1962. évi 22. törvényerejű rendelet

a felsőoktatási intézményekről

A felsőoktatási intézmények irányítása

1. § (1) A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló 1961. évi III. törvényben a felsőfokú oktatás elé tűzött célok egységes megvalósításáról - a felsőoktatási intézmények útján - a művelődésügyi miniszter, illetőleg a felsőoktatási intézmények felügyeletét ellátó más miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői (a továbbiakban: a felügyeletet gyakorló miniszter) gondoskodnak.

(2) A művelődésügyi miniszter általános hatáskörét - egyes felsőoktatási ügyekben - külön jogszabályok állapítják meg.

A felsőoktatási intézmények szervezete

2. § (1) Az egyetemek általában tudományágak szerint szervezett karokra tagozódnak.

(2) Az egyetemek karain, valamint az egyéb felsőoktatási intézményekben az oktató-nevelőmunka szakirányát a képesítésnek megfelelő szakok illetőleg főtanszakok (a továbbiakban: szak) határozzák meg.

(3)[1] A felsőoktatási intézmények oktató-nevelő és tudományos munkájának alapvető szervezeti egységei a tanszékek, az osztályok, az intézetek, a klinikák, a tanszakok, a lektorátusok, a felsőfokú intézetekben a szakcsoportok (a továbbiakban: oktatási szervezeti egység).

3. § (1) Az oktató-nevelő munka, valamint a tudományos munka eredményességének előmozdítása céljából a felsőoktatási intézmények szervezetében könyvtár, központi laboratórium, illetőleg műhely, tangazdaság, kollégium (diákotthon) kutatórészleg és egyéb - az oktatási és nevelési célokat, valamint a tudományos munkát közvetlenül szolgáló - szervezeti egységek működhetnek.

(2) Egyes felsőoktatási intézmények vezetőinek közvetlen irányítása alatt alsó-, vagy középfokú oktatási intézmények (gyakorlóiskolák), illetőleg óvodák működnek.

4. § (1) Az egyetem és az egyetemi jellegű főiskola vezetője a rektor; a főiskola, a felsőfokú technikum, valamint a felsőfokú intézet vezetője az igazgató.

(2)[2] A rektort az egyetem, illetőleg az egyetemi jellegű főiskola tanárai közül a Minisztertanács, a rektorhelyetteseket - választás alapján - az intézmény tanácsa az egyetem, illetőleg az egyetemi jellegű főiskola tanárai vagy docensei közül, a többi felsőoktatási intézmény vezetőjét és a helyetteseiket pedig az oktatók közül a felügyeletet gyakorló miniszter bízza meg. A rektorhelyetteseket tisztségükben a felügyeletet gyakorló miniszter erősíti meg. A felsőfokú technikum igazgatójának és helyettesének megbízásához a művelődésügyi miniszter egyetértése szükséges.

(3) Az egyetem, az egyetemi jellegű főiskola és a főiskola vezetőjének, valamint helyetteseinek megbízása 3 évre terjed. A megbízás meghosszabbítható. A többi felsőoktatási intézmény vezetőjének és helyettesének megbízása határozatlan idejű.

5. §[3] (1) Az egyetemi kar vezetője a dékán.

(2) A dékánt a felügyeletet gyakorló miniszter, a dékánhelyetteseket - választás alapján - a kari tanács az egyetem tanárai, illetőleg docensei közül 3 évi időtartamra bízza meg. A megbízás meghosszabbítható. A dékánhelyetteseket tisztségükben a rektor erősíti meg.

6. §[4] (1) A felsőoktatási intézmény vezetője mellett intézményi tanács, az egyetemi kar vezetője mellett kari tanács működik. E tanácsok összetételét és működésének rendjét a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg oly módon, hogy a kari tanács tagjai az oktatási szervezeti egységek vezetői, a társadalmi szervek képviselői, valamint az oktatók és a hallgatók választott küldöttei.

(2) Az egyetemek és az egyetemi jellegű főiskolák intézményi és kari tanácsai a jogszabályokban, illetőleg a szervezeti és működési szabályzatukban megállapított ügyekben döntenek, egyébként véleményező és javaslattevő tevékenységet fejtenek ki. A többi felsőoktatási intézményben az intézményi tanács véleményező és javaslattevő testületként működik.

(3) Az egyetemek és az egyetemi jellegű főiskolák testületeinek döntési hatáskörébe utalt ügyek közül - a felügyeletet gyakorló miniszterekkel egyetértésben - a művelődésügyi miniszter állapítja meg azoknak a körét, amelyekben a hozott határozatot megerősítés végett a rektorhoz, illetőleg a felügyeletet gyakorló miniszterhez fel kell terjeszteni. Ha a rektor, illetőleg a miniszter a felterjesztett határozatra tizenöt nap alatt nem nyilatkozik, a határozatot megerősítettnek kell tekinteni.

7. §[5] (1) Az egyetemi intézet, a klinika, valamint a tangazdaság élén igazgató, a többi oktatási szervezeti egység élén vezető áll. Az igazgatót, illetőleg vezetőt - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel a felsőoktatási intézmény felett felügyeletet gyakorló miniszter bízza meg, illetőleg nevezi ki. A megbízást a miniszter egyetem és egyetemi jellegű főiskola esetén az intézményi tanácsnak - egyetemeken a kari tanács meghallgatásával előterjesztett - javaslat alapján adja meg. A megbízás határidőhöz köthető.

(2) Az egyetemi, valamint az egyetemi jellegű főiskolai tanszék vezetőjét - marxizmus-leninizmus tanszék vezetőjének kivételével - továbbá a vezető lektort és a vezető testnevelő tanárt az egyetemi tanács bízza meg. A marxizmus-leninizmus tanszék vezetőjét - a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben - a felügyeletet gyakorló miniszter bízza meg. A megbízás határidőhöz köthető. A megbízásra a rektor - karhoz tartozó tanszéknél a dékán meghallgatásával - tesz javaslatot.

8. § A felsőoktatási intézményekben a következő oktatói munkakörök szervezhetők: tanár, docens, adjunktus, tanársegéd, gyakornok, nyelvtanár (lektor), testnevelőtanár, szakoktató, kollégiumi nevelő.

9. § (1) Az egyetemi tanárt a Minisztertanács, a főiskolai tanárt, továbbá az egyetemi és főiskolai docenst, a felsőfokú technikumi tanárt, a felsőfokú intézeti tanárt, az intézmény gazdasági vezetőjét, valamint az egyetemi könyvtár igazgatóját a felügyeletet gyakorló miniszter nevezi ki. A művelődésügyi miniszter egyetértése szükséges a más miniszter felügyelete alatt, álló egyetem könyvtára igazgatójának a kinevezéséhez.

(2)[6] A felügyeletet gyakorló miniszter az egyetem, valamint az egyetemi jellegű főiskola vezetésével a rektor és az intézményi tanács döntésének végrehajtásával járó igazgatási feladatok ellátásának, a gazdasági feladatokkal összehangolt irányítására - az intézményi tanács véleményének meghallgatása mellett - a rektornak alárendelt főtitkárt nevezhet ki.

Az oktató-nevelő és tudományos munka

10. § (1) A felsőoktatási intézményben az oktató-nevelőmunka nappali, esti és levelező tagozaton folyhat. A képzés időtartamát a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán a Minisztertanács, esti és levelező tagozatán a felügyeletet gyakorló miniszter állapítja meg.

(2) A hallgatók képzése elméleti és gyakorlati foglalkozásokon, valamint az üzemekben (intézményekben, hivatalokban) és a felsőoktatási intézményekben szervezett szakmai gyakorlaton történik.

(3) Az oktató-nevelőmunka kereteit a tanterv, az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó tananyagot (a követelményeket) a program határozza meg. A felsőoktatási intézményekben a jóváhagyott tantervek és programok alapján kell oktatni.

11. § Az elméleti és gyakorlati képzés összhangjáról, az oktató-nevelőmunka tartalmának, módszereinek fejlesztéséről és eredményességéről, valamint a tudományos kutatómunka szervezéséről a felsőoktatási intézmény vezetője gondoskodik. Ezeket a feladatokat a több karra tagozódó egyetemek egyes karain - a rektor irányítása mellett - a dékán látja el.

12. §[7] (1) A felsőoktatási intézmények oktatónevelő munkáját közvetlenül az oktatási szervezeti egységek valósítják meg. Az oktatási szervezeti egységek biztosítják, hogy a hallgatók elsajátíthassák mindazokat az ismereteket és készségeket, amelyeket a szakon oktatott tantárgyak programjai követelményként előírnak. Az oktatási szervezeti egységek névelő munkája arra irányul, hogy a hallgatók marxista-leninista világnézetű szocialista erkölcsű szakemberekké váljanak.

(2) A hallgatók tanulmányi közösségei és szervezetei közreműködnek a felsőoktatási intézmények tanulmányi, szociális és kulturális ügyeinek intézésében. A hallgatóknak a felsőoktatási intézmények munkájában való közreműködését a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség segíti és szervezi. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség - jogszabály rendelkezései szerint - önálló jogkörrel és felelősséggel részt vehet a hallgatók egyes ügyeinek intézésében.

13. § A felsőoktatási intézmények oktató-nevelőmunkáját - különösen a világnézeti és erkölcsi nevelés terén - a kollégiumokban (diákotthonokban) folyó nevelőmunka segíti és egészíti ki,

14. § (1) A felsőoktatási intézmények oktatóinak kötelessége a szakterületükhöz tartozó tudományág művelése, az országos és egyéb kutatási tervekből folyó feladatok ellátása.

(2)[8] Az oktatási szervezeti egységekben folyó tudományos kutatómunka irányelveit - a Magyar Tudományos Akadémiának a tudományos kutatásokra vonatkozó útmutatásait figyelembe véve - a felügyeletet gyakorló miniszter határozza meg és annak végrehajtását ellenőrzi.

(3)[9] A felsőoktatási intézmények a jogszabályokban meghatározott módon részt vesznek a tudományos utánpótlás nevelésében, képzésében és továbbképzésében.

Egyetemi és főiskolai címek, valamint kitüntető oklevelek

15. § A tudományok doktorai és kandidátusai, valamint kiváló gyakorlati szakemberek részére - az egyetem, illetőleg a főiskola vezetőjének az intézmény tanácsa meghallgatása mellett előterjesztett javaslatára - a felügyeletet gyakorló miniszter címzetes egyetemi (főiskolai) tanár, illetőleg címzetes egyetemi (főiskolai) docens címet adományozhat. E címek nem adományozhatók annak, aki oktatói munkakörben felsőoktatási intézménynél munkaviszonyban áll.

16. § (1) Az egyetem - a jogszabályokban meghatározott feltételek szerint - felavatással doktori címet adományozhat.

(2) Az egyetem - a Népköztársaság Elnöki Tanácsának előzetes hozzájárulásával - a jogszabályban megállapított kitüntető címmel avathatja doktorrá azt, aki a cím adományozása feltételeinek megfelel.

(3) Az egyetem - a felügyeletet gyakorló miniszter előzetes hozzájárulásával - az arra érdemes személyeket tiszteletbeli (honoris causa) doktorrá avathatja.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a külön jogszabállyal doktori cím adományozására feljogosított egyetemi jellegű főiskolákra is.

17. § A felsőoktatási intézmény kitüntető oklevelet adhat annak, aki képesítő oklevelének megszerzését követően 50, vagy ennél több éven át szakterületén kiválóan működött és közmegbecsülésre méltó magatartást tanúsított.

Vegyes rendelkezések

18. § E törvényerejű rendelet hatálya nem terjed ki a fegyveres testületek felsőoktatási intézményeire, valamint a hittudományi (teológiai) akadémiákra, illetőleg lelkészképző intézetekre.

19. § (1) Az 1. számú mellékletben megjelölt felsőoktatási intézmények e törvényerejű rendelet alapján folytatják működésüket.

(2) Az Erdőmérnöki Főiskola mint Erdészeti és Faipari Egyetem; az Állatorvostudományi Főiskola mint Állatorvostudományi Egyetem; a pedagógiai főiskolák mint tanárképző főiskolák; a mezőgazdasági akadémiák mint agrártudományi főiskolák működnek tovább; a Szegedi Tudományegyetem elnevezése József Attila Tudományegyetem elnevezésre változik.

(3)[10] Az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán, valamint az agrártudományi főiskolákon agrármérnöki, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán kertészmérnöki képesítés szerezhető.

Hatálybalépés

20. § (1) E törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1962. évi szeptember hó 1. napjától kell alkalmazni.

(2) Az 1962. évi szeptember hó 1. napjával hatályát veszti a felsőoktatási intézményekre vonatkozólag a felszabadulás előtt kiadott valamennyi jogszabály. Hatályukat vesztik továbbá a 2. számú mellékletben felsorolt jogszabályok.

Dobi István s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Kiss Károly s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára

1. számú melléklet a felsőoktatási intézményekről szóló 1962. évi 22. számú törvényerejű rendelethez[11]

A felsőoktatási intézmények közvetlen felügyeleti szerve, elnevezése, székhelye, tagozódása, a nappali tagozat képzési ideje:*

* Jegyzet: A felsőfokú technikumokra vonatkozóan lásd: a 12/1962. (V. 5.) Korm. rendeletet, a felsőfokú szakiskolákra vonatkozóan pedig az 1013/1962. (V. 19.) Korm. számú határozatot.

2. számú melléklet a felsőoktatási intézményekről szóló 1962. évi 22. számú törvényerejű rendelethez

A hatályukat vesztő jogszabályok

- A nőknek az egyetemekre és főiskolákra való felvételéről szóló 1946. évi XXII. törvény,

- a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem létesítéséről szóló 1948. évi LVII. törvény,

- a budapesti Műszaki Egyetem szervezetének módosításáról szóló 1949. évi XXII. törvény,

- a Nehézipari Műszaki Egyetem létesítéséről szóló 1949. évi XXIII. törvény,

- a pedagógiai főiskolákról szóló 1950. évi 21. sz. tvr.,

- a Budapesti Tudományegyetem elnevezéséről szóló 1950. évi 35. sz. tvr.,

- a Veszprémi Vegyipari Egyetem felállításáról szóló 1951. évi 25. sz. tvr.,

- a tudományok doktora tudományos fokozat bevezetéséről és az egyetemi oktatói, valamint a kutatóintézeti kutatói állások, illetőleg fokozatok szabályozásáról szóló 1951. évi 26. sz. tvr. 10. §, 11. §, 13. §-ának az egyetemi (főiskolai) oktatókra vonatkozó rendelkezései,

- az Építőipari Műszaki Egyetem felállításáról szóló 1952. évi 13. sz. tvr.,

- a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemről szóló 1952. évi 16. sz. tvr.,

- a Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem elnevezéséről szóló 1953. évi 3. sz. tvr.,

- a mérnöktanárképzésről szóló 1953. évi 5. sz. tvr.,

- a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia létesítéséről szóló 1953. évi 9. sz. tvr.,

- a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola létesítéséről szóló 1953. évi 17. sz. tvr.,

- a Mezőgazdasági Gépészmérnöki Főiskola létesítéséről szóló 1954. évi 20. sz. tvr.,

- a Mosonmagyaróvárott és Keszthelyen Mezőgazdasági Akadémia létesítéséről szóló 1954. évi 21. sz. tvr.,

- a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem szervezetének módosításáról szóló 1955. évi 30. sz. tvr.,

- a Budapesti Műszaki Egyetem, az Építőipari Műszaki Egyetem és a Nehézipari Műszaki Egyetem szervezetének módosításáról, valamint a Szolnoki Közlekedési Műszaki Egyetemnek, a Bánya-és Kohómérnöki Kar soproni részlegének, illetőleg a Földmérő Mérnöki Kar soproni működésének megszüntetéséről, továbbá a mérnöktanárképzés módosításáról szóló 1955. évi 31. sz. tvr.,

- a felsőoktatási intézmények szervezeti kérdéseiről szóló 1956. évi 4. sz. tvr.,

- a miskolci műszaki egyetem elnevezéséről szóló 1956. évi 20. sz. tvr.,

- a Budapesti Műszaki Egyetem szervezetének módosításáról szóló 1957. évi 16. sz. tvr.,

- az Eötvös Loránd Tudományegyetem szervezetének módosításáról szóló 1957. évi 33. sz. tvr.,

- a mezőgazdasági felsőoktatás egyes kérdéseinek újabb szabályozásáról szóló 1957. évi 35. sz. tvr.,

- a Lenin Intézetnek az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karába való beolvasztásáról szóló 1957. évi 36. sz. tvr.,

- az 1951. évi 26. sz. tvr. kiegészítéséről szóló 1957. évi 42. sz. tvr.,

- a Szegedi Orvostudományi Egyetem szervezetének szabályozásáról szóló 1957. évi 64. sz. tvr.,

- a tanító- és óvónőképzésről szóló 1958. évi 26. sz. tvr.,

- egyes mezőgazdasági akadémiák és kutatóintézetek összevonásáról szóló 1959. évi 16. sz. tvr.,

- az 1955. évi 31. sz. tvr. módosításáról szóló 1959. évi 21. sz. tvr.,

- a Nyíregyházán pedagógiai főiskola létesítéséről szóló 1962. évi 11. sz. tvr.