Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

18/1968. (V. 5.) Korm. rendelet

az Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyeletről

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az egészségügyi miniszter felügyeletet gyakorol az ország közegészségügyi-járványügyi viszonyai felett, irányítja és ellenőrzi a lakosság egészségvédelmével kapcsolatos közegészségügyi-járványügyi tevékenységet. Gondoskodik a közlekedés, ennek keretében a vasúti, vízi, közúti határforgalom és a nemzetközi légiforgalom közegészségügyi-járványügyi ellenőrzéséről. Mindezekkel kapcsolatban az egészségügyi miniszter - a fegyveres erők és fegyveres testületek kivételével - az ország egész területén a népgazdaság valamennyi ágára, minden személyre kiterjedő hatósági jogkört gyakorol.

(2) Az egészségügyi miniszter a közegészségügyi-járványügyi felügyelettel és a közlekedés közegészségügyi-járványügyi ellenőrzésével kapcsolatos feladatait és hatósági jogkörét - ha másként nem rendelkezik - az irányítása alatt álló Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) központi és a tanácsok által fenntartott helyi szervei útján látja el.

(3) A fegyveres erők és fegyveres testületek közegészségügyi-járványügyi feladataikat saját egészségügyi szolgálatuk útján látják el.

2. §

(1) A Felügyelet élén az állami közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő (a továbbiakban: főfelügyelő) áll, akit az egészségügyi miniszter nevez ki, illetve bíz meg. Feladatait az egészségügyi miniszter közvetlen irányításával látja el.

(2) A Felügyelet központi szerve az Egészségügyi Minisztérium szervezetében működő Állami Közegészségügyi-járványügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség).

(3) Az Országos Közegészségügyi Intézet, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet és az Országos Munkaegészségügyi Intézet, valamint az egészségügyi miniszter által kijelölt további országos intézetek - közegészségügyi-járványügyi feladataik tekintetében - a Főfelügyelőség közegészségügyi-járványügyi intézményei.

(4) A Felügyeletnek a tanácsok által fenntartott helyi szervei

a) megyei, megyei jogú városi, fővárosi közegészségügyi-járványügyi állomások (a továbbiakban: KÖJÁL) keretében működő állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőségek (a továbbiakban: megyei felügyelőség) és a kirendeltségek (a továbbiakban: kirendeltség);

b) a járási, járási jogú városi, kerületi közegészségügyi-járványügyi szolgálatok (a továbbiakban: közegészségügyi-járványügyi szolgálat) keretében működő állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőségek (a továbbiakban: járási felügyelőség).

3. §

(1) A KÖJÁL-okat és a keretükben működő felügyelőségeket a fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi tanácsok, a közegészségügyi-járványügyi szolgálatokat és a keretükben működő felügyelőségeket a járási, járási jogú városi és kerületi tanácsok kötelesek fenntartani. A kirendeltségeket - ha annak felállítását a közegészségügyi és járványügyi érdekek szükségessé teszik - a KÖJÁL-t fenntartó tanács létesíti és tartja fenn.

(2) A KÖJÁL és a közegészségügyi-járványügyi szolgálat, valamint a felügyelőség és a kirendeltség jogszabályban meghatározott feladatai ellátásúhoz, valamint fejlesztéséhez szükséges feltételek biztosításáról a fenntartó tanácsok tervében és költségvetésében a tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.

4. §

(1) A KÖJÁL és a közegészségügyi-járványügyi szolgálat végzi a feladatkörébe tartozó közegészségügyi-járványügyi tevékenységet. Ennek keretében ellátja mindazokat a feladatokat, amelyek a közegészségügyi-járványügyi ártalmak megelőzése és leküzdése érdekében a felügyelőségek részéről teendő intézkedések előkészítéséhez, végrehajtásához, illetőleg végrehajtásának ellenőrzéséhez szükségesek.

(2) A KÖJÁL és a közegészségügyi-járványügyi szolgálat a fenntartó tanács egészségügyi szakigazgatási szerve vezetőjének van alárendelve, aki munkájukat irányítja és ellenőrzi.

(3) A Felügyelet helyi szervei e rendelettel meghatározott feladataik tekintetében a felettes felügyelőségnek, illetőleg a Főfelügyelőségnek vannak alárendelve.

A Felügyelet szerveinek hatósági jogköre

5. §

A Felügyelet szervei részéről a hatósági jogkört a főfelügyelő, a Főfelügyelőség helyettes állami közegészségügyi-járványügyi főfelügyelői és felügyelői, valamint a felügyelőségek és a kirendeltségek állami közegészségügyi-járványügyi felügyelői (a továbbiakban: felügyelő) gyakorolják.

6. §

(1) A közegészségügyi-járványügyi érdekek érvényesítése céljából az országos fejlesztési tervek, valamint az általános érvényű hatósági előírások (szabályzatok, műszaki előírások, irányelvek, országos és ágazati szabványok stb.) kiadásának előkészítésében a Főfelügyelőség közreműködik.

(2) Az építésügyi műszaki előírások és irányelvek, a jelentősebb területrendezési tervek és a típustervek jóváhagyásában a Főfelügyelőség, az épületekkel, más építményekkel és létesítményekkel kapcsolatos terület-felhasználási, építési (létesítési), használatbavételi és a jogszabályokban meghatározott egyéb hatósági eljárásokban pedig a megyei, illetőleg a járási felügyelőségek szakhatóságként közreműködnek. E hatáskörükben tett előírásaikat a jóváhagyó, illetőleg az engedély megadására jogosult hatóság köteles érvényre juttatni.

7. §

(1) A Felügyelet szervei a közegészségügyi-járványügyi követelmények megtartását minden munkahelyen, telephelyen és bármely emberi tartózkodásra szolgáló helyen, továbbá minden épületnél, építménynél, létesítménynél ellenőrizhetik.

(2) Az ellenőrzött üzem (intézmény, létesítmény stb.) vezetője (kezelője, használója), illetőleg az ellenőrzött személy a közegészségügyi-járványügyi követelmények megtartásának a helyszíni ellenőrzését tűrni és az ellenőrzéshez szükséges és rendelkezésre álló anyagokat (mintát), adatokat, védőfelszerelést, eszközöket és munkaerőt ellenszolgáltatás nélkül az ellenőrző rendelkezésére bocsátani köteles.

8. §

(1) A Felügyelet szervei határozattal elrendelhetik:

a) a közegészségügyi-járványügyi hiányok megszüntetését, illetőleg a szükséges közegészségügyi-járványügyi intézkedések végrehajtását;

b) a közegészségügyi-járványügyi szabálytalanságok megszüntetéséig az üzem vagy üzemrész (intézmény, létesítmény stb.) működésének, az egészségre ártalmas és veszélyes termelésnek, tevékenységnek felfüggesztését, ha a közegészségügyi-járványügyi szabálytalanságok súlyos vagy tömeges egészségromlást okozhatnak;

c) az egészségre ártalmas tárgyak és anyagok használatának és raktározásának megszüntetését, szükség esetén - a súlyos vagy tömeges egészségromlás megelőzése érdekében - a tárgyak és anyagok megsemmisítését;

d) mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a közegészségügyi ártalmak, a fertőző betegségek, illetve egészségromlás megelőzésére és leküzdésére jogszabály rendel.

(2) A minisztériumok (országos hatáskörű szervek) közvetlen felügyelete alatt álló üzemek vagy üzemrészek (intézmények, létesítmények stb.) működésének felfüggesztéséhez - a közvetlenül fenyegető súlyos vagy tömeges egészségromlás esetét kivéve - a főfelügyelő előzetes hozzájárulása szükséges. A főfelügyelő a hozzájárulását az illetékes miniszterrel (országos hatáskörű szerv vezetőjével) történő egyeztetés alapján adja meg.

(3) Ha az észlelt közegészségügyi-járványügyi körülmény súlyos vagy tömeges egészségromlást okozhat, a Felügyelet szervei ennek elhárítása érdekében megtehetik mindazokat az intézkedéseket, amelyek az egészségtudomány szerint az adott esetben a közegészségügyi-járványügyi veszély elhárítása érdekében elengedhetetlenül szükségesek.

(4) Ha a közegészségügyi-járványügyi hiány megszüntetéséhez építési munka elvégzése szükséges, azt - a Felügyelet szervének megkeresésére - az építésügyi hatóság rendeli el.

9. §

A Felügyelet szervei a közegészségügyi-járványügyi hiányosságokról, azok okairól, megelőzésük módjáról szükség szerint értesítik az ellenőrzött üzem (intézmény, létesítmény stb.) felügyeleti szervét. Az illetékes szerv 30 napon belül köteles intézkedéseiről, illetőleg tervezett intézkedéseiről és azok határidejéről a Felügyelet eljárt szervét tájékoztatni.

10. §

A Felügyelet szervei a 8. §-ban meghatározott intézkedéseken kívül még az alábbi intézkedésekre jogosultak:

a) bűntett észlelésekor feljelentést tesznek az illetékes hatóságnál;

b) a gazdasági bírságra vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartozó esetekben gazdasági bírság kiszabásának indítványozására tesznek javaslatot a főfelügyelőnek;

c) a munkaviszonnyal, a szövetkezeti tagsági viszonnyal és a foglalkozás gyakorlásával összefüggő, a szabálysértést meghatározó külön jogszabály szerint az állami közegészségügyi-járványügyi felügyelet hatáskörébe tartozó szabálysértés miatt az erre vonatkozó eljárási szabályok szerint eljárnak, egyéb szabálysértés miatt az illetékes szabálysértési hatóságnál (szabálysértés miatt eljáró szervnél) feljelentést tesznek;

d) fegyelmi vétséget megvalósító magatartás felfedésekor a fegyelmi hatóságnak indítványozzák a fegyelmi eljárás lefolytatását;

e) kisebb súlyú cselekmény (mulasztás) esetén a felelős személyt figyelmeztetésben részesítik.

11. §

(1) A Felügyelet hatáskörébe tartozó feladatokat működési területükön elsőfokon a járási felügyelőségek és a kirendeltségek felügyelői látják el.

(2) Az egészségügyi miniszter által meghatározott körben és ügyekben a Főfelügyelőség, illetőleg a megyei felügyelőségek felügyelői járnak el elsőfokon.

(3) Másodfokon a felettes felügyelőség (Főfelügyelőség) felügyelője, illetőleg a főfelügyelő (a továbbiakban együtt: felettes szerv) jár el.

12. §

(1) Az elsőfokú szerv a lakosság egészségét közvetlenül fenyegető súlyos veszély esetén határozatát fellebbvitelre tekintet nélkül végrehajthatónak nyilváníthatja. Ezt határozatában meg kell indokolnia.

(2) A jogerős határozat ellen benyújtott panaszt a határozatot hozó szerv felettes szerve bírálja el.

(3) Ha a határozat jogszabályt sért, vagy a közegészségügyi-járványügyi érdekeket súlyosan sérti, a határozatot hozó szerv felettes szerve köteles a sérelem orvoslása iránt intézkedni. A határozat megsemmisítésére, megváltoztatására, végrehajtásának felfüggesztésére kizárólag a Felügyelet szervei jogosultak.

Vegyes és zárórendelkezések

13. §

(1) Az államigazgatás központi és helyi szervei, azok intézményei, a vállalatok és a szövetkezetek kötelesek a Felügyelet munkáját saját hatáskörükben előmozdítani.

(2) A Felügyelet szervei a lakosság egészségét közvetlenül fenyegető súlyos veszély elhárításához, illetve rendkívüli körülmények esetén tett intézkedéseik foganatosításához a rendőrség közreműködését is igénybe vehetik.

(3) A minisztériumok (országos hatáskörű szervek) közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátásában résztvevő szerveinek munkáját a főfelügyelő összehangolja.

14. §

(1) Az egészségügyi miniszter

a) meghatározza a közegészségügyi és járványügyi normákat és szabályokat,

b) elrendelheti, hogy az érdekeit miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel) egyetértésben jogszabályban meghatározott egyes új anyagok, a lakosság körében közvetlen felhasználásra kerülő cikkek előállításához, szállításához, raktározásához és felhasználásához, valamint új technológiák bevezetéséhez, az egészségvédelmi feladatok ellátása során használatos anyagok, gépek, eszközök, berendezések forgalombahozatalához a Felügyelet illetékes szervének előzetes engedélyét is be kell szerezni.

(2) Az egészségügyi miniszter meghatározza

a) a Felügyelet feladatkörének, hatáskörének, hatósági jogkörének és eljárásának részletes szabályait, szervezeti, működési elveit és szabályait;

b) a Felügyelet dolgozói alkalmazásának feltételeit és továbbképzésük szabályait.

(3) A KÖJÁL-ok, a közegészségügyi-járványügyi szolgálatok és a Felügyelet helyi szerveinek szervezeti és működési szabályzatát az egészségügyi miniszter adja ki.

15. §

(1) Ez a rendelet az 1968. évi július hó 1. napján lép hatályba, 10. §-a c) pontjában foglalt rendelkezést azonban csak 1968. évi október hó 1. napjától kezdődően kell alkalmazni. A rendelet végrehajtásáról az egészségügyi miniszter gondoskodik.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 173/1951. (IX. 16.) MT rendelet hatályát veszti, kivéve a 6. és 7. §-ok bírságolásra vonatkozó rendelkezéseit, melyek 1968. október 1-én az 1968. évi I. törvény hatályba lépésével vesztik hatályukat.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke

Tartalomjegyzék