1200/1948. (II. 20.) Korm. rendelet

a kereskedelmi könyvek vezetése, az egységes kereskedelmi számlakeret bevezetése és a számlázási kötelezettség kiterjesztése tárgyában

A magyar köztársaság kormánya az 1945. évi XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1947. évi XXVI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § (1) Az 1875. XXXVII. tc. 25. §-ának első bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek.

(2) Minden kereskedő - amennyiben reánézve az 1875. XXXVII. tc. 5. §-a kivételt nem állapít meg - köteles üzleti eseményeit (ügyleteit), üzleti vagyona állagát és annak változásait akár bekötött, laponként folyószámmal ellátott és átfűzött könyvekbe, akár szabad lapokra (kartotékokra; magyar nyelven bejegyezni.

(3) Az üzleti könyveket (szabadlapokat) minden év december hó 31. napjával üzleti leltár, eredménykimutatás- és vagyonmérleg készítésével le kell zárni.

(4) A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter az üzleti könyvek (szabadlapok) lezárásának időpontjául a (3) bekezdésben megállapított időponttól eltérő időpontot állapíthat meg.

2. § (1) Minden kereskedő - tekintet nélkül arra, hogy az előbbi § értelmében terheli-e könyvvezetési kötelezettség vagy nem - köteles ügyleteiről számlát, illetőleg pénztári jegyzéket kiállítani és azt az ügyfélnek átadni.

(2) Nem kell számlát, illetőleg pénztári jegyzéket kiállítani abban az esetben, ha az ügylet tárgyának ellenértékét készpénzben nyomban kiegyenlítik, az ügylet értéke a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter által megállapítandó értékhatárt nem haladja meg és a számla, illetőleg a pénztári jegyzék kiállítását az ügyfél nem kívánja. Nincsen helye a kivétel alkalmazásának, ha az ügyfél áru továbbadásával vagy feldolgozásával foglalkozó kereskedő, illetőleg iparos és az ügyletet üzlete körében köti.

3. § A kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter az igazságügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel

a) meghatározhatja, hogy egyes kereskedők milyen könyveket és milyen módon kötelesek vezetni,

b) kötelezővé teheti egységes kereskedelmi számlakeret követését, úgyszintén a beruházási tételek külön számlán nyilvántartását,

c) a gazdasági éles változásainak a könyvvezetés szempontjából való figyelemmel kisérésére bizottságot (bizottságokat) alakíthat; a bizottság (bizottságok) feladatát megállapíthatja és működését irányíthatja,

d) szabályozhatja az üzleti könyvek vezetésének a Belkereskedelmi Igazgátóság útján való ellenőrzését.

4. § A csődönkívüli kényszeregyességi eljárásról szóló 1410/1926. ME rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 4. lap) azzal egészíttetik ki, hogy a csődenkívüli kényszeregyességi eljárást meg kell szüntetni az idézett rendelet 85. §-ában felsorolt eseteken felül akkor is, ha az adós üzleti könyvvezetése nem felelt meg a fennálló jogszabályok rendelkezésének.

5. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és egy évig terjedhető fogházzal büntetendő az 1. § értelmében könyvvezetésre kötelezett kereskedő, ha

a) üzleti könyvet nem vezet,

b) az üzleti könyvben az egyes üzleti eseményeket (ügyleteket), üzleti vagyona állagát vagy annak változásait egyáltalán nem, vagy nem a valóságnak megfelelően tünteti fel.

c) az üzleti könyvben meg nem történt üzleti eseményeket (vagyoni állagváltozásokat), illetőleg nemlétező vagyontárgyakat tüntet fel.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjába ütköző vétség esetében, ha pedig az elkövető az (1) bekezdésben meghatározott vétség miatt két ízben, illetőleg az (1) bekezdésben meghatározott vétség miatt egy ízben és ezenfelül a 6. §-ban meghatározott kihágás miatt egy ízben jogerősen már meg volt büntetve, a b) és c) pontokba ütköző vétség esetében is mellékbüntetésként az iparjogosítvány visszavonását kell elrendelni. Ezenfelül az elkövető üzlethelyiségét az üzlethelyiségek bérletéről és albérletéről szóló 4000/1946. ME rendelet (Magyar Közlöny 77. szám) rendelkezései szerint igénybe kell venni.

6. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az a kereskedő, aki

a) az 1. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek nem tesz eleget,

b) a 2. §-ban foglalt rendelkezések ellenére számlát, illetőleg pénztári jegyzéket nem ad,

c) a 3. § alapján kiadott rendeletben megszabott számlarendet nem tartja be.

d) az üzleti könyveket nem a 3. § alapján kiadott rendelkezések szerint vezeti,

e) a 3. § alapján az ellenőrzésre kiküldött közegek munkáját szándékosan akadályozza, vagy akadályozni igyekszik, illetőleg a kívánt felvilágosításokat nem adja meg.

(2) A pénzbüntetésre az 1928. X. törvénycikk és a 8960/1943. ME rendelet (Magyar Közlöny 173. szám) rendelkezései azzal az eltéréssel irányadók, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege huszonnégyezer forint.

(3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929. XXX. tc. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontja értelmében szakminiszternek a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter kell tekinteni.

7. § A jelen rendelet hatálybalépésének napját a kereskedelem- és szövetkezetügyi miniszter az igazságügyminiszterrel és a pénzügyminiszterrel egyetértve kiadandó rendelettel állapítja meg.

Budapest, 1947. évi december hó 30-án.

Dinnyés Lajos s. k.,

miniszterelnök