41/1968. (XI. 1.) Korm. rendelet
a népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény végrehajtásáról
(A törvény 3. §-ához)
1. §
(1) A Minisztertanács közvetlen irányítása alatt álló Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a népi ellenőrzés legfelsőbb szerve; központilag összefogja és irányítja a népi ellenőrzés egész szervezetét.
(2) A területi népi ellenőrzési bizottságok közül a fővárosi és a megyei népi ellenőrzési bizottság a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak, - a fővárosi-kerületi népi ellenőrzési bizottság a fővárosi népi ellenőrzési bizottságnak, - a járási és városi népi ellenőrzési bizottság a megyei népi ellenőrzési bizottságnak közvetlenül alárendelve működik.
(A törvény 4. §-ához)
2. §
A népi ellenőrzési bizottság elnökét és elnökhelyetteseit kifejezetten e tisztségükre kell megválasztani.
3. §
A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének, elnökhelyetteseinek és tagjainak megválasztásáról, vagy visszahívásáról szóló határozatot a Magyar Közlönyben, a területi népi ellenőrzési bizottság elnökének, elnökhelyetteseinek és tagjainak megválasztásáról, vagy visszahívásáról szóló tanácsi határozatot a helyileg szokásos módon kell kihirdetni.
(A törvény 5. §-ához)
4. §
(1) A népi ellenőrzési bizottságok időszakos újjáválasztása során előbb a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot, ezt követően a fővárosi és a megyei népi ellenőrzési bizottságokat, majd a fővárosi-kerületi, a járási és a városi népi ellenőrzési bizottságokat kell megválasztani.
(2) A területi népi ellenőrzési bizottság elnökére, elnökhelyetteseire és tagjaira vonatkozó javaslatát a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság - a területi népi ellenőrzési bizottságot megválasztó tanács végrehajtó bizottsága útján és azzal egyetértésben - terjeszti a tanács ülése elé.
(3) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a (2) bekezdésben meghatározott jogkörét a budapesti-kerületi népi ellenőrzési bizottságok tekintetében a fővárosi; a járási és a városi népi ellenőrzési bizottságok tekintetében a megyei népi ellenőrzési bizottságok útján gyakorolja.
(A törvény 8. §-ához)
5. §
(1) A népi ellenőrzési bizottság elnöke, elnökhelyettese, vagy tagja tisztségéről lemondhat, ha személyében, vagy körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely őt a tisztség ellátására képtelenné teszi (pl. tartós betegség, áthelyezés stb.). A lemondást a bizottság útján kell az illetékes tanács elé terjeszteni.
(2) Azt, aki a törvény 7. §-ában előírt esküt - neki felróható okból - a megadott határidőben nem teszi le, úgy kell tekinteni, mint aki tisztségéről lemondott.
(A törvény 11. §-ához)
6. §
A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megválasztásától számított 30 napon belül megállapítja saját, valamint a területi népi ellenőrzési bizottságok ügyrendjét. A területi népi ellenőrzési bizottságok ügyrendjét ez utóbbiak megválasztását követő 15 napon belül kell rendelkezésükre bocsátani.
(A törvény 13. §-ához)
7. §
(1) A Központi, a fővárosi és a megyei népi ellenőrzési bizottság maga állapítja meg, hogy az elnökhelyettesek közül ki tekintendő az elnök általános helyettesének.
(2) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének, illetőleg a területi népi ellenőrzési bizottság elnökének akadályoztatása esetén a Minisztertanács, illetőleg a tanács vagy végrehajtó bizottságának ülésein tanácskozási joggal a népi ellenőrzési bizottság általános elnökhelyettese vesz részt.
(3) A választásra jogosult tanács végrehajtó bizottsága elnökének akadályoztatása esetén a területi népi ellenőrzési bizottság ülésén a végrehajtó bizottság elnökhelyettese vesz részt.
(A törvény 14. §-ához)
8. §
(1) A népi ellenőrök feladataikat általában vizsgáló csoportban végzik, amely rendszerint az őket megbízó népi ellenőrzési bizottság egy tagjának vezetése alatt áll. A népi ellenőrzési bizottság a vizsgáló csoport vezetésével népi ellenőrt is megbízhat. A vizsgáló csoport tagjainak számát a népi ellenőrzési bizottság (elnök) esetenként határozza meg; egyes meghatározott feladatok elvégzésével népi ellenőrt is megbízhat.
(2) A területi népi ellenőrzési bizottság a rendelkezésre álló társadalmi erők szervezettebb felhasználása érdekében szakcsoportokat, illetve az egyes községekben, lakóterületeken működő népi ellenőrök bevonásával népi ellenőri csoportokat szervezhet és ezeket egyes ellenőrzési feladatok rendszeres ellátásával is megbízhatja.
(3) A népi ellenőrök - akkor is, ha szakcsoport, vagy népi ellenőri csoport tagjaiként járnak el - az őket megbízó népi ellenőrzési bizottság utasításai szerint kötelesek és a megbízás keretei között jogosultak eljárni.
9. §
(1) A népi ellenőrzési bizottságok nem függetlenített tagjai és a népi ellenőrök ellenőrzési munkájukért külön díjazásban nem részesülnek. A felmerült készkiadásokat (útiköltség, napidíj, szállásköltség) az ezek felszámítására vonatkozó külön jogszabályok szerint kell részükre a népi ellenőrzés költségvetéséből megtéríteni.
(2) A népi ellenőrzési bizottság nem függetlenített tagja és a népi ellenőr részére arra az időre, amelyet a munkaidőből ellenőrzési munkával tölt, a Munka Törvénykönyve és végrehajtási rendelkezéseinek megfelelő munkabér térítés (átlagkereset) jár, amelyet a munkáltató köteles részére kifizetni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat - ha jogszabály másként nem rendelkezik - értelemszerűen az ellenőrzés során igénybevett szakértők tekintetében is megfelelően alkalmazni kell.
10. §
(1) Ha a népi ellenőrzési bizottság nem függetlenített tagja, vagy a népi ellenőr mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja, őt a munkaidőben végzett ellenőrzési tevékenysége után jövedelemtérítés illeti meg, melynek mértéke: ha az ellenőrzéssel töltött idő az esetleges utazással töltött időt is beleértve
- 1 nap alatt a 4 órát meghaladja: 25,- Ft;
- 1 nap alatt a 8 órát meghaladja: 50,- Ft.
(2) A napi 4 órát meg nem haladó ellenőrzési tevékenységért térítés nem fizethető.
(3) Az (1) bekezdés alapján fizethető jövedelemtérítést a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság költségvetésében kell előirányozni.
11. §
(1) Minden népi ellenőrzési bizottság mellett irodát kell szervezni. Az egyes irodák alkalmazottainak számát - a költségvetés keretein belül - a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság állapítja meg. Az irodák alkalmazottai közszolgálati alkalmazottak.
(2) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság és a területi népi ellenőrzési bizottság alkalmazottait a külön jogszabályokban feltüntetett bértételek szerinti munkakörökbe az illetékes népi ellenőrzési bizottság elnöke sorolja be.
(3) Az ellenőrzési munkában kimagasló eredményt elért népi ellenőrzési bizottsági tagok és népi ellenőrök munkájának kitüntetéssel Való elismerésére a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, illetőleg egyetértésével az illetékes tanács végrehajtó bizottsága tehet javaslatot.
12. §
(1) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az ügyrendben állapítja meg, hogy mely kérdések eldöntése tartozik a népi ellenőrzési bizottság elnökének hatáskörébe.
(2) A népi ellenőrzési bizottság két ülése közötti időszakban - a bizottság jogkörében - annak elnöke jár el. Eljárásáról azonban a népi ellenőrzési bizottság legközelebbi ülésén a bizottságnak beszámolni köteles.
13. §
Egy-egy helyszíni vizsgálat időtartama 30 napot nem haladhat meg. E határidő meghosszabbítását csak a felettes népi ellenőrzési bizottság - a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgáló csoportjának a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság -engedélyezheti.
(A törvény 15. §-ához)
14. §
A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek (továbbiakban: minisztériumok), valamint a fegyveres erők, a fegyveres testületek és rendészeti szervek (továbbiakban: fegyveres testületek) kivételével bármely ellenőrzése alá vonható szerv munkájának megvizsgálására területi népi ellenőrzési bizottságot is utasíthat, illetve vizsgálataiba területi népi ellenőrzési bizottságot, vagy azok népi ellenőreit is bevonhatja.
15. §
(1) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság legfontosabb ellenőrzési feladatait a Minisztertanács által jóváhagyott munkaterve tartalmazza.
(2) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a munkatervébe fel nem vett ellenőrzési feladatok elvégzését saját elhatározásából is kezdeményezheti. Ez azonban a munkatervbe felvett, illetőleg a Minisztertanács által adott ellenőrzési feladatok teljesítését nem akadályozhatja.
16. §
(1) A fegyveres testületeknél ellátandó egyes ellenőrzési feladatokat a Minisztertanács külön munkatervekben hagyja jóvá.
(2) Az ellenőrzési feladatokra a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, a fegyveres testületek vezetői külön-külön, vagy együttesen tesznek javaslatot.
(3) Az egyes ellenőrzési feladatok végrehajtásának módját az ellenőrzési programban kell megállapítani, melyet a vizsgált fegyveres testület vezetője és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke együttesen hagynak jóvá.
17. §
A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke az állami szervek, vagy szövetkezeti szervek bármely vezetőjétől tájékoztatást kérhet és tájékoztatás céljából a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ülésére bárkit meghívhat.
(A törvény 16. §-ához)
18. §
A területi népi ellenőrzési bizottság munkaterv alapján dolgozik. Munkatervét a bizottságot megválasztó tanács hagyja jóvá. A jóváhagyott munkatervet a felettes népi ellenőrzési bizottsághoz fel kell terjeszteni.
19. §
A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, valamint a felettes népi ellenőrzési bizottság a területi népi ellenőrzési bizottságot munkatervébe fel nem vett ellenőrzési feladat elvégzésére is utasíthatja.
20. §
(1) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság hatásköri jegyzékben határozza meg azokat a minisztériumok irányítása alatt álló vállalatokat, intézményeket, egyéb szerveket, amelyek ellenőrzését magának tartja fenn, illetve amelyeket a megyei (fővárosi) népi ellenőrzési bizottságok ellenőrzési hatáskörébe utal. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a hatásköri jegyzéket a miniszterekkel, az országos hatáskörű szervek vezetőivel közli.
(2) A megyei (fővárosi) népi ellenőrzési bizottság - az illetékes tanács végrehajtó bizottsága véleményének figyelembe vételével - hatásköri jegyzékben jelöli ki azokat az általános ellenőrzési hatáskörébe tartozó szerveket, amelyek ellenőrzését magának tartja fenn, illetve amelyeket a járási és a városi (fővárosi-kerületi) népi ellenőrzési bizottságok ellenőrzési hatáskörébe utal.
21. §
A területi népi ellenőrzési bizottság a munkatervébe fel nem vett ellenőrzési feladatok elvégzését saját elhatározásából is kezdeményezheti. Ezek azonban a munkatervbe felvett, illetőleg a Központi (felettes) Népi Ellenőrzési Bizottság által adott ellenőrzési feladatok teljesítését nem akadályozhatják.
(A törvény 18. §-ához)
22. §
A törvény 18. §-ában megjelölt hozzátartozó: a fel- vagy lemenő ágbeli rokon, a testvér, illetőleg a házastárs.
(A törvény 19. §-ához)
23. §
(1) A népi ellenőrzési bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja, valamint a népi ellenőr tevékenysége során az állami és szövetkezeti szervek bármely dolgozójától tájékoztatást kérhet.
(2) A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) azoknak az adatoknak, vagy iratoknak a körét, amelyek kiadási jogát magának tartotta fenn, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökével és az érintett szerv (vállalat, intézmény stb.) vezetőjével közli.
(A törvény 20. §-ához)
24. §
(1) A népi ellenőrzés vizsgáló csoportja és az önálló feladattal megbízott népi ellenőr megállapításait köteles a vizsgálat befejezését követően az őt megbízó népi ellenőrzési bizottsággal írásban közölni. Szükség esetén a vizsgálat tartama alatt is tájékoztatja a népi ellenőrzési bizottságot a vizsgálat menetéről.
(2) A vizsgálat során tett olyan megállapításokról, amelyek bűntett elkövetésére utalnak, a népi ellenőrzési bizottságot haladéktalanul értesíteni kell.
25. §
A népi ellenőrzési bizottság a vizsgálatról szóló jelentést megtárgyalja és amennyiben az abban foglalt megállapításokat hiányosnak, vagy a levont következtetéseket megalapozatlanoknak találja, a jelentést visszaadhatja, szükség esetén újabb vizsgálatot (pótvizsgálat) rendelhet el.
(A törvény 21. §-ához)
26. §
(1) A vizsgált szerv vezetője és a vizsgálat során felelőssé tett dolgozók kötelesek a vizsgálatról készült jegyzőkönyv (jelentés) megállapításaira 3 napon belül írásban magyarázatot (észrevételt) adni a népi ellenőrzési bizottságnak. A népi ellenőrzési bizottság elnöke indokolt esetben hosszabb határidőt is megállapíthat.
(2) A népi ellenőrzési bizottság arra az ülésére, amelyen a vizsgálat eredményét tárgyalja, az ellenőrzött szerv vezetőjét - indokolt esetben annak felügyeleti szervét is - meghívhatja. Amennyiben ezen az ülésen a bizottság elnöke fegyelmi úton történő felelősségre vonásra, valamint kártérítési kötelezettség megállapítására kíván javaslatot tenni, az ellenőrzött szerv vezetőjét meghívni köteles.
(3) Az ellenőrzött szerv vezetője meghívása esetén az ülésen részt venni köteles. Távolmaradása azonban az érdemi határozat meghozatalát nem akadályozza.
27. §
(1) A vizsgált szerv vezetője - vagy annak felügyeleti szerve - a népi ellenőrzési bizottság megállapításai, javaslatai alapján szükséges érdemi intézkedések megtételéről az őt felkérő népi ellenőrzési bizottságot 15 napon belül köteles tájékoztatni. A népi ellenőrzési bizottság ennél hosszabb határidőt is megállapíthat.
(2) Az (1) bekezdésben említett határidő a népi ellenőrzési bizottság értesítésének kézbesítésétől számít.
28. §
(1) A népi ellenőrzési bizottság megállapításait bűntett elkövetésének alapos gyanúja esetén az illetékes ügyészséggel, vagy rendőrséggel feljelentéssel közli. Erről a fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult szervet is értesíti.
(2) Az a körülmény, hogy a legfőbb ügyész, illetőleg az ügyész a népi ellenőrzési bizottság ülésein részt vesz, nem mentesíti a népi ellenőrzési bizottságot a feljelentési kötelezettség alól, ha büntetőeljárás alapját képező ténymegállapítást tesz.
(3) Ha a vizsgáló csoport jelentéséből bármilyen visszaélés gyanúja felmerül, ezt a körülményt a népi ellenőrzési bizottság az illetékes ügyészséggel, vagy rendőrséggel közli.
29. §
(1) Az ügyészséghez, rendőrséghez tett feljelentésnek tartalmaznia kell a ténymegállapításokat, azokat a bizonyítékokat, amelyek a megállapításokat alátámasztják és azoknak a nevét, akiknek felelősségét a vizsgálat megállapította.
(2) Ha a vizsgálat során a felelős személy neve nem volt megállapítható, a feljelentésben ezt a körülményt kell feltüntetni.
30. §
(1) A népi ellenőrzési bizottság az arra illetékes szerv vezetőjét felhívhatja arra, hogy a fegyelmi vétséget elkövető személyt fegyelmi eljárás alá vonja, illetve azt, akinek magatartása folytán a társadalmi tulajdonban kár keletkezett - a kártérítésre vonatkozó szabályok szerint - a kár megtérítésére kötelezze.
(2) Amennyiben a fegyelmi eljárás megindítása, illetőleg a kártérítési kötelezettség megállapítása miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) hatáskörébe tartozik, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság útján kell az eljárás megindítására javaslatot tenni.
(3) A népi ellenőrzési bizottság felhívása alapján a fegyelmi, illetőleg kártérítési eljárás lefolytatása kötelező. Az eljárás eredményéről a népi ellenőrzési bizottságot a határozat megküldésével kell értesíteni.
31. §
(1) A törvény 21. § (3) bekezdésében írt eljárásnak akkor van helye, ha az ellenőrzött szerv vezetője, illetőleg az ellenőrzött szerv felügyeleti szerve a népi ellenőrzési bizottság fegyelmi eljárás megindítására, illetőleg kártérítési kötelezettség megállapítására irányuló felhívásának nem tesz eleget, vagy a törvény 21. § (2) bekezdése alapján tett egyéb javaslataira érdemi választ nem ad.
(2) Ha az arra illetékes személy a kártérítési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségének nem tesz eleget, a népi ellenőrzési bizottság az illetékes ügyészséghez is fordulhat.
32. §
A munka szervezettebbé és gazdaságosabbá tételére vonatkozó javaslatok ajánlás jellegűek, a vizsgált szerv vezetőjét nem kötik, döntési jogkörét nem csorbítják.
(A törvény 22. §-ához)
33. §
Ha a törvény 22., 23., illetőleg 24. §-aiban meghatározott valamelyik intézkedés szükségessége területi népi ellenőrzési bizottság vizsgálatával kapcsolatban merül fel, a bizottság az említett intézkedéseket a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnál kezdeményezheti.
34. §
(1) A törvény 22. §-a alapján elrendelt felfüggesztés időtartama legfeljebb egy hónap.
(2) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az állásból való felfüggesztést határozattal rendeli el. Erről az érintett dolgozót, a fegyelmi jogkört gyakorló szervet és a felügyeletet ellátó szerv vezetőjét írásban értesíti.
(3) Ha tanács végrehajtó bizottsága választott vezetőjének felfüggesztése válik szükségessé, a felfüggesztés végrehajtására a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a fegyelmi jogkör gyakorlására jogosult végrehajtó bizottságot keresi meg.
(4) A szövetkezeti szervek választott vezetőinek felfüggesztése esetén a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a végrehajtás céljából a szövetkezet felügyeleti szervét - mezőgazdasági termelőszövetkezet esetén a közgyűlést és a járási tanács végrehajtó bizottságát - értesíti. A szövetkezet felügyeleti szerve, illetőleg a járási tanács végrehajtó bizottsága a felfüggesztés végrehajtásával egyidőben a fegyelmi eljárás megindításáról is köteles haladéktalanul gondoskodni.
35. §
(1) A felfüggesztett dolgozó felett fegyelmi jogkört gyakorló szerv a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak a fegyelmi eljárás alá vont dolgozó által meg nem támadott ténymegállapításait - az ellenkező bebizonyításáig - köteles elfogadni.
(2) A fegyelmi eljárás lefolytatására vonatkozó elévülési határidők a népi ellenőrzés - fegyelmi eljárás alapját képező - vizsgálatának befejeztével veszik kezdetüket. A fegyelmi határozatról a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot a határozat megküldésével értesíteni kell.
(A törvény 23. §-ához)
36. §
(1) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az anyagi és pénzeszközök zárolásáról határozattal rendelkezik. Erről a vizsgált szervet és a felügyeletet ellátó szervet, pénzeszközök zárolása esetén pedig a pénzügyminisztert is írásban értesíti.
(2) Az anyagi eszközök zárolását elrendelő határozat végrehajtásáról a vizsgált szerv felügyeleti szerve köteles haladéktalanul intézkedni. A zárolás feloldása a felügyeletet ellátó szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik. A feloldás elrendelése előtt a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság véleményét ki kell kérni.
(3) A pénzeszközök zárolását elrendelő határozat végrehajtásáról a pénzügyminiszter - indokolt esetben pénzügyi biztos kirendelése mellett -, ha pedig a gazdálkodó szerv finanszírozását a Magyar Nemzeti Bank intézi, a Magyar Nemzeti Bank elnöke minden további megkeresés nélkül haladéktalanul gondoskodik.
(4) A pénzeszközök zárolásának végrehajtására és a pénzügyi biztos kirendelésére vonatkozó részletes szabályokat a pénzügyminiszter - a Központi Népi Ellenőrzési Bizottsággal és a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - állapítja meg.
37. §
(1) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a költségvetésből finanszírozott beruházás pénzeszközeinek felhasználását határozattal függeszti fel. Erről a vizsgált szervet, a felügyeletet ellátó szerv vezetőjét és a pénzeszközöket kezelő bankszervet értesíti.
(2) A vizsgált szerv felügyeleti szerve köteles a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság által tudomására hozott tényeket elbírálni és dönteni a pénzeszközök további felhasználásáról, illetve annak módjáról.
(A törvény 24. §-ához)
38. §
A szanálási eljárás megindítására, illetve a gazdasági bírság kiszabására vonatkozó indítványok megtételére a külön jogszabályok rendelkezései az irányadók.
(A törvény 25. §-ához)
39. §
(1) A területi népi ellenőrzési bizottságok, a tanácsok végrehajtó bizottságai és állandó bizottságai egymást kölcsönösen támogatni, egymás munkáját elősegíteni kötelesek. Ennek érdekében a tanács felkérheti az általa megválasztott népi ellenőrzési bizottság elnökét az egyes ellenőrzési munkák eredményeiről való beszámolásra. A területi népi ellenőrzési bizottság elnöke felkérheti az őt megválasztó tanácsot, illetve annak végrehajtó bizottságát, hogy a tanács állandó bizottságai, illetve a végrehajtó bizottság szakigazgatási szervei egyes ellenőrzési feladatok elvégzésében közreműködjenek, valamint arra, hogy a szakigazgatási szervek vezetői egyes kérdésekről a területi népi ellenőrzési bizottságnak beszámoljanak.
(2) A népi ellenőrzési bizottságok, az ellenőrzésre jogosult egyéb állami, társadalmi és szövetkezeti szervek egymás munkáját kölcsönösen támogatni kötelesek. A párhuzamos vizsgálatok kiküszöbölése és a rendelkezésre álló erők összefogása érdekében a népi ellenőrzési bizottságok vizsgálataikat e szervekkel közösen is végezhetik, illetve vizsgálataikba e szerveket is bevonhatják. A népi ellenőrzési bizottság vizsgálataiba - az illetékes vezetővel egyetértésben - a vizsgált szerv felügyeleti szervének dolgozóját is bevonhatja.
(A törvény 26. §-ához)
40. §
(1) Az ellenőrzésre jogosult állami szervek meg nem támadott ténymegállapításainak újabb kivizsgálását a népi ellenőrzési bizottságok akkor rendelhetik el, ha közben hosszabb idő telt el, vagy alapos gyanú van arra, hogy a megállapítások az adott időpontban nem felelnek meg a valóságnak.
(2) A népi ellenőrzési bizottságok meg nem támadott ténymegállapításainak újabb kivizsgálását az ellenőrzésre jogosult állami szervek az (1) bekezdésben meghatározott esetekben rendelhetik el.
(A törvény 27. §-ához)
41. §
(1) A népi ellenőrzési bizottságok tagjait, valamint az irodák munkatársait igazolvánnyal kell ellátni. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjainak, a területi népi ellenőrzési bizottságok elnökeinek, elnökhelyetteseinek és tagjainak, valamint az irodák munkatársainak igazolványát a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke állítja ki.
(2) A népi ellenőröket az őket megbízó népi ellenőrzési bizottság megbízólevéllel látja el, amelyben a megbízás tárgyát részletesen körül kell írni. A népi ellenőröket a megbízólevél korlátai között ugyanazon jogok illetik meg, mint a népi ellenőrzési bizottság igazolvánnyal ellátott tagjait.
(3) Az ellenőrzési munka megkezdésekor az ellenőrzött szerv vezetője előtt az igazolványt (megbízólevelet) fel kell mutatni. Az ellenőrzött szerv vezetője köteles az ellenőrzés zavartalan elvégzését a szükséges feltételek biztosításával elősegíteni.
(4) A kiállító hatóság az igazolványt és a megbízólevelet sorszámmal látja el és ezt a megbízatás lejártával visszavonja. A népi ellenőrzési bizottság a kiadott igazolványokat és megbízóleveleket nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vétel és az érvényét vesztett igazolványok, illetőleg megbízólevelek visszavételének módját az ügyrendben kell szabályozni.
42. §
Rendőri közreműködést a népi ellenőrzési bizottság - ha pedig a rendőri közreműködés igénybevételének szükségessége az ellenőrzés során a helyszínen merül fel, a vizsgáló csoport vezetője, illetőleg a népi ellenőr is - kérhet.
43. §
A népi ellenőrzési bizottság és ennek nem függetlenített tagjai, valamint a népi ellenőrök között munkaviszony nem jön létre. Az egyébként más munkáltatóval munkaviszonyban álló népi ellenőrzési bizottsági tag, vagy népi ellenőr eredeti munkaviszonya változatlanul érvényben marad.
44. §
(1) A munkáltató a népi ellenőrzési bizottság tagját és a népi ellenőrt ellenőri tevékenységének munkaidőben történő elvégzésében nem akadályozhatja és ezért őt semmiféle hátránnyal nem sújthatja.
(2) A munkáltató a termelés folyamatos menetének érdekében előterjesztést tehet a népi ellenőrzési bizottsághoz egy-egy dolgozónak meghatározott időre, vagy meghatározott feladat tekintetében az ellenőri munka alól való felmentése iránt. A népi ellenőrzési bizottságnak az ilyen előterjesztés tárgyában hozott döntése a munkáltatót kötelezi.
(3) A népi ellenőrzési bizottság köteles ügyelni arra, hogy tagja, vagy a népi ellenőr egy időben ne kapjon annyi ellenőrzési feladatot, hogy az őt rendes munkájának elvégzésében akadályozza.
45. §
(1) A területi népi ellenőrzési bizottság tagjának és a népi ellenőrnek a munkaviszonya e tisztsége alatt és a tisztségének megszűntét követő egy esztendőn belül felmondással, vagy fegyelmi határozattal csak abban az esetben szüntethető meg, illetve fegyelmi határozattal csak akkor helyezhető át, ha ahhoz a felettes népi ellenőrzési bizottság előzetesen hozzájárult.
(2) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tagja tekintetében a Minisztertanács, az általa megbízott népi ellenőr tekintetében a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság adhatja meg az (1) bekezdésben előírt előzetes hozzájárulást.
(3) Népi ellenőrzési bizottság tagjának, vagy népi ellenőrnek kisipari, vagy mezőgazdasági termelőszövetkezetből való kizárására csak akkor lehet javaslatot terjeszteni a közgyűlés elé, ha azzal a felettes népi ellenőrzési bizottság előzetesen egyetértett.
(A törvény 30. §-ához)
46. §
(1) A bejelentéseket, a javaslatokat és a panaszokat az ezek intézéséről szóló külön jogszabályok értelmében kell elbírálni.
(2) A népi ellenőrzési bizottság maga állapítja meg, hogy az állampolgárok részéről telt bejelentés (javaslat) közérdekű-e és dönt arról, hogy az abban foglaltakat vizsgálat tárgyává teszi-e, vagy kivizsgálás végett az arra illetékes szervhez továbbítja.
Vegyes és záró rendelkezések
47. §
(1) A területi népi ellenőrzési bizottságok számára szükséges irodahelyiséget és berendezést, valamint ezek fenntartását a bizottságokat megválasztó tanácsok biztosítják.
(2) A népi ellenőrzési bizottságok függetlenített vezetőinek, valamint az irodák alkalmazottainak létszámára vonatkozó irányszámot, illetőleg az említettek illetményei folyósítására szolgáló béralap összegét a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság költségvetésében kell megállapítani.
48. §
A népi ellenőrzési bizottságok az üzemi gyűlések, a közgyűlések, az ankétok, a sajtó, a rádió és televízió nyújtotta lehetőségek felhasználásával gondoskodnak a vizsgálati megállapítások és a tapasztalt hibák kiküszöbölésére tett intézkedések nyilvánosságra hozataláról.
49. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.
(2) Egyidejűleg a 6/1958. (I. 18.) Korm. rendelet; a 13/1960. (III. 22.) Korm. rendelet; a 13/1064. (VI. 21.) Korm. rendelet, valamint a 13/1967. (V. 16.) Korm. rendelet hatályát veszti.
Fehér Lajos s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese