjellegű piaci árusítást is jogosult ellenőrizni.
(5) A megyei mezőgazdasági osztály is köteles e rendeletben foglaltak figyelembevételével a termelőszövetkezetek elárusítóhelyeken végzett értékesítési tevékenységét ellenőrizni és elősegíteni.
(6) A termelőszövetkezeteknek az elárusítóhelyeken folytatott tevékenységét - szakfelügyeleti jogkörükben - a Belkereskedelmi Minisztérium szervei is ellenőrzik.
(7) A termelőszövetkezet - közös elárusítóhely esetén a nevet adó termelőszövetkezet - vezetősége és ellenőrző bizottsága köteles az elárusítóhely működését, az ott dolgozók munkáját, a könyvelés és nyilvántartás vezetését, továbbá a bizonylatokat negyedévenként ellenőrizni, illetőleg egyeztetni.
34. § A működés szabályainak megsértése esetén az ellenőrzést végző szerv hívja fel a termelőszövetkezet vezetőségének (önálló közös vállalkozás igazgatójának) figyelmét a hiba megszüntetésére s ha ez nem vezet eredményre, tegyen javaslatot a megyei tanács végrehajtó bizottságának az állami felügyeleti jogkörből folyó rendszabály alkalmazására, (figyelmeztetés, kedvezmények csökkentése vagy megvonása, juttatásokból kizárás, engedély megvonása stb.). Szabálysértés, illetőleg bűntett esetén intézkedni kell az eljárás megindítása iránt.
V. FEJEZET
VEGYES RENDELKEZÉSEK
35. § A termelőszövetkezetek közös gazdasági melléktevékenységének és értékesítő tevékenységének megszervezéséhez a községi tanács végrehajtó bizottsága közvetlen segítséget nyújt az érdekelt termelőszövetkezeteknek, illetőleg indokolt esetben részükre javaslatot tehet a közös tevékenység megszervezésére.
36. § Ha a termelőszövetkezet a lakosság részére a melléktevékenység során előállított termékeket hoz forgalomba, illetőleg szolgáltatásokat végez, a lehetőséghez képest gondoskodnia kell a lakosság szükségleteinek folyamatos állandó jellegű kielégítéséről. Az ilymódon forgalombahozott termékekért, illetőleg szolgáltatásokért a termelőszövetkezet a termelőszövetkezetekre mindenkor érvényben levő árszabályozó rendelkezéseknek megfelelő árat számíthatja fel.
37. § A gazdasági melléktevékenység és az értékesítő tevékenység anyagszükségletét a termelőszövetkezet éves termelési tervében kell előirányozni.
38. § A gazdasági melléktevékenységgel és az értékesítő tevékenységgel kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatást a termelőszövetkezet az idevonatkozó külön rendelkezéseknek megfelelően köteles teljesíteni.
39. § A Budapest területén elárusítóhelyet fenntartó termelőszövetkezetek kötelesek az Ellenőrző Osztály által nyújtott segítségért és az ellenőrzésért költségtérítés címén az elárusítóhely havi bruttó forgalma 6 ezrelékének megfelelő költségtérítést fizetni. Ezt az összeget havonként a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig köteles az elárusítóhely vezetője az Ellenőrző Osztály által megjelölt számlára a napi bevételből befizetni.
40. § (1) A termelőszövetkezetek gazdasági melléktevékenységére, továbbá az elárusítóhelyek működésére nézve az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelet, valamint az annak kiegészítésére, módosítására és végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
(2) A termelőszövetkezetek borkimérési tevékenységét külön rendelet szabályozza; eltérő rendelkezés hiányában azonban a termelőszövetkezetek borkimérési tevékenysége tekintetében is e rendeletben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
41. § A termelőszövetkezetek által fizetendő forgalmiadó szabályait és kulcsát a pénzügyminiszter állapítja még,
VI. FEJEZET
HATÁLYBALÉPTETÍŐ RENDELKEZÉSEK
42. § (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
(2) Azok a termelőszövetkezetek és halászati termelőszövetkezetek, amelyek a korábban érvényben volt rendelkezések alapján segéd- és feldolgozó üzemet, illetőleg halászcsárdát létesítettek és azt e rendelet hatálybalépésekor is üzemben tartják, e tevékenységüket - ideértve a vaj, túró, sajt, száraztészta készítését vagy pálinka főzését is - a korábbi jogszabályok által megengedett kereteken belül és feltételek szerint - engedély kérése, illetőleg újabb bejelentés nélkül továbbfolytathatják, kötelesek azonban egyébként e rendelet rendelkezéseit megtartani.
(3) A közös elárusítóhely fenntartására e rendelet hatálybalépésétől számított 30 napon belül, a 25. és 27. §-ban foglaltak szerint új működési engedélyt kell kérni.
43. § (1) E rendelet nem érinti a mezőgazdasági termények, termékek és állatok termelői értékesítéséről szóló 41/1958. (VII. 5.) Korm. számú rendelet alapján kiadott rendelkezések hatályát.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 3.004/3/1960. (XI. 17.) Korm. számú határozat V. fejezetének 6. pontjában foglalt rendelkezés folyt tán hatályát veszti a 39/1954. (VII. 15.) MT számú rendelet és a végrehajtására kiadott 13/1955. (VII. 14.) FM számú rendelet, továbbá a 28/1959. (XII. 1.) FM számú rendelet.
Losonczi Pál s. k.,
földművelésügyi miniszter