7/1967. (VIII. 18.) PM rendelet

a döntőbizottsági eljárás illetékéről

A 4/1960. (II. 4.) számú kormányrendelettel módosított, az illetékekre vonatkozó szabályok módosításáról és a díjakról szóló 295/1950. (XII. 23.) számú minisztertanácsi rendelet 11. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem:

1. § A 11/1966. (VI. 29.) PM rendelet XIV. fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"XIV. A DÖNTŐBIZOTTSÁGI ELJÁRÁS ILLETÉKE

143. §

Az illeték tárgya és mértéke

(1) A döntőbizottsági eljárás a következő illeték alá esik:

a) szerződés (szállítási, építési stb. szerződés) megkötéséből, módosításából, felbontásából vagy megszüntetéséből keletkezett vitás ügyekben (szerződési ügyek) és olyan egyéb vitás ügyekben, amelyekben az eljárás tárgyának értékét meghatározni nem lehet,

a Központi Döntőbizottságnál 1.600 Ft,

az ágazati döntőbizottságnál 1.000 Ft,

a helyi döntőbizottságnál , 400 Ft;

b) szerződésszegési és egyéb polgári jogi vonatkozású vitás ügyekben az eljárás tárgya értékének, kötbérigény érvényesítése esetén a követelt kötbérnek 2,5%-a, ha pedig a kötbér összegét a határozathozatalkor megállapítani nem lehet, a kötbér kiszabható legmagasabb mértékének 1%-a-

(2) Ha a döntőbizottság egy eljárás keretében eldöntésre kerülő több szerződési vita esetén valamennyi féllel szemben egyféle tartalmú (elutasító vagy helytadó) határozatot hoz, annyi illetéket kell fizetni, mintha az eljárás csak egy szerződési ügyben folynék.

(3) Ha ugyanabból a szerződésszegésből eredő több igényt érvényesítenek, az illetéket annak az igénynek az alapul vételével kell megállapítani, illetőleg - megfelelő esetben - a felek között megosztani, amelynek illetéke a legmagasabb összegű.

(4) Ha a felperes keresetét leszállítja, mielőtt az ügyben az első döntőbizottsági tárgyalás megkezdődött, illetőleg - ha az ügy tárgyalás kitűzése nélkül, meghagyásos eljárással kerül elintézésre - az előkészítő irat benyújtására nyitva álló határidő eltelt volna, az illeték alapja a leszállított kereset értéke, de legalább a kereset leszállítás előtti értékének fele.

(5) A döntőbizottsági határozat (végzés) felülvizsgálatára irányuló eljárás - a felülvizsgálati kérelem elutasítása vagy visszautasítása esetén -az egyébként járó illeték kétszeresének megfelelő illeték alá esik.

144. §

Mérsékelt és felemelt illeték

(1) A 143. §-ban meghatározott illeték felét kell megállapítani abban az esetben, ha

a) a felperes a keresettől eláll, mielőtt az ügyben az első döntőbizottsági tárgyalás megkezdődött volna,

b) az alperes a kereseti követelést az első tárgyalás megnyitása, illetőleg - ha az ügy tárgyalás kitűzése nélkül, meghagyásos eljárással kerül elintézésre - az előkészítő irat benyújtására nyitva álló határidő eltelte előtt elismeri,

c) a fél a felülvizsgálati kérelmét még a határozat meghozatala előtt visszavonja,

d) a felek közt az eljárásban érvényesített valamennyi igényre kiterjedő egyezség jön létre.

(2) Ha a kereset, a felülvizsgálati kérelem, illetőleg a védekezés a döntőbizottság megítélése szerint nyilvánvalóan alaptalan, az egyébként járó illeték kétszeresét lehet megállapítani.

145. §

Az illeték legmagasabb és legalacsonyabb mértéke

Kerekítés

(1) A 143-144. §-ok alapján megállapításra kerülő illeték 100.000 forintnál több és 300 forintnál - jogorvoslat esetében 600 forintnál - kevesebb nem lehet.

(2) Az egy-egy fél által fizetendő illeték összege az illeték megosztása esetén 50 forintnál kevesebb nem lehet.

(3) Azt az összeget, amelyet illeték címén fizetni kell, felfelé egész forintra kell kerekíteni.

146. §

Az illetékmegállapítás mellőzése

(1) A döntőbizottság az illetek megállapítását egészen vagy részben mellőzheti

a) a kereset elutasítása és a felülvizsgálati kérelem elutasítása vagy visszautasítása esetén, ha körülményekre tekintettel indokolt,

b) import termék szállítására kötött szerződés megszegése miatt indított jogvitás ügyben a megrendelő felperes pernyertessége esetén, ha a marasztaló határozat kizárólag a 10/1966. (II. 14.) számú kormányrendelet 48. §-ának (4)-(5) bekezdéseiben foglalt - a közreműködőért való felelősségre vonatkozó - jogszabályon alapszik,

c) szerződési vita esetén, ha a szállító azért lett pernyertes, mert az egyébként jogos megrendelői igényt teljesítési lehetőség hiányában nem volt mód kielégíteni, vagy ha a döntőbizottság a szerződést a megrendelő akarata ellenére népgazdasági érdekből hozza létre, módosítja, bontja fel; szünteti meg, vagy tartja fenn [10/1966. (II. 14.) számú kormányrendelet 7. § (3) bekezdés és 24. §],

d) keresettől elállás vagy a felülvizsgálati kérelem visszavonása esetén, amennyiben az illeték megállapítását a kereset, illetőleg a felülvizsgálati kérelem elutasítása esetén is mellőzte volna.

(2) Ha a döntőbizottság a keresetet visszautasítja vagy más hatósághoz (bírósághoz) teszi át, illeték megállapításának nincs helye.

(3) Hivatalból indított eljárás esetén a döntőbizottság akkor állapít meg illetéket, ha marasztaló' határozatot hoz.

147. §

Illetékfizetésre kötelezés

(1) Az illeték összegét, továbbá azt, hogy az illetéket melyik fél fizeti, vagy a felek milyen arányban fizetik, a döntőbizottság az eljárást befejező határozatában (végzésében) állapítja meg.

(2) Ha a felperes a keresetlevél benyújtása előtt a vita döntőbizottsági eljáráson kívül való rendezését a fennálló jogszabályi rendelkezés ellenére nem kísérli meg, hanem keresetét annak mellőzésével nyújtja be és az alperes a keresetben érvényesített igényt az előkészítő irata előterjesztésére nyitva álló határidő eltelte előtt elismeri, az illeték megfizetésére a felperest kell kötelezni.

(3) A keresettől elállás esetén az illetéket a felperes tartozik megfizetni, kivéve, ha az alperessel másképpen állapodott meg, s a megállapodást az eljáró döntőbizottságnál bejelentették, vagy ha a felperes az elállást bejelentő nyilatkozatához olyan bizonyítékot csatolt, amelyből kétségtelenül meg lehet állapítani, hogy az elállásra azért került sor, mert az alperes a felperes követelését a kereset beadása után kifizette vagy elismerte, s hogy az előbbi bekezdésben szabályozott eset nem áll fenn.

(4) Ha az eljárás során az alperes viszontkeresetet támaszt, a keresettel és a viszontkeresettel kapcsolatosan az illeték kérdésében külön-külön kell rendezni, egyébként a viszontkereset illetékére a kereseti illetékre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

148. §

Az illetékmegfizetésének módja

(1) Az illeték megfizetésére a döntőbizottsági határozat (végzés) kézbesítésétől számított tizenöt napi határidőt kell szabni. A határozatban fel kell tüntetni a döntőbizottság székhelye szerint illetékes kiszabó hivatal illetékbeszedési számlájának számát is.

(2) A döntőbizottság a határozat kézbesítésével egyidejűleg a székhelye szerint illetékes kiszabó hivatalnak értesítést* küld. Ebben fel kell tüntetnie[1]

a) a döntőbizottság megnevezését,

b) az ügy számát,

c) a fizetésre kötelezett nevét, székhelyét és egyszámlaszámát,

d) a fizetendő illeték összegét,

e) az ellenérdekű fél nevét és székhelyét, valamint

f) az illeték fizetésére megállapított határidőt:

(3) Az értesítés megküldésének időpontját a határozat fogalmazványán fel kell jegyezni.

(4) A kiszabó hivatal a hozzá megküldött értesítés alapján az illetéket előírja és ha a közölt határidő alatt nem fizették meg, annak a határidő elteltétől számítandó adópótlékkal együtt való beszedéséről gondoskodik.

(5) A döntőbizottsági eljárás illetékét átalányban fizetni nem lehet.

149. §

Illetékvisszatérítés

Ha a felülvizsgálat vagy hivatalból megsemmisítés folytán az illeték fizetésére kötelezett fél az illeték megfizetése alól egészen vagy részben mentesül, az illetékes döntőbizottság megkeresésére az illetéket (illetékrészt) a befizetőnek vissza kell téríteni.

150. §

Illetékmentes eljárások

Illetékmentes

a) a szállítási alapfeltételek megállapításával vagy módosításával kapcsolatos eljárás,

b) az állami, szövetkezeti és társadalmi szervezeteknek az újításokról és találmányokról szóló jogszabályok által döntőbizottság elé utalt vitás ügyeiben folyó eljárás,

c) a tanú, a szakértő, a fél képviselője, illetőleg dolgozója által az okozott költségek megtérítésére kötelező, bírságot kiszabó, elővezetést rendelő, költséget megállapító határozat vagy végzés, illetőleg a határozatnak vagy végzésnek ilyen rendelkezése ellen használt felülvizsgálati kérelem alapján indult eljárás."

2. § Ez a rendelet az 1967. évi szeptember 1. napján lép hatályba, rendelkezését a folyamatban, levő ügyekben is alkalmazni kell.

Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,

pénzügyminiszterhelyettes