39/1968. (X. 30.) Korm. rendelet

a vízügyi törvény végrehajtásáról szóló 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról és kiegészítéséről

A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény 46. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli.

1. §

A vízügyről szóló 1964. évi IV. törvény végrehajtása tárgyában kiadott és a 12/1966. (IV. 1.) Korm. rendelettel módosított és kiegészített 32/1964. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vizek természetes lefolyásának akadályozására alkalmas művek (út, vasút, csatorna üzem, egyéb létesítmény, nyomvonalas létesítmény stb.) építtetője, illetőleg fenntartója a természetes lefolyás biztosításáról - az illetékes vízügyi szerv előírásainak megfelelően - gondoskodni köteles."

2. §

A R. 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A beruházó az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségének teljesítéséig az elvont vízkészlet után - jogszabályban meghatározott - vízkészlethasználati díjat köteles fizetni."

3. §

A R. 26. §-a hatályát veszti.

4. §

A R. 27. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"27. § A folyót, vízfolyást, természetes tavat, tározót, közcélú csatornát, vagy talajvizet (a továbbiakban: befogadót) fertőző, vagy károsan szennyező üzem a 34. § alapján megállapított szennyvízbírságot tartozik fizetni."

5. §

A R. 28. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § (1) A befogadót károsan szennyező üzem a 34. § alapján megállapított szennyvízbírság felét tartozik fizetni, ha bizonyítja, hogy önhibáján kívül

a) nincs tisztítóberendezése;

b) meglevő berendezése korszerűsítés nélkül a szennyvizek tisztítására alkalmatlan.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazható arra az tizemre, amely 1962. január 1. után tisztítóberendezés nélkül, vagy nem megfelelő tisztítóberendezéssel épült, illetőleg amely a befogadót fertőzi."

6. §

A R. 30. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"30. § (1) A szennyvízbírságot az üzem által egy naptári évben - idényüzemnél az idény tartama alatt - kibocsátott szennyvízben levő szennyező anyagok mennyisége után kell megállapítani.

(2) A szennyvízbírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni a kibocsátott szennyvíznek a befogadó minőségére és öntisztulására gyakorolt hatását."

7. §

A R. 34. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. § A fertőzés és a káros szennyezés nemét és határértékeit az egészségügyi miniszterrel egyetértésben, az egyes szennyezések után fizetendő szennyvízbírság mértékét pedig a Minisztertanács által meghatározott keretek között az OVH elnöke állapítja meg."

8. §

(1) A R. 45. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az érdekeltet a Vt. 19. § (3) bekezdése alapján a térítési kötelezettség akkor terheli, ha a többletköltséget az általa fizetett vízdíj nem foglalja magában.

(3) A vizek és vízilétesítmények kezelője a Vt. 19. § (4) bekezdésben említett munkák megkezdéséről az érdekelteket kellő időben értesíteni köteles."

(2) A R. 45. §-ának (2) bekezdése (4) bekezdésre módosul.

9. §

A R. 51. §-ának utolsó mondata hatályát veszti.

10. §

(1) A R. 53. §-a a következő (1) és (2) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A part mentén fekvő ingatlannak a Vt. 20. és 21. §-ában foglalt rendelkezésekkel ellentétes használata (hasznosítása) esetén a vízügyi hatóság kötelezheti az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) a jogellenes használat megszüntetésére és a jogszabálynak megfelelő használatra (hasznosításra).

(2) Az építmények és a növényzet eltávolításáért a tulajdonost (kezelőt, használót) a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint kártalanítás illeti meg, ha a terület beépítése, illetőleg betelepítése a törvény hatálybalépése előtt történt."

(2) A R. 53. §-ának jelenlegi rendelkezése (3) bekezdésre módosul.

11. §

A R. 56. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A töltés menti sávoknak a Vt. 26. §-ában foglalt rendelkezésekkel ellentétes használata (hasznosítása) esetén a vízügyi hatóság kötelezheti az ingatlan tulajdonosát (kezelőjét, használóját) a jogellenes használat megszüntetésére és a jogszabályoknak megfelelő használatra (hasznosításra).

(3) Az építmények és a növényzet eltávolításáért a tulajdonost (kezelőt, használót) a kisajátítási kártalanítás szabályai szerint kártalanítás illeti meg, ha a terület beépítése, illetőleg betelepítése a törvény hatálybalépése előtt jogszabály szerint nem volt jogellenes.

(4) A Vt. 28. §-ának (3) bekezdésében megállapított tilalom a közcélú csatornákra is kiterjed."

12. §

A R. 88. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Budapest és Szeged városok saját szervezettel védekeznek."

13. §

A R. 89. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"89. § A községi (városi, megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának ezzel megbízott szakigazgatási szerve a helyi vízkárelhárítást (Vt. 38. §) - ideértve a települések belterületén a csapadékvizek elvezetését, továbbá a védekezést megelőzően és a védekezést követően, végrehajtandó műszaki feladatokat is - elsősorban saját erőivel látja el. A végrehajtó bizottság elnöke a helyi vízkárelhárítás eredményes végrehajtásához - a veszély mértékétől függően - az erre vonatkozó jogszabály alapján a helybeli közerőt térítés nélkül is jogosult igénybe venni."

14. §

A R. 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása érdekében az Országos Vízügyi Hivatal elnöke általános érvényű utasítást, illetőleg -a jogszabályban foglalt feltételek megléte esetében - rendelkezést adhat ki."

15. §

(1) A R. 93. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vízgazdálkodás és a vízügyi igazgatás országos hatáskörű szerve az Országos Vízügyi Hivatal. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke a vízügyi ágazat tekintetében - a vonatkozó jogszabályok szerint - ellátja az ágazati miniszter feladatkörét."

(2) Ahol jogszabály az Országos Vízügyi Főigazgatóságot, illetőleg annak vezetőjét említi, helyette az Országos Vízügyi Hivatalt, illetőleg elnökét kell érteni.

16. §

A R. 94. §-ának (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(4) Az Országos Vízgazdálkodási Bizottságnak hivatalból elnöke az Országos Vízügyi Hivatal elnöke; tagjai hivatalból az egészségügyi miniszter, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, a honvédelmi miniszter, a közlekedés- és postaügyi miniszter, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, a nehézipari miniszter, a pénzügyminiszter és az Országos Tervhivatal elnöke által kijelölt egy-egy miniszterhelyettes, illetőleg elnökhelyettes, továbbá a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetője, az Országos Vízügyi Hivatal egy elnökhelyettese. A Bizottság elnökhelyettesét, többi tagját és a titkárát az Országos Vízügyi Hivatal elnöke nevezi ki."

17. §

A R. 98. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"98. § A törvényben meghatározott feladatok ellátása során hozott határozatok közül az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény VI. fejezetében foglalt rendelkezések szerint a bíróság előtt

a) a vízügyi hatóságnak fizetési kötelezettség megállapítása, [Vt. 35. § (3) bek.];

b) a tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi szakigazgatási szervének a helyi jelentőségű közcélú vízilétesítmények költségeihez való érdekeltségi hozzájárulás megállapítása tárgyában hozott határozata támadható meg [48. § (1) bek.]"

18. §

A R. a következő 93/A. §-sal egészül ki:

"93/A. §

(1) Az egyes vízgazdálkodási feladatok hatékonyabb, vagy gyorsabb ellátásának pénzügyi megalapozására, illetőleg a pénzügyi források pótlására vagy kiegészítésére szolgáló - jogszabályokban meghatározott - vízügyi bevételeket kezelő Vízügyi Alap jogi személy.

(2) A Vízügyi Alap az Országos Vízügyi Hivatal elnökének közvetlen irányítása és felügyelete alatt működik, székhelye: Budapest.

(3) A Vízügyi Alap szervezetének, működésének, bevételei kezelésének és felhasználásának részletes szabályait - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - az Országos Vízügyi Hivatal elnöke állapítja meg."

19. §

(1) Ez a rendelet - a 4-6. § kivételével - kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg az 1075/1957. (IX. 1.) Korm. számú határozat még hatályban levő 4-5. pontja hatályát veszti.

(2) A rendelet 4-6. §-ának hatálybalépéséről külön jogszabály rendelkezik.

Fehér Lajos s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese