48/1968. (XII. 31.) MÉM rendelet

az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekről szóló 50/1968. (XII. 31.) Korm. rendelet végrehajtásáról

Az 50/1968. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ER.) végrehajtására - az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Szövetkezetek Országos Szövetségével és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

Mezőgazdasági szakszövetkezet

(Az ER. 2. §-ához.)

1. §

Ha az ER és e rendelet eltérően nem rendelkezik, a szakszövetkezetek szervezetére, működésére és gazdálkodására megfelelően irányadók a 2/1968. (III. 17.) MüM-MÉM együttes rendelettel, valamint a 14/1968. (IV. 24.) MÉM számú és 15/1968. (V. 15.) MÉM rendelettel módosított és kiegészített 6/1967. (X. 24.) MÉM rendelet (a továbbiakban: Vhr.) rendelkezései is.

(Az ER. 5. §-ához.)

2. §

A Vhr. 4. §-át és 5. §-ának (2) bekezdését csak arra a tagra kell alkalmazni, aki a szakszövetkezet közös munkáiban a mezőgazdasági termelőszövetkezeti taghoz hasonlóan rendszeresen részt vesz [R. 95. § (2) bek.].

3. §

Az ER. 5. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést megfelelően kell alkalmazni a szakszövetkezet tagjának más szakszövetkezeti tagságára.

(Az ER. 7. §-ához.)

4. §

(1) A mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezet vezetősége a tagnak szakszövetkezetbe való belépéséhez adott hozzájárulását visszavonhatja, illetőleg - amennyiben a szakszövetkezetbe való felvétel e rendelet hatálybalépése előtt történt - a tagot a szakszövetkezetből való kilépésre felhívhatja, ha a tag a termelőszövetkezetben tagsági kötelezettségeit a kettős tagság miatt nem tudja megfelelően teljesíteni és ez a termelőszövetkezet lényeges érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

(2) Az ER. 7. § (3) bekezdésében és e § (1) bekezdésében foglalt rendelkezést megfelelően kell alkalmazni a szakszövetkezet tagjának más szakszövetkezeti tagságára.

(A Tv. 13. §-ához.)

5. §

A szakszövetkezeti tagsági viszony megszűnése esetén nem kell a Vhr. 10. §-a szerint igazolási lapot kiállítani, ha a volt tag a tagsági viszonyának idején munkaviszonyban is állott és a szakszövetkezettel szemben tartozása nincsen.

(Az ER. 14. §-ához.)

6. §

A tagok gazdálkodási bizottságának feladata különösen a tagok gazdaságában a nagyüzemi agro- és zootechnikai, valamint növényvédelmi módszerek terjesztése a termeléshez szükséges tenyészállatok, takarmányok, vetőmagvak, műtrágyák, növényvédőszerek, egyéb anyagok és szolgáltatások (szántás, vetés, permetezés, szállítás stb.) szükségletének közös felmérése és elosztása, továbbá a tagok gazdaságában termelt termékek közös feldolgozásának és értékesítésének megszervezésében való közreműködés.

(A Tv. 36. §-ához.)

7. §

(1) A szakszövetkezet tulajdonában van a Vhr; 47. § (1) bekezdésében felsorolt vagyontárgyakon felül a tagok által az alapszabály szerint a közös vagyon javára teljesített vagyoni hozzájárulás és a belépési díj is.

(2) A szakszövetkezet vagyonához tartozik az a föld is, amelyre közös használatba adási kötelezettség áll fenn (ER. 15. §).

(Az ER. 16. §-ához.)

8. §

Közös nagyüzemi gazdálkodásba vontnak azt a földet kell tekinteni, amelyen a közös nagyüzemi gazdálkodás folytatását a közgyűlés elhatározta és arról a járási földhivatalt értesítette.

9. §

A szakszövetkezet vezetősége köteles a földek közös használatba adásának elrendeléséről, valamint e földeknek közös nagyüzemi gazdálkodásba vonásáról a közgyűlés határozatától számított 15 napon belül a járási földhivatalt írásban értesíteni. Az értesítésnek tartalmaznia kell a 37/1963. (XII. 24.) Korm. rendelet 33. §-ának (3) bekezdésében foglalt adatokat és a közgyűlési határozat másolatát.

10. §

A Vhr. 48., 49., 51. és 52. §-a rendelkezéseit a szakszövetkezeti tagoknak csak azokra a földjeire kell alkalmazni, amelyekre a közös használatba adás kötelezettsége kiterjed. Más községben vagy városban levő földre a közös használatba adási kötelezettség csak akkor terjed ki, ha a szakszövetkezet azt a közös nagyüzemi gazdálkodásba kívánja vonni.

(Az ER. 20. §-ához.)

11. §

(1) Szakszövetkezetben a vagyoni hozzájárulás évi mértéke

- szántó, rét, legelő, nem termő szőlő vagy gyümölcsös esetén a föld kataszteri tiszta jövedelmének minden aranykoronája után legalább 5 kg búza állami szerződéses átvételi áron számított forintösszege,

- termő szőlő és termő gyümölcsös esetén a tényleges termés értékének legalább 10%-a; a vagyoni hozzájárulás - e mérték figyelembevételével - terület, aranykoronaérték vagy a gyümölcsfák száma szerint is meghatározható.

(2) Állattenyésztés és egyéb tevékenység esetén a szakszövetkezeti tagot terhelő vagyoni hozzájárulás évi mértékét a tényleges szükségletek (termelési költség, felhalmozási, stb. kötelezettség) figyelembevételével kell megállapítani.

(3) A szakszövetkezet közgyűlése az öreg, rokkant vagy tartósan munkaképtelen tagjának vagyoni hozzájárulási kötelezettségét az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértéknél alacsonyabban is meghatározhatja és úgy is dönthet, hogy átmenetileg vagy véglegesen mentesíti őket a kötelezettség teljesítése alól.

(4) A közgyűlés elhatározhatja a természetben megállapított vagyoni hozzájárulásnak pénzben, illetőleg a pénzben megállapított vagyoni hozzájárulásnak természetben való teljesítését. Az átszámításra az állami szerződéses átvételi árakat kell alkalmazni.

(5) A közgyűlés a vagyoni hozzájárulás teljesítését részletekben is előírhatja. A teljesítés idejét a termelési költségek felmerülésével arányosan, vagy az egyéb szükségletekre is figyelemmel határozza meg.

(6) Kettős tagság esetén a szakszövetkezet a mezőgazdasági termelőszövetkezet tagjának háztáji földje után vagyoni hozzájárulást nem állapíthat meg.

12. §

A termelőszövetkezetek amortizációs alapképzési kötelezettségét szabályozó rendelkezéseket a szakszövetkezetre is megfelelően alkalmazni kell.

(Az ER. 21. §-ához.)

13. §

A Vhr. 89. § (4) bekezdésének és 90. § (5) bekezdésének rendelkezéseit a szakszövetkezetre azzal a kiegészítéssel kell alkalmazni, hogy a fejlesztési alapot a belépett tagok által fizetett belépési díjjal, valamint a tagok évenkénti vagyoni hozzájárulásával is növelni kell. A közgyűlés határozza meg, hogy az ezen a címen befizetett összeget milyen arányban kell az álló- és a forgóalap között megosztani.

(Az ER. 26. §-ához.)

14. §

(1) A közös munkában rendszeresen részt vevő szakszövetkezeti tagnak (családtagnak) a termelőszövetkezeti tagot megillető jogokat (szülési, betegségi segély, stb.) kell az alapszabályban biztosítani; fizetett szabadság azonban csak a R. 96. §-ában meghatározott feltételek mellett biztosítható.

(2) Kettős tagság esetén a jogosultság megállapításánál be kell számítani a tagnak a másik szövetkezetben elért munkateljesítményét, az alapul szolgáló részesedés megállapításánál pedig az így beszámított teljesítmény után járó munkadíjat is. A szolgáltatást - eltérő megállapodás hiányában - az a szövetkezet köteles kifizetni, amelyiknél a tag több munkát végzett. A szolgáltatás a két szövetkezetet a tag munkavégzése arányában terheli és azt egymás között el kell számolni.

Mezőgazdasági társulás

(Az ER. 34. §-ához.)

15. §

A társulás működésének engedélyezése iránti kérelmét az ÁFÉSZ nyújtja be a járási végrehajtó bizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályához (a továbbiakban: járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály), és csatolja az alakuláshoz való hozzájárulását is.

(Az ER. 37. §-ához.)

16. §

(1) Ha a tagsági viszony évközben szűnik meg, a tag által a társulásban elvégzett munka díja a megszűnés időpontjában esedékes.

(2) A működési szabályzat meghatározhat olyan határidőt, amely előtt évközben történt kilépés esetén a tag az évi vagyoni hozzájárulásnak csak a kilépés időpontjáig számított arányos részét köteles megfizetni.

(Az ER. 43. §-ához.)

17. §

A fontos és bizalmas munkakörök betöltésére, valamint a személyzeti munkára a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a társulás elnökének minősítését az ÁFÉSZ intéző bizottsága készíti elő, az üzemi vezetők minősítése pedig a társulás intéző bizottságának hatáskörébe tartozik.

(Az ER. 49. §-ához.)

18. §

A társulás fejlesztési alap képzésére a 13. §-ban foglaltak az irányadók.

Vegyes és átmeneti rendelkezések

(Az ER. 57. §-ához.)

19. §

(1) Mindaddig, amíg a 20. § szerint lefolytatandó felülvizsgálat alapján a szövetkezeti forma véglegesen megállapításra kerül, a rendelet hatálybalépésekor működő

a) termelőszövetkezeti csoport, szakszövetkezet, jogi személyiséggel rendelkező hegyközség e rendeletnek a szakszövetkezetekre vonatkozó,

b) mezőgazdasági társulás, jogi személyiséggel nem rendelkező hegyközség, termelői szakcsoport, kertszövetkezet, valamint falusi ifjúsági szövetkezet pedig e rendeletnek a társulásokra vonatkozó

rendelkezései megfelelő alkalmazásával folytatja működését.

(2) A megfelelő iskolatípus keretében iskolai mezőgazdasági szakkörré alakulnak át a túlnyomóan általános és középiskolai tanulókból alakult falusi ifjúsági szövetkezetek. Az így alakult szakkörök működésére és gazdálkodására a művelődésügyi

miniszter - a SZÖVOSZ elnökével egyetértésben - irányelveket ad ki.

(3) Az az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet, amelynek tevékenysége túlnyomólag értékesítésre és fogyasztásra irányul, általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetté való átalakulását is elhatározhatja.

(4) A szövetkezeti forma végleges megállapításáig az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekre a 36/1967. (X. 11.) Korm. rendelet 50. §-ában foglalt rendelkezés nem alkalmazható.

20. §

(1) A szövetkezeti forma megállapítása érdekében a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeteket nyilatkozattételre hívja fel, s annak alapján köteles a termelőszövetkezetek területi szövetsége és a MESZÖV meghallgatásával az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek felülvizsgálatát e rendelet kihirdetését követően haladéktalanul megkezdeni és a felülvizsgálatot legkésőbb 1969. évi március hó 31. napjáig befejezni.

(2) Annak elhatározásánál, hogy az e rendelet hatálybalépésekor működő egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet a jövőben melyik szövetkezeti formában működjék, azt kell figyelembe venni, hogy az ER. 1. §, 3. §, és 33. §-ában megállapított feltételek a szövetkezeti forma megválasztásakor, illetőleg a felülvizsgálat időpontjában ténylegesen fennállanak-e.

(3) Ha a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a felülvizsgálat alapján azt állapítja meg, hogy az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet megfelel az általa választott szövetkezeti formára vonatkozó jogszabályi feltételeknek, felhívja a szövetkezetet, hogy a közgyűlés által megállapított alapszabályt, illetőleg - az ÁFÉSZ útján - a tagértekezlet által megállapított működési szabályzatot jóváhagyás végett legkésőbb 1969. április 30. napjáig nyújtsa be. Ha pedig valamely pótolható feltétel hiányzik, erre vonatkozó javaslatának közlése mellett arra hívja fel az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetet, hogy 30 napon belül döntsön a feltétel pótlásával a választott szövetkezeti formára történő átalakulás kérdésében, ezt követően pedig az alapszabályt, illetőleg működési szabályzatot a fenti időpontig nyújtsa be.

(4) A járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály a hozzá benyújtott alapszabályokat úgy köteles a végrehajtó bizottság elé terjeszteni, hogy a jóváhagyás 1969. évi június hó 30. napjáig megtörténjék.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti eljárás eredményéről a járási mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály köteles a járási földhivatalt értesíteni. Az értesítésnek az ER. 9. § c) és d) pontjában megjelölt adatokat is tartalmaznia kell.

(6) Az a korábban hegyközségként működött egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet, amelynek jogi személy is tagja volt, azzal 1969. évi április hó 30. napjáig köteles elszámolni; együttműködésüket - elhatározásuk szerint - társulás keretében folytathatják.

(Az ER. 58. §-ához.)

21. §

A szakszövetkezettel munkaviszonyban álló tisztségviselővel és üzemi vezetővel szemben is a munkáltatói jogokat általában a szakszövetkezet vezetősége gyakorolja; közvetlenül a közgyűlés hatáskörébe tartozik azonban a munkáltatói jogok gyakorlása, ha a tagsági viszonnyal kapcsolatos olyan kérdésről van szó, amelynek eldöntése a közgyűlés hatáskörébe tartozik, vagy ha a vezetőség - tagjai többségének érdekeltsége folytán - nem járhat el.

(Az ER. 59. §-ához.)

22. §

A megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője a megyei pénzügyi osztály vezetőjével egyetértésben - indokolt esetben - egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek részére engedélyezheti a mezőgazdasági szakmunkásképzés elősegítéséről szóló 1/1967. (IX. 13.) PM-MÉM együttes rendelet szerinti állami támogatás folyósítását.

Hatálybalépés

Hatályukat vesztő jogszabályok

(Az ER. 60. §-ához.)

23. §

Ez a rendelet 1969. évi január hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg az 1/1961. (I. 13.) FM és a 15/1958. (V. 27.) FM rendelet, továbbá az 5/1967. (VIII. 3.) MÉM rendeletnek az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó rendelkezései, valamint a 21/1958. (SZ É. VI. 20.) SZÖVOSZ, a 43/1959. (SZ É VIII. 28.) SZÖVOSZ, a 6/1961. (SZ. É. II. 3.) SZÖVOSZ és a 2/1961. (SZ É I. 20.) SZÖVOSZ utasítások hatályukat vesztik.

Dr. Dimény Imre s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter