2/1968. (VI. 8.) EüM rendelet

az Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyeletről szóló 18/1968. (V. 5.) Korm. rendelet végrehajtásáról

Az Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyeletről szóló 18/1968. (V. 5.) Korm. rendelet végrehajtásaként a következőket rendelem.

I.

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) szervei - a 18/1968. (V. 5.) Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében meghatározott jogkörben - ellenőrzik az ember egészségét veszélyeztető ártalmak megelőzését és leküzdését célzó közegészségügyi-járványügyi követelmények megtartását, megfelelő intézkedéseket tesznek a közegészségügyi-járványügyi ártalmak megelőzésére és leküzdésére, különösen az alábbiak terén:

- a talaj és a levegő szennyeződéstől és fertőződéstől való védelme;

- a vizek használata, a vizek tisztaságának megóvása;

- a települések, az épületek, más építmények és létesítmények elhelyezése, kialakítása, létesítése, használata, üzemeltetése;

- a közlekedés és a határforgalom, valamint a nemzetközi légi forgalom;

- a közforgalmú közlekedési eszközök előállítása és üzemeltetése;

- a személyi egészség (higiéne), az ezt szolgáló létesítmények, eszközök és gyártmányok;

- a szórakoztató üzemek és létesítmények;

- az üdültetés, a pihenés, a testedzés és a sport;

- a környezetből eredő zaj- és egyéb ártalmas hatások;

- a munkahelyek, munkafolyamatok és munkakörülmények;

- a tanintézetek, a tantermek kialakítása, az oktatás, nevelés;

- a sugárzó anyagokkal, készítményekkel, eszközökkel, gépekkel kapcsolatos eljárások;

- a táplálkozás, az élelmezés és az élelmiszerellátás;

- a mezőgazdasági termékek ártalmas szennyeződéstől, illetőleg fertőződéstől való védelme;

- a közegészségügyi-járványügyi szűrővizsgálatok;

- a védőoltások;

- a fertőző betegekkel, az arra gyanús személyekkel, a kórokozó-hordozókkal kapcsolatos eljárások;

- a fertőtlenítés;

- a rovarok és rágcsálók által okozott egészségártalmak megelőzése.

(2) A gyógyító-megelőző intézmények (körzeti orvosi, üzemi orvosi, iskolaegészségügyi szolgálat, stb.) változatlanul ellátják - a jogszabályokban vagy szervezeti és működési szabályzataikban meghatározott - közegészségügyi-járványügyi feladataikat; ezek ellátását a Felügyelet szervei ellenőrizhetik.

(3) A Felügyelet feladatainak ellátásában az állami egészségügyi szolgálat központi és a tanácsok által fenntartott intézményei és szervei (gyógyító-megelőző, kutató, oktató, stb. intézmények és szervek) - saját közegészségügyi-járványügyi feladataikon túlmenően - szükség szerint közreműködnek. A közreműködést az intézmény (szerv) felügyeleti szerve biztosítja.

2. §

(1) A Felügyeletet az állami közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő (a továbbiakban: főfelügyelő) vezeti, irányítja és ellenőrzi.

(2) A főfelügyelő

a) a közegészségüggyel és járványüggyel, a Felügyelet szervezetével és működésével kapcsolatos - az egészségügyi miniszter személyes hatáskörébe tartozó - kérdések szabályozására javaslatot tesz az egészségügyi miniszterhez;

b) hozzájárulása szükséges a megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi közegészségügyi-járványügyi állomások (a továbbiakban: KÖJÁL) vezetői, vezetőhelyettesei, osztályvezetői, a KÖJÁL és a kirendeltségek keretében működő állami közegészségügyi-járványügyi felügyelők kinevezéséhez és felmentéséhez (4. §);

c) fegyelmi eljárást kezdeményez, illetőleg a hatósági jogkör gyakorlását felfüggeszti (24. §);

d) összehangolja a Felügyelet, valamint más minisztériumok (országos hatáskörű szervek) közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátásában résztvevő szerveinek munkáját;

e) előzetesen véleményezi más minisztériumok (országos hatáskörű szervek) közegészségügyet és járványügyet érintő rendelkezéseit;

f) dönt vitás közegészségügyi-járványügyi szakkérdésekben;

g) elvi állásfoglalásairól tájékoztatja a Felügyelet szerveit;

h) ellenőrzi a Felügyelet szervei részéről a törvényesség megtartását;

i) dönt, ha a fellebbezéssel vagy a panasszal megtámadott határozatot helyettes főfelügyelő hozta;

j) eljár mindazokban az esetekben, amelyeket jogszabály hatáskörébe utal.

3. §

(1) Az Állami Közegészségügyi-járványügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: Főfelügyelőség)

a) a közegészségüggyel és a járványüggyel, a Felügyelet szervezetével és működésével kapcsolatos - az egészségügyi miniszter vagy a főfelügyelő hatáskörébe tartozó - kérdések szabályozására, intézkedések megtételére javaslatot tesz a főfelügyelőhöz;

b) szakmai irányelveket ad ki, ha azok kiadása nem tartozik az egészségügyi miniszter, vagy a főfelügyelő személyes hatáskörébe;

c) saját intézményeit, valamint a Felügyelet helyi szerveit szakfeladataik tekintetében közvetlenül irányítja és ellenőrzi; előzetes hozzájárulást ad kirendeltség létesítéséhez;

d) közreműködik az országos fejlesztési tervek, valamint általános érvényű hatósági előírások (szabályzatok, műszaki előírások, irányelvek, országos és ágazati szabványok stb.) kiadásának előkészítésében;

e) eljár mindazokban az esetekben, amelyeket jogszabály, vagy az egészségügyi miniszter a hatáskörébe utal.

(2) A helyettes főfelügyelő, valamint a Főfelügyelőség állami közegészségügyi-járványügyi felügyelője

a) elsőfokú szakhatóságként jár el az építésügyi műszaki előírások és irányelvek, a regionális és az általános városrendezési tervek, továbbá a típustervek jóváhagyásában;

b) elsőfokon dönt a jogszabályokban meghatározott új anyagok, a lakosság körében közvetlen felhasználásra kerülő cikkek előállításával, szállításával, raktározásával, felhasználásával, új technológiák bevezetésével, az egészségvédelmi feladatok ellátása során használt gépek, eszközök, berendezések, anyagok forgalombahozatalával kapcsolatos közegészségügyi-járványügyi engedély megadásáról;

c) hatósági jogkörében határoz, ha a fellebbezéssel vagy a panasszal megtámadott határozatot a megyei, megyei jogú városi, fővárosi közegészségügyi-járványügyi felügyelőség (a továbbiakban: megyei felügyelőség) állami közegészségügyi-járványügyi felügyelője (a továbbiakban: megyei felügyelő) hozta;

d) eljár mindazokban az esetekben, amelyeket jogszabály vagy az egészségügyi miniszter a hatáskörébe utal.

(3) A Főfelügyelőség, a helyettes főfelügyelő és a Főfelügyelőség állami közegészségügyi-járványügyi felügyelője az ország egész területén eljár.

(4) A Főfelügyelőség intézményeinek közegészségügyi-járványügyi feladatait külön jogszabályok, illetőleg szervezeti és működési szabályzataik határozzák meg.

4. §

(1) A megyei felügyelőség

a) a járási, járási jogú városi, városi (fővárosi) kerületi állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőségeket (a továbbiakban: járási felügyelőség) szakfeladataik tekintetében közvetlenül irányítja és ellenőrzi;

b) működési szabályzatában meghatározott létesítményeket és tevékenységeket ellenőrzi;

c) eljár mindazokban az esetekben, amelyeket jogszabály hatáskörébe, vagy a Főfelügyelőség feladatkörébe utal.

(2) A megyei felügyelő

a) másodfokon szakhatóságként közreműködik - amennyiben a 3. § értelmében az eljárás nem a Főfelügyelőség hatáskörébe tartozik - a területrendezési tervek jóváhagyásában, épületekkel, más építményekkel és létesítményekkel kapcsolatos területfelhasználási, építési (létesítési), használatbavételi és mindazon egyéb hatósági eljárásokban, amelyekre azt jogszabály rendeli;

b) hatósági jogkörében másodfokon határoz, ha a fellebbezéssel megtámadott határozatot a járási felügyelőség, vagy a kirendeltség állami közegészségügyi-járványügyi felügyelője hozta; súlyos vagy tömeges egészségromlás közvetlen veszélye esetében elsőfokon határoz;

c) eljár mindazokban az esetekben, amelyeket jogszabály hatáskörébe, vagy a Főfelügyelőség feladatkörébe utal.

(3) A megyei felügyelőség és a megyei felügyelő a fenntartó tanács működési területén jár el. Megyei felügyelők: a KÖJÁL igazgatója, helyettese - ha a főfelügyelő másként nem rendelkezik - a KÖJÁL közegészségügyi-járványügyi osztályainak vezetői, valamint a KÖJÁL létszámába kinevezett felügyelők. Ez utóbbiakat a KÖJÁL igazgatója megbízhatja a KÖJÁL feladatkörébe tartozó közegészségügyi-járványügyi tevékenységgel is.

(4) A megyei felügyelőket, valamint a kirendeltség vezetőjét és felügyelőit a főfelügyelő előzetes hozzájárulásával a fenntartó tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi szakigazgatási szervének vezetője nevezi ki.

(5) A megyei felügyelőség munkáját a KÖJÁL igazgatója vezeti, irányítja és ellenőrzi. A felügyelőség tevékenységéről a Főfelügyelőségnek és a fenntartó tanács végrehajtó bizottságának rendszeresen beszámol.

(6) A kirendeltségek felügyelői - a KÖJÁL igazgatójának irányítása és ellenőrzése alatt a részükre meghatározott feladatkörben - elsőfokon járnak el. Kirendeltség a Főfelügyelőség előzetes hozzájárulásával létesíthető.

5. §

(1) A járási felügyelőség

a) működési szabályzatában meghatározott létesítményeket és tevékenységeket rendszeresen ellenőrzi;

b) ellenőrzi működési területén a gyógyítómegelőző intézmények (körzeti orvosi, üzemi orvosi, iskolaegészségügyi szolgálat, stb.) jogszabályban meghatározott közegészségügyi-járványügyi feladatainak teljesítését;

c) eljár mindazokban az esetekben, amelyeket jogszabály a hatáskörébe, vagy a felettes felügyelőség feladatkörébe utal.

(2) A járási felügyelőség állami közegészségügyijárványügyi felügyelője (a továbbiakban: járási felügyelő)

a) elsőfokon szakhatóságként közreműködik - amennyiben a 3. § értelmében az eljárás nem a Főfelügyelőség hatáskörébe tartozik - a területrendezési tervek jóváhagyásában, épületekkel, más építményekkel és létesítményekkel kapcsolatos területfelhasználási, építési (létesítési), használatbavételi és mindazon hatósági eljárásokban, amelyekre azt jogszabály rendeli;

b) hatósági jogkörében elsőfokon jár el; akkor is, ha az ellenőrzést a felettes felügyelőség végezte, kivéve ha az súlyos vagy tömeges egészségártalom veszélye miatt elsőfokon maga intézkedett (határozott);

c) eljár mindazokban az esetekben, amelyeket jogszabály hatáskörébe, vagy a felettes felügyelőség a feladatkörébe utal.

(3) A járási felügyelő egyben az egészségügyi szakigazgatási szerv mellett működő közegészségügyi-járványügyi szolgálat vezetője. Több felügyelő esetén a közegészségügyi-járványügyi szolgálat és egyben a járási felügyelőség vezetője a kinevező szerv által kijelölt felügyelő, aki a beosztott felügyelőket megbízhatja a közegészségügyi-járványügyi szolgálat feladatkörébe tartozó közegészségügyi-járványügyi tevékenységgel is. A járási felügyelőt a KÖJÁL igazgatója előzetes hozzájárulásával a fenntartó tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi szakigazgatási szervének vezetője nevezi ki.

(4) A járási felügyelőség és a járási felügyelő a fenntartó tanács működési területén jár el.

(5) A járási felügyelő (felügyelőség vezetője) a járási felügyelőség tevékenységéről beszámol a felettes felügyelőségnek és a fenntartó tanács végrehajtó bizottságának. Az (1) bekezdés b) pontja alapján szerzett tapasztalatairól a gyógyító-megelőző intézmény közvetlen felettes szervét a szükséges intézkedések megtétele végett tájékoztatja.

(6) A járási felügyelőség feladatainak ellátásához igénybe veheti a KÖJÁL laboratóriumi és műszaki szaksegítségét.

Eljárási szabályok

6. §

(1) A Felügyelet szervei

a) hivatalból (saját kezdeményezésre), vagy

b) megkeresés, bejelentés, kérelem alapján járnak el.

(2) A megyei és a járási felügyelőség köteles eljárni a Főfelügyelőség és a felettes felügyelőség utasítására. A közegészségügy-járványügy körében köteles eljárni a fenntartó tanács végrehajtó bizottsága és egészségügyi szakigazgatási szerve vezetőjének felhívására is.

(3) Ha a Felügyelet szerve működési területén olyan tényt észlel, amely működési területén kívüli is közegészségügyi-járványügyi ártalmat okozhat, köteles a Felügyeletnek az érintett terület szerint illetékes szervét haladéktalanul értesíteni,

7. §

(1) A Felügyelet szervei szakhatósági jogkörükben a véleményüket (hozzájárulásukat) a megkeresésre írásban adott válaszban, illetőleg helyszíni eljárás esetében az ott készített jegyzőkönyvben közlik. Az egyetértő vélemény (hozzájárulás) megadása közegészségügyi-járványügyi követelmények kielégítésére szolgáló feltételekhez is köthető.

(2) A Felügyelet szervének véleményében (hozzájárulásában) előírt közegészségügyi-járványügyi feltételeket a jóváhagyó, illetőleg az engedélyezésre jogosult hatóság határozatába kell foglalni. A határozatnak ilyen előírásai ellen irányuló fellebbezés ügyében az engedélyezésre jogosult másodfokú hatóság a felettes felügyelőség állásfoglalása alapján határoz.

(3) Az eljárásra egyebekben a hatósági jóváhagyás, illetőleg engedélyezés tárgyát képező létesítményre, illetőleg tevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

8. §

A jogszabályokban meghatározott új anyagok, a lakosság körében közvetlen felhasználásra kerülő cikkek előállításához, szállításához, raktározásához és felhasználásához, új technológiák bevezetéséhez, az egészségvédelmi feladatok ellátása során használt gépek, eszközök, berendezések és anyagok forgalombahozatalához a közegészségügyi-járványügyi engedélyt a Főfelügyelőségtől a gyártó, az előállítói illetőleg a forgalombahozó köteles kérni. A Főfelügyelőség a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatását előírhatja.

9. §

(1) A Felügyelet szervei a közegészségügyi-járványügyi ellenőrzés során vizsgálják a működési szabályzatukban meghatározott, már működő létesítményekben, emberi tartózkodásra szolgáló helyeken, tevékenységek körében a hatályos jogszabályok közegészségügyi-járványügyi vonatkozású rendelkezéseinek megtartását, az egészséget befolyásoló körülményeket.

(2) A felügyelő helyszíni ellenőrzést végezhet. Ellenőrzés során a készítményből, áruból a mintavételre vonatkozó rendelkezések szerint mintát vehet.

10. §

(1) Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a ténymegállapításokat, valamint a felelős személy ezekre vonatkozó nyilatkozatát is. A jegyzőkönyv egy másolati példányát a felelős személynek kell átadni.

(2) Ha az ellenőrzésen a felelős személy nem volt jelen, a jegyzőkönyv másolati példányát tértivevénnyel részére meg kell küldeni azzal, hogy nyilatkozatát a kézbesítéstől számított 15 napon belül megteheti. Ha észrevétel nem érkezik, ezt a tényt a jegyzőkönyv eredeti példányán fel kell jegyezni.

11. §

Ha a KÖJÁL, a közegészségügyi-járványügyi szolgálat ellenőrzéssel megbízott tagja, vagy a gyógyító-megelőző intézmény eljáró szerve a közegészségügyi-járványügyi ellenőrzése kapcsán olyan hiányosságot észlel, amely megítélése szerint a Felügyelet részéről intézkedést tesz szükségessé, a helyszínen jegyzőkönyvet készít. A jegyzőkönyv egy példányát az illetékes járási felügyelőségnek kell megküldeni, egy példányát a felelős személynek kell átadni, egy példányát pedig a jegyzőkönyv készítője megőrzi. Ha a felelős személy az ellenőrzésnél nem volt jelen, - ennek közlésével - a részére szánt példányt is a járási felügyelőségnek kell megküldeni.

12. §

A Felügyelet eljáró szerve a jegyzőkönyv felvételét követő 30 napon belül - ha a felelős személy a jegyzőkönyv felvételekor nem volt jelen, a nyilatkozatra nyitvaálló idő letelte után - teszi meg a szükséges intézkedést [18/1968. (V. 5.) Korm. rendelet 8. és 10. §-a]. Az intézkedést a minden részletre kiterjedően tisztázott tényállás alapján, az észlelt közegészségügyi-járványügyi hiányosság jellegét, súlyát mérlegelve, a vonatkozó jogszabály - az említett kormányrendelet 8. §-a (3) bekezdésében meghatározott esetben az egészségtudomány eredményei - figyelembevételével kell megtenni.

13. §

(1) Ha az észlelt közegészségügyi-járványügyi hiányok megszüntetése, illetőleg a szükséges közegészségügyi-járványügyi intézkedések végrehajtása a létesítmény nagyságához, anyagi eszközeihez mérten aránytalanul magas beruházási összeget igényel, a hiányosság jellege és súlya, valamint a beruházási összeg mérlegelésével - a beruházásért felelős szervek bevonásával folytatott tárgyalások során - meg kell határozni a szükséges intézkedések sorrendjét és a teljesítési határidőket. Az intézkedést ennek megfelelően kell megtenni. Ha azonban a közegészségügyi-járványügyi szabálytalanságok súlyos vagy tömeges egészségromlást okozták, vagy okozhatnak, a további egészségromlás megelőzése, illetőleg okainak megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket azonnal meg kell tenni.

(2) Az egészségre ártalmas tárgyak és anyagok megsemmisítése csak abban az esetben rendelhető el" ha kétségtelenül megállapítható, hogy a tárgyak vagy anyagok további használata súlyos vagy tömeges egészségromlást okozhat. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) Ha a közegészségügyi-járványügyi hiány megszüntetéséhez építési munka elvégzése szükséges, annak elrendelésére vonatkozóan a Felügyelet szerve az illetékes építésügyi hatóságnak javaslatot tesz.

14. §

A Felügyelet szervei büntető feljelentést akkor tesznek, ha a cselekményt (mulasztást) a hatályos jogszabályok bűntettnek minősítik. A feljelentést az elkövetés helye szerint illetékes járási (városi, kerületi) ügyészségnek kell megküldeni. A büntető feljelentésnek tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyek a bűntett, illetőleg az elkövető személyének felderítéséhez, valamint a bizonyítékok megszerzéséhez szükségesek.

15. §

(1) A felügyelők szabálysértés miatt saját hatáskörükben csak abban az esetben járnak el, ha a szabálysértést a munkaviszonnyal, a szövetkezeti tagsági viszonnyal és a foglalkozás gyakorlásával összefüggésben követték el és a szabálysértést jogszabály a Felügyelet szervei hatáskörébe utalta. Az eljárásra, a kiszabható pénzbírság összegére, a jogorvoslati eljárásra mindenben a szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény és a végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályok az irányadók.

(2) Olyan szabálysértés esetében, amelyet az azt meghatározó jogszabály nem utalt a Felügyelet szervei hatáskörébe, vagy hatáskörébe utalta, de azt nem a munkaviszonnyal, a szövetkezeti tagsági viszonnyal és a foglalkozás gyakorlásával összefüggésben követték el, a felügyelő az illetékes szabálysértési hatóságnál (szabálysértés miatt eljáró szervnél) feljelentést tesz.

16. §

Ha a feltárt cselekmény vagy mulasztás kizárólag fegyelmi vétség, a Felügyelet szerve a felelős személy fegyelmi hatóságát keresi meg a fegyelmi eljárás lefolytatása végett. A megkeresésben a tényállást és az arra vonatkozó bizonyítékokat közölni, illetőleg ahhoz csatolni kell.

17. §

Egyéb intézkedés mellőzésével figyelmeztetésben részesíthető a felelős személy, ha a cselekmény (mulasztás) csekély jelentőségű és az egyéb intézkedés mellőzését a cselekmény (mulasztás) vagy a felelős személy körülményei indokolják. A figyelmeztetésben rá kell mutatni a magatartás helytelenségére és a felelős személyt a helyes magatartására azzal kell felhívni, hogy ismételt esetben súlyosabb intézkedésre kerül sor.

18. §

A felügyelő az ügy érdemében határozatot hoz. A hozott határozatot csak a Felügyelet szerve változtathatja meg, semmisítheti meg, illetőleg csak ez a szerv függesztheti fel annak végrehajtását.

19. §

Elsőfokú eljárásban hozott határozat ellen, az eljárt felügyelőségnél a kézbesítést követő 15 napon belül benyújtandó fellebbezésnek van helye. A fellebbezés halasztó hatályú és azt 8 napon belül kell az összes iratokkal és az elsőfokon eljárt felügyelő jelentésével együtt felterjeszteni a másodfokon eljáró szervhez.

20. §

A fellebbezést vagy a jogerős határozat elleni panaszt a felterjesztéstől, illetőleg a benyújtástól számított 30 napon belül kell elintézni. Ha az ügy elbírálása hosszabb időt vesz igénybe (helyszíni vizsgálat, újabb adatok, szakvélemény stb. beszerzése), a határidőt újabb 30 nappal lehet meghosszabbítani. Erről a körülményről a fellebbezőt (panaszost) írásban értesíteni kell.

21. §

A Főfelügyelőség és a megyei felügyelőség felügyelője a Felügyelet alsóbb szervei felügyelőjének bármely határozatát (intézkedését) hivatalból felülvizsgálhatja. Ha a határozat (intézkedés) jogszabályt sért, vagy a közegészségügyi-járványügyi érdekeket súlyosan sérti, a sérelem orvoslása iránt hivatalból köteles intézkedni.

22. §

A rendeletben nem érintett egyéb eljárási kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

23. §

A felügyelő ellenőrzései, intézkedései alkalmával eljárásra jogosultságát - felkérésre -fényképes igazolvánnyal igazolja. Igazolvánnyal való ellátásáról a kinevező szerv köteles gondoskodni, az e célra szolgáló egységes nyomtatvány felhasználásával.

Záró rendelkezések

24. §

Ha a felügyelő működésével a közegészségügyi-járványügyi érdekeket sérti, vagy veszélyezteti és emiatt a főfelügyelő ellene a fegyelmi eljárás megindítását kívánja, a fegyelmi eljárás lefolytatása kötelező. A fegyelmi eljárás alá vont felügyelőt a főfelügyelő a hatósági jogkör gyakorlásától felfüggesztheti.

25. §

(1) Ez a rendelet az 1968. évi július hó 1. napján lép hatályba, a 15. §-ban foglalt rendelkezéseket azonban csak az 1968. évi október hó 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.

(2) A 127/1951. (XI. 14.) EüM rendelet - a pénzbírságra vonatkozó rendelkezései kivételével - az 1968. évi július hó 1. napjával, pénzbírságra vonatkozó rendelkezései pedig 1968. évi október hó 1. napjával hatályukat vesztik. A felügyelők 1968. évi október hó 1. napjáig a 173/1951. (IX. 16.) MT rendelet pénzbírságra vonatkozó rendelkezései alapján szabhatnak ki pénzbírságot; az 1968. évi október hó 1. napján folyamatban levő jogorvoslati eljárásra azonban az 1968. évi I. törvény 117. §-ának (5) bekezdése irányadó. A 24/1964. (X. 30.) Korm. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3/1964. (X. 30.) EüM rendelet jelen rendeletnek megfelelően módosul.

(3) Azok a jogszabályok, amelyek a tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi szakigazgatási szervei, a KÖJÁL-ok, a közegészségügyi-járványügyi szolgálatok részére közegészségügy-járványügy tekintetében hatósági jogkört biztosítanak, úgy módosulnak, hogy e hatósági jogkört a felügyelőségek (kirendeltségek) felügyelői gyakorolják. Mindazokban az esetekben, amikor a jogszabályok állami közegészségügyi felügyeletet, vagy felügyelőt említenek, e helyett a Felügyeletet, vagy illetékes szervének felügyelőjét kell érteni.

Dr. Szabó Zoltán s. k.,

egészségügyi miniszter