1968. évi V. törvény

a népi ellenőrzésről

I. FEJEZET

A népi ellenőrzés feladata és szervezete

1. §[1] A népi ellenőrzés általános hatáskörű állami ellenőrző szervezet, amely feladatait az állampolgárok széles rétegeinek az ellenőrzési munkába való bevonásával, a társadalmi szervezetekkel együttműködve oldja meg.

2. §[2] A népi ellenőrzés

a) részt vesz az ország gazdasági, szociális, egészségügyi, kulturális fejlesztésével, illetőleg a lakosság életkörülményeivel összefüggő célok megvalósításának ellenőrzésében;

b) gazdasági és társadalompolitikai szempontból fontos kérdésekben véleményt ad a Minisztertanács számára a költségvetést és a zárszámadást megállapító törvényjavaslathoz;

c) segítséget nyújt a törvényesség és az állampolgári fegyelem megszilárdításához, a nemzeti vagyon gyarapításához, a társadalmi tulajdon védelméhez, a visszaélések leleplezéséhez;

d) az ellenőrzések tapasztalatainak közlésével elősegíti a vezetők tájékoztatását, a döntések előkészítését, az ellenőrzött szervek munkájának javítását;

e) javaslataival előmozdítja a hibák okainak megszüntetését, a hiányosságok megelőzését, a kedvező tapasztalatok elterjesztését, figyelemmel kíséri az ellenőrzéseket követő intézkedéseket, fellép a mulasztókkal szemben;

f) közreműködik az állami ellenőrzés összehangolásában, vizsgálati tapasztalatai alapján figyelemmel kíséri a gazdálkodás felelősségi rendszerének érvényesülését;

g) figyelemmel kíséri a közérdekű bejelentések, javaslatok, valamint a panaszok intézését, tapasztalatairól tájékoztatja az illetékes állami szerveket.

3. § (1)[3] A népi ellenőrzés feladatait

a) a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság;

b) a fővárosi, megyei, fővárosi kerületi, városi, városi jogú nagyközségi népi ellenőrzési bizottságok látják el.

(2)[4] A népi ellenőrzés legfelsőbb szerve: a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az elnökkel és az elnökhelyettesekkel együtt 15 vagy 17 tagból áll.

(3)[5] A területi népi ellenőrzési bizottságok összetételét a Kormány határozza meg.

4. §[6] (1) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a Minisztertanács tagja: jogállására és felelősségére a miniszterekre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(2) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyetteseit és tagjait a Népköztársaság Elnöki Tanácsa választja, az országgyűlési választási időszakkal azonos időtartamra.

(3) A fővárosi, megyei, fővárosi kerületi, városi és városi jogú nagyközségi népi ellenőrzési bizottságok elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait az illetékes tanácsok választják, a tanácsi választási időszakkal azonos időtartamra.

5. § (1)[7] A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyetteseit és tagjait a Népköztársaság Elnöki Tanácsának megválasztását követő harminc napon belül, a fővárosi, megyei, fővárosi kerületi, városi és városi jogú nagyközségi népi ellenőrzési bizottságok elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait az illetékes tanácsok megválasztását követő kilencven napon belül kell megválasztani.

(2)[8] A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyetteseire és tagjaira a Minisztertanács tesz javaslatot. A fővárosi és a megyei népi ellenőrzési bizottságok elnökére, elnökhelyetteseire és tagjaira a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a fővárosi kerületi, a városi és a városi jogú nagyközségi népi ellenőrzési bizottságok elnökére, elnökhelyetteseire és tagjaira a fővárosi, megyei népi ellenőrzési bizottság tesz a választásra jogosult tanács végrehajtó bizottságával egyetértésben javaslatot.

(3) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot a tanácsnak arra az ülésére, amelyen a területi népi ellenőrzési bizottságot megválasztja, meg kell hívni.

(4) A népi ellenőrzési bizottság az újjáválasztásig hivatalában marad.

6. § (1) A népi ellenőrzési bizottság elnökévé, elnökhelyettesévé és tagjává csak büntetlen és fedhetetlen előéletű, választójoggal rendelkező magyar állampolgár választható.

(2)[9] Nem lehet a területi népi ellenőrzési bizottság elnöke, elnökhelyettese vagy tagja az, aki a választó tanács végrehajtó bizottságának tagja.

(3)[10]

7. § (1) A népi ellenőrzési bizottságok elnökei, elnökhelyettesei és tagjai megválasztásukat követő 8 napon belül az őket megválasztó államhatalmi szerv, vagy annak végrehajtó bizottsága előtt esküt tesznek.

(2) Az eskü szövege a következő:

"Én..... esküszöm, hogy a Magyar Népköztársasághoz és az Alkotmányhoz hű leszek, a törvényeket és törvényes rendelkezéseket megtartom, az állami és szolgálati titkot megőrzöm, tisztségemből eredő minden kötelezettségemet lelkiismeretesen teljesítem és minden erőmmel, legjobb tudásommal szocialista hazánk felvirágzását, dolgozó népünk javát szolgálom."

8. § A népi ellenőrzési bizottságban viselt elnöki, elnökhelyettesi, tagsági tisztség megszűnhet:

- a 4. §-ban meghatározott idő elteltével;

- lemondással;

- visszahívással;

- bírói ítélet alapján.

9. § (1)[11] A népi ellenőrzési bizottságok elnökét, elnökhelyetteseit és tagjait az őket megválasztó szervek menthetik fel, illetőleg hívhatják vissza.

(2)[12] A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettesének és tagjának felmentésére, illetőleg visszahívására a Minisztertanács tehet javaslatot.

(3) A területi népi ellenőrzési bizottság elnökét, elnökhelyettesét, vagy tagját az őt megválasztó tanács az illetékes végrehajtó bizottság, vagy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság javaslata alapján hívhatja vissza. A végrehajtó bizottság visszahívásra irányuló javaslatához a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság egyetértését ki keli kérni.

10. § Bírói ítélet alapján megszűnik a népi ellenőrzési bizottságban viselt tisztség akkor, ha a bíróság a népi ellenőrzési bizottság elnökét, elnökhelyettesét, vagy tagját jogerősen elítéli.

11. § (1)[13] A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a Minisztertanács felügyelete és irányítása alatt áll.

(2) A területi népi ellenőrzési bizottságok a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság irányítása alatt állnak, tevékenységükért a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak és az őket megválasztó tanácsnak felelősek.

(3) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság állapítja meg a saját, valamint a területi népi ellenőrzési bizottságok ügyrendiét.

12. §[14] (1) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzés munkájáról az Országgyűlésnek, illetőleg a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a Minisztertanácsnak köteles beszámolni.

(2) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálatairól készült jelentéseit és javaslatait a jóváhagyott ellenőrzési tervének megfelelően, illetőleg szükség szerint a Minisztertanács elé terjeszti.

(3) A fővárosi, megyei, fővárosi kerületi, városi és városi jogú nagyközségi népi ellenőrzési bizottság elnöke köteles a népi ellenőrzési bizottság munkájáról, az ellenőrzési terv végrehajtásáról a bizottságot megválasztó tanácsnak beszámolni.

(4) A fővárosi, megyei, fővárosi kerületi, városi és városi jogú nagyközségi népi ellenőrzési bizottság a vizsgálatairól készült jelentéseit és javaslatait szükség szerint az őt megválasztó tanács vagy annak végrehajtó bizottsága elé terjeszti.

13. § (1)[15] A fővárosi, megyei, fővárosi kerületi, városi és városi jogú nagyközségi népi ellenőrzési bizottság elnöke a bizottságot megválasztó tanács és a végrehajtó bizottság ülésein tanácskozási joggal vesz részt.

(2)[16] A területi népi ellenőrzési bizottság ülésein a bizottságot megválasztó tanács és az illetékességi területén működő városi tanács elnöke tanácskozási joggal vesz részt.

(3) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ülésein a Népköztársaság legfőbb ügyésze, a területi népi ellenőrzési bizottság ülésein a területileg illetékes ügyész tanácskozási joggal vesz részt.

II. FEJEZET

A népi ellenőrzés működése

14. § (1) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, valamint a területi népi ellenőrzési bizottság jogkörét testületként gyakorolja.

(2) A népi ellenőrzési bizottságok az ellenőrzési feladatok ellátásával népi ellenőröket bíznak meg. Támogatásukra szakértő szerveket is bevonhatnak, továbbá állami, társadalmi, vagy szövetkezeti ellenőrző szerveket is felkérhetnek arra, hogy vizsgálataikban közreműködjenek.

(3) Népi ellenőri megbízás csak olyan személy részére adható, aki megfelel a 6. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(4) A népi ellenőröket a népi ellenőrzési bizottságok meghatározott feladatokkal, vagy meghatározott időre bízzák meg.

(5) A népi ellenőrzési bizottság nem függetlenített tagja, valamint a népi ellenőr feladatai ellátásáért - készkiadásainak és kieső keresetének megtérítésén felül - nem részesül díjazásban.

(6) Minden népi ellenőrzési bizottságnak feladatai ellátására iroda áll rendelkezésére. Az iroda munkatársai az ellenőrzési munkába bevonhatók.

15. § (1)[17] A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság - a (3) bekezdésben, valamint a 17. §-ban megjelölt korlátozással - bármely állami és szövetkezeti szervnél, gazdálkodó szervezetnél [Ptk. 685. § c) pont], állami felügyelet alatt álló társadalmi szervezetnél, egyesületnél, valamint magánszemélyek és társulásaik üzletszerű gazdasági tevékenysége körében vizsgálatot tarthat.

(2)[18]

(3) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a fegyveres erőknél, továbbá a fegyveres testületeknél és a rendészeti szerveknél a Kormány által meghatározott egyes ellenőrzési feladatokat jogosult ellátni. E hatáskörét nem ruházhatja át.

16. § (1)[19] A fővárosi, megyei, fővárosi kerületi, városi, városi jogú nagyközségi népi ellenőrzési bizottságok - a (2), (3) bekezdésekben és a 17. §-ban megjelölt korlátozással - teljes jogkörrel ellenőrzik a területükön levő állami és szövetkezeti szerveket, gazdálkodó szervezeteket [Ptk. 685. § c) pont], állami felügyelet alatt álló társadalmi szervezeteket, az egyesületeket, valamint a területükön működő magánszemélyek és társulásaik üzletszerű gazdasági tevékenységét.

(2) A területi népi ellenőrzési bizottságok hatásköre a területükön levő, minisztérium (országos hatáskörű szerv) felügyelete alatt álló vállalatokra, intézményekre, szervekre csak akkor terjed ki, ha azokat a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság hatáskörükbe utalta.

(3)[20] A fővárosi, illetőleg a megyei népi ellenőrzési bizottságok irányítása alatt működő népi ellenőrzési bizottságok hatásköre a területükön levő, a fővárosi, megyei tanács felügyelete alatt álló vállalatokra, intézményekre, egyéb szervekre csak akkor terjed ki, ha azokat a fővárosi, megyei népi ellenőrzési bizottság hatáskörükbe utalja.

(4)[21]

(5) A területi népi ellenőrzési bizottságok nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a területükön levő, teljeskörű ellenőrzési hatáskörükbe nem tartozó vállalatok, intézmények és egyéb szervek stb. tevékenységében nem tapasztalnak-e olyan jelenségeket, amelyek a népgazdaság és a dolgozó nép érdekeit veszélyeztetik. Ennek érdekében ezeknél a szerveknél, vállalatoknál, intézményeknél - azok rendeltetésszerű tevékenységének kivételével - vizsgálatot folytathatnak.

17. §[22] A népi ellenőrzés az Országgyűlésre a Népköztársaság Elnöki Tanácsára, a Minisztertanácsra, a tanácsok testületeire, a bíróságokra és az ügyészségekre nem terjed ki.

18. §[23]

19. § (1) A népi ellenőrzési bizottság tagja ellenőrzési tevékenysége során betekinthet minden olyan iratba (tervekbe, üzleti könyvekbe, nyilvántartásba, levelezésbe, stb.) és beléphet minden olyan helyiségbe, amely ellenőrzési, vagy tájékozódási feladatainak ellátásához szükséges.

(2) A népi ellenőröket, az irodák munkatársait és az ellenőrzésbe bevont szakértő szerveket működésük során - megbízatásuk keretei között - az (1) bekezdésben foglalt jogok ugyancsak megilletik.

(3) Az ellenőrzött szerv vezetője és dolgozói - a népi ellenőrzési bizottság tagjának, a megbízatás keretei között eljáró népi ellenőrnek, a szakértő szervek és az irodák munkatársainak felhívására - kötelesek:

a) a szerv működésének ellenőrzéséhez, vagy tanulmányozásához szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani;

b) szóban, vagy írásban felvilágosítást, magyarázatot adni;

c) a kívánt okiratot megmutatni.

(4) A miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) egyes államtitkokat képező adatok, vagy iratok kiadásának jogát magának tarthatja fenn és - indokolt esetben - csak a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke útján bocsátja rendelkezésre.

20. § (1) A népi ellenőrzési bizottság elnöke, elnökhelyettesei, tagjai, a népi ellenőrök és az irodák munkatársai az általuk ellenőrzött szerv vezetőjének, vagy dolgozójának utasítást nem adhatnak.

(2) A népi ellenőrzés vizsgáló csoportja és a népi ellenőrök megállapításaikat és javaslataikat az őket megbízó népi ellenőrzési bizottsággal közlik.

21. § (1)[24] A népi ellenőrzési bizottság az ellenőrzés megállapításairól és javaslatairól a vizsgált szerv vezetőjét - indokolt esetben annak felügyeleti szervét, illetőleg állami törvényességi felügyeleti szervét (a továbbiakban: felügyeleti szerv) is - értesíti. A vizsgált szerv vezetője - indokolt esetben a felügyeleti szerv - köteles állásfoglalásáról, valamint az annak megfelelően tett intézkedéseiről a népi ellenőrzési bizottságot - a bizottság által meghatározott határidőben - értesíteni.

(2) Ha a népi ellenőrzési bizottság jogszabályt, vagy a népgazdaság érdekeit sértő cselekményt, vagy mulasztást állapít meg, a szükséges intézkedések megtételére - beleértve a vétkes személy felelősségre vonását, valamint az okozott kár megtérítését is - a vizsgált szerv vezetőjét - szükség esetén a felügyeleti szerv vezetőjét felhívja. Ilyen esetben a vizsgált szerv vezetője - a felügyeleti szerv - köteles a szükséges intézkedéseket megtenni és arról a népi ellenőrzési bizottságot értesíteni.

(3) Amennyiben a vizsgált szerv vezetője, illetve az eljárásra jogosult felügyeleti szerv a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, felelősségre vonása iránt a felettes népi ellenőrzési bizottság az illetékes tanács végrehajtó bizottságát, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság az illetékes minisztert (országos hatáskörű szerv vezetőjét), vagy a Minisztertanácsot megkeresi.

(4) Ha a népi ellenőrzési bizottság bűntett alapos gyanúját, vagy szabálysértés elkövetését állapítja meg, megállapításait az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni köteles. A megkeresett hatóság lehetőleg soronkívül köteles eljárni és az eljárás eredményéről a népi ellenőrzési bizottságot értesíteni.

22. § (1) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata során a rendelkezésre álló adatok alapján - a felügyeletet gyakorló szerv egyidejű értesítése mellett - állásából felfüggesztheti a vizsgált állami, szövetkezeti szervnek azt a vezetőjét, vagy dolgozóját

a) akivel szemben a vizsgálat megállapítása szerint bűntett, vagy súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja merül fel és a vizsgált szervtől való távoltartását a vizsgálat természete indokolttá teszi,

b) vagy aki a vizsgálat befolyástól mentes, eredményes lefolytatását magatartásával szándékosan megnehezíti, vagy meghiúsítja, - különösen, ha a vizsgált szerv dolgozóját megfélemlíti, vagy a felvilágosítás megadásától eltiltja, a népi ellenőrök számára lényeges adatok szolgáltatását alaptalanul megtagadja, vagy szándékosan valótlan adatokat szolgáltat.

(2) A felfüggesztést elrendelő határozat végrehajtásáról a felfüggesztett dolgozó felett fegyelmi jogkört gyakorló szerv köteles - a fegyelmi eljárás egyidejű elrendelése mellett - haladéktalanul gondoskodni.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezései az Országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács által választott, kinevezett, megerősített személyekre nem terjednek ki.

23. § (1) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a vizsgálat tartama alatt a népgazdaság érdekeit súlyosan sértő intézkedés megakadályozása végett - a munkabérek és a költségvetésből finanszírozott beruházások kivételével - zárolhatja az állami és a szövetkezeti gazdálkodásban felhasználásra kerülő anyagi és pénzeszközöket, ha:

a) rendeltetésellenes, vagy pazarló felhasználást állapít meg;

b) a vizsgált szerv a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével a népgazdaságnak kárt okoz.

(2) A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a költségvetésből finanszírozott beruházás tekintetében - az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak megállapítása esetén - a pénzeszközök felhasználását - a munkabérek kifizetéséhez szükséges összegek kivételével - további intézkedésig felfüggesztheti.

(3) A zárolás végrehajtásáról a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megkeresése alapján a vizsgált szerv felügyeleti szerve, illetve a pénzügyminiszter gondoskodik.

(4) A felfüggesztett pénzeszköz további felhasználásáról a vizsgált szerv felügyeleti szerve dönt.

24. § A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság - a külön jogszabályokban meghatározott feltételek fennforgása esetén - az ellenőrzött szervvel szemben

- szanálási eljárás megindítását;

- gazdasági bírság kiszabását is kezdeményezheti.

III. FEJEZET

A népi ellenőrzés szervezetének viszonya az ellenérzésre jogosult állami, társadalmi és szövetkezeti szervekhez

25. § A népi ellenőrzés tevékenysége nem mentesíti az állami, szövetkezeti és társadalmi szerveket a hatályos jogszabályokban számukra előírt ellenőrzési kötelezettségek alól.

26. § A népi ellenőrzési bizottságok ellenőrzési tevékenységükben felhasználhatják az ellenőrzésre jogosult más állami, társadalmi és szövetkezeti szervek megállapításait. Ezért az ellenőrzésre jogosult központi állami, társadalmi és szövetkezeti szervek az ellenőrzésük során szerzett ténymegállapításaikról a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságot, helyi szerveik pedig a területi népi ellenőrzési bizottságot szükség esetén, vagy kívánságukra tájékoztatni kötelesek.

IV. FEJEZET

A népi ellenőrzés tagjainak jogvédelme és felelőssége

27. § (1)[25] A népi ellenőrzési bizottság elnöke, elnökhelyettese és tagja, továbbá - ellenőri tevékenysége során - a népi ellenőr hivatalos személy. Az ellenőrző munkájukat gátló magatartás vagy tevékenység elhárítása érdekében szükség esetén rendőri közreműködést vehetnek igénybe.

(2) A népi ellenőrzési bizottság nem függetlenített tagja és a népi ellenőr munkajogi védelemben részesül.

28. § A népi ellenőrzés munkájában részt vevő személyek felelősek azért, hogy a megállapításaik alátámasztására szolgáló adatok valóságát gondosan ellenőrizzék és a feltárt tényeket a valóságnak megfelelően, minden ferdítés nélkül közöljék.

29. § A népi ellenőrzésben részt vevő személyek a tudomásukra jutott államtitkok és szolgálati titkok megőrzéséért a Büntető Törvénykönyv rendelkezései szerint felelősek.

30. § Azoknak a személyeknek a részére, akik a népi ellenőrzési bizottságnál, vagy a népi ellenőrnél közérdekből bejelentéseket vagy javaslatokat tesznek, a külön jogszabályban előírt védelmet kell biztosítani.

V. FEJEZET

Záró rendelkezések

31. § (1) Ez a törvény a kihirdetés napján lép hatályba. Végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

(2) Egyidejűleg az 1957. évi VII. törvény, az 1960. évi 9. számú törvényerejű rendelet, az 1964. évi 12. számú törvényerejű rendelet, valamint az 1967. évi 10. számú törvényerejű rendelet hatályát veszti.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára