Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

4/1968. (VII. 31.) BM-KPM együttes rendelet

a tíz tonnát meg nem haladó vízkiszorítású vízijárművek, úszóművek és úszómunkagépek bejelentéséről, nyilvántartásáról és forgalomba helyezéséről

Az 1004/1958. (II. 4.) Korm. számú határozat alapján - a honvédelmi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel és az Országos Vízügyi Hivatal elnökével egyetértésben - az alábbiakat rendeljük:

1. §

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából

a) vízijármű a kishajó, a motorcsónak, a vitorlás kishajó, továbbá az emberi erővel, általában evezővel meghajtott vízijármű (csónak, bárka);

b) úszómű a fürdőház, a fürdőkosár, a dokk, az úszóhangár, az úszóhíd, a kikötőponton, az állóhajó és az emelőháló;

c) úszómunkagép a kotrógép, az elevátor, az úszódaru, a cölöpverő, a nádvágó és az úszószivattyú.

(2) A vízijármű az üzemeltetés jellegétől függően:

a) közforgalmú célt szolgáló vízijármű, amelyet hajózási engedély alapján, díjazás ellenében személyek vagy áruk szállítására használnak;

b) termelési célt szolgáló vízijármű, amelyet költségvetési szerv, állami vállalat, szövetkezet vagy engedéllyel rendelkező állampolgár üzemeltet;

c) az a) és b) pont alá nem sorolható sport vagy egyéb célokat szolgáló vízijármű.

2. §

(1) A tíz tonnát meg nem haladó vízkiszorítású vízijárművet, úszóművet és úszómunkagépet a forgalomba helyezése előtt, de legkésőbb a szerzést követő nyolc napon belül a tulajdonos, illetőleg az üzemeltető szerv vezetője az erre a célra rendszeresített bejelentő lapon köteles nyilvántartás végett bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell a tulajdonjogot igazoló okmányokat. Külföldről beszerzett vízijármű, úszómű és úszómunkagép bejelentéséhez a tulajdonjogot igazoló okmányon kívül a vámkezelést igazoló okmányokat is mellékelni kell.

(2) Nem kell bejelenteni:

a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tulajdonában és használatában levő vízijárművet;

b) azt a vízijárművet, amely hajó, kishajó, úszómű vagy úszómunkagép tartozéka;

c) a hajózási engedély vagy víziüzemeltetési engedély alapján működő vállalat, üzem vagy egyéb szerv használatában levő, evezővel meghajtott csónakot, továbbá a 250 cm3-nél nem nagyobb hengerűrtartalmú motorcsónakot;

d) a 8 m2 vagy ennél kisebb vitorlafelülettel ellátott vitorlás kishajót, ha nincs tőkesúlya;

e) a 125 cm3 hengerűrtartalmat meg nem haladó motorcsónakot, amennyiben befogadóképessége legfeljebb négy személy;

f) a kizárólag versenycélokat szolgáló és csak versenypályán használt motorcsónakot, tekintet nélkül a meghajtó motor hengerűrtartalmára;

g) az evezővel meghajtott olyan csónakot, amelynek befogadóképessége legfeljebb négy személy;

h) sportegyesület tulajdonában levő, evezővel meghajtott azt a csónakot, amelynek befogadóképessége négy személynél több, de csak versenyzés vagy edzés céljára használják;

i) azt a külföldi tulajdonban levő sportcélú vízi-járművet, amely a tulajdonos államának törvényei szerinti érvényes okmányokkal és megfelelő jelzéssel el van látva és az ország területén való tartása nem haladja meg a hat hónapot;

j) külföldi hajózási vállalat Magyarországon üzemeltetett vízijárművét, úszóművét és úszómunkagépét, amely a tulajdonos államának törvényei szerinti érvényes okmányokkal és megfelelő jelzéssel van ellátva;

k) azt az úszóművet,

- amelynek fedélzeti területe nem éri el a 25 m2-t,

- amely nincs lakótéri felépítménnyel ellátva,

- amelyet nem használnak közforgalmú célra.

(3) Nem mentesül a bejelentési kötelezettség alól a vízijármű, az úszómű és az úszómunkagép, ha azt az 1/1964. (VI. 2.) BM-KPM együttes rendelet 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott határvizen tárolják vagy azzal határvizen rendszeresen közlekednek.

(4) A tulajdonos (üzemeltető) köteles lakóhelyének (vállalati telephelyének) és a vízijármű, az úszómű és az úszómunkagép telephelyének megváltozását nyolc napon belül a nyilvántartó hatóságnál bejelenteni.

3. §

(1) A Belügyminisztérium szerveinél kell bejelenteni és nyilvántartani a sport vagy egyéb célokat szolgáló vízijárművet, ha a meghajtó motor hengerűrtartalma 1000 cm3 vagy ennél kisebb, a vitorlás kishajót, valamint az emberi erővel, általában evezővel meghajtott vízijárművet.

(2) Az (1) bekezdésben említett vízijárművet

- ha az állandó kikötője, telephelye vízirendészeti rendőrkapitányság illetékességi területén van [2/1966. (III. 13.) BM rendelet], a területileg illetékes vízirendészeti rendőrkapitányságon vagy vízirendészeti rendőrőrsön,

- ha állandó kikötője, telephelye a vízirendészeti rendőrkapitányság illetékességi területén kívül van, a területileg illetékes megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályán kell bejelenteni.

4. §

A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztályán kell bejelenteni és nyilvántartani

a) a közforgalmú és termelési célt szolgáló vízijárműveket;

b) a sport vagy egyéb célra használt vízijárművet, ha a meghajtó motor 1000 cm3-nél nagyobb;

c) az úszóművet, ha fedélzeti területe 25 m2 vagy ennél nagyobb, ha közforgalmú célokra használják vagy lakótéri felépítménnyel van ellátva;

d) az úszómunkagépet.

5. §

(1) A bejelentett vízijárművet, úszóművet, úszómunkagépet forgalombahelyezés előtti és időszakos üzemképességi szemle alá kell vonni. Az üzemképességi szemlét a nyilvántartó szerv tartja meg a bejelentéstől, illetőleg a szemle iránti kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül. Az időszakos üzemképességi szemle időpontja és az üzemképességi okmányok érvényességi időtartama a vízijármű, az úszómű, illetőleg az úszómunkagép műszaki állapotától függően kerül megállapításra.

(2) Időszakos üzemképességi szemlét kell tartani, ha az okmányokban rögzített érvényességi határidő lejárt vagy ha a vízijárművön, az úszóművön, illetőleg az úszómunkagépen olyan változtatást végeztek, amely az okmányokban szereplő adatok változásával jár.

(3) Mentesül az időszakos üzemképességi szemle alól a Belügyminisztérium szerveinél bejelentett és nyilvántartott vízijármű, ha a meghajtó motor 250 cm3 vagy ennél kisebb hengerűrtartalmú, illetőleg a vízijárművet evezővel hajtják meg.

6. §

(1) A Belügyminisztérium szerveinél bejelentett és nyilvántartott vízijárműveket az üzemképességi szemle eredményét is feltüntető forgalmi engedéllyel kell ellátni.

(2) A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztályán bejelentett és nyilvántartott vízijárműveket a Hajózási Szabályzatban előírt, az úszóművet úszómű-, az úszómunkagépet pedig úszómunkagép-bizonyítvánnyal kell ellátni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett okmányok hiányában a vízijárművet, az úszóművet és az úszómunkagépet használatba venni, illetőleg üzembehelyezni nem szabad.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben említett okmányokat a tulajdonos (üzemeltető) üzemeltetés közben a vízijárművön, az úszóművön, illetőleg az úszómunkagépen köteles tartani.

(5) Üzembeállítás előtt a tulajdonos (üzemeltető) köteles a vízijármű, az úszómű és az úszómunkagép okmányokban rögzített nevét és számát a vízijármű, az úszómű, illetőleg az úszómunkagép mindkét oldalán, jól látható és felismerhető módon feltüntetni.

7. §

(1) A bejelentési kötelezettség alá nem eső vízijárműveken fel kell tüntetni:

a) a hajó, kishajó, úszómű és úszómunkagép tartozékául szolgáló vízijármű orr-részének mindkét oldalán kívül jól látható és felismerhető módon "világos alapon sötét" vagy "sötét alapon világos", betűvel annak a hajónak, kishajónak, úszóműnek vagy úszómunkagépnek a nevét és számát, amelyhez tartozik;

b) a hajózási engedély vagy viziüzemeltetési engedély alapján működő vállalat, üzem, sportegyesület vagy egyéb szerv használatában levő, evezővel meghajtott csónak és 250 cm3-nél nem nagyobb hengerűrtartalmú motorcsónak külső oldalán a vállalati (üzemi) nyilvántartási számot vagy nevet;

c) az állami vállalati, szövetkezeti, sportegyesületi vagy magántulajdonban levő vízijárművön a vízijármű belső oldalának orr-részén a tulajdonos (üzemeltető) nevét és a vízijármű telephelyét.

(2) A bejelentési kötelezettség alá nem eső vízijárművekről és úszóművekről a telephely vezetője, illetőleg a csónakházgondnoka köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartókönyv tartalmazza a tulajdonos nevét, lakását, a vízijármű főbb méreteit (hossza, szélessége, oldalmagassága, különös ismertetőjele stb.), a vízijármű, illetőleg az úszómű befogadóképességét (a személyek számát), valamint a megengedett legnagyobb terhelés mértékét kilogrammokban.

8. §

(1) A vízijármű, az úszógép, illetőleg az úszómunkagép megengedhető legnagyobb terhelését kilogrammokban vagy tonnában (a befogadható személyek számában) meg kell határozni, s azt a vízijármű, az úszómű, illetőleg az úszómunkagép okmányaiban, a bejelentésre és a nyilvántartásra nem kötelezett vízijárműveknél pedig a vízijármű belső oldalán maradandó módon fel kell tüntetni.

(2) A bejelentési kötelezettség alá eső vízijármű, úszómű és úszómunkagép megengedhető legnagyobb terhelését a nyilvántartó hatóság állapítja meg.

9. §

(1) A vízijármű, az úszómű, illetőleg az úszómunkagép forgalmi engedélyének, illetőleg bizonyítványának kiállításáért és az üzemképességi szemle tartásáért díjat kell fizetni.

(2) A Belügyminisztérium szerveinél bejelentett és nyilvántartott vízijárművek üzemképességi szemle díja 150 Ft. A díjat illetékbélyeggel kell leróni.

(3) A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztályán bejelentett és nyilvántartott vízijármű, úszómű és úszómunkagép vizsgálásának díja 150 Ft, amelyet a 104.100-70 KPM: Gazdasági Hivatal bevételi számlájára kell befizetni. A befizetést igazoló csekkszelvényt a bejelentéshez csatolni kell.

10. §

(1) A tulajdonos (üzemeltető) köteles az üzemeltetés alól tartósan kivont vízijármű, úszómű és úszómunkagép okmányait a nyilvántartó hatóságnak benyújtani. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztályánál nyilvántartott vízijármű, úszómű és úszómunkagép megsemmisítéséhez a nyilvántartó hatóság előzetes engedélye szükséges.

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt bejelentett vízijárművet, úszóművet, illetőleg úszómunkagépet - amennyiben bejelentési kötelezettség alá esik - e rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül ismételten be kell jelenteni.

11. §

Ez a rendelet 1968. szeptember hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályukat vesztik a felszabadulás előtt a víziközlekedéssel kapcsolatban kiadott belügyminiszteri rendeletek, továbbá a kishajók és a géptelen úszóművek nyilvántartása tárgyában kiadott 290.000/1947. (V. 15.) BM rendelet.

Benkei András s. k.,

belügyminiszter

Dr. Csanádi György s. k.,

közlekedés- és postaügyi miniszter