4/1968. (VII. 31.) BM-KPM együttes rendelet

a tíz tonnát meg nem haladó vízkiszorítású vízijárművek, úszóművek és úszómunkagépek bejelentéséről, nyilvántartásáról és forgalomba helyezéséről

Az 1004/1958. (II. 4.) Korm. számú határozat alapján - a honvédelmi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel és az Országos Vízügyi Hivatal elnökével egyetértésben - az alábbiakat rendeljük:

1. §

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából

a) vízijármű a kishajó, a motorcsónak, a vitorlás kishajó, továbbá az emberi erővel, általában evezővel meghajtott vízijármű (csónak, bárka);

b) úszómű a fürdőház, a fürdőkosár, a dokk, az úszóhangár, az úszóhíd, a kikötőponton, az állóhajó és az emelőháló;

c) úszómunkagép a kotrógép, az elevátor, az úszódaru, a cölöpverő, a nádvágó és az úszószivattyú.

(2) A vízijármű az üzemeltetés jellegétől függően:

a) közforgalmú célt szolgáló vízijármű, amelyet hajózási engedély alapján, díjazás ellenében személyek vagy áruk szállítására használnak;

b) termelési célt szolgáló vízijármű, amelyet költségvetési szerv, állami vállalat, szövetkezet vagy engedéllyel rendelkező állampolgár üzemeltet;

c) az a) és b) pont alá nem sorolható sport vagy egyéb célokat szolgáló vízijármű.

2. §

(1) A tíz tonnát meg nem haladó vízkiszorítású vízijárművet, úszóművet és úszómunkagépet a forgalomba helyezése előtt, de legkésőbb a szerzést követő nyolc napon belül a tulajdonos, illetőleg az üzemeltető szerv vezetője az erre a célra rendszeresített bejelentő lapon köteles nyilvántartás végett bejelenteni. A bejelentéshez mellékelni kell a tulajdonjogot igazoló okmányokat. Külföldről beszerzett vízijármű, úszómű és úszómunkagép bejelentéséhez a tulajdonjogot igazoló okmányon kívül a vámkezelést igazoló okmányokat is mellékelni kell.

(2) Nem kell bejelenteni:

a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek tulajdonában és használatában levő vízijárművet;

b) azt a vízijárművet, amely hajó, kishajó, úszómű vagy úszómunkagép tartozéka;

c) a hajózási engedély vagy víziüzemeltetési engedély alapján működő vállalat, üzem vagy egyéb szerv használatában levő, evezővel meghajtott csónakot, továbbá a 250 cm3-nél nem nagyobb hengerűrtartalmú motorcsónakot;

d) a 8 m2 vagy ennél kisebb vitorlafelülettel ellátott vitorlás kishajót, ha nincs tőkesúlya;

e) a 125 cm3 hengerűrtartalmat meg nem haladó motorcsónakot, amennyiben befogadóképessége legfeljebb négy személy;

f) a kizárólag versenycélokat szolgáló és csak versenypályán használt motorcsónakot, tekintet nélkül a meghajtó motor hengerűrtartalmára;

g) az evezővel meghajtott olyan csónakot, amelynek befogadóképessége legfeljebb négy személy;

h) sportegyesület tulajdonában levő, evezővel meghajtott azt a csónakot, amelynek befogadóképessége négy személynél több, de csak versenyzés vagy edzés céljára használják;

i) azt a külföldi tulajdonban levő sportcélú vízi-járművet, amely a tulajdonos államának törvényei szerinti érvényes okmányokkal és megfelelő jelzéssel el van látva és az ország területén való tartása nem haladja meg a hat hónapot;

j) külföldi hajózási vállalat Magyarországon üzemeltetett vízijárművét, úszóművét és úszómunkagépét, amely a tulajdonos államának törvényei szerinti érvényes okmányokkal és megfelelő jelzéssel van ellátva;

k) azt az úszóművet,

- amelynek fedélzeti területe nem éri el a 25 m2-t,

- amely nincs lakótéri felépítménnyel ellátva,

- amelyet nem használnak közforgalmú célra.

(3) Nem mentesül a bejelentési kötelezettség alól a vízijármű, az úszómű és az úszómunkagép, ha azt az 1/1964. (VI. 2.) BM-KPM együttes rendelet 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott határvizen tárolják vagy azzal határvizen rendszeresen közlekednek.

(4) A tulajdonos (üzemeltető) köteles lakóhelyének (vállalati telephelyének) és a vízijármű, az úszómű és az úszómunkagép telephelyének megváltozását nyolc napon belül a nyilvántartó hatóságnál bejelenteni.

3. §

(1) A Belügyminisztérium szerveinél kell bejelenteni és nyilvántartani a sport vagy egyéb célokat szolgáló vízijárművet, ha a meghajtó motor hengerűrtartalma 1000 cm3 vagy ennél kisebb, a vitorlás kishajót, valamint az emberi erővel, általában evezővel meghajtott vízijárművet.

(2) Az (1) bekezdésben említett vízijárművet

- ha az állandó kikötője, telephelye vízirendészeti rendőrkapitányság illetékességi területén van [2/1966. (III. 13.) BM rendelet], a területileg illetékes vízirendészeti rendőrkapitányságon vagy vízirendészeti rendőrőrsön,

- ha állandó kikötője, telephelye a vízirendészeti rendőrkapitányság illetékességi területén kívül van, a területileg illetékes megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályán kell bejelenteni.

4. §

A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztályán kell bejelenteni és nyilvántartani

a) a közforgalmú és termelési célt szolgáló vízijárműveket;

b) a sport vagy egyéb célra használt vízijárművet, ha a meghajtó motor 1000 cm3-nél nagyobb;

c) az úszóművet, ha fedélzeti területe 25 m2 vagy ennél nagyobb, ha közforgalmú célokra használják vagy lakótéri felépítménnyel van ellátva;

d) az úszómunkagépet.

5. §

(1) A bejelentett vízijárművet, úszóművet, úszómunkagépet forgalombahelyezés előtti és időszakos üzemképességi szemle alá kell vonni. Az üzemképességi szemlét a nyilvántartó szerv tartja meg a bejelentéstől, illetőleg a szemle iránti kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül. Az időszakos üzemképességi szemle időpontja és az üzemképességi okmányok érvényességi időtartama a vízijármű, az úszómű, illetőleg az úszómunkagép műszaki állapotától függően kerül megállapításra.

(2) Időszakos üzemképességi szemlét kell tartani, ha az okmányokban rögzített érvényességi határidő lejárt vagy ha a vízijárművön, az úszóművön, illetőleg az úszómunkagépen olyan változtatást végeztek, amely az okmányokban szereplő adatok változásával jár.

(3) Mentesül az időszakos üzemképességi szemle alól a Belügyminisztérium szerveinél bejelentett és nyilvántartott vízijármű, ha a meghajtó motor 250 cm3 vagy ennél kisebb hengerűrtartalmú, illetőleg a vízijárművet evezővel hajtják meg.

6. §

(1) A Belügyminisztérium szerveinél bejelentett és nyilvántartott vízijárműveket az üzemképességi szemle eredményét is feltüntető forgalmi engedéllyel kell ellátni.

(2) A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztályán bejelentett és nyilvántartott vízijárműveket a Hajózási Szabályzatban előírt, az úszóművet úszómű-, az úszómunkagépet pedig úszómunkagép-bizonyítvánnyal kell ellátni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett okmányok hiányában a vízijárművet, az úszóművet és az úszómunkagépet használatba venni, illetőleg üzembehelyezni nem szabad.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben említett okmányokat a tulajdonos (üzemeltető) üzemeltetés közben a vízijárművön, az úszóművön, illetőleg az úszómunkagépen köteles tartani.

(5) Üzembeállítás előtt a tulajdonos (üzemeltető) köteles a vízijármű, az úszómű és az úszómunkagép okmányokban rögzített nevét és számát a vízijármű, az úszómű, illetőleg az úszómunkagép mindkét oldalán, jól látható és felismerhető módon feltüntetni.

7. §

(1) A bejelentési kötelezettség alá nem eső vízijárműveken fel kell tüntetni:

a) a hajó, kishajó, úszómű és úszómunkagép tartozékául szolgáló vízijármű orr-részének mindkét oldalán kívül jól látható és felismerhető módon "világos alapon sötét" vagy "sötét alapon világos", betűvel annak a hajónak, kishajónak, úszóműnek vagy úszómunkagépnek a nevét és számát, amelyhez tartozik;

b) a hajózási engedély vagy viziüzemeltetési engedély alapján működő vállalat, üzem, sportegyesület vagy egyéb szerv használatában levő, evezővel meghajtott csónak és 250 cm3-nél nem nagyobb hengerűrtartalmú motorcsónak külső oldalán a vállalati (üzemi) nyilvántartási számot vagy nevet;

c) az állami vállalati, szövetkezeti, sportegyesületi vagy magántulajdonban levő vízijárművön a vízijármű belső oldalának orr-részén a tulajdonos (üzemeltető) nevét és a vízijármű telephelyét.

(2) A bejelentési kötelezettség alá nem eső vízijárművekről és úszóművekről a telephely vezetője, illetőleg a csónakházgondnoka köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartókönyv tartalmazza a tulajdonos nevét, lakását, a vízijármű főbb méreteit (hossza, szélessége, oldalmagassága, különös ismertetőjele stb.), a vízijármű, illetőleg az úszómű befogadóképességét (a személyek számát), valamint a megengedett legnagyobb terhelés mértékét kilogrammokban.

8. §

(1) A vízijármű, az úszógép, illetőleg az úszómunkagép megengedhető legnagyobb terhelését kilogrammokban vagy tonnában (a befogadható személyek számában) meg kell határozni, s azt a vízijármű, az úszómű, illetőleg az úszómunkagép okmányaiban, a bejelentésre és a nyilvántartásra nem kötelezett vízijárműveknél pedig a vízijármű belső oldalán maradandó módon fel kell tüntetni.

(2) A bejelentési kötelezettség alá eső vízijármű, úszómű és úszómunkagép megengedhető legnagyobb terhelését a nyilvántartó hatóság állapítja meg.

9. §

(1) A vízijármű, az úszómű, illetőleg az úszómunkagép forgalmi engedélyének, illetőleg bizonyítványának kiállításáért és az üzemképességi szemle tartásáért díjat kell fizetni.

(2) A Belügyminisztérium szerveinél bejelentett és nyilvántartott vízijárművek üzemképességi szemle díja 150 Ft. A díjat illetékbélyeggel kell leróni.

(3) A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztályán bejelentett és nyilvántartott vízijármű, úszómű és úszómunkagép vizsgálásának díja 150 Ft, amelyet a 104.100-70 KPM: Gazdasági Hivatal bevételi számlájára kell befizetni. A befizetést igazoló csekkszelvényt a bejelentéshez csatolni kell.

10. §

(1) A tulajdonos (üzemeltető) köteles az üzemeltetés alól tartósan kivont vízijármű, úszómű és úszómunkagép okmányait a nyilvántartó hatóságnak benyújtani. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hajózási Főosztályánál nyilvántartott vízijármű, úszómű és úszómunkagép megsemmisítéséhez a nyilvántartó hatóság előzetes engedélye szükséges.

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt bejelentett vízijárművet, úszóművet, illetőleg úszómunkagépet - amennyiben bejelentési kötelezettség alá esik - e rendelet hatálybalépését követő hat hónapon belül ismételten be kell jelenteni.

11. §

Ez a rendelet 1968. szeptember hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályukat vesztik a felszabadulás előtt a víziközlekedéssel kapcsolatban kiadott belügyminiszteri rendeletek, továbbá a kishajók és a géptelen úszóművek nyilvántartása tárgyában kiadott 290.000/1947. (V. 15.) BM rendelet.

Benkei András s. k.,

belügyminiszter

Dr. Csanádi György s. k.,

közlekedés- és postaügyi miniszter