50/1968. (XII. 31.) Korm. rendelet

az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekről

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény 2. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli.

I. FEJEZET

AZ EGYSZERŰBB MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEK FAJTÁl

1. §

(1) Egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet a mezőgazdasági szakszövetkezet és a mezőgazdasági társulás.

(2) A mezőgazdasági szakszövetkezet - a szocialista szövetkezeti elvek alapján - a mezőgazdaság egy vagy több ágában vállalatszerű közös nagyüzemi tevékenységet folytat és támogatja tagjainak a szövetkezet céljával összhangban álló gazdálkodását. A szakszövetkezet jogi személy.

(3) A mezőgazdasági társulás a benne tömörült egyéni termelők gazdaságának egy vagy több mezőgazdasági termelési ágában végez közös szövetkezeti tevékenységet, törekszik az üzemi módszerek alkalmazására és támogatja tagjainak a társulás céljával összhangban álló gazdálkodását. A társulás az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezet (a továbbiakban: ÁFÉSZ) keretében önelszámoló egységként működik.

II. FEJEZET

MEZŐGAZDASÁGI SZAKSZÖVETKEZET

2. §

A mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban: szakszövetkezet) szervezetére, működésére és gazdálkodására - az e rendeletben foglalt eltérésekkel - a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény (a továbbiakban: Tv) és a 15/1968. (IV. 6.) Korm. rendelettel kiegészített 35/1967. (X. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R) rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.

Alapítás. Tagok

(A Tv 5. és a R 1. §-ához.)

3. §

Szakszövetkezet akkor alakulhat, ha a R 1. §-ában foglaltakon túlmenően

a) a növénytermesztéssel és kertészettel foglalkozó szakszövetkezet esetében legalább 25 kat. hold (14 ha) szőlő vagy gyümölcsös, vagy 100 kat. hold (57 ha) szántó és más művelési ágú, illetőleg 10 kat. hold (6 ha) kertészet céljára szolgáló közös üzemi használatba adott földterület rendelkezésre áll,

b) az állattenyésztési tevékenységet folytató szakszövetkezet esetében a rendelkezésre álló állatállomány - tartós jelleggel - legalább 50 számosállatot (szarvasmarha, ló, sertés, juh) vagy 10.000 baromfit, vagy 5000 egyéb kisállatot, illetőleg 500 méhcsaládot tesz ki, vagy pedig

c) a közös nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges eszközökkel egyébként rendelkezik.

(A Tv 6. és a R 2. §-ához)

4. §

(1) A szakszövetkezet alapszabályában meg kell határozni a Tv 6. §-ának (3) bekezdésében felsoroltakon felül:

a) azt, hogy milyen művelési ágú földeket kell a közös használatba adni [15. § (1) bek.],

b) a tagok által teljesítendő vagyoni hozzájárulás [20. § (2) bek.] alapvető szabályait, valamint a vagyoni hozzájárulás alapján a tagokat a jövedelemből megillető részesedés mértékét, továbbá

c) a tagok gazdálkodása támogatásának módját és feltételeit is.

(2) Az alapszabály és az egyéb szabályzatok elkészítéséhez a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa irányelveket adhat ki.

(A Tv 8. és a R 9. §-ához.)

5. §

(1) A szakszövetkezet alapszabálya a tagfelvételt belépési díj fizetéséhez kötheti.

(2) Mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezet tagja szakszövetkezetbe tagként csak akkor vehető fel, ha ahhoz a termelőszövetkezet vezetősége írásban hozzájárult. A hozzájárulást akkor lehet megtagadni, ha a kettős tagság akadályozza a tagot a termelőszövetkezeti tagsággal járó kötelezettségek teljesítésében.

6. §

(1) A szakszövetkezeti tagok a közös munkát tagsági viszonyuk alapján végzik.

(2) Jogszabály megengedheti, hogy a szakszövetkezet a tagjával munkaviszonyt is létesíthessen.

(A Tv 10-12. és a R 10. §-ához.)

7. §

(1) A szakszövetkezet vezetősége nem tagadhatja meg az átlépéshez való hozzájárulást, ha a tag mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezetbe kíván átlépni.

(2) Az a mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezet, amelybe az átlépés történt, nem követelheti a földkiadási tilalom alá eső földnek (8. §) az átadását, illetőleg bevitelét. Szakszövetkezetből más egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetbe átlépő tagtól ez utóbbi szövetkezet vagyoni hozzájárulást követelhet.

(3) A gazdasági év végével megszűnik a szakszövetkezetben fennálló tagsági viszony, ha a termelőszövetkezet vezetősége a tagfelvételhez adott hozzájárulást visszavonta, illetőleg tagját a szakszövetkezetből való kilépésre felhívta.

(4) A Tv 12. § (1) bekezdése b) pontjában foglalt rendelkezést csak a közös munka rendszeres végzését vállaló tag [25. § (2) bek.] esetében kell alkalmazni.

(5) A szakszövetkezetben fennálló tagsági viszonyt törléssel megszüntetni nem lehet.

(A Tv 13. §-ához.)

8. §

A földkiadás tilalma - a gazdálkodás módjára való tekintet nélkül - arra a földre terjed ki, amelyre nézve a közös használatba adás (bevitel) kötelezettségét jogszabály, alapszabály vagy - e rendelet hatálybalépését követően - a közgyűlés határozata (15. §) rendelte el.

Szervezet

(A Tv 17. §-ához.)

9. §

A szakszövetkezet közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik a Tv 17. § (2) bekezdésében felsoroltakon felül:

a) a belépési díj mértékének megállapítása,

b) a tagok vagyoni hozzájárulása módjának, mértékének, teljesítése időpontjának és felhasználásának meghatározása;

c) a földek közös használatba adása mértékének megállapítása, valamint

d) a közös használatba adott földeken a gazdálkodás módjának meghatározása.

(A Tv 23. §-ához.)

10. §

Küldöttgyűlés esetén is a szakszövetkezet közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik - a Tv 23. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően - a tagok vagyoni hozzájárulása évi mértékének és a földek közös használatba adása mértékének meghatározása.

(A R 24. §-ához.)

11. §

A szakszövetkezet vezetőségébe legalább három tagot kell választani.

(A R 29. és 30. §-ához.)

12. §

A szakszövetkezet ellenőrző bizottságának tagját keresettérítés akkor illeti meg, ha a közös munkában rendszeresen részt vesz. Az alapszabály ettől eltérően is rendelkezhet.

(A Tv 28. és 33. §-ához.)

13. §

(1) A szakszövetkezetben elnök, mezőgazdász és könyvelő működése kötelező. A közgyűlés más tisztségviselők és üzemi vezetők működését is elhatározhatja.

(2) Elnöki tisztséget csak a szakszövetkezet tagja tölthet be. A közgyűlés határozza meg, hogy az elnök függetlenített tisztségviselőként működik-e. Ha az elnök mezőgazdasági szakember, elláthatja a mezőgazdász feladatait is.

(3) Szakembert a szakszövetkezet más egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezettel vagy mezőgazdasági, illetőleg halászati termelőszövetkezettel közösen is foglalkoztathat.

(A Tv 35. §-ához.)

14. §

A közgyűlés vagy a vezetőség a szakszövetkezeti tagok gazdálkodásának előmozdítására, a közös gazdaság és a tagok gazdasága közötti együttműködés fejlesztésére is létesíthet ideiglenes vagy állandó jellegű bizottságot (tagok gazdálkodási bizottsága).

A szakszövetkezet vagyona. Földhasználat

(A Tv 37. és 38. §-ához.)

15. §

(1) A szakszövetkezet tagja köteles a saját, valamint a vele közös háztartásban élő családtagok tulajdonában vagy bármilyen más törvényes jogcím (haszonélvezet, haszonbérlet stb.) alapján használatában levő - a szakszövetkezet mezőgazdasági tevékenységének megfelelő művelési ágú - földet a (2) bekezdésben meghatározott mértékben a szakszövetkezet közös használatába adni. Az alapszabály elrendelheti más művelési ágú földek közös használatba adását is.

(2) A közös használatba adási kötelezettség mértékét - a helyi adottságokra, a szükségletekre és a közös tevékenység fejlesztésének lehetőségére figyelemmel - a közgyűlésnek kell megállapítania.

(3) A tag kérheti a közös használatba adási kötelezettség mértékét meghaladó földjének és vagyontárgyainak a közös nagyüzemi gazdálkodásba vonását is.

(4) Nem terjed ki a föld közös használatba adására vonatkozó kötelezettség a kettős tagsági viszony esetén [R 9. § (2) bek.] a más szövetkezet közös használatába adott földre.

16. §

(1) A tag, a vele együttélő házastársa (élettársa), a tag özvegye, továbbá a földjáradékra jogosult idős személy részére a tulajdonában levő és a közös nagyüzemi gazdálkodásba vont terület után a szakszövetkezet földjáradékot köteles fizetni. Földjáradékra jogosult a szakszövetkezet közös nagyüzemi gazdálkodásában levő föld kívülálló haszonélvezője is [1967. évi IV. törvény - a továbbiakban: FTT - 3. § (3) bekezdés c) pontja].

(2) Az olyan tag részére, akinek a közgyűlés által megállapított mértékűnél [15. § (2) bek.] nagyobb földje esik a közös nagyüzemi gazdálkodás céljára kijelölt területbe, kérésére a különbözetnek megfelelő csereföldet kell a szakszövetkezet egyéb földjeiből biztosítani.

(3) Az (1) bekezdésben megjelölt személyek a közös nagyüzemi gazdálkodásba vont vagy egyéb saját földjüket a FTT. 9. és 10. §-a és a végrehajtásáról szóló 36/1967. (X. 11.) Korm. rendelet 12-14. §-a szerint a szakszövetkezet tulajdonába felajánlhatják.

17. §

(1) Az FTT 3., 4., 6-8. és 11-17. §-át csak a szakszövetkezet közös nagyüzemi gazdálkodásába vont földekre, 18-20. §-át pedig a közös használatba adási kötelezettség alá eső összes földre kell alkalmazni.

(2) A szakszövetkezetre, illetőleg tagjaira megfelelően alkalmazni kell az FTT 28. és 32. §-ában, valamint a 36/1967. (X. 11.) Korm. rendelet 31. § (2) bekezdésében, 41. § (1) bekezdésében, 44. §-ában és 47. §-a (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

(A Tv 39. §-ához.)

18. §

(1) Az alapszabály a szakszövetkezet tevékenységének megfelelő vagyontárgyakra vagy azok egy részére beviteli kötelezettséget írhat elő.

(2) A tag kérheti beviteli kötelezettség alá nem eső vagyontárgyainak szakszövetkezeti tulajdonba vételét is.

(3) Az alapszabály kimondhatja, hogy a szakszövetkezetet a tag tulajdonában levő és a szakszövetkezet tevékenységének megfelelő vagyontárgyak elidegenítése esetén elővásárlási jog illeti meg.

Gazdálkodás

(A Tv 43. §-ához.)

19. §

(1) A szakszövetkezet a közös nagyüzemi gazdálkodásba vont földeken a hozzájuk tartozó vagyontárgyakkal, vagy pedig az állatállományával közös nagyüzemi termelést és azt kiegészítő tevékenységet folytat. Ennek mértékét és módját - az alapszabály keretei között - a közgyűlés állapítja meg.

(2) A szakszövetkezet tevékenysége kiterjed a közös használatba adási kötelezettség alá eső, de közös nagyüzemi gazdálkodásba nem vont, a tag saját gazdaságában (28. §) megművelt földeken egyes munkafolyamatok közös elvégzésére, valamint a termeléssel összefüggő beszerzésre, értékesítésre és szolgáltatásra is.

(A Tv 49. §-ához.)

20. §

(1) A szakszövetkezet a közös tevékenységből származó bevételeiből és a tagok vagyoni hozzájárulásából fedezi a termelési költségeket, teljesíti az egyéb kiadásokat és alapokat képez.

(2) A szakszövetkezet tagja köteles a saját gazdaságához tartozó, a szakszövetkezet tevékenységének megfelelő művelési ágú összes földje, illetőleg állatállománya vagy egyéb termelőeszköze után évenként vagyoni hozzájárulást fizetni. A szakszövetkezet a tagok egyéb földjei vagy termelőeszközei után is megállapíthat vagyoni hozzájárulási kötelezettséget.

(3) A vagyoni hozzájárulás mértékének és teljesítésének alapvető szabályait - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által meghatározott keretek között - az alapszabályban kell megállapítani. Ennek alapján a hozzájárulás módját, mértékét, teljesítésének idejét és felhasználását a közgyűlés évenként határozza meg.

(A Tv 50. és a R 65. §-ához.)

21. §

A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a szakszövetkezet fejlesztési alapképzésére további szabályokat állapíthat meg.

(A R 66. §-ához.)

22. §

A részesedési alap biztosítja - a R 66. §-ában foglaltakon túlmenően - a tagok között felosztható jövedelemből a közgyűlés által megállapított hányadnak a tagok vagyoni hozzájárulása arányában való elosztását is.

Szövetkezeti társulásban részvétel

(A R 88. §-ához.)

23. §

Szakszövetkezetnek termelőszövetkezettel vagy más szakszövetkezettel való társulása esetén, a társulás szervezetére és működésére a Tv-ben és végrehajtási rendeleteiben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

A munka megszervezése és díjazása

(A Tv 58. és a R 90. §-ához.)

24. §

A foglalkoztatási kötelezettség körében a szakszövetkezet a közös munkában rendszeresen résztvevő tagoknak köteles a részükre előírt munkavégzési kötelezettség mértékéig [25. § (2) bek.] munkát biztosítani.

(A R 94. és 95. §-ához.)

25. §

(1) A közös munkában rendszeresen résztvevő taggal (családtaggal) munkamegállapodást kell kötni, kivéve, ha a tag a szakszövetkezettel munkaviszonyban is áll.

(2) A közös munkában rendszeresen résztvevő tagnak (családtagnak) azt kell tekinteni, aki a R 95. § (2) bekezdésében megjelölt, vagy ha az alapszabály ezt meghaladó mértékű munkavégzési kötelezettséget írt elő, akkor az ennek megfelelő munkamennyiséget teljesítette.

(3) A szakszövetkezet alapszabálya a közös munkában nem rendszeresen résztvevő tagok munkavégzési kötelezettségének alsó határát - a jogszabály szerint munkavégzéshez kötött tagsági jogok kizárásával - a R 95. § (2) bekezdésében megállapított mértéknél alacsonyabban is meghatározhatja.

(A Tv 64. és 65. §-ához.)

26. §

(1) A tagokról betegség vagy szülés esetén való gondoskodás kötelezettsége a szakszövetkezetet csak a közös munkát rendszeresen végző tagok tekintetében terheli.

(2) Az olyan tag, akinek a szakszövetkezet nem tud rendszeresen közös munkát biztosítani, a vezetőség engedélyével határozatlan időre szóló munkaviszonyt is létesíthet. A vezetőség az engedélyt visszavonhatja, ha a tag munkájára a szakszövetkezet igényt tart, őt szakképzettségének megfelelő munkakörben rendszeresen foglalkoztatni tudja és a munkahely változtatása a tag jogos érdekeit nem sérti. Az engedély visszavonásának időpontját a munkaviszony alapján betöltött munkakörre érvényes felmondási idő figyelembevételével kell megállapítani és arról a munkáltatót is értesíteni kell.

(A Tv 67. és 68 §-ához.)

27. §

(1) A szakszövetkezet tagját a közös munka után járó részesedésen felül - a (2) bekezdésben meghatározott mértékben - a vagyoni hozzájárulás alapján is megilleti részesedés, amelyet a tagok között felosztható jövedelemből az év végén kell kifizetni (vagyoni részesedés).

(2) A vagyoni részesedés mértékét az alapszabályban úgy kell megállapítani, hogy az ne haladja meg a tagok részére kifizethető összes részesedés 30%-át.

A tagok gazdasága

28. §

(1) A szakszövetkezet tagja a közös használatba adási kötelezettség alá eső, de közös nagyüzemi gazdálkodásba nem vont földjén, valamint a közös használatba adási kötelezettség alá nem eső földjén, továbbá felszerelésével és állatállományával

- a jogszabály és az alapszabály keretei között

- maga gazdálkodik (saját gazdaság).

(2) A tag saját gazdaságának célja a szövetkezeti közös tevékenység és a nagyüzemi módszerek által nyújtott előnyök felhasználásával a családi szükségletek kielégítése és az árutermelés növelése útján a család jövedelmének fokozása.

(3) A szakszövetkezet közös gazdasága és a tagok saját gazdasága egymással szorosan együttműködő gazdasági egység. Az együttműködés terjedelmét, feltételeit és módját az alapszabályban úgy kell kialakítani, hogy a tagok és a S2ak-szövetkezet érdekei összhangban álljanak és biztosítva legyen a közös nagyüzemi gazdaságnak a helyi adottságoktól függő fokozatos fejlődése.

Háztáji földhasználat

(A Tv 72. §-ához.)

29. §

(1) Ha a szakszövetkezet a tag összes földjét (Tv 37. §) közös nagyüzemi gazdálkodásba vonta, a tag a belterületen, zártkertben vagy közvetlenül a tanya körül levő földjét személyi tulajdonjoga alapján (FTT 21. §) háztáji földként használja.

(2) Ha a tag és a vele közös háztartásban élő családtagok használatában föld nincs, vagy annak mértéke nem éri el a háztáji földnek az alapszabályban meghatározott mértékét, az alapszabály lehetővé teheti részére háztáji föld kijelölését, feltéve hogy

a) erre a szakszövetkezet használatában levő földekből megfelelő terület rendelkezésre áll,

b) annak háztáji földhasználat céljára történő kijelölése nem megy a közös tevékenység rovására és

c) a tag az előző évben teljesítette a közös munkában rendszeresen résztvevő tagokra előírt munkamennyiséget.

(3) A háztáji föld mértékét és a háztáji földbe beszámítandó területeket az alapszabályban a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre irányadó szabályok szerint kell megállapítani azzal az eltéréssel, hogy a háztáji föld 800 n. ölnél kisebb is lehet és hogy nem haladhatja meg annak a földnek a nagyságát, amelyet a tag közös nagyüzemi használatba adott. Azok részére, akik föld nélkül vagy a háztáji föld alapszabályban megállapított alsó határánál kevesebb földdel léptek be, az alsó határnak megfelelő mértékű háztáji földhasználat biztosítható.

(4) Nem kaphat háztáji földet (háztáji földkiegészítést) az a szakszövetkezeti tag, aki belépése előtt egy éven belül földjét elidegenítette.

(5) Ha háztáji föld céljára a szakszövetkezetnek nincs elegendő földje vagy a háztáji földigények kielégítése a közös tevékenység rovására menne, a tag részére háztáji földhasználat helyett megfelelő természetbeni vagy pénzbeni juttatást kell biztosítani. A juttatás mértékét - az alapszabály vagy a közgyűlés felhatalmazása alapján - a vezetőség határozza meg.

Felelősség. Vitás ügyek intézése

(A Tv 73-100. §-ához.)

30. §

(1) A Tv-nek és a R-nek az anyagi felelősséget szabályozó rendelkezéseit a szakszövetkezetre azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tag anyagi felelőssége mértékének megállapításánál a szakszövetkezetben rendszeresen foglalkoztatott tagok előző évi átlagos munka szerinti részesedését kell alapul venni.

(2) A fegyelmi eljárásban és a vitás ügyek intézésénél vezetőség bizottságának alakítása nem kötelező. Vezetőség bizottsága hiányában a feladatkörébe utalt ügyekben - a bizottsági eljárásra vonatkozó szabályok megtartásával - a vezetőség jár el.

Érdekképviselet

(A Tv 102. és a R 151. §-ához.)

31. §

(1) A szakszövetkezetek már meglevő szakmai szövetségei a termelőszövetkezetek területi szövetségére irányadó szabályok szerint működnek.

(2) A szakszövetkezet érdekképviseletének ellátása céljából a termelőszövetkezetek illetékes területi szövetségéhez csatlakozhat.

Átalakulás. Egyesülés

32. §

(1) A szakszövetkezet közgyűlése az összes tagok kétharmadának titkos szavazatával elhatározhatja, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezetté átalakul. Azok a tagok, akik nem kívánnak a termelőszövetkezet tagjává válni, az átalakulást kimondó közgyűlésen ezt bejelenthetik. A távollevők 30 napon belül belépési nyilatkozat aláírásával határozhatják el, hogy az átalakult termelőszövetkezet tagjai kívánnak lenni.

(2) Azok, akik az (1) bekezdés szerint nem válnak a termelőszövetkezet tagjává, megtartják eddigi szakszövetkezeti tagságukat, ha a szakszövetkezet működésének a feltételei továbbra is megvannak. Ellenkező esetben tagsági viszonyuk megszűnik.

(3) Ha az átalakulást követően a szakszövetkezet tovább működik, a szétválásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(4) Ha a szakszövetkezet mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezettel kíván egyesülni (abba beolvadni), a termelőszövetkezetek egyesülésére vonatkozó szabályokat az (1)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

III. FEJEZET

MEZŐGAZDASÁGI TÁRSULÁS

Alakulás

33. §

(1) A mezőgazdasági társulás (a továbbiakban: társulás) megalakítását a belépésre jelentkezők részvételével tartott tagértekezlet legalább tíz -saját vagy haszonbérelt földdel vagy állatállománnyal, illetőleg a társulás céljának megfelelő egyéb termelőeszközzel rendelkező - tag szavazatával határozhatja el.

(2) Az alakuló tagértekezlet határoz a társulás megalakításáról, a megalakításig jelentkezők felvételéről, dönt a társulás által folytatni kívánt tevékenység köréről, megállapítja a működési szabályzatot, megválasztja az elnököt, az intéző bizottság és ellenőrző bizottság tagjait.

(3) A társulás megalakulásához a működési területe szerint illetékes ÁFÉSZ küldöttközgyűlésének hozzájárulása is szükséges.

(4) A társulás a járási (járási jogú városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: járási végrehajtó bizottság) által jóváhagyott működési szabályzat és kiadott működési engedély alapján működik.

(5) A társulást a termelőszövetkezetekre megállapított módon nyilvántartásba kell venni. A társulás nyilvántartásba vételével az alakuló tagértekezlet időpontjára visszaható hatállyal jön létre. A társulás elnevezésében utalni kell az ÁFÉSZ cégszövegére is.

34. §

(1) A működési szabályzatban meg kell határozni:

a) a társulás nevét, tevékenységi körét, valamint a szervezetére és működésére vonatkozó főbb szabályokat;

b) annak az ÁFÉSZ-nek a nevét és székhelyét, amelynek keretében a társulás működik, továbbá a társulás és az ÁFÉSZ kapcsolatára vonatkozó főbb előírásokat;

c) a tagok fontosabb jogait és kötelezettségeit;

d) a közös vagyon kialakításának és növelésének módját, a tagok által teljesítendő vagyoni hozzájárulásra vonatkozó alapvető szabályokat, valamint a jövedelemfelhasználás főbb elveit;

e) a tagok gazdálkodása támogatásának módját és feltételeit.

(2) A működési és egyéb szabályzatok elkészítésénél - az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben - a társulás sajátosságainak megfelelően elsősorban a szakszövetkezetre irányadó szabályokat kell figyelembe venni. A működési szabályzat és egyéb szabályzatok elkészítéséhez a Szövetkezetek Országos Szövetsége - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben - irányelveket adhat ki.

Képviselet

35. §

(1) Az ÁFÉSZ esetileg vagy az ügyek meghatározott csoportjára nézve hozzájárulhat ahhoz, hogy a társulás ügyeiben az ÁFÉSZ nevében az elnök, akadályoztatása esetén pedig az intéző bizottság által tagjai közül kijelölt személy vagy személyek járjanak el.

(2) Az ÁFÉSZ által meghatározott értékhatáron felüli kötelezettséggel járó megállapodás csak az ÁFÉSZ igazgatóságának előzetes írásbeli hozzájárulásával és annak értelmében köthető.

(3) Írásbeli kötelezettség vállalásához az (1) bekezdés szerint erre feljogosított két személy együttes aláírása, pénzügyi kötelezettség vállalásához ezenkívül az ÁFÉSZ könyvelőjének ellenjegyzése szükséges. Az ÁFÉSZ az ellenjegyzésre a társulás könyvelőjét is feljogosíthatja.

Tagok

36. §

(1) A társulásnak tagja lehet olyan személy is, aki egyidejűleg más szövetkezetnek tagja vagy munkaviszonyban áll.

(2) A tagsági viszonyon alapuló jogok és kötelezettségek egyenlőek. Egyes vagyoni jogok és kötelezettségek mértéke azonban a tagok vagyoni hozzájárulásához igazodhat.

(3) A társulás működési szabályzata a tagfelvételt belépési díj fizetéséhez kötheti.

37. §

(1) A társulási tagsági viszony megszűnik

a) az intéző bizottság hozzájárulásával való kilépés,

b) kizárás,

c) a tag halála és

d) a társulás megszűnése esetében.

(2) A tagsági viszonyt kilépéssel megszüntetni bármikor, előzetes bejelentés mellett, az intéző bizottság hozzájárulásával lehet. A működési szabályzatban kell megállapítani, hogy a bejelentést mennyi idővel kell a kilépést megelőzően megtenni.

(3) Nem tagadhatja meg az intéző bizottság a kilépéshez való hozzájárulást, ha a tag más szövetkezetnél fennálló tagsági viszonyán, munkaviszonyán, állami vagy társadalmi megbízatásán alapuló kötelezettségeinek megfelelő ellátását a társulási tagsági viszony akadályozza. A hozzájárulást egyébként csak akkor lehet megtagadni, ha a társulásnak a tag által felhozottaknál lényegesen nagyobb érdeke fűződik a társulási tagsági viszony fenntartásához.

(4) A tagsági viszony megszűnése esetén a volt taggal (örökösével) el kell számolni. Azt a földet, amelyet közös használatba vettek (45. §), kiadni nem lehet; ha a volt tag mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezetbe tagként belép, a 7. § (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell. A volt tag (örököse) a közös tartozásokért nem felel.

Szervezet

38. §

A társulás testületi vezető szervei: a tagértekezlet, az intéző bizottság és az ellenőrző bizottság.

39. §

(1) A tagértekezlet kizárólagos hatáskörébe tartozik

a) a társulás megalakítása, a működési szabályzat megállapítása és módosítása;

b) a tagok felvétele és a kizárás;

c) a belépési díj mértékének megállapítása;

d) a tagok vagyoni hozzájárulása módjának, mértékének, teljesítése időpontjának és felhasználásának meghatározása;

e) az intéző bizottság, az ellenőrző bizottság, az elnök, valamint az ÁFÉSZ küldöttközgyűlésére küldöttek választása, illetőleg visszahívása;

f) a társulás átalakulásának, egyesülésének, szétválásának és megszűnésének elhatározása.

(2) Az intéző bizottság, az ellenőrző bizottság, az elnök, valamint az ÁFÉSZ küldöttközgyűlésére a küldöttek megválasztása, visszahívása, továbbá a társulás átalakulása, egyesülése, szétválása és megszűnése felől a határozatot titkos szavazással kell meghozni.

40. §

(1) A tagértekezletet a működési szabályzatban megállapított időközökben, de legalább évenként két ízben kell összehívni.

(2) Össze kell hívni a tagértekezletet akkor is, ha az ok és a cél megjelölésével a tagok húsz százaléka, az ellenőrző bizottság, az ÁFÉSZ igazgatósága vagy felügyelő bizottsága, vagy - jogszabályba ütköző tevékenység miatt - az állami felügyeletet gyakorló szerv írásban indítványozza.

41. §

Társulásnál a tagértekezletet részletekben megtartani nem lehet és küldöttgyűlés nem szervezhető.

42. §

Az ÁFÉSZ felügyelő bizottsága jogosult a társulás működésének és gazdálkodásának folyamatos ellenőrzésére. Ha szabálytalanságot észlel, a társulás illetékes szervét felhívja a megfelelő intézkedés megtételére; ha pedig ez eredménytelen, vagy a szabálytalanság súlyos, az ÁFÉSZ igazgatóságát értesíti. Az igazgatóság indokolt esetben a társulás szerve által hozott határozat végrehajtását a tagértekezlet határozatáig felfüggesztheti, vagy - jogszabálysértés esetén -az állami felügyeletet gyakorló szervnek tesz jelentést.

43. §

A társulásban elnök és könyvelő működése kötelező; az alapszabály vagy a tagértekezlet más tisztségviselők és üzemi vezetők működését is elhatározhatja.

Vagyon. Közös földhasználat

44. §

(1) Az ÁFÉSZ tulajdonában van:

a) a tagok által a társulás céljára pénzben vagy természetben teljesített vagyoni hozzájárulás, ideértve a belépési díjat is,

b) az alapszabály értelmében a tagok által társulás céljára tulajdonul átadott vagyontárgyak,

c) a közös gazdálkodás céljára beszerzett vagy létrehozott javak (termény, termék, állat, gép, felszerelési tárgy, egyéb álló- és forgóeszközök),

d) a közösen termelt és értékesített javak ellenértéke,

e) a társulás által létesített ültetvény, építmény, felszerelés, berendezés, stb.

(2) A társulás közös használatában vannak:

a) az (1) bekezdésben felsorolt vagyontárgyak,

b) a tagok által a társulás közös használatába adott föld,

c) a társulás céljára átadott állami vagy szövetkezeti föld és a haszonbérelt föld,

d) a tagok által közös használatra átadott, valamint a társulás által tartós jelleggel (huzamosabb időtartamra vagy határozatlan időre) bérelt vagy más törvényes jogcímen közös használatba vett egyéb vagyontárgyak.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben felsorolt vagyontárgyak (pénzeszközök) alkotják a társulás céljára rendelt közös szövetkezeti vagyont, amelyet az ÁFÉSZ egyéb vagyonától elkülönítve kell kezelni. Az elkülönített vagyon csak a társulás érdekében használható fel, s a felhasználásról - a 35. § szerint az ÁFÉSZ szervei részére biztosított jogok figyelembe vételével - a társulásnak a működési szabályzatban erre kijelölt szerva rendelkezhet.

45. §

A társulás működési szabályzatában elhatározhatja, hogy közös üzemi termelést is folytat. Ebből a célból a tagértekezlet a földterület szerint érdekelt tagok hozzájárulásával elhatározhatja a tagok tulajdonában vagy egyéb törvényes jogcímen használatában levő földeknek - meghatározott művelési ág szerint és mértékben - közös használatba vételét. Ilyen esetben megfelelően alkalmazni kell a 16. § (1) és (2) bekezdésének, valamint a 17. § (1) bekezdésének rendelkezéseit.

Gazdálkodás

46. §

(1) A társulás a működési szabályzatban megállapított mértékben és módon folytat közös szövetkezeti tevékenységet.

(2) A társulás a közös szövetkezeti tevékenységét meghatározott termelési ágban vagy ágakban a termelő munkának vagy a termelés egyes munkafolyamatainak (növényvédelem, szőlő-, gyümölcsöstelepítés, állatnevelés, hizlalás, méhek vándoroltatása, stb.) végzésével elsősorban a tagok gazdaságaiban valósítja meg. Közösen végzi a beszerzést és értékesítést. Az előállított terményeket és termékeket - a jogszabályok keretei között - közösen feldolgozhatja és más kiegészítő tevékenységet végezhet. A közös termelés megvalósítására közös üzemet is létesíthet.

(3) Külön engedélyhez kötött kiegészítő tevékenységet a társulás csak akkor végezhet, ha az ÁFÉSZ a szükséges engedéllyel rendelkezik.

47. §

(1) A társulás éves termelési és pénzügyi tervet, valamint zárszámadást készít.

(2) Az éves tervet és a zárszámadást a tagértekezlet hagyja jóvá. Jóváhagyás előtt a tervet és a zárszámadást a társulás ellenőrző bizottsága és az ÁFÉSZ igazgatósága megvizsgálja és a vizsgálat eredményéről a tagértekezletet tájékoztatja. E nélkül a tagértekezlet a jóváhagyás felől nem dönthet. Termelési, beszerzési, értékesítési és jövedelemfelhasználási kötelezettséget az ÁFÉSZ a társulásnak nem írhat elő.

48. §

(1) A társulás a közös tevékenységből származó bevételeiből és a tagok vagyoni hozzájárulásából fedezi a termelési költségeket, teljesíti az egyéb kiadásokat és alapokat képez.

(2) A tagok vagyoni hozzájárulására a 20. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

49. §

(1) A társulás a közös tevékenység bővítése érdekében - az állóalap és a forgóalap növelésére - fejlesztési alapot, a tagok jövedelemből való részesedésének biztosítására pedig részesedési alapot köteles képezni. Amennyiben közös üzemet létesített és ott tagokat rendszeresen foglalkoztat, szociális és kulturális alapot is kell létesítenie. Jogszabály és a működési szabályzat más alapok képzését is előírhatja.

(2) A társulás fejlesztési alapképzési kötelezettségének kereteit a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelettel szabályozza.

50. §

A társulás céljára rendelt közös vagyonhoz tartozó vagyontárgyakról, valamint a gazdálkodás folyamán azokban bekövetkezett változásokról az ÁFÉSZ-re irányadó szabályok szerint folyamatos könyvelést és nyilvántartást kell vezetni; a könyvelést és nyilvántartást az ÁFÉSZ is vezetheti.

A munka megszervezése és díjazása

51. §

(1) A közösen végzendő munkák köret a működési szabályzat, a közös munkavégzés szervezeti formáit (brigád, munkacsapat, egyéni vállalás, stb.) és általános rendjét pedig a tagértekezlet állapítja meg.

(2) A közös munkavégzés kötelezettségének mértékét, teljesítésének idejét és - a termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok keretei között - a közös munka díjazásának módját és mértékét a tagértekezlet, vagy - felhatalmazás alapján - az intéző bizottság állapítja meg.

(3) A közös munkában a tagok családtagjai - a tagokkal egyenlő feltételekkel - részt vehetnek.

(4) A társulás tagját a közös munka után járó részesedésen felül a 27. §-ban foglaltak szerint vagyoni részesedés is megilletheti.

52. §

A társulás munkaszerződéssel alkalmazott dolgozói tekintetében a munkáltatói jogokat - ha a működési szabályzat másként nem rendelkezik - a társulás intéző bizottsága gyakorolja.

Vitás ügyek intézése

53. §

(1) A társulás tagjai (családtagjai) és a társulás között a tagsági viszonnyal kapcsolatosan keletkezett vitás ügyekben előzetes egyeztetés végett a társulás intéző bizottságához kell fordulni.

(2) Az egyeztetés eredménytelensége esetén

a) vagyoni természetű vitás ügyben bármelyik fél igényét közvetlenül a bíróság előtt érvényesítheti;

b) nem vagyoni természetű vitás ügyben a felek 30 napon belül a járási végrehajtó bizottságnak az ÁFÉSZ felett állami felügyeletet gyakorló szervéhez fordulhatnak.

(3) Az előző bekezdésben említett szerv eljárására az államigazgatási eljárás általános szabályai az irányadók azzal, hogy határozata ellen további fellebbezésnek helye nincs és a társulás önigazgatási szervének a tagsági viszony keletkezésével és megszűnésével kapcsolatos határozatát nem változtathatja meg; ehelyett a határozatot hatályon kívül helyezheti és a társulás illetékes önigazgatási szervét szükség esetén új határozat hozatalára utasíthatja.

Érdekképviselet

54. §

(1) A társulás érdekképviseletét annak az ÁFÉSZ-nak az érdekképviseleti szerve látja el, amelynek keretében a társulás működik.

(2) Az érdekképviselet ellátásáért az ÁFÉSZ által az érdekképviseleti szerv részére fizetett hozzájárulás arányos részét a társulás terhére lehet elszámolni.

Átalakulás. Egyesülés

55. §

(1) A társulás tagértekezlete az összes tagok kétharmadának titkos szavazatával elhatározhatja, hogy mezőgazdasági szakszövetkezetté, mezőgazdasági termelőszövetkezetté vagy általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetté alakul át. A határozat érvényességéhez az ÁFÉSZ hozzájárulása nem szükséges.

(2) A társulások egymás közötti egyesülésére és szétválására az ÁFÉSZ-ekre vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(3) Átalakulás vagy egyesülés (szétválás) esetén - kölcsönös elszámolás után - a társulás céljára rendelt tehermentes közös szövetkezeti vagyont a jogutód részére át kell adni.

Megszűnés

56. §

(1) Megszűnik a társulás, ha

a) a társulás tagértekezlete a megszüntetést az összes tagok egyhangú szavazatával elhatározza és a megszüntetéshez a járási végrehajtó bizottság hozzájárul;

b) a működési engedélyt a társulástól megvonták.

(2) Megszűnik a társulás akkor is, ha a társulás szakszövetkezetté, mezőgazdasági termelőszövetkezetté, vagy általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetté átalakul, illetőleg azzal vagy más társulással egyesül (beolvad).

(3) A társulás megszűnése esetén a kötelezettségek teljesítése és a tagokkal való elszámolás után fennmaradó vagyont az ÁFÉSZ területi érdekképviseleti szervének rendelkezésére kell bocsátani, amelyet az köteles elkülönítetten kezelni és egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeti célra felhasználni.

IV. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

Átmeneti rendelkezések

57. §

(1) A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelettel állapítja meg annak szabályait, hogy e rendelet hatálybalépésekor termelőszövetkezeti csoport, szakszövetkezet, termelői szakcsoport, mezőgazdasági társulás, hegyközség, kertszövetkezet és falusi ifjúsági szövetkezet elnevezéssel működő egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek közül melyek folytatják működésüket szakszövetkezetként, társulásként, illetőleg egyéb szervezeti formában.

(2) Ha az átalakulás folytán a közös gazdálkodás nem az eddig közös használatba adott terület egészén valósul meg, saját gazdaság, illetőleg egyéni termelés céljára a szétszórt földeket kell a tagok rendelkezésére bocsátani. A földrendezések során kialakított táblából e célra csak a járási végrehajtó bizottság engedélyével lehet területet átengedni. Ezeket a földeket azonban a földkiadási tilalom (17. §) szempontjából továbbra is közös használatba adott földnek kell tekinteni.

58. §

A 6. §-ban foglalt rendelkezés nem érinti a szakszövetkezet és tagja között korábban kötött munkaszerződés hatályát. Ilyen esetben a tagnak a közös munkavégzéssel kapcsolatos jogaira és kötelezettségeire a termelőszövetkezeti alkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket, a tagsági viszonnyal kapcsolatos egyéb jogaira és kötelezettségeire pedig a szakszövetkezeti tagokra irányadó szabályokat kell alkalmazni. Háztáji földjuttatás helyett - a termelőszövetkezeti alkalmazottakra irányadó szabályok szerint - illetményföldet igényelhet.

59. §

(1) A mezőgazdasági termékértékesítési szerződésről szóló 54/1967. (XII. 7.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése azzal egészül ki, hogy a szakszövetkezet is köthet a tagjai saját gazdaságából és háztáji gazdaságából származó termékekre szállítóként termékértékesítési szerződést.

(2) A mezőgazdasági lakosság jövedelemadójáról szóló 51/1967. (XI. 24.) Korm. rendeletnek a háztáji gazdaságot fenntartó mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagokra vonatkozó rendelkezéseit az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetnek arra a tagjára is alkalmazni kell, aki a közös munkában való rendszeres részvétele alapján háztáji gazdaság fenntartására jogosult.

(3) A szesz adóztatásáról, valamint a szesz előállításával, forgalomba hozatalával és jövedéki ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezési jogról szóló 39/1967. (X. 12.) Korm. rendelet 5. §-ának (3) bekezdését a szakszövetkezet tekintetében is alkalmazni kell.

Hatálybalépés

Hatályukat vesztő jogszabályok

60. §

(1) Ez a rendelet 1969. évi január hó 1. napján lép hatályba. Végrehajtásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel (országos hatáskörű szervek vezetőivel), a Szövetkezetek Országos Szövetségével és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben gondoskodik.

(2) E rendelet hatálybalépésével a 31/1959. (V. 26). Korm. rendelet, valamint a 32/1959. (V. 26.) Korm. számú és a 18/1967. (VI. 29.) Korm. rendeletnek az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozó rendelkezései hatályukat vesztik.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke