11/1968. (III. 14.) MÉM rendelet

a szesz előállításáról és forgalmáról

A 39/1967. (X. 12.) Korm. rendelet 8. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem.

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya alá tartoznak az etilalkohol tartalmú anyagok [39/1967. (X. 12.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése] közül

- a nyers-, finomított, víztelenített és regenerált szesz, továbbá a szesz elő- és utópárlat (a továbbiakban: szesz),

- a denaturált szesz,

- a lepárlás útján előállított gyümölcspálinka, törkölypálinka, seprőpálinka (a továbbiakban: pálinka) és a borpárlat,

- a pálinka és a borpárlat előállítása során keletkező alacsony szesztartalmú finomítatlan szesz (a továbbiakban: alszesz),

- a pálinka és a borpárlat előállítása során keletkező elő- és utópárlat (a továbbiakban: elő- és utópárlat).

II. FEJEZET

ELŐÁLLÍTÁSRA, TÁROLÁSRA, FORGALOMBA HOZATALRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK ELŐÁLLÍTÁS

Előállítási jogosultság

2. §

Nyersszeszt ipari szeszgyárban és mezőgazdasági szeszüzemben szabad előállítani; nyersszesz finomítást és víztelenítést azonban kizárólag ipari szeszgyár végezhet.

3. §

Pálinkát és borpárlatot bor- és gyümölcsszeszfőzdében (a továbbiakban: szeszfőzde), továbbá olyan mezőgazdasági szeszüzemben szabad előállítani, amelynek berendezését szakértő [58. § (2) bekezdés e) pont] pálinka és borpárlat előállítására alkalmasnak minősítette.

Feldolgozható nyersanyagok

4. §

Ipari szeszgyárban bármely - szeszfőzésre alkalmas - terményt és terméket, mezőgazdasági szeszüzemben pedig csak mezőgazdasági terményt és mezőgazdasági hulladékot szabad feldolgozni.

5. §

(1) Pálinkát, illetőleg borpárlatot csak termesztett (kerti gyümölcsből, vadontermő gyümölcsből, szőlőtörkölyből, borseprőből, borból, romlott borból, valamint cukortartalmú konzerv- és édesipari hulladékból szabad előállítani.

(2) Romlott bort, valamint cukortartalmú konzerv- és édesipari hulladékot csak abban az esetben szabad feldolgozni, ha az megfelelő minőségű pálinka, vagy borpárlat előállítására alkalmas.

(3) Pálinka, vagy borpárlat előállítása során cukrot nem szabad felhasználni. E rendelkezés alól - kivételesen indokolt esetben - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter esetenként felmentést adhat.

Az előállítás megkezdése

6. §

(1) A szesz, a pálinka és a borpárlat előállításának megkezdését, befejezését, a gyártás 30 napot meghaladó szünetelését az ellenőrzésre kijelölt vám- és pénzügyőri szakasznak (a továbbiakban: pénzügyőri szakasz) az erre rendszeresített nyomtatványon legalább 48 órával előbb be kell jelenteni.

(2) Az előállítást csak a bejelentés elfogadásáról szóló igazolás kézhezvétele után szabad megkezdeni.

(3) A bejelentett adatokban bekövetkezett változásról a pénzügyőri szakaszt 24 órán belül értesíteni kell.

Az előállítás módjai

7. §

Szeszt és borpárlatot kizárólag saját számlára, az üzembentartó tulajdonában levő nyersanyagból (kereskedelmi főzés) szabid előállítani; pálinkát bérfőzés útján is elő lehet állítani.

Bérfőzés

8. §

(1) Bérfőzést vadontermő gyümölcsből és szőlőtörkölyből bárki részére szabad végezni, termesztett (kerti) gyümölcsöt, borseprőt és - 5 hektólitert meg nem haladó mennyiségben - romlott bort csak annak a részére szabad kifőzni, aki azt termesztette, vagy javadalmazásként kapta. Állami gazdaság részére bérfőzés csak külön engedéllyel [(2) bekezdés] végezhető.

(2) A járási, járási jogú városi, városi kerületi (a továbbiakban: járási) tanács vb. kivételesen -saját üzemben felhasználás, saját alkalmazottai részére felosztás céljára - bérfőzést az (1) bekezdésben említetteken kívül más részére is engedélyezhet.

9. §

(1) A felelős üzemvezető a bérfőzés megkezdése előtt köteles megvizsgálni, hogy a főzető bérfőzésre jogosult-e és a nyersanyag megfelelő minőségű-e.

(2) Ha a főzető bérfőzésre nem jogosult, vagy a nyersanyagból fogyasztásra alkalmas pálinkát nem lehet előállítani, a felelős üzemvezető köteles a nyersanyag feldolgozását megtagadni.

10. §

(1) Bérfőzés esetén a főzető adófizetési kötelezettségének részben természetben tehet eleget (a továbbiakban: felesfőzés) vagy az adót teljes egészében pénzben fizetheti meg (a továbbiakban: visszaváltásos főzés).

(2) Felesfőzés keretében a vadontermő gyümölcsök közül csak epret szabad kifőzni. Felesfőzés útján romlott bort nem szabad kifőzni.

11. §

(1) Felesfőzés esetén a főzető részére a pálinka, valamint elő- és utópárlat 50%-ának megfelelő mennyiségű pálinkát kell kiadni; elő- és utópárlatot a főzetőnek kiadni nem szabad. A fennmaradó rész, mint természetbeni adó (adópálinka) az állam tulajdonát képezi.

(2) Visszaváltásos főzés esetén az elő- és utópárlattal csökkentett pálinkamennyiséget kell kiadni a főzetőnek.

(3) Fogyasztásra alkalmatlan pálinkát a főzetőnek nem szabad kiadni, helyette az elő- és utópárlatra megállapított beváltási árat kell kifizetni.

12. §

(1) Bérfőzés esetén a főzető köteles a ténylegesen átvett pálinka után bérfőzési díjat fizetni, továbbá az egész pálinka-, valamint elő- és utópárlatmennyiség kifőzéséhez szükséges tüzelőanyagot természetben szolgáltatni, vagy annak pénzbeni egyenértékét a szeszfőzde üzembentartójának megtéríteni. Tüzelőanyagtérítés címén legfeljebb a felhasznált tüzelő beszerzési árát és a szeszfőzdébe szállítással felmerült fuvarköltséget szabad felszámítani.

(2) A bérfőzési díjat külön jogszabály állapítja meg.

Minőség

13. §

A pálinka minősége tekintetében a szabvány az Irányadó azzal, hogy az előállított pálinka szesztartalma 50%-nál alacsonyabb nem lehet.

14. §

(1) Vegyes pálinka

a) a több fajta gyümölcsből előállított, vagy az előállítás után összekevert pálinka;

b) az olyan pálinka, amelynek fajtajellege nem állapítható meg, vagy a fajtajellege megállapítható ugyan, de erre a fajtára vonatkozó szabványnak, vagy más minőségi előírásnak nem felel meg;

c) az olyan - pálinkafőzési nyersanyagból előállított - pálinka, amelyre külön ár nincs megállapítva.

(2) Törkölypálinka az a pálinka is, melynek előállításához más pálinkafőzési nyersanyagon kívül, szőlőtörkölyt is felhasználtak.

(3) Elő- és utópárlatnak kell tekinteni a pálinkát, ha a minőségének megjavítására irányuló eljárás után is fogyasztásra alkalmatlan, vagy ilyen eljárást nem is folytattak le.

(4) Méregként kell kezelni a pálinkát mindaddig, amíg ciánhidrogén tartalma a szabványban meghatározott felső határ alá nem csökken; ha a ciánhidrogén tartalomnak a megengedett mértékre csökkentésére irányuló eljárás nem vezet eredményre, a pálinkát a vám- és pénzügyőrség jelenlétében meg kell semmisíteni.

Újrafinomítás

15. §

(1) Ha a szesz, a pálinka, vagy a borpárlat fogyasztásra nem alkalmas, vagy egyébként a minőség javítása indokolja, azt újra lehet finomítani.

(2) Szeszt újrafinomítani csak ipari szeszgyárban szabad.

(3) Pálinkát és borpárlatot a vám- és pénzügyőrség illetékes megyei (fővárosi) parancsnokságának (a továbbiakban: megyei parancsnokság) engedélyével szabad újrafinomítani. Nem kell a megyei parancsnokság engedélye, ha a pálinkát vagy borpárlatot a szeszfőzdéből még nem vitték el.

Elő- és utópárlat

16. §

A pálinka főzése során az üzembentartó köteles, hektóliterfokban számítva

- kereskedelmi főzés esetén legalább 2%

- bérfőzés esetén pedig legalább 3%

végleges elő- és utópárlatot leválasztani.

Átminősítés

17. §

(1) A pálinka fajtáját és minőségét a szesztermelési naplóba bevezetett adatok határozzák meg. Ettől eltérni (átminősíteni) csak a Budapest Főváros Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézete, illetőleg a területileg illetékes megyei minőségvizsgáló intézet szakvéleménye alapján szabad.

(2) A kereskedelmi főzésű pálinka átminősítése esetén a szakvéleménynek megfelelő beváltási árat, illetőleg vételárat kell alkalmazni.

(3) Az adópálinka átminősítése esetén a beváltási árkülönbözetet az üzembentartó köteles viselni. A beváltási árkülönbözet megfizetése alól a pénzügyminiszter felmentést adhat.

Kozmaolaj

18. §

Kozmaolajnak azt a mellékterméket kell tekinteni, amelyből a szeszt - az üzem technológiai előírásainak megfelelő mértékben - kivonták.

Mintavétel

19. §

(1) Mintavételre jogosult bármely érdekelt (üzembentartó, felelős üzemvezető, főzető, vevő stb.), továbbá a Budapest Főváros Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézete, a megyei minőségvizsgáló intézet, valamint a közegészségügyi és járványügyi állomás.

(2) Szeszből, pálinkából és borpárlatból tárolóedényenként külön-külön kell a mintát venni; az érdekeltek megállapodása alapján átlagmintát is lehet venni.

(3) A mintát és a mintavételhez szükséges edényt díjmentesen köteles rendelkezésre bocsátani az, akinek a rendelkezése alatt levő szeszből, pálinkából vagy borpárlatból a mintát vették.

Minőségvizsgálat

20. §

(1) A szesz, a pálinka és a borpárlat fajtája, minősége, illetőleg szesztartalma tekintetében keletkezett vita esetén a vegyvizsgálatot a Budapest Főváros Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézete, illetőleg a területileg illetékes megyei minőségvizsgáló intézet végzi.

(2) A vegyvizsgálat költségeit az a fél köteles viselni, aki a vegyvizsgálatra okot adott; a hivatalos célra történő vegyvizsgálat díjmentes.

A mennyiség megállapítása

21. §

(1) A szesz, a pálinka és a borpárlat mennyiségét az előállításkor a szeszmérőgép számlálókészüléke által mért folyóliter és a folyóliterben mért termelés arányában a próbaszesztartályban összegyűjtött szesz, pálinka vagy borpárlat (a továbbiakban: próbaszesz) szeszfoka alapján hektóliterfokban kell meghatározni. A mennyiséget a vám- és pénzügyőrség állandó ellenőrzése mellett -szeszmérőgép nélkül - folyóliter vagy tisztasúly és szeszfok alapján is meg lehet hektóliterfokban határozni (közvetlen mérés).

(2) A szesz, a pálinka, vagy a borpárlat mennyiségét - előállítása után - közvetlen méréssel kell meghatározni.

(3) A szesz, pálinka, vagy borpárlat termelés megállapítására hitelesített és hitelesítési igazolvánnyal ellátott szeszmérőgépet, illetőleg szeszfokmérőt kell alkalmazni.

(4) Ha a próbaszesztartályban levő szeszmennyiség a szesztartalom megállapítására nem elég és az előző elszámolási időszakban azonos fajtájú nyersanyagot dolgoztak fel, az előző elszámolási időszakban megállapított elszámolási szeszfokot kell irányadónak tekinteni.

(5) A próbaszesz szeszfokát vegyvizsgálat útján kell megállapítani, ha pálinka vagy borpárlat előállítása során

a) a próbaszesz mennyisége a fokoláshoz nem elég és az előző elszámolási időszakban megállapított elszámolási szeszfokot sem lehet alkalmazni;

b) a szeszmérőgép az alszeszt méri és a próbaszesz szeszfoka kizárólag szőlőtörköly feldolgozása esetében a 10 fokot, ha 8 Malligand fok feletti bort is dolgoztak fel 25 fokot, 8 Malligand fokot meg nem haladó bor feldolgozása esetén 18 fokot, más nyersanyag feldolgozása esetén a 12 fokot nem éri el;

c) a lepárlás direktgőz alkalmazásával történt és a szeszmérőgép a főzőüst hűtőjéhez van kapcsolva;

d) vegyszerekkel kezelt anyagot kevertek a feldolgozott nyersanyaghoz, vagy vegyszerekkel kezelt nyersanyagot dolgoztak fel;

e) a felelős üzemvezető és a főzető között a próbaszesz szeszfoka tekintetében vita merült fel.

(6) Ha a szeszmérőgép a finomítványt méri, az előállított pálinka vagy borpárlat mennyiségét legalább 50 szeszfok alapulvételével (13. §) kell hektóliterfokban megállapítani.

(7) Ha Beschorner, vagy Dolainski-féle szeszmérőgépnél az ellenőrző edényben elhelyezett szesz szesztartalma az elszámolási időszak folyamán több mint 0,2°-kal csökkent, a csökkenést teljes egészében hozzá kell adni a próbaszesz megállapított szeszfokához, s az így növelt szeszfokot kell elszámolási foknak tekinteni.

22. §

(1) Az elszámolási időszakban előállított pálinka mennyiségét főzési módok és azokon belül pálinkafajták szerint kell megállapítani. Bérfőzés esetén a termelt pálinka mennyiségét főzetőnként is meg kell állapítani.

(2) A 0,5 hektóliterfokot elérő, vagy meghaladó részt egész fokra kell felkerekíteni, a 0,5 hektóliterfokot el nem érő részt figyelmen kívül kell hagyni.

23. §

(1) Ha a szeszmérőgép vagy a vákuumrendszerű szeszfőzde lepárló berendezés működésében rendellenesség mutatkozik, azt azonnal be kell jelenteni a pénzügyőri szakasznak. A bejelentésben érintett berendezések üzemeltetését az üzemzavar jelentkezése után azonnal meg kell szüntetni, a gyűjtőedényekben összegyűlt szeszt, pálinkát és borpárlatot változatlanul kell hagyni.

(2) A bejelentést írásban, két példányban kell megtenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az üzemzavar okát, bekövetkezésének idejét, a szeszmérőgép típusát és számát, számlálókészülékének állását.

(3) Ha a szeszmérőgépet helyben nem lehet kijavítani, a termelést csak másik szeszmérőgép felszerelése után vagy állandó pénzügyőri ellenőrzés mellett szabad folytatni.

Szesztermelési napló

24. §

(1) A szesztermelési naplóba a felelős üzemvezető köteles a termeléssel kapcsolatos összes adatokat haladéktalanul a valóságnak megfelelően - tintával, olvashatóan - bevezetni.

(2) A termelési adatokon kívül a szesztermelési naplóba be kell vezetni minden olyan eseményt, amely a termelés szempontjából jelentős, továbbá fel kell venni a 23. § (1) bekezdésében említett bejelentés teljes szövegét.

(3) A felelős üzemvezető köteles a szesztermelési naplót az ellenőrzést végző hivatalos személy rendelkezésére bocsátani.

(4) A szesztermelési naplót az ipari szeszgyár; a mezőgazdasági szeszüzem, illetőleg a szeszfőzde üzembentartója köteles az elszámolási időszak végéig megőrizni, majd a pénzügyőri szakasz rendelkezésére bocsátani.

Termelési időszak

25. §

A termelési időszak a naptári évvel azonos.

Időszaki elszámolás

26. §

(1) Az elszámolási időszak egy hónap. A pénzügyőri szakasz az elszámolási időszakot - az üzembentartó hozzájárulásával - két vagy három hónapban is meghatározhatja.

(2) Az elszámolási időszak végén a felelős üzemvezető a pénzügyőri szakasz kiküldöttével együttesen köteles megállapítani fajtánként és főzési módonként a termelt szesz, pálinka és botpárlat mennyiségét és azoknak az elszámolás kezdetekor meglevő készletét.

(3) Azt, hogy az időszaki elszámolást - a váratlan ellenőrzés során végzett időszaki elszámolás kivételével - mely napon kell elvégezni, a pénzügyőri szakasz évenként előre állapítja meg.

27. §

Az időszaki elszámolás ideje alatt a lepárlást szüneteltetni kell. Ipari szeszgyárban és mezőgazdasági szeszüzemben a lepárlást az üzem leállítása nélkül kell szüneteltetni.

Résztermelés megállapítása

28. §

(1) Ipari szeszgyárban, mezőgazdasági szeszüzemben és szeszfőzdében az elszámolási időszak közben is meg kell állapítani az előállított szesz, pálinka és borpárlat mennyiségét (résztermelés megállapítása), ha

a) más nyersanyag felhasználására vagy más főzési mód alkalmazására térnek át;

b) a szeszmérőgép próbaszesztartálya az elszámolási időszak lejárta előtt megtelik.

(2) A résztermelés megállapítását a pénzügyőri szakasznál kell - a kitűzött határnapot 48 órával megelőzően - bejelenteni.

(3) A résztermelést a felelős üzemvezető, valamint a pénzügyőri szakasz kiküldötte együttesen állapítja meg.

TÁROLÁS

29. §

(1) A szeszt, a pálinkát és a borpárlatot az időszaki elszámolás után a termelőüzem tárolja.

(2) A tárolás történhet

a) a termelőüzem területén levő tárolóhelyen,

b) a termelőüzemen kívül levő elosztóraktárban.

30. §

(1) Azt a szeszt, pálinkát és borpárlatot, amely után az adót kifizették (adózott szesz, pálinka, borpárlat) elkülönítve kell tárolni attól a szesztől, pálinkától, borpárlattól, amely után az adót még nem fizették ki (adózatlan szesz, pálinka, borpárlat).

(2) Az adózatlan szesz, pálinka, borpárlat tárolására szolgáló helyiséget a pénzügyőri szakasznak be kell jelenteni.

31. §

(1) Az adó fejében az előállítás helyén visszamaradt pálinkát az üzembentartó az elszámolás keltétől számított 21 napig ingyenesen köteles tárolni.

(2) A tárolási díjat félévenként kell elszámolni.

FORGALOMBA HOZATAL

Gyümölcspálinka

32. §

A kereskedelmi főzésű pálinkát az üzembentartó kizárólag továbbeladók vagy vendéglátóipari üzeme részére hozhatja forgalomba.

33. §

Az adópálinkát a szeszfőzde üzembentartója köteles a kijelölt vállalat rendelkezésére bocsátani. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet által üzemben tartott szeszfőzdében visszahagyott adópálinkát a kijelölt vállalat köteles beváltási ár ellenében a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben meghatározott vállalatnak átadni.

Elő- és utópárlat

34. §

Az elő- és utópárlatot a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által kijelölt vállalatnak (vállalatoknak) kell beváltási ár ellenében átadni.

A lefoglalt és elkobzott szesz, pálinka és borpárlat

35. §

(1) A vám- és pénzügyőrség által lefoglalt szeszt, pálinkát és borpárlatot - a vám- és pénzügyőrség kívánságára - a szeszfőzde felelős üzemvezetője köteles megőrzésre átvenni és a határozat jogerőre emelkedéséig változatlan állapotban megőrizni.

(2) Az elkobzott szeszt, pálinkát és borpárlatot a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által kijelölt vállalatnak kell beváltási áron átadni.

Szállítás

36. §

(1) A szesz, a pálinka és a borpárlat szállítása történhet tulajdonosváltozás nélkül (raktárközi forgalom), illetőleg a tulajdonos megváltozása következtében (értékesítési forgalom).

(2) Ha az értékesítés arra jogosult részére termelői áron történik, a szállításra a raktárközi forgalomra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

37. §

(1) Az adózatlan szeszt, pálinkát vagy borpárlatot csak a pénzügyőri szakasz ellenőrzése mellett, hivatalos zárral ellátott szállítóedényben szabad szállítani. A hivatalos zár alkalmazását a pénzügyőri szakasz kiküldötte csak értékesítési forgalom esetében mellőzheti.

(2) A szállítás megkezdését - mind raktárközi, mind pedig értékesítési forgalom esetében - legalább 48 órával korábban írásban be kell jelenteni a pénzügyőri szakasznak. A bejelentést sürgős esetben távbeszélőn is meg lehet tenni.

38. §

(1) A szállítandó adózatlan szeszről, pálinkáról és borpárlatról szállítási bizonylatot kell kiállítani, amelyben fajtánként külön kell feltüntetni a szeszt, a pálinkát és a borpárlatot a mennyiség megjelölésével. A bizonylatot a szállítmánnyal együtt kell továbbítani.

(2) Ha a szállítást a bejelentésben megjelölt napon nem lehet elvégezni, újabb bejelentést kell tenni.

39. §

(1) A raktárközi forgalom esetén az adózatlan szesz, a pálinka vagy a borpárlat beérkezését az átvevő köteles 24 órán belül a pénzügyőri szakasznak bejelenteni és a szállítási bizonylatnak a szállítmányt kísérő példányát bemutatni.

(2) A raktárközi forgalomban tervbe vett szállítás meghiúsulását a szállító és az átvevő köteles a pénzügyőri szakasznak írásban bejelenteni.

Igazolás

40. §

(1) A bérfőzés keretében előállított és a főzetőnek kiadott, valamint a termelőszövetkezet üzemében saját (vásárolt) anyagból előállított és a termelőszövetkezet tagjai részére kiosztott pálinkáról az üzembentartó igazolványt köteles az erre rendszeresített nyomtatványon három példányban kiállítani.

(2) A termelőszövetkezet a bérfőzés keretében előállított és a tagjai részére kiosztott pálinkáról igazolást köteles kiadni.

(3) Az igazolványon, illetőleg a termelőszövetkezet által kiadott igazoláson a pálinka litermennyiségét és szeszfokát egy tizedes pontossággal kell feltüntetni.

41. §

Az igazolvány egyik példányát a főzetőnek kell kiadni, egy példánya az üzembentartónál marad, a harmadik példányt pedig a tömbben kell megőrizni.

42. §

(1) Az igazolvány, illetőleg a termelőszövetkezet által kiállított igazolás egy évig, a főzető saját fogyasztására szolgáló pálinka tekintetében pedig három évig érvényes.

(2) Az igazolvány érvényességét a pálinkát előállító szeszfőzde szerint illetékes pénzügyőri szakasz meghosszabbíthatja.

43. §

Az igazolvány, illetőleg a termelőszövetkezet által kiállított igazolás a pálinka eredetét csak akkor igazolja, ha a pálinka fajtája azonos az igazolványban feltüntetett fajtával és szeszfoka 1°-nál kisebb mértékben tér el.

44. §

(1) A pálinka tulajdonának átruházása esetén az igazolványt, illetőleg a termelőszövetkezet által kiadott igazolást is át kell adni.

(2) Ha a tulajdonjog átruházása az igazolványon (igazolásban) feltüntetett mennyiségnek csak egy részére terjed ki, az eladott pálinka mennyiségét, szeszfokát és a tulajdonosváltozás időpontját az átvevő az igazolványon köteles feltüntetni, az eladó pedig köteles a vevőnek igazolást adni. Az igazolásnak tartalmaznia kell az átadott pálinka mennyiségét, a pálinkát előállító szeszfőzde megnevezését, az igazolvány, illetőleg az igazolás számát és keltét.

45. §

A mezőgazdasági termelőszövetkezet az általa fenntartott vendéglátóipari üzemben forgalomba hozatal céljából tárolt pálinkát számviteli rendje szerint köteles bizonylatolni.

III. FEJEZET

IPARI FELHASZNÁLÁS

A szesz beszerzése

46. §

(1) Szeszt ipari felhasználás céljára adóval nem növelt áron, illetőleg megadózottan lehet beszerezni.

(2) Az adóval nem növelt áron beszerzett szeszt csak a tevékenységi kör szerinti termékek előállítására és azok előállításával kapcsolatos laboratóriumi, kísérleti, kutatási vagy analitikai célra szabad felhasználni. Az ilyen szeszt feldolgozatlanul nem szabad továbbadni.

47. §

Az adóval nem növelt áron beszerzett szeszről és annak felhasználásáról a számviteli rend szerint kell elszámolni.

Szeszfelhasználási arányszám

48. §

Aki szeszt ipari termék előállítására felhasznál, termékenként szeszfelhasználási arányszámot köteles megállapítani. A szeszfelhasználási arányszámot a vám- és pénzügyőrséggel közölni kell.

Denaturálás

49. §

(1) Az adóval nem növelt áron beszerzett szeszt - kivéve, ha ez a rendeltetés szerinti felhasználást akadályozza - emberi élvezetre alkalmatlanná kell tenni (különleges denaturálószerrel denaturálni kell).

(2) Az ecettermelő üzembe ecetgyártásra érkezett szeszt az érkezéstől számított 15 napon belül vízzel és ecettel denaturálni kell. Ezt a határidőt a megyei parancsnokság meghosszabbíthatja.

(3) A denaturálási eljárást a vállalat állapítja meg.

50. §

(1) A szabvány szerinti minőségű denaturált szesz előállításához szükséges általános denaturálószert csak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által kijelölt vállalat állíthatja elő, kizárólag a pénzügyminiszter által meghatározott anyagokból és összetételben.

(2) Az általános denaturálószer készítésére csak olyan anyagot szabad felhasználni, amelyet - a vám- és pénzügyőrség ellenőrzése mellett vett minta alapján - a Budapest Főváros Vegyészeti és Élelmiszervizsgáló Intézete alkalmasnak talált.

(3) Az általános denaturálószer készítését (összekeverését) és annak hordóba töltését, valamint hivatalos zár alá helyezését a vám- és pénzügyőrség ellenőrzése mellett kell elvégezni.

(4) Általános denaturálószer származását a pénzügyőri szakasz által hordónként kiállított igazolvánnyal kell igazolni.

(5) Az olyan általános denaturálószert, melynek származását érvényes igazolvánnyal nem igazolták, vagy amelynek szállítóedényéről a zár hiányzik, a zár megsérült, illetőleg amely nem az igazolványban feltüntetett szállítóedényben van, denaturálásra felhasználni nem szabad.

51. §

(1) Szeszt általános denaturálószerrel csak a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által kijelölt vállalat jogosult denaturálni.

(2) A denaturálásra kerülő szeszt számadásilag kiadásba kell helyezni.

(3) A denaturált szesz mennyiségét meg kell állapítani és azt számadásilag be kell vételezni.

52. §

(1) Az általános denaturálószerrel denaturált szeszt más szesztől elkülönítve kell tárolni.

(2) Nem szabad a denaturálószert a denaturált szeszből egészben vagy részben kivonni, a denaturált szeszhez olyan anyagot keverni, mely a denaturált szesz hatását ízre vagy szagra megváltoztatja.

53. §

(1) Szeszt denaturálni csak a pénzügyőri szakasz ellenőrzése mellett szabad.

(2) A szesz denaturálását legalább 48 órával korábban be kell jelenteni a pénzügyőri szakasznak. Ezzel egyidejűleg az általános denaturáló szerrel történő denaturálás esetén a kiszállításra vonatkozó bejelentést is meg kell tenni.

Regenerálás

54. §

Szeszt ipari célra felhasználó üzem köteles a felhasználás során szennyeződött szeszt összegyűjteni és regenerálni, vagy regeneráltatni és a regenerált szesz megfelelő hasznosításáról gondoskodni

A felhasználás ellenőrzése

55. §

A szesz felhasználója köteles

a) az ellenőrzéssel megbízott hivatalos személynek az üzemi és raktári helyiségekbe a belépést, a szeszkészlet és a gyártmányok mennyiségének megállapítását és a gyártási eljárás ellenőrzését megengedni;

b) a gyártás során megsemmisült (selejtes termékkel elveszett) szeszt a pénzügyőri szakasznak bejelenteni.

IV. FEJEZET

ELŐÁLLÍTÓ ÜZEM ÉS BERENDEZÉSE

Engedélyezés

Előzetes engedély

56. §

(1) Mezőgazdasági szeszüzemet, illetőleg szeszfőzdét előzetes engedély alapján szabad létesíteni; e szempontból létesítésnek kell tekinteni leállított szeszfőzde újbóli működésbe helyezését is. Állami vállalat részére előzetes engedély nem szükséges.

(2) Az előzetes engedélyt - a pénzügyőri szakasz javaslatának figyelembevételével - a járási tanács vb adja ki. Mezőgazdasági szeszüzem csak mezőgazdasági nagyüzem részére engedélyezhető. Az engedélyben fel kell tünteni, hogy azt milyen rendszerű és kapacitású üzemre adták ki.

(3) Mezőgazdasági szeszüzem, illetőleg szeszfőzde létesítésére vonatkozó előzetes engedélyt csak abban az esetben szabad kiadni, ha azt a rendelkezésre álló nyersanyag feldolgozása, vagy más gazdasági szempont indokolttá teszi.

(4) Az előzetes engedély a mezőgazdasági szeszüzem, illetőleg szeszfőzde üzembehelyezésére nem jogosít.

(5) A kiadott előzetes engedélyekről nyilvántartást kell vezetni és a megyei parancsnokságot, valamint a pénzügyőri szakaszt értesíteni kell.

Üzembehelyezési engedély

57. §

Ipari szeszgyár, mezőgazdasági szeszüzem, szeszfőzde működését csak az üzembehelyezési engedély alapján kezdheti meg.

58. §

(1) Ipari szeszgyár, mezőgazdasági szeszüzem, szeszfőzde üzembehelyezését állami vállalat részére az alapító szerv engedélyezi. Egyébként mezőgazdasági szeszüzem, illetőleg szeszfőzde üzembehelyezését a járási tanács vb engedélyezi.

(2) Az üzembehelyezési engedélyt ki kell adni, ha a kérelmező az alábbi együttes feltételeket igazolja:

a) az üzemet előzetes engedély alapján létesítette;

b) a területileg illetékes közegészségügyi felügyelő a létesítményt közegészségügyi és élelmezés-egészségügyi szempontból megfelelőnek találta;

c) a területileg illetékes vízügyi hatóság a vízhasználati engedélyt (1964. évi IV. tv. 27. §-a) megadta;

d) a külön jogszabályokban előírt hatósági engedélyeket megszerezte;

e) szeszfőzde esetén

- a pénzügyőri szakasz a berendezést adóellenőrzési szempontból megfelelőnek találta, a főző-és finomítóüstök űrtartalmát megállapította és igazolta,

- a fővárosi, megyei, megyei jogú városi tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán vezetett szakértői névjegyzékbe felvett szakértő megállapította, hogy a berendezés alkalmas jó minőségű pálinka vagy borpárlat előállítására.

(3) A szakértő [(2) bekezdés e) pont] a véleményét az üzembentartó által rendelkezésre bocsátott

- berendezés rajza,

- műszaki leírása (a berendezés rendszere, a főző- és finomítóüstök száma és űrtartalma, az üstök és hűtők aránya, a csövek átmérője, a berendezés napi kapacitása) alapján adja meg.

(4) A kiadott üzembehelyezési engedélyekről nyilvántartást kell vezetni és a megyei parancsnokságot, valamint a pénzügyőri szakaszt értesíteni kell.

59. §

Új üzembehelyezési engedély alapján szesz, pálinka vagy borpárlat előállítására szolgáló berendezés üzembehelyezését legalább 30 nappal korábban a pénzügyőri szakasznál be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a pénzügyőri szakasz rendelkezésére kell bocsátani 3 példányban az üzemi helyiségek alaprajzát, mely tartalmazza az üzemi berendezések felülnézeti vázlatát is, továbbá az üzemi berendezések, az edények és tartályok jegyzékét, a méretek és jellegzetességek feltüntetésével.

60. §

(1) A szesz, pálinka és borpárlat előállítására szolgáló berendezés adóellenőrzés szempontjából történő biztosítása, illetőleg hivatalos zár alkalmazása tekintetében az adóellenőrzési rendelkezések az irányadók.

(2) Ha a pénzügyőri szakasz által végzett biztosítás az adóellenőrzés szempontjából szükségtelennek látszik vagy a termelés érdekeit sérti, az üzembentartó a biztosítást végző pénzügyőri szakasz felettes szervénél panasszal élhet.

61. §

A szesz, pálinka vagy borpárlat előállítására szolgáló berendezést a műszaki leírásban rögzített állapotban kell tartani; azt csak a vám- és pénzügyőrség engedélyével szabad megváltoztatni.

62. §

Ipari szeszgyárban, mezőgazdasági szeszüzemben az erjedő vagy élesztővel már vegyített cefre befogadására, avagy - szeszgyári főzőkészülék kivételével - erjedt cefre elhelyezésére szolgáló tartály űrtartalmát a vám- és pénzügyőrség előírásai szerint kell megállapítani. Az űrtartalomra vonatkozó megállapításról jegyzőkönyvet kell felvenni.

Műszaki berendezés

63. §

(1) Az előállított szesz, pálinka és borpárlat mennyiségének mérésére a szeszmérőgépet úgy kell a termelő berendezéssel összekötni, hogy az előállított szesz, pálinka vagy borpárlat csak a szeszmérőgépen haladhasson keresztül.

(2) Új szeszfőzde esetén a szeszmérőgépet úgy kell a berendezésbe bekötni, hogy az a finomítványt mérje.

(3) A kizárólag kereskedelmi főzést végző szeszfőzdékben 1968. augusztus 31-ig a finomítvány mérésére kell áttérni. Annak meghatározásánál, hogy a szeszfőzde kizárólag kereskedelmi főzést végez-e, az 1966-67. gazdasági év az irányadó.

(4) Egyéb szeszfőzdékben a finomítványmérésre való áttérés időpontját a pénzügyminiszter és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter együttes rendeletben állapítják meg.

(5) A finomítványmérésre való áttérésre vonatkozó kötelezettség alól - indokolt esetben - a megyei parancsnokság felmentést adhat.

(6) Ha a szeszmérőgép a finomítványt méri, a kozmaolaj, illetőleg a végleges elő- és utópárlat mérésére külön szeszmérőgépet kell alkalmazni. Átmenetileg - az újabb szeszmérőgép felszereléséig - a végleges elő- és utópárlatot hivatalos zár alatt tartott edényben is össze lehet gyűjteni.

Felelős üzemvezető

64. §

(1) Ipari szeszgyárban, mezőgazdasági szeszüzemben és szeszfőzdében felelős üzemvezetőt kell alkalmazni.

(2) Szeszfőzdében felelős üzemvezetőként csak olyan személyt szabad alkalmazni, aki alkalmazását megelőző egy éven belül szeszfőzdevezetői szakvizsgát tett, vagy annak letétele alól felmentést kap. A szeszfőzdevezető vizsgával kapcsolatos rendelkezéseket külön jogszabály határozza meg.

(3) Nem szabad felelős üzemvezetőként vagy helyettesként foglalkoztatni azt,

- akit rossz minőségű ipari termék forgalomba hozatala, üzérkedés, árdrágítás, vásárlók megkárosítása, közellátási bűntett vagy adócsalás bűntette miatt jogerősen elítéltek,

- aki ellen szesszel kapcsolatos és adórövidítéssel vagy veszélyeztetéssel is járó pénzügyi szabálysértés miatt legalább két alkalommal jogerős marasztaló határozatot hoztak,

- aki adózott szesz, pálinka vagy borpárlat tárolására szolgáló raktárt kezel,

- akinek közös háztartásban élő családtagja szeszesital árusításával foglalkozik.

(4) A felelős üzemvezető, illetőleg a helyettesitésére kijelölt személy nevét a pénzügyőri szakasznál be kell jelenteni.

V. FEJEZET

A TÁRSADALMI TULAJDON VÉDELME

Hivatalos zár

65. §

(1) A szesz, a pálinka és a borpárlat előállítására szolgáló berendezésen a vám- és pénzügyőrség által alkalmazott hivatalos zárat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csak a vám- és pénzügyőrség ellenőrzéssel megbízott tagja távolíthatja el.

(2) Ha a hivatalos zár alá vett üzemi berendezés javítása, tisztítása vagy bármely más ok folytán a hivatalos zár levétele szükségessé válik, vagy a zár megsérült, illetőleg elhasználódott, a pénzügyőri szakasznál az ok megjelölésével -írásban, két példányban - be kell jelenteni.

(3) A felelős üzemvezető jogosult levenni a hivatalos zárat, ha:

a) megfelelő időben bejelentette a hivatalos zár alatt levő készülék üzembehelyezését és a bejelentett időpontig a vám- és pénzügyőrség megbízottja a zárat nem vette le;

b) a termelési folyamat zavartalansága, karbantartás vagy javítás miatt szükséges és a pénzügyőri szakasz arra engedélyt adott.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a felelős üzemvezető a hivatalos zárak levételét a szesztermelési naplóba - a levétel időpontjának feltüntetésével - köteles bejegyezni, a levett hivatalos zárakat pedig megőrizni és azokat a vám- és pénzügyőrség kiküldöttének átadni.

66. §

Az üzembentartó köteles a vám- és pénzügyőrség hivatalos kiküldöttével együttesen a készleteket leltározni. A leltározást az ipari szeszgyárban és az elosztó raktárban naptári félévenként, mezőgazdasági szeszüzemben naptári negyedévenként, szeszfőzdében legalább 3 havonként az időszaki elszámolással egyidőben, vagy a pénzügyőri szakasz által egyébként meghatározott más időszakban kell elvégezni.

67. §

(1) A leltározás során a tényleges készleteket fajtánként össze kell vetni a szám szerinti (könyv szerinti) készlettel.

(2) Hiány esetén - legfeljebb a hiány erejéig - a 68-72. §-okban meghatározott veszteségnormákat lehet elszámolni. Nem szabad veszteségnormát elszámolni abban az esetben, ha adat merül fel arra nézve, hogy a hiány nem természetes úton keletkezett.

Veszteségnormák

Finomítási (újrafinomítási) veszteség

68. §

(1) Finomítási veszteségként az elszámolási időszakban finomított (újrafinomított) szesz, pálinka és borpárlat mennyiségének legfeljebb 1%-át lehet elszámolni. Ennél nagyobb veszteség elszámolását újrafinomítás esetén a vám- és pénzügyőrség esetenként engedélyezi.

(2) Nem lehet finomítási veszteséget elszámolni akkor, ha a cefréből közvetlenül finomítványt készítenek, illetőleg ha a szeszmérőgép közvetlenül a finomítványt méri.

Víztelenítési veszteség

69. §

Víztelenítési veszteségként a víztelenítésre felhasznált szesz mennyiségének legfeljebb 1,5%-a számolható el.

Regenerálási veszteség

70. §

A regenerálási veszteségként elszámolható mennyiséget a regenerálást végző berendezés műszaki állapotához és a szesz szennyezettségéhez képest kell megállapítani. A regenerálási veszteség mértékét - esetenként - a regenerálást végző és az, akinek részére a regenerálást végzik, együttesen állapítják meg. A regenerálási veszteség mértékét a vám- és pénzügyőri szakaszhoz előzetesen be kell jelenteni. Különösen szennyezett szeszt állandó pénzügyőri ellenőrzés mellett kell regenerálni.

Raktározási veszteség

71. §

(1) Raktározási veszteségként faedényben tárolt szesz, pálinka vagy borpárlat után évenként legfeljebb 2%, egyéb anyagból készült edényben történt tárolás esetén 1,2% számolható el.

(2) A raktározási veszteség számításának alapja a bevételezett összes mennyiség.

Szállítási apadás

72. §

Szállítási apadásként vasúti szállítás esetén a feladott szesz, pálinka vagy borpárlat 2%-a, egyéb szállítás esetén a küldött mennyiség 1,5%-a számolható el.

Készleteltérés

73. §

A hiánynak az elszámolható veszteségnormákkal fedezett részét igazolt hiányként kell elszámolni, kivéve, ha adat merül fel arra nézve, hogy nem természetes apadás folytán keletkezett.

Megsemmisülés

74. §

(1) Szesz, pálinka vagy borpárlat megsemmisülését a felelős üzemvezető - a felfedezés után - azonnal köteles a pénzügyőri szakasznak, valamint az üzembentartónak bejelenteni.

(2) Az üzembentartó köteles a megsemmisülés körülményeit részletesen megvizsgálni és annak eredményéhez képest intézkedni.

(3) Ha a vám- és pénzügyőrség a megsemmisült szesz adómentes leírását engedélyezte, annak értékét az üzembentartó megsemmisülés címén elszámolhatja.

VI. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Adófizetés, adóellenőrzés

75. §

A szesz, pálinka és borpárlat előállításával, értékesítésével, raktározásával és megsemmisülésével kapcsolatban fizetendő adó mértéke, az adó megfizetése, valamint az adóellenőrzés tekintetében a pénzügyminiszter rendelkezései az irányadók.

Az adóellenőrzés biztosítása

76. §

(1) Aki szeszt, pálinkát vagy borpárlatot előállít, denaturál, regenerál (a továbbiakban: szesztermelő), tárol, értékesít, vagy beszerez, szállít és felhasznál, köteles biztosítani, hogy a vám- és pénzügyőrség az adóellenőrzést elvégezhesse. Az adóellenőrzés biztosítása érdekében a szesztermelő köteles:

a) az üzemi berendezést úgy elhelyezni, hogy az egyes készülékek kívülről és belülről egyaránt veszélytelenül megvizsgálhatók legyenek;

b) az üzemi és üzleti helyiségeket a rendeltetésüket feltüntető felírással ellátni;

c) hitelesített szeszfokmérőről, hivatalos átszámítási táblázatról, szabályszerű fokoló pohárról, érvényes hitelesítésű, pontos mérlegről, hitelesített mérőedényekről, a szesz szállítására szolgáló edény lezárásához szükséges segédeszközökről, az állami szeszkészlet biztonságos tárolásához szükséges edényzetről, erős hőhatásnak ki nem tett biztonságos raktárról, szeszgyárban hitelesített cukormérőről gondoskodni és ezeket az ellenőrzéssel megbízottak rendelkezésére bocsátani;

d) állandó pénzügyőri ellenőrzés esetén az állandó ellenőrzést végző pénzügyőr részére az üzem területén megfelelő irodahelyiséget és pihenőszobát ellenszolgáltatás nélkül rendelkezésre bocsátani és azok fűtéséről, világításáról, takarításáról gondoskodni;

e) az üzem műszaki berendezésének és felszerelésének megvizsgáláshoz, valamint az üzemi berendezés hivatalos zárral biztosításához szükséges eszközöket, valamint védőruhát és segítő munkaerőt az ellenőrzést végző személy rendelkezésére bocsátani;

f) raktári anyagnyilvántartást és forgalmi bizonylati rendszerét úgy kialakítani, hogy az ellenőrzést lehetővé tegye;

g) eltűrni az ellenőrzésre jogosult szervek jogszabályban biztosított ellenőrző tevékenységét.

(2) Az (1) bekezdés b), c) és f) pontjaiban foglalt rendelkezéseket az is köteles alkalmazni, aki nem szesztermelő, de adózatlan szeszt tárol, értékesít, beszerez, szállít és felhasznál.

77. §

A szesz, pálinka és borpárlat előállításával és értékesítésével kapcsolatos adók beszedésére és elszámolására vonatkozó feladatok ellátása tekintetében a pénzügyminiszter rendelkezése az irányadó.

78. §

Ha a jelen rendelet valamely rendelkezésének megszegése szabálysértést valósít meg, azt pénzügyi szabálysértésnek kell tekinteni.

Hatálybalépés

79. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 15/1960. (XII. 31.) ÉlmM rendelet hatályát veszti.

(2) E rendelet rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

Dr. Sághy Vilmos s. k.,

a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese