1968. évi 33. törvényerejű rendelet

a számvitel rendjéről

A számvitel társadalmi és gazdasági hatékonyságának növelése, a számviteli fegyelem fokozása és a társadalmi tulajdon védelmének megerősítése érdekében a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbi törvényerejű rendeletet alkotta:

Általános rendelkezések

A törvényerejű rendelet hatálya

1. § (1) A törvényerejű rendelet hatálya kiterjed:

a) az állami vállalatokra, a szövetkezetekre és az egyéb szocialista gazdasági szervezetekre (a továbbiakban vállalatok);

b) a költségvetési szervekre [az a)-b) alattiak együtt: gazdálkodó szervek],

(2) A pénzügyminiszter a törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseinek hatályát gazdasági tevékenységet folytató egyéb jogi személyekre is kiterjesztheti.

Könyvviteli nyilvántartások

Könyvviteli kötelezettség

2. § (1) A gazdálkodó szervek kötelesek a reájuk bízott társadalmi vagyonról és gazdasági műveleteikről olyan könyvviteli nyilvántartást vezetni, amely az aktív és passzív vagyonrészekben (az eszközökben és forrásokban) bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, áttekinthetően és naprakészen tartalmazza.

(2) A könyvviteli nyilvántartást olyan rendszerben és rendben kell vezetni, hogy az megfeleljen a pénzügyminiszter előírásainak.

A könyvviteli nyilvántartások rendje

3. § (1) A könyvviteli nyilvántartásokban az adatokat - bármilyen ügyviteli technika alkalmazásával - idősorrendben, olvasható és időtálló módon, megszakítás és kihagyás nélkül úgy kell rögzíteni, hogy azok teljessége és pontossága bármikor megállapítható és ellenőrizhető legyen.

(2) A könyvviteli nyilvántartásokat magyar nyelven és a Magyar Népköztársaság pénzértékében kell vezetni. A külföldi követeléseket és tartozásokat külföldi pénznemben is nyilván kell tartani.

(3) A könyvviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni.

(4) A könyvviteli nyilvántartásokat minden naptári év utolsó napjával le kell zárni.

Bizonylati rend

4. § (1) A gazdasági műveleteket megtörténtük után haladéktalanul, de legkésőbb a könyvviteli nyilvántartásokba való bejegyzés előtt a valóságnak megfelelően bizonylatokon kell rögzíteni.

(2) Könyvviteli bizonylat minden olyan okmány, feljegyzés, vagy gépi berendezéssel készített kimutatás, amely a gazdasági művelet megtörténtét és hatásának értékét, illetve mennyiségi adatait ellenőrizhetően igazolja.

Költségelszámolás és önköltség számítás

5. § A gazdálkodó szerveknek gondoskodniuk kell a költségek folyamatos elszámolását biztosító olyan költségelszámolási rend kialakításáról, amely lehetővé teszi a termékek (szolgáltatások, teljesítmények) önköltségének (költségalakulásának) kiszámítását, valamint a népgazdasági szintű számítások elkészítését.

Leltárkészítési kötelezettség

6. § A gazdálkodó szervek kötelesek összes vagyonukat (aktív és passzív vagyonrészeiket), továbbá a birtokukban levő idegen eszközöket meghatározott időpontban (időszakban) és módon leltározni, értékelni és ennek alapján leltárt készíteni.

A vállalatok mérlegkészítési kötelezettsége

Mérleg

7. § (1) A vállalatok kötelesek a naptári év utolsó napjával vagyoni helyzetükről és gazdasági tevékenységük eredményéről (nyereségükről vagy veszteségükről), a szabályszerűen végrehajtott leltározás alapján helyesbített, bizonylatokkal alátámasztott és ellenőrzött könyvviteli nyilvántartásaikból mérleget és eredménykimutatást készíteni.

(2) A mérlegnek - a mérlegkészítés időpontjában - a vállalat vagyoni helyzetét, az eredménykimutatásnak - a mérleggel egyezően - az elszámolási időszak realizált pénzügyi (gazdasági) eredményét a valóságnak megfelelően kell kimutatnia.

(3) A mérlegnek tartalmaznia kell a vállalat teljes vagyonát, tehát az összes aktív és passzív vagyonrészek értékét.

(4) Az egymást követő időszakok mérlegének számszerűleg kapcsolódniuk kell egymáshoz.

(5) Az újonnan alakuló vállalatok megalakulásuk időpontjával nyitóleltárt és nyitómérleget, a felszámoló, megszűnő vállalatok megszűnésük időpontjával záróleltárt és zárómérleget kötelesek készíteni.

A mérleg megállapítása

8. § (1) A mérleget a vállalat igazgatója, szövetkezeteknél a közgyűlés, közös vállalatoknál az arra illetékes vállalati szerv állapítja meg.

(2) A mérleget a vállalat igazgatója (a szövetkezet elnöke, illetve vezetője) és a vállalat számviteli rendjéért felelős vezetője köteles aláírni. Ha a vállalat a mérleg felülvizsgálatával független szakértőt bízott meg, a mérleget a szakértőnek is alá kell írnia.

(3) A mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek éves mérlegét (zárszámadását) a szövetkezet ellenőrző bizottsága záradékolni köteles.

(4) Ha a vállalatnál felügyelő bizottság működik, a mérleggel kapcsolatos megállapításait - az éves mérleg alapján végzett átfogó értékelése során - a jegyzőkönyvben köteles rögzíteni.

(5) A megállapított mérleget az arra illetékes pénzügyi hatóság ellenőrzi; a hatóság határozattal elrendelheti, hogy a vállalat a mérleg, illetve a könyvviteli nyilvántartások szabálytalansága következtében szükséges helyesbítéseket a könyvviteli nyilvántartásokon a jogerős határozat mérlegidőszakában hajtsa végre.

A mérleg letétbe helyezése

9. § (1) A megállapított mérleg és eredménykimutatás eredeti példányát a vállalat köteles az illetékes pénzügyi hatóságnál letétbe helyezni.

(2) Az a vállalat, amelyet a cégjegyzékbe bevezettek, a mérleg- és eredménykimutatás egy aláírt példányát a cégbíróságnál is köteles letétbe helyezni.

A mérleg nyilvánossága

10. § (1) A vállalat köteles a megállapított mérlegről dolgozóit tájékoztatni és a mérleg megtekintését mindenki számára lehetővé tenni, aki jogos érdekét igazolja; nem akadályozhatja meg a vállalat, hogy a felügyeleti és ellenőrző szervek, valamint az arra illetékes társadalmi szervek a mérleget megtekintsék.

(2) A pénzügyminiszter elrendelheti meghatározott mérlegadatok nyilvánosságrahozatalát, illetve az (1) bekezdésben meghatározott nyilvánosságot az államtitok védelme érdekében korlátozhatja.

A vállalatok mérlegbeszámoló készítési kötelezettsége

11. § (1) A vállalatok évzáró mérlegbeszámolót (zárszámadást) és évközi beszámolót kötelesek készíteni.

(2) A szabályszerűen összeállított mérlegbeszámolót (beszámolókat) az előírt határidőben és formában a rendelkezésekben megjelölt szerveknek kell megküldeni.

(3) A mérlegbeszámolóban (a beszámolókban) foglalt adatokkal kapcsolatban az illetékes szervek részére minden felvilágosítást meg kell adni.

A költségvetési szervek beszámoló (mérleg) készítési kötelezettsége

12. § (1) A költségvetési szerveknek költségvetési beszámolót (mérleget) kell készíteniük. A beszámoló rendszerét és gyakoriságát, ideértve az újonnan létesített, valamint a megszüntetett költségvetési szervek mérlegkészítési kötelezettségét is, a pénzügyminiszter állapítja meg.

(2) A beszámolót (mérleget) a költségvetési szerv vezetője és a számvitel rendjéért felelős gazdasági vezető (főkönyvelő) írják alá.

Felelősség a számviteli rendért

13. § (1) A gazdálkodó szerveknél a számvitel rendjének irányításáért, megfelelő szakképesítéssel rendelkező, felelős személyt kell kinevezni, illetve megbízni.

(2) A számviteli rend kialakításáért, a könyvvitelre vonatkozó előírások megtartásáért, a mérleg szabályszerűségéért, a mérleg és a mérlegbeszámolóban foglalt adatok valódiságáért a gazdálkodó szerv vezetője (igazgató, elnök stb.) és a gazdálkodó szerv számviteli rendjét irányító személy együttesen felelős.

(3) A számviteli rend megsértése esetén a (2) bekezdésben meghatározott személyek, valamint a részvénytársaságoknál és korlátolt felelősségű társaságoknál szervezett felügyelő bizottságok tagjai az anyagi felelősségről szóló (munkajogi, termelőszövetkezeti jogi, polgári jogi stb.) jogszabályok alapján felelnek és a büntetőjog szabályai szerint, továbbá fegyelmileg és szabálysértés miatt is felelősségre vonhatók. E rendelkezés nem érinti az adómegrövidítés miatt alkalmazható jogkövetkezményeket.

14. § Ha a vállalat számviteli rendje a törvényes követelményeket nem elégíti ki és a hiányosságokat a pénzügyi hatóság felhívására sem szünteti meg, a pénzügyi hatóság a vállalat költségére szakértővel elkészíttetheti a számadásokat és a mérleget.

A számvitel irányításának rendje

15. § (1) A népgazdaság egységes számviteli rendjének kialakítása és irányítása a pénzügyminiszter feladata.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján a pénzügyminiszter

- meghatározza a népgazdaság egységes számviteli rendjének tartalmát és formáját; kiadja a gazdálkodó szervek számviteli rendjét szabályozó, egységes alapelveken felépülő számlakereteket;

- meghatározza a költségelszámolás és az önköltségszámítás, valamint a kalkulációk rendjét;

- megállapítja a bizonylati rend irányelveit és szabályait;

- meghatározza a leltározás, a leltár, az értékelés, a mérleg- és eredménykimutatás készítésének szabályait.

(3) A pénzügyminiszter - a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben - meghatározza és szabályozza a számviteli információ, a mérlegbeszámolók (beszámolók) és a pénzügyi folyamatokkal kapcsolatos adatszolgáltatás rendszerét; biztosítja fogalmi és tartalmi azonosságukat.

(4) A számviteli rendelkezések megtartását a pénzügyminiszter a gazdálkodó szerveknél ellenőrzi.

Vegyes és záró rendelkezések

16. § A könyvviteli bizonylatokat 5 évig, a mérlegeket és az eredménykimutatásokat, valamint azok mellékleteit (a mérlegbeszámolókat) és az alátámasztásukra szolgáló bizonylatokat 10 évig kell megőrizni. Egyes bizonylatok megőrzésének határidejét a pénzügyminiszter ettől eltérően is szabályozhatja.

17. § A kisiparosok és a magánkereskedők, valamint az egyéb önálló tevékenységet folytató magánszemélyek az adóügyi rendelkezésekben előírt könyvviteli nyilvántartásokat kötelesek vezetni.

18. § A számvitel rendjére vonatkozó pénzügyminiszteri rendelkezések keretein belül, illetve azok figyelembevételével, a gazdálkodó szervek saját hatáskörben kötelesek gondoskodni a számviteli rend kialakításáról.

19. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1969. évi január 1. napjával lép hatályba.

(2) A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Kormány a pénzügyminiszter útján gondoskodik.

(3) A jelen törvényerejű rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a mellékletben felsorolt jogszabályok hatályukat vesztik.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

Melléklet az 1968. évi 33. számú törvényerejű rendelethez

Hatályukat vesztő jogszabályok

1875. XXXVII. tv. Kereskedelmi törvény, 25. § második bekezdés, 26. § első bekezdés 27. § 30. §

1930. V. tv. A korlátolt felelősségű társaságokról 56. § 58. §

1200/1948. (II. 20.) Korm. számú rendelet

A kereskedelmi könyvek vezetése, az egységes kereskedelmi számlakeret bevezetése és a számlázási kötelezettség kiterjesztése

1. §, 3. §, 6 §, (1) a, c, d, e, (2), (3) bekezdései.

1018/1951. (VI. 17.) számú minisztertanácsi határozat

A mérlegbeszámolókról

1049/1952. (XI. 28.) számú minisztertanácsi határozat

A költségvetési előirányzat alapján gazdálkodó szervek, intézmények és intézetek kötelező leltározásáról és számvitelének átszervezéséről

38/1953. (VII. 23.) MT számú rendelet

A vállalati számvitel rendjéről és annak irányításáról

500/2/1953. MT számú határozat

A számviteli és statisztikai munka egyszerűsítése

2092/33/1954. MT számú határozat

A könyvviteli és statisztikai munka egyszerűsítése