15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelet
a méhészetről
1. §
A méhészkedést - a vonatkozó külön (állategészségügyi, növényvédelmi stb.) jogszabályok megtartásával - erre alkalmas területen mindenki szabadon gyakorolhatja. Háztömbök területén méhészetet létesíteni és fenntartani nem szabad.
2. §
(1) A több lakásos lakóházak udvarán és közös használatú kertjében méhészetet létesíteni csak az összes lakás bérlőjének (tulajdonosának) hozzájárulásával és a (2) bekezdésben foglaltak megtartása mellett szabad.
(2) Méhészetet közös használatú épülettől és a szomszéd ingatlanoktól 4 méter, használatban levő utaktól (közúttól, saját használatú úttól) pedig az út melletti vízvezető árok külső szélétől számított 10 méter távolságon túl szabad csak elhelyezni. A saját használatú út tulajdonosa (használója) az út ideiglenes lezárása esetén az úton és az út mentén a letelepedést engedélyezheti.
(3) Ha a szomszéd ingatlantól való 4 méter távolságot megtartani nem lehet, a méheknek ellenkező irányban vagy - legalább 2 méter magas, tömör (deszka stb.) kerítés vagy élősövény létesítésével - a magasban való kirepülését kell biztosítani.
(4)[1]
3. §[2]
4. §
Vándoroltatás a méhcsaládoknak az állandó telephelyről méhlegelő kihasználása, illetőleg megporzás céljából történő ideiglenes elszállítása, kivéve a rajnak vagy az anyának erre szolgáló ládában való szállítását.
5. §
(1) Vándorméhészetek telepítésére a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelet 51. §-ának és az alábbi (2)-(4) bekezdéseknek a rendelkezései irányadók.
(2) Államilag ellenőrzött anyanevelő és pároztató telephez 5 km-es körzeten belül méhcsaládokkal letelepedni csak a telepvezető engedélyével szabad.
(3) Utak közelében történő letelepedés esetén a méhlakásokat úgy kell elhelyezni, hogy azok kijáró nyílásai az úttal ellentétes irányban legyenek. Az úton a méhészettől jobbra és balra 50-50 méter távolságra, jól látható helyen "Vigyázat, méhek!" felirattal figyelmeztető táblát kell elhelyezni.
(4) Vándorméhészetet 20 családnál nagyobb állandó méhészettől csak legalább 200 méter távolságra szabad elhelyezni. Ettől a szabálytól azonban az érdekeltek megegyezéssel eltérhetnek.
6. §[3]
7. §[4]
7/A. §[5]
7/B. §[6]
8. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a méhészetre vonatkozólag a felszabadulás előtt kiadott jogszabályok, utasítások és egyéb rendelkezések hatályukat vesztik; hatályukat vesztik továbbá a 66.113/1947. (VII. 11.) FM rendelet, a 217.996/1949. (III. 3.) FM rendelet, a 13/1952. (II. 15.) FM rendelet és a 16/1958. (VI. 1.) FM rendelet, valamint a 46/1953. (MgÉ 18.) FM utasítás, a 177/1954. (MgÉ 42.) FM utasítás, s a 8/1961. (MgÉ 8.) FM utasítás és a kiadott egyéb rendelkezések.
Dr. Dimény Imre s. k.,
mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter
1. számú melléklet a 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelethez[7]
2. számú melléklet a 15/1969. (XI. 6.) MÉM rendelethez[8]
Lábjegyzetek:
[1] Hatályon kívül helyezte a 44/1991. (III. 14.) Korm. rendelet 27. §-a. Hatálytalan 1991.03.14.
[2] Hatályon kívül helyezte a 9/1990. (IV. 30.) MÉM rendelet 8. §-a. Hatálytalan 1990.04.30.
[3] Hatályon kívül helyezte a 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 41. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2003.07.27.
[4] Hatályon kívül helyezte a 70/2003. (VI. 27.) FVM rendelet 41. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2003.07.27.
[5] Hatályon kívül helyezte a 42/1994. (VI. 28.) FM rendelet 12. §-a. Hatálytalan 1994.07.01.
[6] Hatályon kívül helyezte a 42/1994. (VI. 28.) FM rendelet 12. §-a. Hatálytalan 1994.07.01.
[7] Hatályon kívül helyezte a 42/1994. (VI. 28.) FM rendelet 12. §-a. Hatálytalan 1994.07.01.
[8] Hatályon kívül helyezte a 42/1994. (VI. 28.) FM rendelet 12. §-a. Hatálytalan 1994.07.01.