43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelet

a növényvédelemről szóló 1968. évi 32. törvényerejű rendelet és a 44/1968. (XII. 6.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A 44/1968. (XII. 6.) Korm. rendelet 6. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem.

A növényvédelmi szakigazgatás szervezete és az egyes szervek feladatköre

1. §

A növényvédelemről szóló jogszabályok alkalmazása során

zárlati (karantén) károsítón az ország területén még nem, vagy annak csak egyes részein előforduló, de elterjedésük esetén a növényekben jelentékeny kárt okozó, a növények nemzetközi forgalomba hozatalát akadályozó károsítókat,

veszélyes károsítón a növényeket különösen pusztító, nagy tömegben fellépő vagy jelentős népgazdasági kárt okozó károsítókat,

szennyeződésen a növényben, takarmányban, élelmiszerben, illetőleg ezek felületén levő, emberi és állati szervezetre káros növényi és vegyi anyagokat,

fertőzésmentességen pedig a károsítók élő alakjától való mentességet, karantén károsítók esetében a károsító élő vagy élettelen állapotától független, teljes mentességet kell érteni.

2. §

(1) A növényvédelem szervezésével, irányításával és felügyeletével kapcsolatos végrehajtási feladatokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi Szolgálata (a továbbiakban: Növényvédelmi Szolgálat) és a megyei (fővárosi) növényvédő állomások (a továbbiakban: növényvédő állomás) látják el.

(2) A Növényvédelmi Szolgálat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium felügyelete és irányítása alatt álló, állami költségvetésben gazdálkodó országos hatáskörű szakigazgatási szerv. A Növényvédelmi Szolgálat élén igazgató áll.

(3) A növényvédő állomás a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának operatív, hatósági és szakigazgatási feladatokat ellátó növényvédelmi szakigazgatási intézménye. A növényvédő állomás a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály) vezetőjének közvetlen irányítása alatt áll. A növényvédő állomás a Növényvédelmi Szolgálat irányítása és felügyelete alatt látja el a pénzügyi, beruházási, szaktanácsadói, előrejelzési, ismeretterjesztői, laboratóriumi és szolgáltatási feladatokat, a külső karanténszolgálat (zárszolgálat) feladatait, továbbá a működési területhez nem kötött növényvédelmi tevékenységhez szükségessé váló személyi állomány, valamint az anyagi és műszaki eszközök átcsoportosítását és a Növényvédelmi Szolgálattól kapott egyéb feladatokat.

(4) A növényvédő állomás vezetője a megyei növényvédelmi főfelügyelő, aki szakterületén egyben a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőjének szakhelyettese. A járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya (szakigazgatási szerve) vezetőjének szakhelyettese a járási (városi, városi kerületi; a továbbiakban: járási) növényvédelmi főfelügyelő (felügyelő).

3. §

(1) A növényvédelmi munkák szervezése, irányítása, végrehajtásának biztosítása és ellenőrzése

- a megye (főváros, megyei jogú város; a továbbiakban: megye) területén a növényvédő állomás vezetőjének (a továbbiakban: megyei növényvédelmi főfelügyelő),

- a járás (város, városi kerület; a továbbiakban: járás) területén a járási növényvédelmi főfelügyelőnek (felügyelőnek),

- a község területén a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének (a továbbiakban: községi szakigazgatási szerv),

a feladata.

(2) A növényvédelmi szakigazgatási szervek legfontosabb feladatait az 1. számú melléklet tartalmazza.

A károsítók elleni védekezés

4. §

(1) A zárlati (karantén) és a veszélyes károsítók jegyzéke a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben kerül közzétételre. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium indokolt esetben egyes, a jegyzékben nem szereplő károsítók kártételének megakadályozása érdekében a karantén károsítókra vonatkozóan megállapított termelési, felhasználási, forgalomba hozatali és szállítási korlátozásokat rendelhet el.

(2) Különösen nagy kárral fenyegető egyes ká-rositókra vonatkozó Különleges előírásokat a 2. melléklet tartalmazza.

5. §

(1) A károsítók elleni védekezés elmulasztása esetén a termelőt közhírré tétel útján vagy írásban figyelmeztetni kell a védekezésnek záros határidőn beiül történő elvégzésére. A figyelmeztetést a közérdekű védekezés elrendelésére jogosult szervek közlik. Ha a figyelmeztetést nem a községi szakigazgatási szerv adja, arról tájékoztatni kell a fertőzött terület fekvése szerint illetékes községi szakigazgatási szervet.

(2) A termelő köteles a védekezést a figyelmeztetésben megszabott határidőn belül elvégezni és ezt a figyelmeztetést adó szervnek, továbbá minden esetben a községi szakigazgatási szervnek írásban bejelenteni.

6. §

(1) A közérdekű védekezés elrendelésére a megyei és a járási növényvédelmi főfelügyelő, valamint a községi szakigazgatási szerv jogosult.

(2) A közérdekű védekezést minden területre, helyiségre, tárgyra, illetőleg károsító ellen el lehet rendelni.

7. §

(1) A közérdekű védekezést indokolt határozatban kell elrendelni. A határozatban rendelkezni kell a védekezés elvégzésének határidejéről, továbbá költségeiről és azoknak a termelő által záros határidőn belül történő megfizetéséről is. A határozatot a közérdekű védekezés elvégzésére kijelölt szervvel és a termelővel közölni kell. Amennyiben a költségek a közérdekű védekezés elrendelésekor még nem voltak megállapíthatók, azokról külön határozatban kell rendelkezni.

(2) A közérdekű védekezés költségeiként a közérdekű védekezést foganatosító által felszámított, illetőleg felszámítható költségeket kell megállapítani.

(3) A közérdekű védekezést elrendelő határozat ellen 15 napon belül nem halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. A közérdekű védekezés költségeit megállapító határozat ellen beadott fellebbezésnek a végrehajtásra halasztó hatálya van.

8. §

A közérdekű védekezést az e célra kijelölt brigáddal vagy - nagyüzemi, motoros gép használatára alkalmas területen - a növényvédő állomással, illetőleg a közérdekű védekezés céljára igénybe vett növényvédőgépekkel kell végrehajtani.

9. §

(1) A közérdekű védekezés elvégzését a végrehajtással megbízott szerv a városi (városi kerületi), illetőleg a községi szakigazgatási szervvel igazoltatja. A városi (városi kerületi), illetőleg községi szakigazgatási szerv az elvégzett közérdekű védekezésről nyilvántartást vezet.

(2) A városi (városi kerületi), illetőleg községi szakigazgatási szerv a közérdekű védekezés anyagés munkabérköltségét a védekezést végrehajtó szerv, illetőleg vállalat részére - a költségvetésben erre a célra biztosított keret terhére - előlegezi.

(3) A közérdekű védekezés költségeit a községi (városi, városi kerületi) tanács saját bevételként szedi be.

(4) A növényvédő állomás által vagy nagyüzemi növényvédőgépek igénybevételével végzett közérdekű védekezés költségeit a növényvédő állomás költségvetése terhére kell végleges kiadásként elszámolni.

(5) A társadalmi védekezéshez személyek, növényvédőszerek és eszközök szállítására igénybe vett járművek térítési díját a Növényvédelmi Szolgálat költségvetésében kell biztosítani.

10. §

A közérdekű védekezés elrendelése és végrehajtása során hatósági szakértőként a járási növényvédelmi főfelügyelő, illetőleg a járási növényvédelmi felügyelő jár el.

Zárszolgálat (karanténszolgálat)

11. §

(1) A növényvédelmi karanténszolgálat belső és külső karanténszolgálatra tagozódik.

(2) A belső karanténszolgálat feladata a karantén és a veszélyes károsítók továbbterjedésének, valamint az egészségre ártalmas növényvédőszermaradékot tartalmazó növények felhasználásának és forgalmazásának megakadályozása.

(3) A külső karanténszolgálat feladata a karantén és a veszélyes károsítók, valamint az egészségre ártalmas növényvédőszer-maradékot tartalmazó növények külföldről behurcolásának és külföldre hurcolásának megakadályozása.

12. §

A karanténszolgálat szervezését és működését a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányítja; végrehajtásáért

- a belső karanténszolgálat tekintetében a megyei növényvédelmi főfelügyelő;

- a külső karanténszolgálat tekintetében pedig a Növényvédelmi Szolgálat vezetője felelős.

13. §

(1) A belső és külső karanténszolgálattal összefüggő ellenőrző és szakvizsgálatokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által felhatalmazott vizsgálóközegek (a továbbiakban: vizsgálóközeg) végzik. A vizsgálóközeget a 3. számú melléklet szerint arcképes igazolvánnyal kell ellátni.

(2) A belső és külső karanténszolgálattal kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatokat a növényvédő állomás, vagy az eljáró vizsgálóközegek által megküldött minta alapján a növényvédő állomások és növényvédelmi határkirendeltségek karantén laboratóriumai, irányító és felügyeleti jogkörrel pedig a Növényvédelmi Szolgálat Központi Karantén Laboratóriuma (a továbbiakban: laboratórium) végzik.

(3) A laboratórium a vizsgálatok eredményéről belső karantén vizsgálat esetén a megyei növényvédelmi főfelügyelőt, külső karantén vizsgálat esetén pedig a Növényvédelmi Szolgálat vezetőjét a laboratóriumi vizsgálati bizonyítvány megküldése mellett értesíti.

Belső karanténszolgálat

14. §

A belső karanténszolgálatot a megyén belül járásonként és községenként (városonként) kell megszervezni.

15. §

(1) A járási növényvédelmi főfelügyelő, továbbá a karantén felügyelők minden olyan esetben, amikor karantén károsítóval való fertőzést, ennek gyanúját, vagy a növényegészségügyi zárlat (a továbbiakban: zárlat) elrendelésének indokoltságát alátámasztó egyéb körülményt észlelnek, - szükség esetén egyidejű mintavétel mellett - a fertőzött, fertőzésre gyanús területre, növényre, helyiségre, tárgyra azonnali hatállyal ideiglenes termelési, felhasználási, forgalomba hozatali és szállítási korlátozást rendelhetnek el. Az ideiglenes korlátozás annak feloldásáig, illetőleg az ideiglenes zárlat elrendeléséig marad érvényben.

(2) A megyei növényvédelmi főfelügyelő köteles az 1968. évi 32. törvényerejű rendelet 5. §-ának (1) bekezdése alapján tett bejelentést vagy a vizsgálóközeg által észlelteket haladéktalanul megvizsgáltatni, a fertőzésre gyanús helyet megjelöltetni, szükség esetén laboratóriumi vizsgálat céljára minta beküldéséről gondoskodni és a fertőzés kétséget kizáró megállapításáig a karantén károsítóval, valamint szermaradvány szennyeződéssel való fertőzésre gyanús területet, növényt, helyiséget, tárgyat ideiglenes zárlat alá helyezni.

(3) Az ideiglenes zárlatot abban az esetben, ha olyan fertőzés vagy fertőzés gyanúja áll fenn, amelyet a termelő rövid időn belül meg tud szüntetni, a megyei növényvédelmi főfelügyelő saját hatáskörén belül feloldhatja. Az ideiglenes zárlat elrendelését, illetőleg feloldását jelenteni kell, a végleges zárlat elrendelése iránt pedig javaslatot kell tenni a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak.

(4) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak a végleges zárlatot elrendelő határozatát a megyei növényvédelmi főfelügyelő köteles haladéktalanul végrehajtani és a zárlat elrendeléséről az érintett terület lakosságát a helyben szokásos módon tájékoztatni.

(5) A zárlat alá helyezett területet "Növényegészségügyi zárlat" feliratú táblákkal, szembetűnő helyen és módon meg kell jelölni.

(6) A karanténszolgálattal kapcsolatos zárlati rendelkezéseket, illetőleg termelési, felhasználási, forgalomba hozatali és szállítási korlátozásokat a 4. számú melléklet tartalmazza. A szermaradvány szennyeződések miatt elrendelt ideiglenes zárlatot követő eljárásra az 1/1968. (I. 9.) MÉM-EüM együttes rendeletben foglaltak az irányadók.

16. §

A zárlat alá helyezett területről - amennyiben a zárlatot elrendelő határozat másként nem rendelkezik - a zárlat tárgyát kivinni tilos.

17. §

(1) A megyei növényvédelmi főfelügyelő köteles a zárlat alá helyezett területen a védekezés végrehajtását elrendelni és az előírt termelési, felhasználási, forgalomba hozatali és szállítási korlátozások végrehajtását ellenőrizni.

(2) A zárlat alá helyezett területen - amennyiben a zárlat több mezőgazdasági nagyüzemre vagy, község (város) egész területére terjed ki - a védekezés végrehajtásához társadalmi erők is felkérhetők.

(3) A termelő a zárlati és egyéb korlátozó rendelkezésektől függetlenül a karantén és a veszélyes károsítókat köteles kiirtani.

18. §

A zárlat feloldását a termelőnek a megyei növényvédelmi főfelügyelőtől írásban kell kérnie. A végleges zárlat feloldását - a megyei növényvédelmi főfelügyelő javaslata alapján - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium rendeli el.

19. §

(1) A karantén és a veszélyes károsítók növényi szaporítóanyaggal való elterjedésének megakadályozása érdekében valamennyi szőlő-, gyümölcsfa-, díszfaiskolai és erdészeti szaporítóanyag termelését, forgalomba hozatalát rendszeres növényegészségügyi ellenőrzés alatt kell tartani. Az ellenőrzés kiterjed

a) az árutermelő és házi szőlő-, gyümölcsfa- és díszfaiskolákra (a továbbiakban: faiskola);

b) a faiskolákban előállított valamennyi szaporítóanyagra (a továbbiakban: faiskolai szaporítóanyag);

c) a magastörzsű és bokorrózsa, valamint fenyőféle szaporítóanyagokra és telepekre (a továbbiakban: egyéb szaporítóanyag);

d) a faiskolai és egyéb szaporítóanyag forgalomba hozatalára szolgáló valamennyi elárusító helyre, továbbá valamennyi olyan területre, ahol a vegetációs időben faiskolai anyagot tárolnak (a továbbiakban: faiskolai lerakat);

e) az állami erdőgazdaságok, valamint más szervek által üzemeltetett csemetekertekre (a továbbiakban: erdőgazdasági csemetekertek);

f) a törzsültetvényekben levő, továbbá bármely ültetvényben kijelölt szaporítóanyagot termő szőlőre, gyümölcsfára, gyümölcstermő bokorra és tőre (a továbbiakban: törzstelep).

(2) A termelő köteles az (1) bekezdésben felsorolt szaporítóanyagok termőterületeit a növényvédő állomásnak évente, legkésőbb május 15-ig írásban bejelenteni.

(3) A növényegészségügyi vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a szaporítóanyagok, illetőleg szaporítóanyagtermő területek mentesek-e a károsítóktól.

20. §

Az előző §-ban meghatározott szaporítóanyagok termelésének és forgalmazásának ellenőrzése során

a) a faiskolák közül a gyümölcsfaiskolákat évente legalább 2 alkalommal, június 1-től július 15-ig, szeptember 1-től szeptember 25-ig; a szőlő- és díszfaiskolákat, valamint egyéb szaporítóanyagot előállító telepeket évente 1 alkalommal, június 1-től augusztus 31-ig;

b) a faiskolai lerakatokat a forgalmazás során folyamatosan, de havonta legalább 1 alkalommal;

c) az erdőgazdasági csemetekerteket évente 1 alkalommal, június 1-től augusztus 31-ig;

d) a törzstelepek közül a törzsfákat évente 1 alkalommal, május 15-től június 30-ig, a bogyós gyümölcsű szaporítóanyagtermő területeket évente 1 alkalommal, május 15-től július 15-ig, a szőlőanyatelepeket évente 2 alkalommal, június 1-től június 15-ig, szeptember 1-től szeptember 15-ig növényegészségügyi vizsgálat alá kell vonni.

21. §

(1) Ha a növényegészségügyi ellenőrzés során a termelés és forgalmazás alatt álló és a 19. §-ban meghatározott szaporítóanyagban, szaporítóanyagtermő ültetvényben, továbbá faiskolában, egyéb szaporítóanyagot előállító telepen, erdőgazdasági csemetekertben, faiskolai lerakatban és ezek 50 méteres körzetében karantén vagy veszélyes károsítókkal történt fertőzöttség állapítható meg, e károsítókra vonatkozó és a rendelet 4. számú mellékletében meghatározott zárlati rendelkezéseket, termelési felhasználási, forgalomba hozatali és szállítási korlátozásokat kell alkalmazni.

(2) Ha a szaporítóanyagot növényegészségügyi igazolvány nélkül hozták forgalomba, a faiskolai lerakatot és a forgalomba hozott szaporítóanyagot haladéktalanul zárlat alá kell helyezni.

(3) A növényegészségügyi ellenőrzés során karantén vagy veszélyes károsítóval, továbbá egyéb károsítóval erős mértékben fertőzöttnek talált törzsfákat az ellenőrzés évében a szaporításból ki kell zárni. Vírusfertőzés megállapítása esetén a 4. számú mellékletben foglaltak az irányadók.

(4) A növényegészségügyi ellenőrzés során szaporítóanyagtermelésre alkalmasnak talált törzsfákat meg kell jelölni. A termelő köteles a megjelölt törzsfákról pontos nyilvántartást vezetni. Szaporítás céljára csak növényegészségügyi ellenőrzésben részesített törzstelepről származó szaporítóanyagot szabad felhasználni. A termelő e rendelkezés megtartását az ellenőrzés során hitelt érdemlően köteles igazolni. A szaporításból kizárt törzsfákról a kizárás tartama alatt tilos szaporítóanyagot szedni és azt felhasználni.

22. §

(1) Ha a zárlat feloldása érdekében a termelő kérelmére végzett növényegészségügyi felülvizsgálat során a zárlat alá helyezett állományban, területen vagy annak 50 méteres körzetében karantén vagy veszélyes károsítóval való fertőzöttség állapítható meg, a zárlatot legfeljebb 1 évig továbbra is fenn kell tartani. Ha a fertőzöttség ez alatt az idő alatt sem szűnik meg, a termelő köteles a szaporítóanyag-készletét megsemmisíteni; amennyiben a szaporítóanyag-készletét állami nyilvántartásba vették, a megsemmisítésről az Országos Szőlő-, Gyümölcsfa- és Díszfaiskolai Szaporítóanyag Felügyelőséget értesíteni kell.

(2) A fertőzött szaporítóanyag megsemmisítését és az egyéb szaporítóanyag fertőtlenítését a növényvédő állomás ellenőrzése mellett kell végezni: A termelő köteles a fertőzött szaporítóanyag megsemmisítésének és az egyéb szaporítóanyag fertőtlenítésének időpontját a növényvédő állomással közölni.

23. §

(1) Telepítésre, pótlásra, szaporításra csak olyan fertőzésmentes szaporítóanyag használható fel, amelynek előállító telepe faiskolai növényegészségügyi igazolvánnyal, illetőleg forgalomba hozó faiskolai lerakata faiskolai lerakati növényegészségügyi igazolvánnyal rendelkezik.

(2) Faiskolára, egyéb szaporítóanyagot előállító telepre, törzstelepre, erdőgazdasági csemetekertre, faiskolai lerakatra növényegészségügyi igazolvány abban az esetben adható ki, ha a felsorolt telepek egész területe, azok szaporítóanyag-állománya nem áll növényegészségügyi zárlat alatt és zárlati intézkedés nincs is folyamatban. A felsorolt telepek egyes tábláira elrendelt (részleges) zárlat esetén a korlátozó rendelkezések feltüntetése mellett a növényegészségügyi igazolvány kiadható.

(3) Árutermelő faiskolából és erdőgazdasági csemetekertből származó szaporítóanyag faiskolai lerakatban, egyéb szaporítóanyag lerakaton kívül (piacon, házalás, szekerezés útján) a szaporítóanyagot előállító telep részére kiadott faiskolai növényegészségügyi igazolvány felmutatásával hozható forgalomba. A faiskolai növényegészségügyi igazolványt piacon történő árusítás esetén az igazolványnak a községi szakigazgatási szerv által kiadott hiteles másolata pótolhatja.

(4) A faiskolai és a faiskolai lerakati növényegészségügyi igazolványok mintáját az 5/a és 5/b számú melléklet tartalmazza.

24. §

(1) A növényegészségügyi igazolványt a növényvédő állomás adja ki és erről az illetékes községi szakigazgatási szervet értesíti.

(2) A községi szakigazgatási szerv köteles a növényegészségügyi igazolvány szabályszerű használatát ellenőrizni.

25. §

(1) A faiskola, az egyéb szaporítóanyagot előállító telep és a faiskolai lerakat szaporítóanyagára a növényegészségügyi igazolványt legkésőbb október hó 15. napjáig, erdőgazdasági csemetekert szaporítóanyagára legkésőbb szeptember hó 15. napjáig, a törzstelepekre legkésőbb a növényegészségügyi vizsgálat befejezését követő 15 napon belül ki kell adni. A növényegészségügyi igazolvány az arra vezetett záradékkal meghosszabbítható.

(2) A faiskola és az egyéb szaporítóanyagot előállító telep szaporítóanyagára kiadott növény-egészségügyi igazolvány a kiállítás (meghosszabbítás) keltét követő év október hó 15. napjáig, illetőleg visszavonásig, az erdőgazdasági csemetekert szaporítóanyagára kiadott növényegészségügyi igazolvány a kiállítás (meghosszabbítás) keltét követő év szeptember hó 15. napjáig, illetőleg visszavonásig, a lerakat szaporítóanyagára kiadott növényegészségügyi igazolvány a kiállítás keltét követő május hó 15. napjáig, illetőleg visszavonásig, a törzstelepre kiadott növényegészségügyi igazolvány pedig a kiállítás (meghosszabbítás) keltét követő egy évig, illetőleg visszavonásig érvényes.

(3) A faiskolai és lerakati engedély, illetőleg a gyümölcsfaiskolai kitermelési engedély érvényességének megszűnése, továbbá a faiskola, egyéb szaporítóanyagot előállító telep, vagy az erdőgazdasági csemetekert egész területének, valamint a lerakatnak zárlat alá helyezése, végül a növényegészségügyi igazolvány visszavonása esetén a növényegészségügyi igazolványt 3 napon belül a növényvédő állomásnak be kell szolgáltatni. A növényvédő állomás a növényegészségügyi igazolvány beszolgáltatásáról a községi szakigazgatási szervet értesíti.

26. §

(1) A faiskolai termelés vagy továbbszaporítás céljára külföldről behozni szándékozott szaporítóanyagot és dísznövényt felhasználó gazdaságok jegyzékét az import-igényt benyújtó termelő gazdaság felügyeleti szerve köteles jóváhagyás végett a Növényvédelmi Szolgálatnak előzetesen megküldeni.

(2) A külföldről érkezett minden szaporítóanyagot (pl. faiskolai szaporítóanyagot, vetőmagvakat) a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által meghatározott esetekben - az erre kijelölt helyen - megfigyelő termesztés alatt kell tartani és köztermesztés céljára csak akkor szabad forgalomba hozni vagy felhasználni, ha a fertőzésmentesség beigazolódott.

27. §

Faiskolai termelés céljára kajszibarack-magot csak a mag vírusfertőzéstől való mentességét tanúsító növényegészségügyi igazolvány birtokában szabad forgalomba hozni. A szükséges növényegészségügyi igazolványt - kérelemre - a növényvédő állomás adja ki.

Külső karanténszolgálat

28. §

A külső karantén vizsgálatot behozatali és átmenő forgalomban a kijelölt határállomásokon, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által meghatározott esetekben a külföldi exportáló országban (kikötőben), kiviteli forgalomban a berakóhelyeken kell végezni. Ha a vizsgálat a berakóhelyen nem foganatosítható, azt a Növényvédelmi Szolgálat felhatalmazása alapján a határállomáson kell végrehajtani. E rendelkezések irányadók mind a vasúti és hajó- mind a közúti és légi forgalomban. A külső karanténszolgálatot ellátó határállomásokat a 6. számú melléklet tartalmazza.

29. §

(1) A növényegészségügyi vizsgálati kötelezettség alá tartozó küldeményt (a továbbiakban: küldemény) a behozatali, kiviteli és átmenő forgalomban kizárólag a feladó állam hivatalos növényegészségügyi szervének a küldemény származását és fertőzésmentességét igazoló bizonyítványa (a továbbiakban: növényegészségügyi bizonyítvány) kíséretében szabad szállítani. Növényegészségügyi bizonyítvány nélkül érkező behozatali és átmenő küldeményt a határon vissza kell utasítani. Amennyiben az átmenő szállítmányhoz növényegészségügyi bizonyítvány mellékelve nincs, de a szállítmányról megállapítást nyer, hogy karantén károsítótól mentes, - az átvevő ország illetékes növényegészségügyi szervével való megegyezés alapján - a szállítmány továbbengedhető. A küldemények felsorolását a 7. számú melléklet tartalmazza.

(2) A postacsomagban, keresztkötés alatt vagy más módon szállított küldemény a határon csak abban az esetben hozható át, ha a keresztkötés vagy a csomag el van látva a feladó állam növényegészségügyi szervének erre a célra rendszeresített külön bélyegzőjével. Ha a keresztkötésről, illetőleg a csomagról a külön bélyegző lenyomata hiányzik, a csomagban levő küldemény behozatalához növényegészségügyi bizonyítvány szükséges.

(3) A növényegészségügyi bizonyítványban igazolni kell, hogy a küldemény karantén és veszélyes károsítótól, valamint a behozatali engedélyben és a küldeményre vonatkozóan kötött szerződésben felsorolt egyéb károsítótól mentes. A növényegészségügyi bizonyítványban ezen kívül fel kell tüntetni a küldemény fertőtlenítésére vagy a többi szállítási feltétel teljesítésére vonatkozó adatokat is, amennyiben azt a behozatali engedély vagy a szerződés előírja. A küldemény fertőtlenítésére, csávázására vagy vegyi tartósítására vonatkozó adatokat a közvetlenül élelmezési vagy élelmiszeripari, továbbá takarmányozási célra szolgáló növényeknél, gyógynövényeknél, valamint szaporítóanyagoknál a növényegészségügyi bizonyítványban minden esetben fel kell tüntetni. Az importáló, illetőleg az a személy, akinek részére külföldről küldemény érkezik, a küldeményre vonatkozó szerződés megkötése, illetőleg a küldemény feladása előtt köteles a Növényvédelmi Szolgálattól a növényvédelmi előírásokat esetenként megkérni.

(4) A növényegészségügyi bizonyítványt a feladó állam nyelvén, továbbá orosz, német és francia nyelven kell a 8. számú mellékletben meghatározott forma szerint kiállítani és abban a karantén és egyéb károsító nevét latinul, nyomtatott betűkkel feltüntetni. Igazolásul csak a küldemény szállítását megelőzően 30 napnál nem régebben kiállított növényegészségügyi bizonyítvány fogadható el.

(5) Behozatali küldemény csak a növényvédelmi határkirendeltség előzetes vizsgálata alapján hozható be, még abban az esetben is, ha a szállítmányt a feladó állam szabályszerű növényegészségügyi bizonyítványa kíséri. Növényegészségügyi bizonyítvánnyal ellátott átmenő küldeményt csak akkor kell növényegészségügyi vizsgálat alá vonni, ha a küldemény fertőzésre gyanús, vagy ha a küldeményt tartalmazó szállítóeszköz felbontásra került.

(6) A behozatalra vagy az országon való átvitelre szánt kereskedelmi pecsételt, ellenőrző (kontroll) mintákat sem megvizsgálni, sem azokkal kapcsolatban növényegészségügyi bizonyítványt követelni nem kell. E mintákat a vámkezelést végző vámhivatal ellenőrzi és azok felbontása vagy felhasználása esetén köteles a növényvédelmi határkirendeltségtől vizsgálatot kérni. Kiviteli forgalomban a kereskedelmi pecsételt minták vizsgálatát a vámkezelést végző vámhivatalnál kell végezni.

(7) Azt a körülményt, hogy a küldeményt növényegészségügyi bizonyítvánnyal ellátták-e, a határállomásnál levő vámhivatal, postaküldemény esetén pedig a postahivatal mellett működő vámhivatal köteles ellenőrizni.

(8) A behozatali, kiviteli vagy átmenő forgalomba kerülő küldemények vizsgálatra való bejelentésének és a vizsgálattal kapcsolatos eljárásnak szabályait a 9. számú melléklet tartalmazza.

30. §

(1) A növényegészségügyi vizsgálat során a küldeménynek a karantén és a veszélyes, valamint a behozatali engedélyben és a küldeményre vonatkozóan kötött szerződésben felsorolt egyéb károsítók fertőzésétől való mentességét, továbbá a küldemény fertőtlenítésére vonatkozó adatokat kell ellenőrizni, s annak során a küldemény szállítására használt eszközt is vizsgálat alá kell vonni. Ellenőrizni kell továbbá a szermaradvány szennyeződésekre vonatkozó előírások megtartását is az 1/1968. (I. 9.) MÉM-EüM számú együttes rendeletben foglaltaknak megfelelően. A küldeménynek az egyes növényfajokhoz különösen alkalmazkodott károsítók fertőzésétől való mentessége megállapítására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a behozatali tilalmakat és korlátozásokat a 10. számú melléklet tartalmazza. Kivitel esetén a növényegészségügyi vizsgálatot minden olyan egyéb károsítóra is ki kell terjeszteni, amellyel fertőzött küldemény bevitelét az átvevő állam megtiltja. A felvásárló, illetőleg exportáló vállalat kivitel esetén a szermaradvány szennyeződésektől való mentességről - a termelő által vezetett permetezési naplóból - köteles meggyőződni.

(2) A növényegészségügyi vizsgálat szempontjából

a) egy postaküldeménynek (csomag, levélpostai küldemény) kell tekinteni - a csomagok darabszámától függetlenül - az egy szállítólevéllel szállított csomagküldeményt, illetőleg - a küldemények darabszámától függetlenül - az egy vámokmánnyal kezelt levélpostai küldeményt;

b) egy darabáru küldeménynek (vasúti, gépjármű, fogatos jármű, hajó-, légi, továbbá utas- és magánforgalomban szállított darabáru) kell tekinteni - a darabszámtól függetlenül - az egyszerre, egy fuvarlevéllel, illetőleg ezt pótló egyéb fuvarokmánnyal, vagy ezek nélkül szállított, 15 q össz-(bruttó-) súlyt meg nem haladó küldeményt;

c) egy vasúti kocsi, gépjármű, fogatos jármű vagy légi küldeménynek kell tekinteni - a szállítóeszköz befogadóképességétől függetlenül - az egy-egy vasúti kocsiba berakott, illetőleg az egy-egy gépjárműre, fogatos járműre, repülőgépbe rakott és egy fuvarlevéllel, ezt pótló egyéb fuvarokmánnyal, vagy ezek nélkül szállított, 15 q össz-(bruttó-) súlyt meghaladó küldeményt;

d) egy hajóküldeménynek kell tekinteni az egy hajóba berakott és egy fuvarlevéllel, illetőleg ezt pótló egyéb fuvarokmánnyal szállított, 15 q össz-(bruttó-) súlyt meghaladó, minden megkezdett 75 q összsúlyú gyümölcsküldeményt, vagy minden megkezdett 100 q összsúlyú egyéb küldeményt.

(3) A diplomáciai képviselők kézi- vagy útipoggyászában szállított küldemény behozatalához a származási ország növényvédelmi szolgálata által kiállított növényegészségügyi bizonyítvány szükséges. Ennek hiányában a küldeményt e rendeletben foglaltak szerint meg kell vizsgálni.

(4) A határállomáson átrakásra és több átvevő részére szállításra kerülő átmenő küldemények minden tételére a növényvédelmi határkirendeltségnek - a feladó állam növényegészségügyi bizonyítványa, vagy saját vizsgálata alapján - növényegészségügyi bizonyítványt kell kiállítani.

(5) A határállomáson a küldeményekről naplót kell vezetni. A naplóban fel kell tüntetni a küldemény tartalmát, származási és rendeltetési helyét, fertőzésmentességét, illetőleg a vizsgálat során esetleg talált karantén vagy veszélyes károsítókat és a küldemény fertőtlenítésére vonatkozó adatokat.

31. §

Behozatali küldemény külföldi növényegészségügyi bizonyítványát a határállomás vámhivatala köteles vámkezelési záradékkal ellátni és a növényvédelmi határkirendeltségnek átadni.

32. §

A határállomásra vasúton érkező küldemények növényegészségügyi vizsgálatát azon a vágányon kell foganatosítani, amelyre a szerelvény érkezett. A határállomáson a vizsgálatot a legrövidebb időn belül el kell végezni. Amennyiben a vizsgálatot a vonat tartózkodása alatt elvégezni nem lehet, a küldeményt tartalmazó vasúti kocsi az állomás más vágányára átállítható.

33. §

(1) A növényegészségügyi vizsgálatot a Növényvédelmi Szolgálat által kiadott utasítások alapján kell elvégezni.

(2) A karantén vagy a küldeményre vonatkozó külön növényegészségügyi előírásokban meghatározott károsítóval fertőzöttnek talált, vagy az előírásoknak meg nem felelő növényegészségügyi bizonyítvánnyal érkezett küldeményt, valamint a külön jogszabállyal szabályozott vegyszer-maradványokat megengedettnél nagyobb mennyiségben tartalmazó, vagy meg nem engedett szerrel kezelt küldeményt - a feladó és a címzett egyidejű értesítése mellett - vissza kell utasítani. Ha a feladó a visszaszállításról - egyéb rendelkezés hiányában - 8 napon belül nem gondoskodik, a küldemény megsemmisítése vagy szükséges fertőtlenítése után, a lehetőség szerinti felhasználás iránt a Növényvédelmi Szolgálat, meg nem engedett vegyszer-maradvány esetén az illetékes közegészségügyi-járványügyi hatóság intézkedik. Amennyiben a karantén károsítóval fertőzött küldemény a határkirendeltség megállapítása szerint különleges növényegészségügyi veszélyt rejt magában, a küldemény haladéktalan visszaszállítása iránt kell intézkedni. A küldemény fertőtlenítésével, visszaküldésével vagy megsemmisítésével járó költségek az eljáró növényvédelmi szakigazgatási szervet nem terhelik.

(3) A küldemény megsemmisítéséről a 11. számú melléklet szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni és azt - a fertőzést feltüntető mintával együtt - a feladónak meg kell küldeni.

(4) Visszautasított kiviteli küldeményt - a visszautasítás okának megszüntetése nélkül - tilos ismételten kivitelre feladni.

34. §

(1) A külső és belső karanténszolgálattal kapcsolatos növényegészségügyi vizsgálati díjakat a 12. számú melléklet tartalmazza.

(2) Ha a vizsgálóközeg a kiviteli küldemény vizsgálatát a bejelentő hibájából nem, vagy csak késedelmesen végezheti el, az exportáló vállalat köteles a mulasztásból, illetőleg a késedelemből eredő költségeket megtéríteni. Késedelemnek kell tekinteni, ha a vizsgálóközeg egy órán át várakozott anélkül, hogy a vizsgálatot megkezdhette, vagy a megkezdett vizsgálatot folytathatta volna.

(3) A költségmegtérítés a várakozási idő minden órája után 100 Ft. Ugyanennyit kell fizetni abban az esetben is, ha a vizsgálat nem volt megtartható. I Abban az esetben, ha a bejelentő a küldemény feladásához a területileg illetékes növényvédő állomástól növényegészségügyi vizsgálatot nem kért és a küldeményt közvetlenül a határállomásra irányította, a kilépő határállomáson végrehajtott vizsgálatért az exportáló vállalat tízszeres vizsgálati díjat köteles fizetni.

(4) A költségmegtérítés befizetésére, beszedésére, kezelésére és elszámolására ugyanazokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, mint amelyek a vizsgálati díjra irányadók.

Figyelőszolgálat

35. §

(1) A károsítók elleni védekezések kellő időben történő végrehajtása érdekében a termelőüzemekre, a közterületekre és a házikertekre, valamint a háztáji és a szórványterületekre figyelőszolgálatot kell kialakítani.

(2) A termelőüzemekben a vezető (vezetőség) köteles a dolgozókból a figyelőszolgálatot megszervezni, s működésének irányítására és ellenőrzésére üzemi növényvédelmi megbízottat kijelölni. A közterületekre és a házikertekre, valamint a háztáji és a szórványterületekre kiterjedő figyelőszolgálat megszervezése a városi (városi kerületi) és a községi szakigazgatási szervnek a feladata.

(3) A figyelőszolgálat tagjai kötelesek a működési területükön észlelt károsítókról - pontos helymegjelöléssel - a termelőüzem vezetőjét (vezetőségét), illetőleg a városi (városi kerületi) és a községi szakigazgatási szervet haladéktalanul értesíteni. A bejelentés szükség szerinti ellenőrzése után a megfelelő védekezés végrehajtása iránt a termelőüzem vezetője (vezetősége), illetőleg a városi (városi kerületi) és a községi szakigazgatási szerv köteles intézkedni.

Növényvédőszerek

36. §

(1) Növényvédőszer minden olyan ásványi, növényi, állati eredetű vagy mesterségesen előállított anyag, valamint több ilyen anyag keveréke, amely kultúrnövényeknek vagy raktározott terményeknek károsítóktól való megvédésére, illetőleg mentesítésére alkalmas.

(2) A növényvédőszer mérgező hatásának mértéke szerint lehet erős méreg (+++), méreg (++), gyenge méreg (+) vagy méreg jelzés nélküli.

37. §

(1) Növényvédőszer belföldi felhasználás céljára történő előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezését az előállító, forgalomba hozó vagy felhasználó vállalat, külföldről behozott növényvédőszer esetén a külföldi vállalat köteles kérni. Az engedélyezésért a 6/1968, (II. 4.) MÉM rendeletben meghatározott díjat kell fizetni.

(2) Az írásbeli kérelemnek tartalmaznia kell a növényvédőszer vegyi összetételét, fizikai tulajdonságait, folyadék halmazállapotú szernél a zárttéri vagy nyílttéri lobbanáspontot, szilárd, éghető szernél a gyulladási hőmérsékletet, a készítmény öngyulladásra való hajlamát és annak feltételeit, növényvédelmi célját, alkalmazásának módját, a raktározásnál és felhasználásnál követendő tűzrendészeti, munka- és egészségvédelmi előírásokat, emberre, melegvérű haszonállatokra, halakra és méhekre gyakorolt mérgező hatása vizsgálatának, eredményét, valamint kémiai és toxikológiai vizsgálati módszerét; belföldön előállított növényvédőszer esetén pedig az előbbieken kívül az előállítás vázlatát is. A gyártó vállalat az előállítás vázlatos ismertetésének mellőzését kérheti a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumtól, ha ez iparjogvédelmi szempontból indokolt. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a növényvédőszerből, valamint hatóanyagából vegyvizsgálat és 3 kh-on elvégzendő szabadföldi kísérlet céljára a szükséges mintát is át kell adni. A kérelmet 5 példányban kell benyújtani.

38. §

(1) A vegyvizsgálat, egészségügyi és tűzrendészeti vizsgálat, valamint mérgező hatás vizsgálat és a szabadföldi kísérlet elvégzéséről a megfelelő kutató- és vizsgáló intézetek útján a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium gondoskodik.

(2) A növényvédőszer kísérleti célra ideiglenesen vagy véglegesen történő előállításának, forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, illetőleg az ez iránt előterjesztett kérelem elutasításáról a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a vizsgálati eredmények és szakvélemények alapján dönt.

(3) Az engedélyezett növényvédőszerek jegyzékét a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzéteszi.

39. §

(1) Kísérleti célra történik az engedélyezés, ha a felhasználási adagolás, a munkavédelmi feltételek nem kielégítően tisztázottak, a növényvédőszer hazai felhasználásához egészségügyi vonatkozásban még nem állnak kielégítő adatok rendelkezésre, illetőleg a növényvédőszernek a védendő növényre való hatása a vizsgálat során nem volt teljes mértékben megállapítható. A kísérleti célra engedélyezett növényvédőszereket növényfajtánként legfeljebb 100 kh kiterjedésű területen lehet felhasználni.

(2) Ideiglenesen történik az engedélyezés, ha a növényvédőszer a rendelkezésre álló adatok és a kísérleti felhasználás során szerzett hazai tapasztalatok alapján a követelményeknek megfelel. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium esetenként a kísérleti célra történő engedélyezés mellőzésével ideiglenes engedélyt adhat ki,

(3) Végleges engedély növényvédőszer előállítására, forgalomba hozatalára és felhasználására az ideiglenes engedély kiadásától számított 3 év eltelte után, a növényvédőszernek a meghatározott célra való eredményes felhasználása esetén adható.

40. §

(1) A kísérleti célra, ideiglenesen vagy véglegesen engedélyezett növényvédőszert csak az engedélyben meghatározott vegyi összetételben és fizikai minőségben, felhasználási céllal és méregjelzéssel, valamint a mérgező hatásra figyelmeztető megfestéssel szabad forgalomba hozni. A nem mérgező hatású és általában kimérés útján forgalomba kerülő növényvédőszereket csak használati utasítással szabad forgalomba hozni. A használati utasításról a nagykereskedelmi elosztó vállalat köteles gondoskodni.

(2) Méregjelzésű növényvédőszer csak eredeti, zárt csomagolásban hozható forgalomba, azt kimérés útján forgalomba hozni tilos.

(3) A méregjelzésű növényvédőszer csomagoló-burkolatán annyi el nem távolítható és szembeötlő halálfejet és "Vigyázat! Mérgező!" feliratú jelzést kell alkalmazni, hogy az a csomag minden oldalnézetében feltűnően látható legyen.

(4) A növényvédőszert gyártó, illetőleg forgalomba hozó vállalat a növényvédőszer csomagoló--burkolatán a méregjelzésen kívül feltűnő felirattal köteles feltüntetni használati utasításként a növényvédőszer nevét, hatóanyagát és ennek százalékos arányát, a tűzveszélyességi osztályba sorolását, valamint a növényvédőszer felhasználási célját (pl. gombaölő permetezőszer), szüret előtti utolsó felhasználásának megengedett idejét, eltarthatóságának idejét és tűzrendészeti, tárolási, valamint munka- és egészségvédelmi előírásainak tömör meghatározását, haszonállatokra, halakra és méhekre való esetleges veszélyességét. A csomagolóburkolaton az előbbieken kívül olvashatóan fel kell tüntetni a növényvédőszert előállító és forgalomba hozó nevét, a gyártási és engedélyezési számot, a felhasználásra való előkészítés és a felhasználás módját, valamint a szükséges mennyiséget részletesen. A növényvédőszert előállító vállalat kérelmére a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium engedélyezheti, hogy a növényvédőszer csomogalóburkolatán a hatóanyag pontos megjelölése helyett csak az egészségügyi és növényvédelmi előírásokhoz, illetőleg védekezéshez szükséges hatóanyag típus és koncentráció kerüljön feltüntetésre.

(5) Külföldi eredetű és csomagolású növényvédőszer az engedélyben előírt magyar szövegű feliratok nélkül forgalomba nem hozható.

(6) A növényvédőszer felhasználására vonatkozó propagandaanyag nem lehet ellentétben a növényvédőszer engedélyokiratban foglaltakkal.

41. §

Nagyüzemben 1970. március 1-től vegyszeres gyomirtószer és méregjelzésű növényvédőszer csak növényvédő szakmunkás vagy betanított növényvédő munkás közreműködésével, erős méreg jelzésű növényvédőszer pedig csak növényvédelmi szaktechnikus, vagy szakmérnök irányításával használható fel.

42. §

A növényvédőszer csomagolásánál, forgalomba hozatalánál, tárolásánál és felhasználásánál a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által -az Egészségügyi Minisztériummal és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - kiadott egészségvédő óvó rendszabályok előírásait kell megtartani.

43. §

(1) Egyéni termelők részére a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzétett engedélyokirat szerint tiltott hatóanyagtartalmú növényvédőszert forgalomba hozni vagy háztáji, házikerti, valamint szórványterületen általuk felhasználni tilos. E növényvédőszerek felhasználása megengedett a háztáji és szórványterületeken, ha a védekezést a termelőüzem nagyüzemi módon hajtja végre; forgalmazásuk azonban egyéni termelők részére az utóbbi esetben is tilos.

(2) Egyéni termelők részére forgalomba hozható és felhasználható olyan erős méreg vagy méreg jelzésű növényvédőszert, amelynek engedélyokirata erre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, csak személyi igazolvány bemutatása mellett szabad kiszolgáltatni. Az ilyen növényvédőszert kiszolgáltató kereskedelmi szerv köteles a fentiekben körülírt kiszolgáltatásra kerülő növényvédőszerekről nyilvántartást vezetni és abban feltüntetni a vásárló nevét, lakcímét, személyi igazolványának számát, a kiszolgáltatott növényvédőszer megnevezését, mennyiségét és a kiszolgáltatás napját. A nyilvántartást az utolsó bejegyzéstől számított 3 évig meg kell őrizni és azt az ellenőrzést gyakorló egészségügyi, illetőleg növényvédelmi szakigazgatási szervnek - felszólítására - fel kell mutatni.

Növényvédőgépek

44. §

(1) Kisteljesítményű, háztáji célt szolgáló növényvédőgépek, illetőleg készülékek forgalomba hozatalához a Kereskedelmi Minőségvizsgáló Intézet engedélye szükséges.

(2) Minősítés és engedély nélkül típusonként legfeljebb három, kísérleti célra szolgáló növényvédőgépet szabad külföldről behozni.

45. §

A belföldön előállított növényvédőgép minőségéért az előállító, a külföldről behozott növényvédőgép minőségéért az importáló felelős.

46. §

Kísérleti növényvédőgép üzemeltetője az első üzemeltetési év tapasztalatairól az engedélyező szervet írásban tájékoztatni köteles.

Hasznos élőszervezetek védelme

47. §

(1) A növénytermelés szempontjából hasznos élő szervezetek pusztítása és elterjedésük megakadályozása tilos. A védelem kiterjed a hasznos állatok minden fejlődési alakjára.

(2) A hasznos élő szervezeteket, valamint az ezek közül meghatározott helyeken, illetőleg időszakokban pusztítható egyes állatokat a 13. számú melléklet tartalmazza.

(3) A hasznos madarak védelme érdekében kötelező rendelkezéseket a madárvédelemről szóló 59/1954. (IX. 9.) MT rendelet tartalmazza. A hasznos madarak elterjedésének elősegítése érdekében a hivatkozott rendeletben foglaltakon kívül a terület használója köteles a 14. számú melléklet szerint odukat, továbbá etetőket és ülőfákat kihelyezni.

48. §

(1) A gyümölcsfákat, az erdei és díszfákat, a bokrokat, valamint - a burgonya kivételével -a kertgazdasági és szántóföldi növényeket (a továbbiakban: gazdasági növény) a virágzás tartama alatt - a virágbimbók feslésétől a virágszirmok lehullásáig terjedő időben - a 49. §-ban foglalt kivételekkel, méhekre veszélyes növény védőszerrel kezelni tilos.

(2) A méhekre veszélyes, forgalomban levő növényvédőszereket - a növényvédőszer engedélyeken kívül - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által közzétett növényvédőszerjegyzék is tartalmazza.

(3) Nem virágzó gazdasági növényeket méhekre veszélyes növényvédőszerrel csak akkor szabad kezelni, ha a táblán tömegesen virágzó gyom, vagy a tábla körül virágzó gyomszegély nincs. A termelő a gyomtalanítást a védekezés megkezdése előtt köteles elvégezni. A védekezést lehetőleg a hajnali vagy az alkonyati órákban kell végrehajtani.

49. §

(1) Ha gazdasági növényt a virágzás tartama alatt nagy tömegben fellépő olyan károsító támadja meg, amelynek kiirtása a továbbterjedés vagy a növényzet termését veszélyeztető kártétel megakadályozása érdekében haladéktalanul szükséges, illetőleg, ha olyan károsító lép fel, amelynek kiirtása jogszabállyal elrendelt azonnali intézkedést igényel, a vegyszeres védekezést lehetőleg méhekre nem veszélyes növényvédőszerrel kell elvégezni.

(2) Ha a vegyszeres védekezés csak méhekre veszélyes növényvédőszerrel végezhető el, porozás vagy porlasztás (aerosolozás) nem alkalmazható, a védekezést permetezéssel kell végrehajtani, a következő a)-c) pontokban foglalt rendelkezések megtartása mellett.

a) A védekezést a növényvédő állomás vagy a Növényvédelmi Szolgálat által megbízott szakközeg szakmai utasításai szerint kell elvégezni.

b) A termelő köteles a védekezés helyének pontos megjelölését, megkezdésének időpontját, valamint az alkalmazásra kerülő növényvédőszer megnevezését, legkésőbb a védekezés megkezdését megelőző nap 14 órájáig a területileg illetékes községi szakigazgatási szervnek (városi, városi kerületi növényvédelmi főfelügyelőnek, illetőleg felügyelőnek; a továbbiakban: helyi növényvédelmi szakigazgatási szerv) írásban bejelenteni. A helyi növényvédelmi szakigazgatási szerv a bejelentés alapján köteles a védekezés helyétől 5 km-es körzetben (a továbbiakban: veszélyességi körzet) levő méhesek tulajdonosait (kezelőit) közhírré tétel útján, vagy a helyben szokásos más módon, s ha a községben (városban, városi kerületben) méhész szakcsoport működik, annak vezetőjét, írásban, haladéktalanul értesíteni a méhekre veszélyes növényvédőszer alkalmazásának helyéről, időpontjáról és az alkalmazásra kerülő növényvédőszerről, egyben felhívni, hogy a méheket a veszélyességi körzeten kívül, vagy más alkalmas módon helyezzék biztonságba. Ha a veszélyességi körzet egy része más község (város, városi kerület) államigazgatási területéhez tartozik, a helyi növényvédelmi szakigazgatási szerv az értesítés, illetőleg felhívás egy példányát a többi helyi növényvédelmi szakigazgatási szervnek a szükséges intézkedések megtétele végett haladéktalanul megküldi.

c) A veszélyességi körzeten kívül elhelyezett méheket nikotinnal vagy nyers nikotinnal történt védekezés esetén egy nap múlva, tiszta Lindannal történt védekezés esetén öt nap múlva lehet a veszélyességi körzetbe visszaszállítani. A méhekre veszélyes egyéb növényvédőszer alkalmazása esetén a veszélyességi körzetbe kizárólag a permetezett vagy porozott gazdasági növények teljes elvirágzása után szabad a méheket visszaszállítani.

50. §

A termelő a méhekre veszélyes szerrel nem virágzó gazdasági növényeken végrehajtásra kerülő porozást, illetőleg porlasztást a védekezés helyének megjelölésével, a védekezés kezdő napjának, valamint az alkalmazásra kerülő növényvédőszernek megnevezésével, legkésőbb a védekezést megelőző nap 14 órájáig a területileg illetékes helyi növényvédelmi szakigazgatási szervnek írásban köteles bejelenteni. A helyi növényvédelmi szakigazgatási szerv a bejelentés alapján a méhészeket közhírré tétel útján figyelmezteti a méhekre veszélyes növényvédőszerrel való porozásra, illetőleg porlasztásra és erről - amennyiben a községben (városban, városi kerületben) méhész szakcsoport működik - a méhész szakcsoport vezetőjét is értesíti.

51. §

Vándorméhészek csak a terület tulajdonosának, használójának, illetőleg kezelőjének előzetes hozzájárulásával és a telepítéstől 5 km-es körzetben levő mezőgazdasági nagyüzemek előzetes értesítése mellett telepíthetik méheiket és a telepítést a területileg illetékes helyi növényvédelmi szakigazgatási szervnek előzetesen írásban be kell jelenteni. Mezőgazdasági nagyüzem tulajdonában levő vagy a nagyüzem határaitól 500 méteres körzeten belül elterülő akácoshoz vándorméhészek csak a nagyüzem engedélyével települhetnek. A mezőgazdasági nagyüzem azonban az engedély megadását csak akkor tagadhatja meg, ha a körzeten belül olyan gazdasági növénye van, amelyet az akácos virágzása alatt - fertőzöttség esetén -méhekre veszélyes növényvédőszerrel kell kezelni.

52. §

Természetvédelmi területek 500 méteres körzetében vagy a természetvédelmi területen szükségessé vált növényvédelmi munkát úgy kell végrehajtani, hogy emiatt a védett terület jellege kárt ne szenvedjen. Az ilyen munkát az illetékes természetvédelmi hatóságnak előzetesen be kell jelenteni.

53. §

Vegyszeres védekezésnél a vadak riasztásáról mind a termelő, mind pedig a vadgazdálkodással foglalkozó szervek (erdőgazdaság, vadásztársaság) együttesen kötelesek gondoskodni.

Hatálybalépés

54. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg

a növényvédelemről és a növényvédelmi munkák végrehajtásáról szóló 8/1964. (VII. 25.) FM,

a mezei pocok ellen társadalmi védekezés elrendeléséről szóló 1/1965. (II. 25.) FM,

a barackmoly veszélyes kártevővé nyilvánításáról szóló 5/1965. (V. 30.) FM rendelet, valamint

a 89/1953. (Mg É 29.) FM,

a 21/1954. (Mg É 4.) FM-Kip. M.-SZÖVOSZ és

a 3/1961. (Mg É 3.) FM utasítás

hatályát veszti.

(2) A belföldi zárszolgálat tekintetében a 4/1962. (II. 7.) FM rendelethez mellékelt jegyzék helyett az e rendelet 4. §-ának (1) bekezdése alapján kiadásra kerülő jegyzéket kell alkalmazni.

Dr. Dimény Imre s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter

1. számú melléklet a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelethez

A NÖVÉNYVÉDELMI SZAKIGAZGATÁSI SZERVEK LEGFONTOSABB FELADATAI

1. A Növényvédelmi Szolgálat feladatai különösen:

a) A növényvédő állomások útján:

- a karantén károsítók elleni megelőző és le-küzdő üzemi védekezések megszervezése, irányítása, végrehajtása és ellenőrzése;

- a károsítók felderítése, előrejelzése, a hírszolgálati és előrejelzési hálózat munkájának kiépítése, irányítása és ellenőrzése;

- az üzemi védekezéstechnológia fejlesztése, üzemi és laboratóriumi védekezési kísérletek elvégzése, a KGST, valamint a hazai és külföldi növényvédőszer hatásossági és alkalmassági kísérletek végzése;

- új, különös gondosságot és óvó rendszabályokat igénylő nagyüzemi növényvédőszerek kipróbálása;

- a növényvédőszerek tárolásának, felhasználásának ellenőrzése;

- a növényvédelmi szaktanácsadói és ismeretterjesztői tevékenység irányítása és ellenőrzése;

- a növényvédelmi szakkáderképzésben való közreműködés,

b) Önálló hatáskörben:

- a kijelölt területen állami védekezések végrehajtása;

- a szomszédos országokkal közös védekezési akciók végrehajtása, szerződéses kötelezettség alapján külföldi államok területén védekezés végrehajtása;

- a növényvédő állomások szakmai apparátusának és növényvédőgépeinek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium utasítására, illetőleg engedélyével, szükség szerint más megyékbe vagy külföldre való átirányítása;

- a külső karantén vizsgálatok ellátása a megyék területén kijelölt határállomásokon, közúti határátkelő helyeken és berakodóhelyeken, nagyobb mennyiségű szaporítóanyag behozatala esetén a feladó állam területén, karantén laboratóriumi vizsgálatok elvégzése, a vizsgálatok egységes módszerének meghatározása és a módszerek fejlesztése;

- a növényvédő állomások pénzügyi, beruházási tevékenységének irányítása és ellenőrzése;

- a külső karantén tevékenység irányítása és ellenőrzése;

- a növényvédelmi előrejelző szolgálat, valamint a laboratóriumok által követendő módszerek meghatározása és továbbfejlesztése;

- a növényvédő állomások által végzett növényvédelmi munkák végrehajtásának ellenőrzése;

- a növényvédő állomások műszaki felszerelésének biztosítása és műszaki tevékenységének ellenőrzése;

- a növényvédő állomások szakapparátusának rendszeres továbbképzéséről való gondoskodás;

- üzemgazdasági és közgazdasági elemző tevékenység végzése;

- a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által meghatározott egyéb feladatok végrehajtása.

2. A megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökének növényvédelmi feladatkörébe tartozik különösen:

- közérdekű védekezés, vagy nagy tömegben fellépő veszélyes károsítók megsemmisítésére a növényvédő állomások és a mezőgazdasági termelőüzemek növényvédőgépeinek kezelőszemélyzettel való igénybevétele;

- egy megye vagy több járás területére a társadalmi védekezés elrendelése és az érdekelt termelőkön kívül a veszélyeztetett területek lakosságának, tanulóifjúságának és más rétegeinek a kirendelése,

3. A járási tanács végrehajtó bizottsága elnökének növényvédelmi feladatkörébe tartozik:

- a járás területére vagy ennél kisebb területre a társadalmi védekezés elrendelése.

4. A járási növényvédelmi főfelügyelő feladat-körébe tartozik különösen:

- a növényvédelemmel kapcsolatban elrendelt zárlat és egyéb korlátozás végrehajtásának ellenőrzése;

- két vagy több község területére, illetőleg a járás egész területére közérdekű védekezés elrendelése és végrehajtásának ellenőrzése;

- a járás területén nagyüzemi védekezések irányítása és ellenőrzése;

- a védekezésekkel kapcsolatos nyilvántartás és egészségvédelmi előírások, a növényvédőszerfelhasználási korlátozások megtartásának ellenőrzése;

- a termelőszövetkezetekben és az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekben, valamint az állami gazdaságokban növényvédelmi megbízott kijelölésére javaslattétel.

5. A városi (kerületi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervének feladatkörébe tartozik:

- a társadalmi védekezéshez személyek, növényvédőszerek és eszközök szállítására járművek igénybevétele.

6. A községi szakigazgatási szerv növényvédelmi feladatkörébe tartozik különösen:

- a helyi növényvédelem szervezése és irányítása;

- a közérdekű védekezés elrendelése előtt a termelőknek a védekezés elmulasztása miatt szóban vagy írásban történő figyelmeztetése és felhívása, illetőleg zárlati vagy veszélyes károsítók elleni védekezés esetén a figyelmeztetés közhírré tétele;

- a közérdekű védekezés elrendelése; a védekezés anyag- és munkabér költségének megelőlegezése, a védekezést elmulasztók ellen szabálysértési feljelentés megtétele;

- a bejelentett növényvédelmi karantén vagy veszélyes károsítók megállapítható vagy gyanítható fellépése esetén a növényvédő állomás és az érdekelt üzem vezetőjének értesítése;

- a növényegészségügyi igazolvány szabályszerű használatának ellenőrzése;

- a nagyüzemi, társadalmi és állami védekezés végrehajtásának ellenőrzése;

- a társadalmi védekezéshez személyek, növényvédőszerek és eszközök szállítására járművek igénybevétele;

- a szórvány- és házikerti gyümölcsösök, közterületek növényvédelmének szervezése és ellenőrzése, a figyelőszolgálat szervezése;

- a méhekre veszélyes növényvédőszerrel történő védekezés esetén a jogszabályban előírt közhírré tétel, illetőleg felhívás kiadása;

- a zárlati, termelési, felhasználási, forgalomba hozatali és szállítási korlátozások megtartásának ellenőrzése;

- a kisebb határszéli forgalomban a határbirtokosok által bejelentett növényegészségügyi vizsgálat elvégzésére irányuló kérelmeknek csoportosítása és a növényvédő állomáshoz való továbbítása.

7. A növényvédő állomások feladatkörébe tartozik különösen:

a) A megyei tanács végrehajtó bizottsága (elnöke) részére fenntartott feladatokkal kapcsolatban:

- Beszámolás és tájékoztatásadás a növényvédelem helyzetéről, a megtett intézkedésekről, valamint a védekezési feladatok végrehajtásáról;

- intézkedési és határozat-tervezetek előkészítése:

- a közérdekű védekezésre, vagy nagy tömegben fellépő veszélyes károsítók megsemmisítésére a növényvédő állomás és a mezőgazdasági termelőüzemek növényvédőgépeinek és az ezek üzemeltetéséhez szükséges erőgépeknek a kezelőszemélyzettel együtt való igénybevételére;

- a társadalmi védekezés elrendelésére, az érdekelt termelőkön kívül a veszélyeztetett területek lakosságának, tanulóifjúságának és más rétegeinek kirendelésére;

- a mezőgazdasági üzemek növényvédőgépeinek - rendkívüli esetben - a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke által történő igénybevételére.

b) A növényvédő állomás hatósági, szakigazgatási és operatív ágazati hatásköre:

- ideiglenes zárlat elrendelése és feloldása;

- faiskolai növényegészségügyi igazolványok kiadása és visszavonása;

- karantén intézkedések végrehajtása és ellenőrzése az ideiglenes és végleges zárlat elrendelése, foganatosítása, fenntartása és feloldása esetén;

- a megye egész területére, illetőleg több járás területére kiterjedően a közérdekű védekezés elrendelése, elrendelt társadalmi, közérdekű, illetőleg egy vagy több növényfajra kiterjedő általános védekezés végrehajtásának irányítása, szervezése és ellenőrzése;

- a megye egész területén növényvédőszermaradék vizsgálat céljára hivatalos mintavétel;

- a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke által igénybe vett gépek üzemeltetésének biztosítása;

- a növényvédelemmel kapcsolatos szabálysértések, zárlati és egyéb korlátozó vagy felügyeleti rendelkezések megszegése miatt eljárás kezdeményezése;

- a megyei növényvédelmi védekezési feladatok meghatározása, végrehajtásuk irányítása és ellenőrzése; a növényvédőszerek felhasználásával kapcsolatos raktározás, felhasználás, forgalmazás, várakozási idők, növényvédőszer-maradékok, munka- és egészségvédelmi, vad- és vízvédelmi rendszabályok végrehajtásának irányítása és ellenőrzése;

- a növényvédő állomás éves munkafeladatának a megyei mezőgazdasági feladatokkal való összehangolása és elkészítése a Növényvédelmi Szolgálat irányelvei alapján;

- a belső karantén vizsgálatok ellátása;

- ideiglenes termelési, felhasználási, forgalomba hozatali és szállítási korlátozások elrendelése;

- faiskolák és egyéb szaporítótelepek, ültetvények hatósági ellenőrzési szemléinek végrehajtása;

- a jogszabályokban meghatározott, vagy a felügyeleti szervek által esetenként elrendelt termelési, felhasználási, forgalomba hozatali és szállítási, valamint területi korlátozások megtartásának ellenőrzése;

- a szaporítóanyagok piaci értékesítésének növényvédelmi ellenőrzése;

- az üzemi növényvédelmi megbízottak kijelölésének ellenőrzése, a megbízottak nyilvántartása és szakmai munkájukhoz a szükséges tájékoztatások és eligazítások megadása;

- a nagyüzemi, közérdekű és állami védekezések végrehajtása, a figyelő- és keresőszolgálat szervezése és ellenőrzése.

A megyei jogú városi, a járási, járási Jogú városi, városi kerületi, a községi növényvédelmi operatív hatósági feladatokat a növényvédő állomás állományába tartozó megyei jogú városi, járási, járási jogú városi, városi kerületi növényvédelmi főfelügyelő, illetőleg felügyelő, valamint a községi szakigazgatási szerv látja el.

c) A Növényvédelmi Szolgálat által meghatároz zott feladatokkal kapcsolatban:

- a karantén károsítók elleni megelőző és le-küzdő üzemi védekezések megszervezése, irányítása, végrehajtása, ellenőrzése; ilyen jellegű védekezések szükség szerint megyén belül vagy megyén kívül közérdekű védekezésként, továbbá kijelölt területeken állami védekezésként való végrehajtása;

- a szomszédos országokkal közös védekezési akciók végrehajtása, szükség szerint védekezési expedíciókkal; szerződéses kötelezettség alapján külföldi állam területén védekezés végrehajtása;

- külső karantén vizsgálatok ellátása a megye területén kijelölt határállomáson, közúti határátkelő helyeken és berakodóhelyeken, nagyobb mennyiségű szaporítóanyag behozatala esetén a feladó állam területén;

- külső karantén vizsgálati bizonyítványok kiadása; külső karantén ügyekben első fokú hatósági jogkör gyakorlása; a megye területén levő karantén határkirendeltségek irányítása és ellenőrzése; karantén laboratóriumi vizsgálatok végzése;

- a kezelésében levő terményfertőtlenítő berendezések üzemeltetése;

- az országos előrejelző hálózat működésével, irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos megyei feladatok ellátása;

- az üzemi védekezési és műszaki technológia fejlesztése és megbízás alapján üzemi és laboratóriumi védekezési kísérletek elvégzése; a KGST, valamint a hazai és külföldi növényvédőszer hatásossági és alkalmassági kísérletek szervezése és végzése;

- az új, különös gondosságot és óvó rendszabályokat igénylő növényvédőszerek nagyüzemi kipróbálása;

- a nagyüzemek részére szaktanácsadás, a rendelkezésre álló gépek szabad kapacitásának korlátain belül - megállapodás alapján - nagyüzemi védekezés végrehajtása;

- a szükséghez képest állami és közérdekű védekezésnek a megyében és a megyén kívüli nagyüzemi területeken való végrehajtása, erre a célra a szükséges személyi, anyagi és műszaki feltételek biztosítása és átcsoportosítása;

- a növényvédelmi szakkáderképzésben való közreműködés;

- a növényvédelmi eljárások tudatosítása és bevezetése;

- a növényvédő állomás műhelyében a megyei állategészségügyi állomások fertőtlenítő gépeinek önköltségi áron való javítása;

- a rendelkezésre álló erő- és munkagépek, járművek, valamint műszaki eszközök üzemeltetése és javítása;

- a polgári védelmi feladatok ellátása, az erre vonatkozó rendelkezések szerint;

- a Növényvédelmi Szolgálattól kapott esetenkénti feladatok végrehajtása.

2. számú melléklet a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelethez

KÜLÖNÖSEN NAGY KÁRRAL FENYEGETŐ, EGYES KÁROSÍTÓKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

1. Heterodera rostochiensis (burgonyafonálféreg)

A burgonyafonálféreg fertőzés meghonosodásának megelőzése érdekében a növényvédő állomás köteles ellenőrzés alatt tartani az importból származó burgonyával elültetett, továbbá a tovább-szaporításra kijelölt burgonyatermő területeket.

A Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, a Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola, a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Országos Vállalat, illetőleg a kijelölésre kerülő más vetőgumószaporító vállalat (intézet stb.) köteles a vetőburgonyaszaporító területeket, továbbá a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Országos Vállalat a közvetlen behozatalból származó burgonyával elültetett területeket minden év május hó 20. napjáig, megyénkénti megoszlás szerint, a Növényvédelmi Szolgálatnak írásban bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a termelő gazdaság megnevezését és székhelyét, továbbá a vetésterület fekvését (község, város, dűlő, táblaszám) és kiterjedését.

Bármilyen vetési célra importált burgonyát kizárólag üzemi táblákon vagy tömbösített háztáji területen szabad felhasználni.

A növényvédő állomás köteles a részére megküldött jegyzékben szereplő területeken a termés érése előtt mintegy két héttel ellenőrzést tartani. Az ellenőrzés alkalmával laboratóriumi vizsgálat céljára táblánként egy gyökér- és egy átlagos talajmintát kell venni. A laboratóriumi vizsgálat eredményét növényegészségügyi bizonyítvánnyal kell igazolni, amely bizonyítványt vetőburgonya-szaporító területek esetében a növényvédő állomás köteles minden év október hó 5. napjáig az Országos Vetőmagfelügyelőség, illetve a kijelölt állami vetőmagfelügyelőségek rendelkezésére bocsátani.

2. Hyphantria cunea (amerikai fehér szövőlepke)

A védekezés végrehajtása szempontjából az ország területe két övezetre oszlik:

az "A" övezet Borsod-Abaúj-Zemplén megye bodrogközi területének és Szabolcs-Szatmár megyének a határtól számított 25 km mélységű sávja;

a "B" övezet az ország többi része.

Az "A" övezetben az erőművi védekezésen felül szükséges megelőző és a fertőzési gócokat megszüntető vegyszeres védekezést végrehajtani. A védekezést a termelők kötelesek saját költségükre elvégezni. A közterületeken a térítés nélküli védekezés végrehajtása a növényvédő állomás feladata.

A "B" övezetben a termelő akkor köteles vegyszeres védekezést végezni, ha a fertőzés a hernyófészkek rendszeres eltávolítása ellenére elhatalmasodott. Azokon a helyeken, ahol selyemhernyótenyésztés is folyik, a szövőlepke első nemzedéke elleni erőművi védekezés végrehajtásáról a selyemhernyótenyésztésre szerződött termelők kötelesek gondoskodni. A "B" övezetben a községek (városok) belterületén, az utak, utcák, terek és parkok fáin kialakult erős fertőzést a növényvédő állomás, a lakosság társadalmi munkájának segítségével, ingyenesen köteles megszüntetni.

A főútvonalakon, illetőleg az erdőszegélyeken kialakult erős fertőzés megszüntetése érdekében a növényvédő állomás a Közúti Igazgatóság, valamint az erdőterületek birtokosának (kezelőjének, használójának) megrendelésére üzemi védekezés keretében köteles közreműködni.

A védekezés elmulasztása esetén a termelő terhére haladéktalanul közérdekű védekezést kell végrehajtani. Közérdekű védekezést kell végrehajtani akkor is, ha a selyemhernyótenyésztők az erőművi védekezést a lombszedés céljára szolgáló területeken elmulasztották.

A védekezésnek bármely területen vegyszerrel történő végrehajtása esetén a lombszedést figyelmeztető táblák alkalmazásával is meg kell tiltani.

3. Cuscuta spp. (aranka minden faja)

A magtermesztésre kijelölt lucerna- vöröshere-és egyéb heretermő területeket minden termelő köteles legkésőbb május 31-ig a növényvédő állomásnak írásban bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a termelő gazdaság megnevezését és székhelyét, a termesztett növényt, a vetésterület fekvését (község, dűlő, táblaszám), a vetésterület nagyságát és a nemesítési, illetőleg szaporítási fokozatot.

A növényvédő állomás a magfogásra bejelentett területeket rendszeresen ellenőrzi. Amennyiben a növényvédő állomás arankafertőzöttséget állapít meg, a fertőzöttség megszüntetésére az aranka magkötéséig határidőt adhat.

A magfogásra kijelölt, arankával fertőzött területet zárlat alá kell helyezni. Arankával fertőzött területről magfogás nem eszközölhető.

4. Peronospora tabacina (dohányperonoszpóra)

A termelő köteles a dohány-, a paradicsom-, a tojásgyümölcs- és a paprikapalánta-ágyat a vetéstől kezdve naponta, szántóföldi ültetvényét pedig a kiültetéstől kezdve három naponként megvizsgálni.

A dohányperonoszpóra-fertőzés észlelése vagy gyanúja esetén a termelő köteles arról a községi szakigazgatási szervnek, a termeltető vállalatnak és a dohánybeváltó üzemnek a palántaágyra, illetőleg ültetvényre vonatkozó adatok közlésével, 24 órán belül bejelentést tenni. A bejelentést mind a dohány-, mind pedig a paradicsom-, tojásgyümölcs- és paprikapalánta-ágyban, illetőleg ültetvényen észlelt dohányperonoszpóra-fertőzés vagy annak gyanúja esetén meg kell tenni.

A községi szakigazgatási szerv köteles a bejelentett adatokat a megyei növényvédő állomásnak 24 órán belül táviratilag jelenteni, és a dohánypero-noszpóra fellépéséről a Növényvédelmi Szolgálatot azonnal értesíteni.

A dohányültetvényben talált első fertőzött növényeket vagy kisebb fertőzött gócokat a termelő köteles, a növények mélyen történő helyszíni elföldelése útján, azonnal megsemmisíteni.

A dohányperonoszpóra élő kórokozójával kísérletet a Növényvédelmi Kutató Intézeten kívül csak az az intézmény végezhet, amely erre a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztertől engedélyt kapott.

5. Leptinotarsa decemlineata (amerikai burgonyabogár)

Fertőzési góc minden, burgonyabogárral vagy annak bármely fejlődési alakjával fertőzött tábla.

A burgonyabogár elszaporodásának megelőzése érdekében

a) burgonyát - a házikerten kívül - csak összefüggő területeken szabad termelni;

b) Borsod-Abaúj-Zemplén megye bodrogközi területén és Szabolcs-Szatmár megyében az országhatártól számított 500 méter széles sávban csak a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály által esetenként előzetesen adott engedély alapján és kizárólag korai fajtájú burgonya termelhető;

c) a vadon nőtt burgonya- (árvaburgonya-) és paradicsomtöveket kikelés után azonnal ki kell irtani.

Borsod-Abaúj-Zemplén megye bodrogközi területén és Szabolcs-Szatmár megyében a burgonyabogár elleni védekezést a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter által meghatározott módon, állami védekezés keretében kell végrehajtani. Az állami védekezés végrehajtását növényvédelmi szakigazgatási szervtől kell kérni.

6. Microtus arvalis (mezei pocok)

Minden terület tulajdonosa (birtokosa, használója, kezelője) a mezei pocok megjelenését azonnal köteles az illetékes községi szakigazgatási szervnek bejelenteni.

7. Pyrausta nubilalis (kukoricamoly)

Az előző évi termésű kukorica- és cirokszárat, csumát, csutkát, vagy szárítva eltett csalamádét és cirokszakállt május 15-ig folyamatosan fel kell etetni.

A felhasználatlanul maradt növényi részeket ezen időpont után csak 1/2 méter vastag szalma és e fölött 1/2 méter vastag földréteggel letakarva szabad tárolni.

A kukorica- és cirokszárat (kórót) a töréssel egyidőben a föld színén le kell vágni és legkésőbb 20 napon belül be kell hordani, vagy pedig feltépve siló, vagy trágyakészítésre lehet felhasználni, vagy a helyszínen alá kell szántani.

A kukoricamollyal fertőzött kenderszárat a feldolgozó üzem külön kazlakban köteles tárolni. A fertőzött kazlakat legkésőbb a termelési évet követő május 15-ig fel kell dolgozni, vagy be kell áztatni.

Szükség esetén a kukoricamoly elleni védekezést közérdekű védekezésként kell elvégezni.

8. Grapholiia sinana (kis kendermoly)

A termelő köteles a rost- és magkendervetést a keléstől a betakarításig hetenként kétszer megvizsgálni és már a lepkék rajzásának észlelésekor a védekezést végrehajtani.

A vegyszeres védekezésen túlmenően a következő agrotechnikai eljárások elvégzése kötelező:

a) a rost- magkendert - a megfelelő érettségi fok elérésekor - korán kell aratni;

b) a rost- és magkender betakarítása után visszamaradt tarlómaradványokat a helyszínen azonnal meg kell semmisíteni és a talajt mélyen alá kell szántani;

c) a termelési helyeken és azok környékén az árvakelésű és vadkendert kikelés után azonnal ki kell irtani;

d) a kazlazó helyeket és a feldolgozó telep területét és azok környékét a szármaradványoktól, valamint az árvakelésű és vadkendertől mentesen kell tartani;

e) az erősen fertőzött kenderszár tételeket a fertőzetlen vagy gyengén fertőzött tételektől elkülönítve kell kezelni, illetőleg tárolni, és azokat a termelési évet követő év február 28-ig a feldolgozó telepre kell beszállítani és május 31-ig leáztatni.

9. Gyomok

A gyomok irtását a növénytermesztésre szolgáló területeken kívül egyéb területeken is (pl. legelőn, réten, kertben, lakóház melletti útszakaszokon, árvízvédelmi, vasúti és úttöltésen, csatorna-és árokparton) a terület tulajdonosa (birtokosa, kezelője, használója) erőművi úton, vagy a rendelkezésére álló egyéb módon köteles még a gyomok virágzása előtt végrehajtani.

A termesztett gyógy-, illóolaj-kultúrákban a mérgező gyomnövényeket is (pl. Datura sp., Hyoscianus sp., Conium sp.) magkötésük előtt erőművi vagy vegyi úton ki kell irtani.

A gyomirtásnak a termelő hibájából történő elmulasztása esetén - amennyiben a növényállomány fejlettsége a szakszerű vegyszeres védekezést még lehetővé teszi - a termelő terhére közérdekű védekezést kell elrendelni.

10. Erdőterületek és mezővédő sávok, erdőszegélyek (a továbbiakban: erdőterület) károsítói

Erdőterületen a fertőzési gócok felszámolására az erdőterület tulajdonosa (birtokosa, kezelője, használója) köteles a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által esetenként külön meghatározott védekezést is végrehajtani.

A mezőgazdaságra veszélyt jelentő minden károsító ellen az erdőszegélyeken rendszeres védekezést kell folytatni.

11. Borsó-, lencse- és bükkönyzsizsik

A termelő köteles borsó-, lencse- és bükkönytermését az aratástól számított 14 napon belül elcsépelni és zsizsikteleníteni. A rostaaljat a cséplés után legkésőbb 14 napon belül kell zsizsikteleníteni, feltakarmányozni, vagy úgy megdarálni, hogy abban a zsizsik elpusztuljon.

A borsó, lencse és bükköny aratása után a tarlót az aratástól számított 14 napon belül alá kell szántani.

12. Magtári kártevők

A mezőgazdasági termények tárolására szolgáló helyiségeket a termények betárolása előtt minden évben szakszerűen fertőtleníteni kell.

3. számú melléklet a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelethez

4. számú melléklet a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelethez

A KARANTÉNSZOLGÁLATTAL KAPCSOLATOS ZÁRLATOK, ILLETVE TERMELÉSI, FELHASZNÁLÁSI, FORGALOMBA HOZATALI ÉS SZÁLLÍTÁSI KORLÁTOZÁSOK

I. KARANTÉN KÁROSÍTÓK

1. Acanthoscelides obtectus (babzsizsik)

A fertőzött község (város) egész területét növényegészségügyi zárlat alá kell helyezni. A termelők a zárlat alá helyezett területen a saját célra szolgáló étkezési és vetőbabot az előírt fertőtlenítés végrehajtása után felhasználhatják. A zárolt területről származó babtétel csak a gázosítás eredményes végrehajtása után, a kijelölt elárusító helyeken hozható forgalomba és az esetenként adott engedély alapján szállítható el a területről. A növényegészségügyi zárlat a fertőzés megszüntetését követő termelési év végén oldható fel.

2. Acícris (Acalla) schalleriana (rózsasodrómoly)

A fertőzött területre zárlatot kell elrendelni. A fertőzött töveket, növényrészeket elégetéssel meg kell semmisíteni. A zárlat a fertőzés megszüntetése után oldható fel.

3. Agrilus mali (almadíszbogár)

A fertőzött területre zárlatot kell elrendelni. A fertőzött facsemetéket elégetéssel meg kell semmisíteni. A zárlat a fertőzés megszüntetése után oldható fel.

4. Aphelenchoides oryzae (rizsfonálféreg)

A fertőzött területre (dülő, tábla) zárlatot kell elrendelni. A fertőzött növényi részeket (pl. szalma, pelyva) elégetéssel meg kell semmisíteni. A fertőzött területről származó magtermés vetőmagként nem értékesíthető, az csak a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által előírt óvintézkedések mellett, hántolás céljából, a kijelölt helyre szállítható. A fertőzött területen rizs két éven át nem termelhető. A zárlat a fertőzés megszüntetését követő második termelési év végén oldható fel.

5. Aphelenchoides fragariae (szamóca fonálféreg)

A fertőzött területre (dülő, tábla, állomány) zárlatot kell elrendelni. A fertőzött töveket földlabdával együtt meg kell semmisíteni. A fertőzött területről származó szaporítóanyag ültetésre nem használható fel. A zárlat alá helyezett terület termése az esetenként előírt óvintézkedések mellett használható fel. A zárlat a fertőzés megszüntetését követő termelési év végén oldható fel.

6. Carposina sasakii (japán körtemoly)

A fertőzött területre, gyümölcskészletre zárlatot kell elrendelni. A fertőzött gyümölcsöket meg kell semmisíteni, és csak az esetenként adott engedély alapján lehet a fertőzött területről származó egyéb gyümölcsöt elszállítani és felhasználni: A zárlat a fertőzés megszüntetését követő termelési év végén oldható fel.

7. Ceratitis capitata (földközitengeri gyümölcslégy)

A fertőzött területet (dülő, tábla), gyümölcs-készletét zárlat alá kell helyezni. A fertőzött gyümölcsökét meg kell semmisíteni. A zárolt területről gyümölcsöt csak az esetenként adott engedély alapján és az előírt óvintézkedések megtartása mellett lehet elszállítani, felhasználni. A zárlat a fertőzés megszüntetését követő termelési év végén oldható fel.

8. Diarthronomyia chrysanthemi (krizantém gubacslégy)

A fertőzött területre zárlatot kell elrendelni, a fertőzött töveket, növényrészeket meg kell semmisíteni. A zárlat a fertőzés megszüntetése után oldható fel.

9. Ditylenchus angustus (indiai rizsfonálféreg)

A 4. pont alatt foglaltak szerint kell eljárni.

10. Epithrix spp. (burgonyabolha)

A fertőzött területet (dülő, tábla), fertőzött tételeket zárlat alá kell helyezni. A zárlat alá helyezett tételeket az esetenként meghatározott óvintézkedések betartása mellett lehet elszállítani és felhasználni. A zárlat a fertőzésmentesség megállapítását követő termelési év végén oldható fel.

11. Eumerus narcissi (nárciszlégy)

A fertőzött területet (dülő, tábla), növényrészeket (pl. hagyma, gumó) zárlat alá kell helyezni, A fertőzött növényeket, növényrészeket meg kell semmisíteni. A fertőzött területen két éven át tilos olyan növényt termelni, amely a kártevő gazdanövénye. A zárlat a fertőzés megszüntetése után oldható fel.

12. Iletcrodera rosíochiensis (burgonyafonálféreg)

A fertőzött területet (dűlő, tábla), fertőzött tételeket zárlat alá kell helyezni. A zárlat alá helyezett terület termését, valamint a fertőzött importált tételeket tilos vetőgumóként felhasználni. A zárlati rendelkezéseket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium esetenként szabályozza. A zárlat a fertőzésmentesség megállapítását követő harmadik termelési év végén oldható fel.

13. Hyphantria cunea (amerikai fehér szövőlepke)

Az amerikai fehér szövőlepke bármely fejlődési alakjával fertőzött növények szállítása tilos. Növényi eredetű kiviteli küldemény csak olyan útvonalakon szállítható és olyan vizsgálóhelyeken vizsgálható, rakható szállítóeszközbe, amely mentes szövőlepke fertőzéstől. A kivitelre szánt növényi eredetű küldemények átvétele, előkészítése és csomagolása csak szövőlepke fertőzéstől mentes átvevő helyen történhet. Az exportra közvetlen veszélyt jelentő fertőzött területeket zárlat alá kell helyezni. Faiskola, egyéb szaporítóanyagtermő terület, erdőgazdasági csemetekert fertőzött tábláit zárlat alá kell helyezni. A zárlat a fertőzés felszámolása után oldható fel.

14. Lampetia equesfris (nagy nárciszlégy)

A fertőzött tételeket zárlat alá kell helyezni. A fertőzött hagymákat meg kell semmisíteni. A zárlat a fertőzés felszámolását követően oldható fel.

15. Grapholita molesta (keleti gyümölcsmoly)

A fertőzött törzsültetvényt, szaporítóanyag-termelést végző gyümölcsöst, faiskolai táblát zárlat alá kell helyezni. A zárlat a fertőzés felszámolása után oldható fel.

16. Leucaspis japoniea (kétszikűek pajzstetve)

A fertőzött területre (dűlő, tábla) zárlatot kell elrendelni, amely a fertőzés megszüntetése után oldható fel.

17. Naumonia (Nephopterix) pyrivorella (keleti körtemoly)

A fertőzött területre (dülő, tábla), készletre zárlatot kell elrendelni. A fertőzött hajtásokat, gyümölcsöket meg kell semmisíteni. Zárolt területről származó gyümölcsöt csak az esetenként előírt óvintézkedések mellett, engedély alapján szabad elszállítani. A zárlat a fertőzés megszüntetését követő termelési év végén oldható fel.

18. Pantomorus leucoloma (mexikói babormányos)

A fertőzött területre (dülő, tábla), készletre zárlatot kell elrendelni. A zárlat alá helyezett tételek felhasználása az esetenként adott engedély alapján történhet. A zárlat a fertőzés megszünt tetését követő termelési év végén oldható fel.

19. Phthorimaea operculella (burgonyámoly)

A 10. pont alatt foglaltak szerint kell eljárni,

20. Popillia japoniea (japán cserebogár)

A fertőzött területre (község, város) zárlatot kell elrendelni, amely a fertőzés megszüntetése után a második termelési év végén oldható fel.

21. Pseudococcus gahani (gyapjas citrompajzs-tetű)

A fertőzött területet, növényt zárlat alá kell helyezni. A zárlat a fertőzés felszámolását követően oldható fel.

22. Quadraspidioíus perniciosus (kaliforniai pajzstetű)

Faiskolai, erdőgazdasági és egyéb szaporítóanyagot előállító fertőzött telepeket, termelés és forgalmazás alatt álló fertőzött szaporítóanyagot, e szaporítóanyagok forgalomba hozatalára kijelölt fertőzött helyeket zárlat alá kell helyezni. A károsító jelenlétén túl a pajzstetű szívásnyom is fertőzésnek tekintendő. Abban az esetben, ha a faiskolában, vagy erdőgazdasági csemetekertben szeptember hó 1. napja után végzett ellenőrzés során kizárólag gyenge fertőzés állapítható meg, a fertőzött szaporítóanyag azonnali megsemmisítése és a kitermelt többi szaporítóanyag eredményesen elvégzett fertőtlenítése esetén a zárlat elrendelése mellőzhető. A gázos fertőtlenítést az arra jogosult szerv, vagy vállalat végezheti el és annak megtörténtéről a mellékelt mintának megfelelő igazolványt köteles kiadni. Az igazolvány a kiadástól számított 20 napig érvényes. A zárlat a fertőzés megszüntetését követően oldható fel.

23. Rhagoletis pomonella (almagyümölcslégy)

A 7. pont alatt foglaltak szerint kell eljárni.

24. Saperda candida (kerekfejű almacincér)

A fertőzött területet (község, város) zárlat alá kell helyezni. A fertőzött facsemetéket meg kell semmisíteni. A fertőzött területről származó egyéb termést az esetenként előírt óvintézkedések végrehajtása után, engedély alapján szabad elszállítani. A zárlat a fertőzés megszüntetését követő termelési év végén oldható fel.

25. Tarsonemus paliidus (szamócaatka)

A fertőzött területet (dülő, tábla) zárlat alá kell helyezni. A zárlat alá helyezett terület termése az esetenként adott engedély alapján értékesíthető. A zárlat alá helyezett területről szaporítóanyagot tilos felhasználni. A zárlat a fertőzés megszüntetése után oldható fel.

26. Tortrix pronubana (szegfűsodrómoly)

A fertőzött területet (dülő, tábla) zárlat alá kell helyezni. A zárlat a fertőzés megszüntetése után oldható fel.

27. Trogoderma granaria (kaprabogár)

A fertőzött területet, raktárt, készletet zárlat alá kell helyezni. A zárlat a fertőzés megszüntetése után oldható fel.

28. Agrobacterium tumefaciens (baktériumos gyökérgolyva)

A faiskola, egyéb szaporítóanyagot előállító telep, erdőgazdasági csemetekert fertőzött tábláját, fertőzött bogyósgyümölcsű szaporítóanyagtermő területet, szőlőanyatelepet, fertőzött szaporítóanyagot tartalmazó faiskolai lerakatot zárlat alá kell helyezni. A zárlat alá helyezett területről a szaporítóanyag az alábbi előírások betartása mellett termelhető ki:

A fertőzött szőlő- és málnaszaporítóanyagot, fertőzött málnatőről származó sarjakat minden esetben, a gyümölcsfaiskolai szaporítóanyagot pedig akkor kell megsemmisíteni, ha a tumor a fő-gyökéren vagy a gyökérnyakon van. Amennyiben a tumor a gyümölcsfaiskolai szaporítóanyag oldalgyökerein van, azok eltávolítása után a szaporítóanyag megsemmisítése mellőzhető. A gyökérzetről levágott tumorokat, egyéb növényi részeket meg kell semmisíteni. A zárolt területről származó fertőzésmentes, valamint mindazokat a szaporítóanyagokat, amelyekről a tumorokat előzetesen eltávolították, fertőtleníteni kell. A szakszerű fertőtlenítésben részesített szaporítóanyag kitermelhető.

A szőlőanyatelepekre vonatkozó zárlati rendelkezéseket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium esetenként határozza meg.

A gyökérgolyva-fertőzés miatt zárlat alá helyezett területen a kitermelést követő 5 éven át tilos faiskolai szaporítóanyagot, valamint olyan növényt termelni, és faiskolai szaporítóanyagot tárolni; amely a gyökérgolyva gazdanövénye. A zárlat a fertőzés felszámolását követő 5 év elteltével oldható fel.

29. Agrobacterium rubi (baktériumos málnavessző golyva)

A 28. pont alatt foglaltak szerint kell eljárni.

30. Agrobacterium rhisogenes (baktériumos szőrösgyökerűség)

A faiskola, egyéb szaporítóanyagot előállító telep, erdőgazdasági csemetekert fertőzött tábláját, fertőzött törzstelepet, fertőzött szaporítóanyagot tartalmazó faiskolai lerakatot zárlat alá kell helyezni. A fertőzött egyedeket meg kell semmisíteni. A fertőzésmentes egyedeket az esetenként adott engedély alapján lehet felhasználni. A zárlat alá helyezett területen a zárlat elrendelését követő 5 éven át tilos faiskolai szaporítóanyagot, valamint olyan növényt termelni és tárolni, amely a baktériumos gyökérgolyva és a baktériumos szőrösgyökerűség gazdanövénye lehet. A zárlat a fertőzés felszámolását követő 5 év elteltével oldható fel.

31. Ascochyta chrysanthemi (krizantém aszkohitás betegsége)

A fertőzött területet és tételt zárlat alá kell helyezni. A zárlati rendelkezéseket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium esetenként határozza meg.

32. Diplodia zeae (kukorica cső- és szárazkorhadása)

A fertőzött területet és tételt zárlat alá kell helyezni. A zárlati rendelkezéseket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium esetenként határozza meg.

33. Erwinia amylovora (gyümölcsfák baktériumos hajtásszáradása és rákosodása)

A fertőzött területet (dűlő, tábla) zárlat alá kell helyezni. A fertőzött egyedeket, gyümölcsöket, növényrészeket meg kell semmisíteni. A zárolt területről származó gyümölcs az esetenként meghatározott óvintézkedések betartása mellett, engedély alapján szállítható el, illetve használható fel. A zárlat a fertőzés felszámolását követő termelési év végén oldható fel.

34. Xanthomonas stewarti (kukorica baktériumos fonnyadása)

A fertőzött területet (dűlő, tábla) zárlat alá kell helyezni és e területről származó termést vetőmagként tilos felhasználni. A fertőzött növényeket meg kell semmisíteni. A fertőzött területen 3 éven át tilos kukoricát, vagy olyan növényt termeszteni, amely a kórokozó gazdanövénye lehet. A fertőzött területen termett növényi részeket, az esetenként adott engedély alapján lehet felhasználni. A zárlat a fertőzés felszámolását követő harmadik termelési év végén oldható fel.

35. Phytophthora fragariae (szamóca fitoftórás betegsége)

A fertőzött területet zárlat alá kell helyezni. A fertőzött terület termése, a gyümölcs és szaporítóanyag csak az esetenként adott engedély alapján értékesíthető. A zárlat a fertőzés felszámolását követően oldható fel.

36. Polyspora lini (len polispórás szárbarnulása és szártörése)

A fertőzött területet (tábla, dülő) zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényrészeket meg kell semmisíteni. A fertőzött mag csak ipari célra használható fel. A zárolt területen len 3 évig nem termelhető. A zárlat a fertőzés megszüntetését követő harmadik termelési év végén oldható fel.

37. Puccinia horiana (krizantém rozsda)

A fertőzött területet zárlat alá kell helyezni. A fertőzött növényeket meg kell semmisíteni. A zárlat a fertőzés felszámolását követő termelési év végén oldható fel.

38. Stromatinia gladioli (gladiolusz sztromatiniás gumórothadása)

A fertőzött területet (dűlő, tábla), növényeket zárlat alá kell helyezni. A fertőzött hagymákat és egyéb növényi részeket meg kell semmisíteni. A fertőzött területen 6 éven át gladiolus vagy más hagymás növény nem termelhető. A zárlat az elrendeléstől számított 6 év elteltével, a fertőzésmentesség megállapítását követő termelési év befejezése után oldható fel.

39. Septoria linicola (lenragya, pazmo)

A fertőzött terület (tábla, dűlő) zárlat alá kell helyezni. A fertőzött mag csak ipari célra használható fel. A zárlat alá helyezett területen 3 éven át tilos lent termelni. A zárlat a fertőzés megszüntetését követő harmadik termelési év végén oldható fel.

40. Spongospora subterranea (burgonya fertőző varasodása)

A fertőzött területet (dűlő, tábla) zárlat alá kell helyezni. A zárolt területen termett burgonya csak az esetenként előírt óvintézkedések mellett, engedély alapján használható fel. A zárolt területről föld, trágya és burgonyanövény bármely részének elszállítása tilos. A fertőzött területen 5 éven át tilos burgonyát termelni. A zárlat a fertőzés felszámolását követő 5 év elteltével oldható fel.

41. Synchytrium endobioticum (burgonyarák)

A 40. pont alatt foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

42. Xanthomonas begoniae (begónia baktériumos levélfoltossága)

A fertőzött növényállományt zárlat alá kell helyezni. A fertőzött töveket, növényi részeket meg kell semmisíteni. A zárlat a fertőzés felszámolását követően oldható fel.

43. Chlorogenus persicae var, vulgare (őszibarack sárgasága)

A fertőzött területet (pl. magtermő gyümölcsöst, szemzőhajtást termő gyümölcsöst, faiskolai táblát) zárlat alá kell helyezni. A zárlati rendelkezéstől függően a törzsállományt, vagy csak a fertőzött törzsfákat a szaporításból végleg ki kell zárni. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter esetenként elrendelheti a fertőzött fák megsemmisítését is. Faiskolában észlelt fertőzés esetén a fertőzött és fertőzésre gyanús szaporítóanyagokat augusztus 10-ig meg kell semmisíteni, ennek megtörténte után a fertőzésmentes egyedek kitermelhetők.

44. Chlorogenus persicae var, micropersicae

(őszibarack gyümölcskorcsosodása)

A 43. pont alatt foglaltak szerint kell eljárni.

45. Prunus virus 5 (őszibarack mozaikvírus)

A 43. pont alatt foglaltak szerint kell eljárni.

46. Plum Pox (szilvahimlő)

A 43. pont alatt foglaltak szerint kell eljárni.

47. Ring spot viruses (csonthéjasok gyűrűsfoltosság vírusai)

A 43. pont alatt foglaltak szerint kell eljárni.

48. Cuscuta spp. (aranka minden faja)

Elvetni, vagy forgalomba hozni csak arankamentes területről származó, fémzárolt lucernavöröshere- és egyéb heremagot szabad. Fertőzött, fertőzésre gyanús, fémzárolás nélkül forgalomba hozott, vagy forgalomba hozatalra szánt magtételeket, fertőzött maggal elvetett területeket zárlat alá kell helyezni. A zárlat alá helyezett tételek további felhasználásának módját, valamint a fertőzött maggal elvetett területre elrendelt zárlati rendelkezéseket, termelési, felhasználási, forgalomba hozatali és szállítási korlátozásokat a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium esetenként szabályozza. A zárolt tételek tisztításakor keletkezett hulladékot elégetéssel meg kell semmisíteni] A termelő köteles a lucerna-, vöröshere- és egyéb heretermő területén észlelt arankafertőzöttséget a táblatörzskönyvbe bejegyezni és a fertőzést azonnal felszámolni.

II. VESZÉLYES KÁROSÍTÓK

Anarsia lineatella (barackmoly)

A gyümölcsfaiskola fertőzött tábláját zárlat alá kell helyezni. A zárlat a fertőzés felszámolása után oldható fel.

Botrytis tulipae (tulipánvész)

A fertőzött hagymákat, egyéb növényi részeket meg kell semmisíteni.

Ditylenchus destructor (burgonya gumórontó fonálféreg)

Fertőzött terület burgonyatermését a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által esetenként adott engedély alapján szabad elszállítani. Komlótelepítésre fertőzéstől mentes gazdaságból származó dugványokat szabad felhasználni.

Meloidogyne incognita (gyökérgubacs fonálféteg)

A Ditylenchus destructor fertőzés esetén előírt módon kell eljárni.

Panachure (cseresznye fehérfoltossága)

A fertőzött törzsfákat szaporításból végleg ki kell zárni. Faiskolában észlelt fertőzés esetén a fertőzött szaporítóanyagokat augusztus 10-ig meg kell semmisíteni, ennek megtörténte után a fertőzésmentes egyedek kitermelhetők. Ellenkező esetben a fertőzött táblára zárlatot kell elrendelni.

Valamennyi szőlővírus

Szőlőszaporítóanyagot szolgáltató, fertőzött szelőanyatelepeket zárlat alá kell helyezni. Amennyiben a termelő a fertőzött tőkéket a szaporítóanyag-szedés időpontjáig kitermeli és megsemmisíti, a szaporítóanyag szedése és forgalomba hozatala engedélyezhető. 10%-nál nagyobb vírusfertőzés esetén a szőlőanyatelepet szaporításból végleg ki kell zárni.

A II. pont alatt fel nem sorolt veszélyes károsítók fellépésekor a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által esetenként elrendelt zárlati rendelkezéseket, termelési, felhasználási, forgalomba hozatali és szállítási korlátozásokat kell alkalmazni.

Minta a 4. számú melléklethez

5/a. számú melléklet a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelethez

(1. oldal)

(2. oldal)

(3. oldal)

(4. oldal)

5/b. számú melléklet a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelethez

(1. oldal)

(2. oldal)

(3. oldal)

(4. oldal)

6. számú melléklet a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelethez

A NÖVÉNYVÉDELMI KÜLSŐ KARANTÉNSZOLGÁLATOT ELLÁTÓ HATÁRÁLLOMÁSOK

Ártánd-Bors

Bánréve

Budapest, Csepel: Szabadkikötő

Budapest, Ferihegyi repülőtér

Budapest, 70. számú Postahivatal

Biharkeresztes

Gyékényes

Hegyeshalom

Hidasnémeti

Kelebia

Komárom

Letenye

Lökösháza-Curtict

Magyarbóly

Mohács

Murakeresztur

Rajka-Rusovce

Röszke

Somoskőújfalu

Sopron

Szentgotthárd

Szob-Sturovo

Záhony

7. számú melléklet a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelethez

A BEHOZATALI, KIVITELI ÉS ÁTMENŐ FORGALOMBAN KIZÁRÓLAG NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI BIZONYÍTVÁNY KÍSÉRETÉBEN SZÁLLÍTHATÓ KÜLDEMÉNYEK

1. A kultúrnövények és a vadon termő növények magja.

2. Élő növény, valamint föld feletti és föld alatti részei (pl. csemete, oltóvessző, szaporítóvessző, dugvány, tarack, gumó, hagyma, élő virág).

3. Növényi termék (pl. hüvely, liszt, dara, friss és szárított gyümölcs, zöldség, fűszerpaprika-őrlemény) élelmezési, takarmányozási és egyéb célra.

4. Növényi nyersanyag (pl. gyapotfonál, lenrost, nyersgyapot, jutarost, kenaf- és egyéb növényi rost, nyersdohány és egyéb növényi nyersanyag).

5. Élő rovar, atka és fonálféreg minden fejlődési alakja.

6. Növényen élő vagy arra káros gomba, baktérium- és vírustenyészet.

7. Élő vagy feldolgozatlan száraz növényből, növényrészből álló gyűjtemény.

8. Növényi eredetű göngyöleg és csomagolóanyag (pl. pelyva, széna, szalma, moha).

9. Állatok szállításánál használt takarmány és alom.

10. Növényi anyagokat tartalmazó postai küldemény, kézi- és útipoggyász.

8. számú melléklet a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelethez

9. számú melléklet a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelethez

A BEHOZATALI, KIVITELI ÉS ÁTMENŐ FORGALOMBA KERÜLŐ KÜLDEMÉNYEK VIZSGÁLATRA VALÓ BEJELENTÉSE ÉS A VIZSGÁLATTAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS

A vizsgálat iránti kérelem bejelentése és a vizsgálat előkészítése

1. A behozatali és átmenő forgalomba kerülő küldemények növényegészségügyi vizsgálata a külső növényvédelmi karanténszolgálatot ellátó határállomáson, a kiviteli küldemények növényegészségügyi vizsgálata az illetékes növényvédő állomástól kérhető. A nyári és őszi hónapokban a vizsgálatot az illetékes külkereskedelmi vállalat kérelmére a Növényvédelmi Szolgálat engedélye alapján a berakó állomásokon létesített, ideiglenes vizsgálóhelyeken is lehet kérni, amelyek felállításának és megszüntetésének időpontját a Növényvédelmi Szolgálat az érdekeltekkel közli.

2. Kiviteli küldemények vizsgálatánál a vizsgálat iránti kérelmet levélben, táviratban vagy távbeszélőn kell előterjeszteni. A kérelemnek az állomás székhelyén történő vizsgálatnál a küldemény berakodásának megkezdése előtt legalább 12 órával, egyéb helyen történő vizsgálat esetén a küldemény berakásának megkezdése előtt legalább 24 órával kell a növényvédő állomáshoz beérkeznie.

3. A kérelemben fel kell tüntetni a vizsgálat helyét és időpontját, a küldemény tartalmát és mennyiségét, valamint azt, hogy a küldemény mely országból érkezik, illetőleg mely országba irányul.

4. A kérelemnek költsége behozatali forgalomban a címzettet, kiviteli forgalomban a feladót terheli.

5. A vizsgálat foganatosítása iránti kérelmet behozatali és átmenő forgalom esetén

a) a posta, illetőleg a közlekedési vállalatok forgalmában érkező küldeményeknél - kivéve azt, amelyek vámkezelése a magánfél közreműködésével az illetékes vámhivatalnál történik - a vámközvetítő postahivatal, illetőleg közlekedési vállalat;

b) az a) pontban nem említett esetekben az árunyilatkozatot adó köteles a növényegészségügyi szervnek benyújtani.

6. A vizsgálat foganatosítása iránti kérelmet kivitel esetén

a) postaküldeményeknél a feladó;

b) darabáru-, vasúti kocsi-, gépjármű-, fogatos jármű- hajó- vagy légi küldeményeknél határállomáson a szállítmányozó, illetőleg a fuvarozó vagy az áru szállítója, berakóállomáson a feladó, vagy megbízása alapján a belkereskedelmi vállalat, illetőleg, ha a szállítást nem belkereskedelmi vállalat végzi, a termelő köteles a növény-egészségügyi szervnek benyújtani.

7. A vizsgálat zavartalan és szakszerű lefolytatásának előkészítéséről és a vizsgálathoz szükséges segédmunkaerőről a feladó, illetőleg - behozatal esetén - a címzett köteles gondoskodni. A vizsgálatot úgy kell előkészíteni, hogy azt a vizsgálóközeg a helyszínre érkezés után a bejelentett időpontban azonnal megkezdhesse, folyamatosan, megszakítás nélkül elvégezhesse és a növényegészségügyi bizonyítványt az összes adatokkal kiállíthassa.

8. Ha a vizsgálat a berakóállomáson nem volt foganatosítható, a növényvédő állomás köteles a vizsgálat lefolytatására az illetékes növényvédelmi határkirendeltséget - a kérelmező egyidejű tájékoztatása mellett - haladéktalanul felhívni. A feladási állomáson növényegészségügyi vizsgálat nélkül a TEEM vonatokhoz küldemények fuvarozásra nem vehetők fel.

9. Ha a küldemény a kérelemben megjelölt időre nincs előkészítve, vagy az előkészítés nem megfelelő, a vizsgálóközeg jegyzőkönyvet vesz fel. Ebben az esetben a feladó új vizsgálatot köteles kérni.

A határsáv forgalommal kapcsolatos rendelkezések

10. A határsáv forgalomban a határbirtokosok termeivényeit tartalmazó küldemények növényegészségügyi vizsgálatára az irányadó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a határbirtokos a növényegészségügyi vizsgálat iránti kérelmet községben a községi, városban a városi mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervhez köteles bejelenteni;

b) a községi, illetőleg a városi mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv köteles a vizsgálat elvégzésére irányuló bejelentéseket - összesítve - a növényvédő állomáshoz haladéktalanul, olyan módon továbbítani, hogy a határbirtokosok küldeményeinek növényegészségügyi vizsgálatát lehetőleg egyidőben, csoportosan lehessen elvégezni.

A vizsgálat foganatosításának ideje

11. Növényegészségügyi vizsgálatot csak nappali világítás mellett lehet foganatosítani. Ennek megfelelően a vizsgálatot november, december, január és február hónapokban 8 órától 16 óráig, március, április, szeptember és október hónapokban 7 órától 18 óráig, május, június, július és augusztus hónapokban 6 órától 20 óráig kell végezni.

A fenti időpontokon túl vizsgálatot, vagy éjjeli vizsgálatot csak indokolt esetben és a Növényvédelmi Szolgálat engedélyével lehet foganatosítani. Besötétedés után, illetőleg éjjeli vizsgálatot csak mesterséges, nappali fényt adó világításnál szabad foganatosítani. A világításról a berakó, vagy a közlekedési vállalat köteles gondoskodni.

12. Vasár- és ünnepnapokon 12 óráig szabad vizsgálatot foganatosítani. Húsvét és karácsony első napján, továbbá április 4, május 1, augusztus 20 és november 7 napján vizsgálatot foganatosítani nem szabad. A vizsgálatoknak a vasár- és ünnepnapokra megállapított időbeli korlátozása a június 1 és október 31 napja közötti időszakra nem terjed ki.

13. A 11-12. pontokban foglalt korlátozások nem vonatkoznak a küldeményeknek a külső növényvédelmi zárszolgálatot ellátó kijelölt határállomásain történő vizsgálatra. Ezeken a helyeken az éjjel, vagy besötétedés után végzett vizsgálathoz a közlekedési vállalat köteles megfelelő világítást biztosítani.

14. Élő növény, növényi szaporítóanyag küldemény vizsgálatára legalább másfél órát, zöldség-gyümölcs-küldemény vizsgálatára legalább egy órát, bármely egyéb küldemény vizsgálatára legalább fél órát kell vagontételenként számítani. Ebbe az időbe a jegyzőkönyv kiállításának idejét nem lehet beleszámítani. A vizsgálóközeg szükség esetén a másfél, egy, illetőleg fél órás időtartamon túl is folytathatja a vizsgálatot.

10. számú melléklet a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelethez

A BEHOZATALI TILALOM ALÁ ESŐ KÜLDEMÉNYEK, VALAMINT AZ EGYES NÖVÉNYFAJOKHOZ KÜLÖNÖSEN ALKALMAZKODOTT KÁROSÍTÓKTÓL VALÓ MENTESSÉG VIZSGÁLATÁNAK SZABÁLYAI

I.

Tilos behozni

- földet, szervestrágyát, komposztot, tőzeget, továbbá

- burgonya, paradicsom, tojásgyümölcs gyökerét, szárát és levelét.

Földlabdával (földes gyökérzettel) szállított növényeket a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium esetenként adott engedélyével és az esetenként előírt külön rendszabályok betartása mellett szabad behozni.

Vissza kell utasítani az élő növényt, növényi részt, növényi terméket vagy magot tartalmazó küldeményt, ha az

a) növényegészségügyi bizonyítvány nélkül érkezik a határállomásra;

b) földrögöt, tapadó földet tartalmaz, amelyben károsító valamely fejlődési alakjában meghúzódhat:

c) növényvédelmi szervezettel nem rendelkező államból érkezik, kivéve, ha a behozatalra a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a növények termelési helyének egyidejű kijelölése mellett külön engedélyt ad;

d) a növényegészségügyi előírásoknak nem felel meg.

II.

A növényegészségügyi vizsgálat scrán a küldemények fertőzéstől való mentességét különösen a következők szem előtt tartásával kell ellenőrizni:

11. számú melléklet a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelethez

12. számú melléklet a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelethez

13. számú melléklet a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelethez

HASZNOS ÉLŐ SZERVEZETEK

14. számú melléklet a 43/1968. (XII. 6.) MÉM rendelethez

A HASZNOS MADARAK ELTERJEDÉSÉNEK ELŐSEGÍTÉSE

A termelő által

a) kihelyezendő odúk száma:

- parkban, arborétumban, ahol a felügyelet biztosítható, kat. holdanként 1 db;

- egyéb, erdővel borított területen, az egyes kerületvezetői erdészlakások körzetében 50 db;

- azokban az erdőkben, amelyekben az Erdészeti Tudományos Intézet kísérleti állomásai rovarfertőzést állapítanak meg, vagy rovarfertőzési veszély fellépését jelzik, 50 db;

- kertben legalább 1 db;

- gyümölcsösben 10 kat. holdig kat. holdanként 2, de legalább 2 db;

- gyümölcsösben 10-50 kat. holdig kat. holdanként 1, de legalább 20 db;

- gyümölcsösben 50-100 kat. holdig 2 kat. holdanként 1, de legalább 30 db;

- gyümölcsösben 100 kat. holdon felül 2 kat. holdanként 1, de legalább 50 db;

- a termelő köteles az odúk karbantartásáról, továbbá azoknak minden év szeptemberében történő kitakarításáról gondoskodni;

b) az odúkon kívül kihelyezendő etetők száma:

- gyümölcsösökben 2 kat. holdig 1 ablaketető, 2 kat. holdon felül legalább 1 téli nagyetető;

- a kerületvezetői erdészlakások körzetében 1 téli nagyetető;

- 10 évesnél idősebb mezővédő erdősávokban 10 kat. holdanként 1 téli nagy etető.

Az etetőket december 1. napjától február végéig folyamatosan madáreleséggel kell ellátni.

Ötnél több odú kihelyezésének kötelezettsége esetén a cinegeodúból 50, seregélyodúból 30, légykapóodúból 20%-os aránynak megfelelő számú odút kell kihelyezni.

Erős és igen erős mezei pocok- és ürgefertőzés esetén az ölyvek, vércsék és baglyok által végzett rágcsálóirtás elősegítésére - az erdővel borított területek kivételével - a terület kezelője köteles a fertőzött területen kat. holdanként 1 db, 2 méter magas, T alakú ülőfát kihelyezni.