28/1968. (X. 13.) PM rendelet
a dohányjövedéki ellenőrzésről
A dohány termeléséről, feldolgozásáról, forgalomba hozataláról és jövedéki ellenőrzéséről szóló 16/1968. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 8. §-ában kapott felhatalmazás alapján a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem.
1. §
(1) A R alkalmazásában
a) dohány: a dohánynövény (Nicotiana), annak levele, levélrészei (hulladéka), erezete (bordája) - ideértve a dohány magját, szárát is -, tekintet nélkül arra, hogy az anyag zöld vagy száraz, illetőleg használható vagy használhatatlan állapotban van;
b) dohánygyártmány: a fogyasztás céljára feldolgozott dohány, pl. a vágott dohány, a dohánypor, a szivar, a cigaretta;
c) dohány pótszer: olyan - forgalomba hozatalra szánt - készítmény, amelyet nem, vagy csak részben állítottak elő dohányból és dohányként vagy dohánygyártmányként használható;
d) dohányipari termék: a dohánygyártmány és a dohánypótszer.
(2) Az élvezhetetlen díszdohányok (pl. a nico-tiana sanderrae, a nicotiana silvestris, a nicotiana affinis, a nicotiana petiolaris, a nicotiana augustifolia) a R. alkalmazásában nem minősülnek dohánynak.
(3) Dohány feldolgozására alkalmas eszköznek kell tekinteni az elsősorban dohány vágására használható olyan készüléket, amely az anyag leszorítására préselő- és tolószerkezettel van ellátva. Az ennél egyszerűbb szerkezet (kés), továbbá a rendszerint saját használatra szolgáló kézi cigarettatöltő eszköz nem tartozik a R. 4. §-a (2) bekezdésének hatálya alá.
2. §
(1) Ez a rendelet nem érinti a forgalmi adóra vonatkozó rendelkezéseket.
(2) A dohány és dohányipari termék behozatalára, kivitelére és az ország területén átvitelére a vámjogszabály rendelkezései irányadók,
(3) A jövedéki ellenőrzés alól elvont dohány és dohányipari termék után - a R. 6. §-ára figyelemmel - dohányjövedéki illetéket kell fizetni.
3. §
Jövedéki ellenőrzés alól elvontnak minősül
a) az a belföldi dohány, amelyet
1. nem a Magyar Dohányipar vállalattal (a továbbiakban: kijelölt vállalat) kötött mezőgazdasági termékértékesítési szerződés alapján termeltek, továbbá
2. a kijelölt vállalattal kötött szerződés alapján termeltek, azonban a R. 3. §-ában előírtak szerint nem adtak át;
b) az a dohányipari termék, amelyet nem a kijelölt vállalat hozott forgalomba;
c) a kijelölt vállalattól külföldre szállításra átvett és a megállapított feltételek teljesítése nélkül belföldön felhasznált, forgalomba hozott dohány, dohányipari termék;
d) külföldről a vámjogszabályok megsértésével behozott, illetőleg forgalomba hozott dohány, dohányipari termék.
4. §
A dohányjövedéki illetéket dohány, dohányipari termék után a R. 6. §-ának (3) és (4) bekezdésében meghatározott személy köteles fizetni.
5. §
(1) A dohányjövedéki illeték alapja az elfogyasztott, illetőleg fel nem található dohány, dohányipari termék mennyisége. Ha a mennyiség pontosan nem állapítható meg, becslést kell alkalmazni. Becslésnél általában egy cigarettát legalább egy gramm, egy szivart legalább öt gramm, egy dohánynövényről nyerhető száraz levelet legalább ötven gramm súlyúnak kell tekinteni.
(2) Ha a jövedéki ellenőrzés alól elvont dohányt, dohányipari terméket elkobozták, dohányjövedéki illetéket nem kell fizetni.
(3) A büntetőjogi, szabálysértési és polgári jogi következményeket nem érinti az a körülmény, hogy a jövedéki ellenőrzés alól elvont dohányt, dohányipari terméket elkobozták-e.
(4) A dohány, dohányipari termék mennyiségére a lefoglaláskor megállapított súly irányadó, tekintet nélkül a dohány, dohányipari termék állapotára, víztartalmára,
6. §
A jövedéki ellenőrzés alól elvont
a) dohány után kilogrammonként 80 forint,
b) dohányipari termék után kilogrammonként 300 forint dohány jövedéki illetéket kell fizetni,
7. §
A dohány jövedéki illeték összegét a megye székhelyén (Budapesten az V. kerületben) működő vám- és pénzügyőri szakasz állapítja meg és azt határozatban közli a dohányjövedéki illeték megfizetésére kötelezett személlyel. A határozat elleni jogorvoslatra, az adópótlékra az adóigazgatási eljárás szabályai (AESZ) irányadók.
8. §
(1) A jövedéki ellenőrzést a vám- és pénzügyőri szervek látják el. E feladatkörben a vám- és pénzügyőrség tagja jogosult:
a) személyek és helyiségek megfigyelésére;
b) helyszíni ellenőrzésekre dohánytermelőknél, dohányárusoknál és minden olyan helyen, ahol az a jövedék érdekében szükséges;
c) szállítás közben a dohány, dohányipari termék származását megvizsgálni és igazoltatni; e célból gyanú esetében a közutakon személyeket, járműveket feltartóztathat, vasúti és autóbuszpályaudvarokon, hajóállomásokon, repülőtereken tartózkodó, illetőleg vasúton, hajón, személyszállító közforgalmi gépjárműveken szállított utasok, valamint a személyzet csomagjait akár menet közben, akár állomásokon megvizsgálhatja;
d) vasúti küldeményeknek, postacsomagoknak a vasút, illetőleg a posta helyiségeiben megszemlélésére;
e) a 9/1966. (II. 5.) Korm. rendelet 6. §-ában meghatározott keretek között minden olyan intézkedés megtételére, amely a dohánnyal kapcsolatos adócsalás, pénzügyi szabálysértés elkövetésének megakadályozásához, felderítéséhez szükséges.
(2) Az ellenőrzéseket úgy kell végezni, hogy azok a vállalatok működését, a vasút, a posta üzemelését, a közúti forgalmat ne akadályozzák.
9. §
A vám- és pénzügyőri szerv a kijelölt vállalat felkérésére
a) a dohánnyal beültetett földterületet felméri,
b) a helyszínt ellenőrzi, továbbá
c) ha a termelő a R. 3. §-ában meghatározott
kötelességét nem teljesíti, a dohánytermés hivatalos beszállítására intézkedik.
10. §
(1) A dohányföld felmérésére a termelőt meg kell idézni. Az idézésre, a termelő képviseletére az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. tv rendelkezései az irányadók. A termelő, illetőleg képviselőjének távolléte a felmérésnek nem akadálya.
(2) A dohánnyal beültetett területet mérőszalaggal kell felmérni. A területen belül beültetlenül maradt (kipusztult) kisebb részeket és az ültetvény közötti gyalogutakat nem kell az összterületből levonni.
(3) Ha a dohánytermelő mezőgazdasági nagyüzem a beültetett földterület nagyságát hitelt érdemlően igazolja, a felmérés mellőzhető. Az ültetés megtörténtéről ebben az esetben is meg kell győződni a helyszínen.
(4) A felmérés eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, abban a terület fekvését, a felmérés módját, a megállapított méreteket és a számítások eredményét fel kell tüntetni. A jegyzőkönyv egy-egy példányát a termelőnek és a kijelölt vállalatnak át kell adni, egy példányát a vám- és pénzügyőri szerv őrzi.
(5) A felmérés eredményét a termelő - a közléstől számított nyolc napon belül - a vám- és pénzügyőri szervnél kifogásolhatja. Ebben az esetben a vám- és pénzügyőri szerv tizenöt napon belül a kijelölt vállalat kiküldöttjével együttműködve köteles a területet újból felmérni. Az újabb felmérés eredményével a korábbi mérést a szükséghez képest helyesbíteni kell. Az eljárás során az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell.
11. §
(1) A R. 2. §-ában meghatározott szerződés nélkül, más ültetvények között elszórtan, továbbá ötven négyszögölnél kisebb összefüggő területen termelt dohánynövényeket a cselekmény felderítésekor meg kell semmisíteni.
(2) Ha a szerződés nélkül létesített, összefüggő ültetvény ötven négyszögöl vagy ennél nagyobb, a megsemmisítést a kijelölt vállalat véleményének közléséig el kell halasztani. A tényállás megállapításakor a termelőt meg kell hallgatni, hogy a terület továbbművelését vállalja-e.
12. §
(1) Ha a termelő a dohánytermését a megállapított határidőre a kijelölt vállalat felhívása ellenére nem adja át, és az átadást akadályozó körülményt elfogadható módon nem igazolja, a kijelölt vállalat a termés beszállítására a vám- és pénzügyőri szerv közreműködését kéri.
(2) A vám- és pénzügyőri szerv az átadás során helyszíni ellenőrzést tart, amelyen a kijelölt vállalat kiküldöttje is köteles megjelenni. A vám- és pénzügyőri szerv a fellelhető dohánytermést lefoglalja és a kijelölt vállalatnak a helyszínen átadja. A termés elszállításáról a kijelölt vállalat köteles gondoskodni. A vám- és pénzügyőri szerv köteles vizsgálni, hogy a termésből a hivatalos elszállításig történt-e elfogyasztás, elidegenítés.
13. §
(1) A kijelölt vállalat a feldolgozásra alkalmas dohány, dohányipari termék átvételi árát az elkobzást elrendelő szerv által meghatározott bevételi számlára köteles befizetni.
(2) A kijelölt vállalat a beszállított - általa feldolgozásra alkalmatlannak minősített - dohányt, dohányipari terméket vissza nem küldheti, hanem azt a vám- és pénzügyőri szerv jelenlétében megsemmisíteni köteles. Ha a beszállításkor a vám- és pénzügyőrség tagja nincs jelen, a kijelölt vállalat az illetékes vám- és pénzügyőri szervet a megsemmisítés időpontjáról értesíti.
(3) Ha a jövedéki ellenőrzés alól elvont dohánynak, dohányipari termelőnek a felhasználásra alkalmatlanságát a cselekményt felderítő vám- és pénzügyőri szerv azonnal meg tudja állapítani, a megsemmisítésre saját hatáskörében intézkedik.
(4) A megsemmisítésről bizonylatot kell kiállítani.
(5) A dohány feldolgozására alkalmas, elkobzott gépet vagy egyéb eszközt - ha arra a kijelölt vállalat igényt nem tart vagy gazdaságosan nem használható fel - használatra alkalmatlanná kell tenni és mint hulladékot kell értékesíteni.
14. §
(1) A kijelölt vállalat - a földfelmérés és ellenőrzés kérése esetén - köteles a területileg illetékes vám- és pénzügyőri szakasszal közölni, hogy az érintett termelők közül
a) kivel, milyen nagyságú földterületre kötött dohánytermelésre mezőgazdasági termékértékesítési szerződést,
b) kinek adott megbízást olyan előkészítő munkák elvégzésére, amelyhez a dohány feldolgozására alkalmas gép szükséges, illetőleg kinek adott át ilyen eszközt.
(2) A kijelölt vállalat köteles az eljáró vám- és pénzügyőri szakasz megkeresésére szakértői véleményt adni, továbbá a dohánycsempészetet érintő kérdésekben a tudomására jutott adatokat a vám-és pénzügyőri szakasszal közölni.
15. §
A dohánytermelő köteles
a) a dohánytermés megőrzésére szükséges intézkedéseket megtenni,
b) a letört dohánylevelek zsinóron szárítása esetében a zsinórok és dohánylevelek legcélszerűbb számbavehetőségét biztosítani,
c) ellenőrzéskor a dohánytermésre a szükséges felvilágosításokat megadni, a termőterületet és a dohány tárolására használt összes helyiséget megmutatni,
d) az ellenőrzéshez szükséges segítséget, munka-erőt, eszközt díjtalanul a helyszínen rendelkezésre bocsátani.
16. §
Ha a dohányjövedéki ellenőrzés során a dohány, dohányipari termék származásánál, fajtájánál, minőségénél és felhasználhatóságánál vita merül fel, a kijelölt vállalat szakvéleménye az irányadó,
17. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 6510/520/1951. (P K 28-29.) PM rendelet, valamint az azt kiegészítő és módosító jogszabályok hatályukat vesztik.
Dr. Garamvölgyi Károly s. k.,
a pénzügyminiszter első helyettese