1/1968. (I. 16.) Korm. rendelet

a gazdasági bírságról

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya kiterjed

a) az állami vállalatokra és az egyéb állami gazdálkodó szervekre,

b) a szövetkezetekre (ideértve a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket is), a szövetkezeti vállalatokra és az egyéb szövetkezeti gazdálkodó szervezetekre.

A gazdasági bírság alkalmazásának köre

2. §

Az 1. §-ban felsorolt szervekkel (a továbbiakban közös névvel: vállalat) szemben e rendelet szerint gazdasági bírságot lehet kiszabni, ha a vállalat a jogszabályba vagy hatósági rendelkezésbe ütköző, illetőleg a szocialista gazdálkodás elveivel ellentétes tevékenységével a társadalmi érdeket megsértve

a) jelentős anyagi előnyre tesz szert, illetőleg jelentős kárt okoz, vagy

b) súlyosan veszélyezteti a lakosság jogos érdekeit.

A gazdasági bírság összege

3. §

(1) A gazdasági bírság összegét úgy kell megállapítani, hogy az meghaladja a vállalat által elért előny, illetőleg az okozott - vagy a veszélyeztetés folytán bekövetkezhető - kár összegét.

(2) A gazdasági bírság alapjául szolgáló előny, illetőleg kár összege becsléssel is megállapítható.

4. §

(1) A bírság összegének megállapításánál a vállalat körülményeit is figyelembe kell venni.

(2) Különös méltánylást érdemlő esetben - ideértve azt is, ha a vállalat azt előnyt, illetőleg a kárt megtérítette, a hiányosságot megszüntette, a hibát kijavította - a bírság összege a 3. §-ban említett mérték alatt is megállapítható, vagy a bírság kiszabása mellőzhető.

A gazdasági bírság kiszabásának indítványozása

5. §

(1) Gazdasági bírság kiszabását indítványozhatja:

a) a legfőbb ügyész,

b) a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság,

c) a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az egyes szakmai, (ágazati) szakszervezetek elnöksége és a szakszervezetek megyei (budapesti) tanácsa.

(2) Gazdasági bírság kiszabását indítványozhatják a feladatkörüket érintő vállalati tevékenységgel kapcsolatban:

a) a gazdasági, pénzügyi és árellenőrzést végző, felügyeletet ellátó és ágazati minisztériumok, országos hatáskörű szervek, továbbá fővárosi, megyei és megyei jogú városi tanácsi végrehajtó bizottságok,

b) az Országos Tervhivatal,

c) a Magyar Nemzeti Bank,

d) az Egészségügyi Minisztérium az állami közegészségügyi-járványügyi felügyelet feladatkörében, továbbá az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség és az Állami Kereskedelmi Főfelügyelőség,

e) a Belkereskedelmi Minisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium, a Könnyűipari Minisztérium, valamint a Mezőgazdsági és Élelmezésügyi Minisztérium a minőségvizsgáló intézetek (szervek) feladatkörében,

f) az Országos Anyag- és Árhivatal,

g) a Magyar Szabványügyi Hivatal,

h) a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa.

6. §

(1) Az 5. §-ban felsorolt szerv a gazdasági bírság kiszabását saját ellenőrzése és vizsgálata, illetőleg más szerv vagy az állampolgárok bejelentései alapján indítványozza.

(2) Ha a bíróság, a gazdasági döntőbizottság vagy más állami szerv az előtte folyamatban levő ügyben olyan körülményt tár fel, amely gazdasági bírság kiszabására alapul szolgálhat, erről a legfőbb ügyészt értesíti.

7. §

(1) A gazdasági bírság kiszabását az 5. §-ban említett szerv attól az időponttól számított hat hónapon belül indítványozhatja, amelyben a bírság alapjául szolgáló tevékenység a tudomására jutott,

(2) A bírság alapjául szolgáló tevékenység befejezésétől számított két év elteltével bírság kiszabásának helye nincs.

A gazdasági bírság kiszabása

8. §

(1) A bírság kiszabását a vállalat szerint illetékes megyei (fővárosi) gazdasági döntőbizottságnál, mezőgazdasági termelőszövetkezet gazdasági bírságolását a termelőszövetkezet szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróságnál lehet indítványozni.

(2) Ha az ügy gyorsabb, célszerűbb és eredményesebb elintézése ezt indokolja, a Központi Gazdasági Döntőbizottság az ügyet a megyei (fővárosi) gazdasági döntőbizottságtól a saját hatáskörébe vonhatja.

(3) Az indítványban közölni kell a bírságolás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat.

9. §

(1) A döntőbizottság, illetőleg a bíróság (a továbbiakban közös névvel: bírságoló szerv) a gazdasági bírság kiszabásáról tárgyaláson dönt.

(2) A bizonyítási eljárás során meg kell hallgatni a bírságolást indítványozó szervnek, a vállalatnak, valamint - a szükséghez képest - az ágazati minisztériumnak, illetőleg a vállalat felügyeleti szervének a képviselőjét.

10. §

(1) Ha a bírságoló szerv a bírságolás alapjául szolgáló tényállást bizonyítottnak látja, kiszabja a gazdasági bírságot. Ellenkező esetben az eljárást megszünteti.

(2) A gazdasági bírságot kiszabó határozatot ismertetni kell a vállalat dolgozói előtt, egyúttal meg kell küldeni az érdekelt ágazati miniszternek.

11. §

(1) Az eljárás költségét a bírságoló szerv előlegezi. E költség a gazdasági bírság kiszabása, valamint a 4. § (2) bekezdése szerinti mellőzése esetén a vállalatot terheli. A megszüntetett eljárás költségét az állam viseli.

(2) A bírságoló szerv a határozatában intézkedik aziránt, hogy a bírságot, illetőleg az eljárási költséget a vállalat a Pénzügyminisztérium megfelelő számlájára utalja át.

(3) A gazdasági bírság termelési költségként nem számolható el; az a vállalat nyereségét terheli.

12. §

Egyébként a gazdasági döntőbizottság eljárására a - 45/1967. (XI. 5.) Korm. rendelettel módosított - 15/1962. (V. 6.) Korm. rendelet irányadó, a bíróság eljárására pedig a polgári perrendtartás rendelkezéseit kell - a 14. § (2) bekezdése alapján az igazságügyminiszter által megállapított eltérésekkel - alkalmazni.

Vegyes rendelkezések

13. §

(1) A gazdasági bírság kiszabása nem mentesíti a felelős személyeket a fegyelmi, szabálysértési, büntetőjogi, illetőleg a kártérítési vagy más vagyoni felelősség alól.

(2) A vállalat kártérítési vagy más vagyoni felelősségét, továbbá pénzügyi (adó stb.) kötelezettségeit ez a rendelet nem érinti.

(3) Továbbra is fennmarad a hatóságoknak -így a pénzügyi és vámszerveknek, a bankoknak, a társadalombiztosítási szerveknek és a vízügy hatóságnak - az a jogköre, hogy a vállalattal szemben a jogszabályokban meghatározott esetekben bírságot szabhatnak ki.

Hatálybalépés

14. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy a gazdasági bírság kiszabására irányuló bírósági és gazdasági döntőbizottsági eljárás részletes szabályait megállapítsa, illetőleg a pénzügyminiszter, hogy a gazdasági bírság átutalásával és elszámolásával összefüggő kérdéseket szabályozza.

Fehér Lajos s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese