2/1969. (II. 27.) KPM rendelet

a gépjárművezetőképzésről és vizsgáztatásról

A gépjárművezetőképzésről és vizsgáztatásról szóló 11/1969. (II. 27.) Korm. rendelet 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az ügykörét érintő rendelkezések tekintetében a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

Gépjárművezetőképző tanfolyamok

1. §

(1) A gépjárművezetők képzése általában gépjárművezetőképző tanfolyamokon történik.

(2) Gépjárművezetőképző tanfolyamok rendezhetők:

a) az "A" járműkategóriába tartozó motorkerékpárok;

b) a "B" járműkategóriába tartozó személyautók és 3500 kg összsúlyt meg nem haladó tehergépkocsik;

c) a "C" járműkategóriába tartozó, 3500 kg összsúlyt meghaladó tehergépkocsik;

d) a "D" járműkategóriába tartozó autóbuszok;

e) az "E" járműkategóriába tartozó, nehéz pótkocsis gépjárműszerelvények;

f) a nehéz pótkocsi vontatására alkalmas mezőgazdasági vontatók;

g) a nehéz pótkocsi vontatására nem alkalmas traktorok;

h) a mellékletben meghatározott járműcsoportokba tartozó különleges gépjárművek vezetőinek képzésére, továbbá

i) a gépjárművezetői állás vállalására jogosító gépjárműkezelői vizsgára;

j) a gépjárműkezelői továbbképző vizsgára

előkészítés céljából.

(3) A járműkategóriák meghatározása szempontjából a közúti közlekedés szabályairól szóló 2/1962. (IX. 29.) BM-KPM együttes rendelet Függelékének az 1/1965. (I. 9.) BM-KPM együttes rendelet 30. §-ával módosított 2. cikke 2. pontjának a rendelkezései az irányadók.

2. §

(1) Gépjárművezetőképző tanfolyamot az az állami szerv, társadalmi szervezet vagy egyesület rendezhet, amely erre a közlekedés- és postaügyi minisztertől engedélyt kapott.

(2) Az engedély visszavonható, ha

a) az engedélyes az engedélyben meghatározott feltételeket nem tartja meg;

b) a képzés színvonalának mértéke nem kielégítő;

c) a kiadásának alapját képező valamely feltétel megszűnt.

(3) Gépjárművezetőképző tanfolyamnak minősül a mezőgazdaság területén rendezett az az iskolai vagy tanfolyami oktatás, amelynek tanterve a mezőgazdasági vontatóvezetői, illetőleg a traktorvezetői tanfolyam anyagát is tartalmazza és ezt a közlekedés- és postaügyi miniszter elismerte.

(4) A gépjárművezetőképző tanfolyamokat a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium ellenőrzi.

3. §

(1) A gépjárművezetőképző tanfolyamokon a hallgatók elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnek.

(2) A tanfolyamok tantervét a közlekedés- és postaügyi miniszter a belügyminiszter véleményének figyelembevételével állapítja meg.

(3) A tanfolyamokon a közlekedés- és postaügyi miniszter által engedélyezett tankönyv (jegyzet) használható. Ez a rendelkezés a 2. § (3) bekezdésében említett tanfolyamokra nem alkalmazható.

4. §

(1) A gépjárművezetőképző tanfolyam vezetője a tanfolyam rendezésére engedéllyel bíró szerv vezetője, vagy az általa megbízott személy.

(2) Gépjárművezetőképző tanfolyamon oktatóként az alkalmazható, illetőleg az bízható meg, aki oktatói vizsga alapján oktatói bizonyítványt kapott.

(3) Külön rendelkezések állapítják meg az oktatói vizsgára bocsátás feltételeit és a vizsga részletes szabályait, továbbá azt, hogy mely elméleti tárgyak oktatásához nem szükséges oktatói vizsga és oktatói bizonyítvány.

Képzés tanfolyamon kívül

5. §

(1) A "B" járműkategóriába tartozó gépjárművek vezetőinek a vizsgájára előkészítés céljából házastársát, egyeneságbeli rokonát, testvérét, egyeneságbeli rokonának házastársát és házastársának egyeneságbeli rokonát oktathatja az, akinek legalább két évi gépjárművezetői gyakorlata, vagy legalább három év óta "B" járműkategóriára érvényes vezetői engedélye és saját tulajdonát képező személyautója van, feltéve, hogy 1. számú ellenőrzőlapja megvan.

(2) Magánszemély - amennyiben a 4. § (2) bekezdésében említett oktatói bizonyítványa van -a közlekedés- és postaügyi minisztertől engedélyt kaphat arra, hogy az "A", illetőleg a "B" járműkategóriába tartozó gépjárművek vezetőinek a vizsgájára előkészítő oktatást végezzen.

(3) A rendelet alkalmazása szempontjából gépjárművezetői gyakorlaton gépkocsivezetői munkakörben, főfoglalkozású munkaviszonyban eltöltött gyakorlatot kell érteni.

6. §

Az "A" és az "E" járműkategóriába tartozó gépjárművek vezetőinek a vizsgájára, valamint traktorvezetői és különleges gépjárművezetői vizsgára önképzés útján is fel lehet készülni.

Képzési alapelvek

7. §

(1) Gépjárművezetőképző tanfolyamra az vehető fel, illetőleg gépjárművezetőképzésben az részesülhet, aki

a) a tanfolyam, illetőleg a képzés megkezdésének időpontjában 18. életévét betöltötte, kivéve, ha e rendelet másként rendelkezik;

b) legalább 8 általános, ha pedig 1930. évi január hó 1. napja előtt született, legalább 4 általános (elemi) iskolai végzettséggel rendelkezik;

c) gépjármű vezetésére orvosi szempontból, valamint a belügyminiszter által megállapított közbiztonsági követelmények szempontjából alkalmas;

d) a 8. §-ban meghatározott egyes külön feltételeknek megfelel.

(2) Az "A", a "B" és a "C" járműkategóriába tartozó gépjárművek vezetőinek a tanfolyamára, valamint a mezőgazdasági vontató- és traktorvezetői tanfolyamra felvételét, illetőleg tanfolyamon kívüli képzését indokolt esetben engedélyezheti a közlekedés- és postaügyi miniszter az előírt iskolai végzettséggel nem rendelkező személynek, a rendőrhatóság pedig annak a 16. életévét betöltött személynek, aki a gépjármű vezetésére pályaalkalmassági szempontból is megfelel.

(3) Iskolai oktatás keretében rendezett gépjárművezetőképző tanfolyamon a 16. életévét betöltött személy a (2) bekezdésben említett rendőrhatósági engedély nélkül képzésben részesülhet.

8. §

(1) A "C" járműkategóriába tartozó gépjárművek vezetőinek a tanfolyamára az vehető fel, akinek a "B" járműkategóriára érvényes vezetői engedélye van, vagy egyidejűleg a "B" járműkategóriába tartozó gépjárművek vezetői tanfolyamára is jelentkezett.

(2) A "D" járműkategóriába tartozó gépjárművek vezetőinek a tanfolyamára az vehető fel, aki 21. életévét betöltötte, "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedélye és két évi teherautó-vezetői gyakorlata [5. § (3) bek.] van.

(3) Az "E" járműkategóriába tartozó gépjárművek vezetőinek a tanfolyamára az vehető fel, aki 20. életévét betöltötte és "B" vagy "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedélye van.

(4) Különleges gépjárművezetői tanfolyamra az vehető fel, aki 20. életévét betöltötte, valamint "C" járműkategóriára - az 5. járműcsoportba tartozó gépjármű esetében ezen felül "D" járműkategóriára is - érvényes vezetői engedélye és két évi gépjárművezetői gyakorlata van.

(5) Gépjárműkezelői tanfolyamra az vehető fel, aki gépjármű vezetésére pályaalkalmassági szempontból is megfelel és "B" vagy "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedélye van.

(6) Gépjárműkezelői továbbképző tanfolyamra az vehető fel, akinek "B" vagy "C" járműkategóriára érvényes vezetői engedélye, gépjárműkezelői vizsgabizonyítványa és két évi gépjárművezetői gyakorlata van.

9. §

(1) Közúton gépjárművezetést - a 10. §-ban meghatározott esetek kivételével - csak oktató állandó felügyelete mellett szabad tanulni. Gépjárművezetőképző tanfolyam keretén kívül folyó oktatás esetén a tanulónak a rendőrhatóság által kiállított, az oktató nevét is feltüntető igazolvánnyal kell rendelkeznie, és meg kell tartania az abban megállapított feltételeket.

(2) A gépjárművezetés tanulása során a gépjármű felelős vezetője az oktató,

10. §

(1) Az "A" járműkategóriába tartozó gépjármű vezetésének közúton történő gyakorlásához oktató felügyelete nem szükséges. Ilyen célra a rendőrhatóság a 9. § (1) bekezdésében említett igazolványt abban az esetben adja ki, ha a kérelmező az "A" járműkategóriába tartozó gépjárművek vezetőinek a vizsgája közlekedésrendészet vizsgatárgyából és a vezetési gyakorlat vizsgatárgynak járműkezelési részéből sikeres vizsgát tett. Az igazolvány kiadása előtt a gépjármű vezetését közútnak nem minősülő területen szabad tanulni.

(2) Az "E" járműkategóriába tartozó gépjárművek vezetőinek a vizsgájára, valamint a traktor-és a különleges gépjárművezetői vizsgára felkészülés céljából közúton a vezetés ugyanarra a járműkategóriára, illetőleg járműcsoportra érvényes vezetői engedéllyel rendelkező személy felügyelete mellett gyakorolható.

11. §

(1) Közúton a "B" és a "C" járműkategóriába tartozó gépjárművek vezetésének oktatása céljára olyan gépkocsit szabad használni, amely az oktató által kezelhető üzemi fékkel (lábfékkel) is el van látva.

(2) Az oktatás alkalmával a gépjárműben az oktatón és a tanulókon kívül csak az oktatást ellenőrző személyek foglalhatnak helyet. Az oktatás során a gépjárművet egyéb célra (pl. áruszállításra) használni nem szabad. Ez a rendelkezés nem zárja ki a gépjárműnek a vezetési gyakorlat érdekében szükséges megterhelését.

12. §

A tanfolyam vezetője a gépjárművezetőképző tanfolyamról kizárhatja azt a hallgatót, aki az oktatás rendjét súlyosan, vagy figyelmeztetés ellenére ismételten megsérti.

Vizsgáztatás

13. §

(1) A gépjárművezetők vizsgáztatása céljából az 1. § (2) bekezdésében felsorolt tanfolyamoknak megfelelő gépjárművezetői vizsgákat kell tartani.

(2) Gépjárművezetői vizsga az e célra szervezett Gépjárművezetői Vizsgabizottság előtt tehető.

(3) A Gépjárművezetői Vizsgabizottság elnökét és tagjait (a vizsgabiztosokat) a közlekedés- és postaügyi miniszter bízza meg.

(4) A vizsgatárgyakat, a vizsgáztatás rendjét és a vizsgabizottság összetételét a belügyminiszter meghallgatása után a közlekedés- és postaügyi miniszter állapítja meg.

14. §

(1) Gépjárművezetői vizsgára az bocsátható, aki a gépjárművezetőképző tanfolyamot elvégezte, illetőleg tanfolyamon kívül gépjárművezető-képzésben részesült és a 7., valamint a 8. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel. Az "A" és az "E" járműkategóriába tartozó gépjárművek vezetőinek a vizsgája, valamint traktor- és különleges gépjárművezetői vizsga tanfolyam elvégzése, illetőleg a képzés igazolása nélkül is tehető.

(2) A külföldi vezetői engedéllyel rendelkező az a személy, aki magyar vezetői engedélyt kíván szerezni, annak a járműkategóriának megfelelő vizsgát, amelyre külföldi vezetői engedélye szól, - az egyéb feltételek fennállása esetén - tanfolyam elvégzése, illetőleg a képzés igazolása nélkül is tehet. Az "A" és a "B" járműkategóriába tartozó gépjárművek vezetőinek vizsgáját tenni kívánó személy csak a közlekedésrendészet vizsgatárgyból köteles vizsgát tenni.

15. §

(1) A vezetési gyakorlat vizsgatárgyból az vizsgázhat, aki a közlekedésrendészet vizsgatárgyból megfelelt. A vezetési gyakorlati vizsgát átlagos forgalmi viszonyok között kell megtartani.

(2) A vezetési gyakorlati vizsga az alább felsorolt gépjárművekkel tehető:

a) az "A" járműkategóriába tartozó gépjárművek vezetőinek a vizsgája kétkerekű motorkerékpárral;

b) a "B" járműkategóriába tartozó gépjárművek vezetőinek a vizsgája mechanikus tengelykapcsolóval és sebességváltóval felszerelt személyautóval vagy legfeljebb 3500 kg összsúlyú teherautóval;

c) a "C" járműkategóriába tartozó gépjárművek vezetőinek a vizsgája legalább 3500 kg hasznos teherbírású teherautóval;

d) a "D" járműkategóriába tartozó gépjárművek vezetőinek a vizsgája legalább 30 személy befogadóképességű autóbusszal;

e) az "E" járműkategóriába tartozó gépjárművek vezetőinek a vizsgája legalább 2500 kg hasznos teherbírású pótkocsival összekapcsolt teherautóval vagy legalább 6000 kg hasznos teherbírású nyerges-vontatóval, illetőleg - amennyiben a jelölt "D" járműkategóriára érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik - pótkocsis autóbusszal;

f) mezőgazdasági vontatóvezetői vizsga a hasznos teherbírásának legalább feléig terhelt nehéz pótkocsival összekapcsolt mezőgazdasági vontatóval;

g) traktorvezetői vizsga bármilyen traktorral;

h) különleges gépjárművezetői vizsga a megfelelő járműcsoportba tartozó különleges gépjárművel;

i) testi fogyatékosságban szenvedő személy a szokásostól eltérő kezelő berendezéssel ellátott olyan gépjárművel, amelyet vezetni kíván.

(3) A vizsga alkalmával a gépjárműben a vizsgabiztosokon és a vizsgázókon kívül csak a vizsgáztatást ellenőrző személyek foglalhatnak helyet. A vizsga során a gépjárművet egyéb célra (pl. áruszállításra) használni nem szabad. Ez a rendelkezés nem zárja ki a gépjárműnek a vizsgáztatás érdekében szükséges megterhelését.

16. §

Amennyiben a jelölt a vizsgán valamely tárgyból nem felelt meg, ebből a tárgyból a sikertelen vizsga napjától számított 15 nap eltelte után javító vizsgát, a sikertelen javító vizsgát követő 15 nap eltelte után - többször is - újabb javító vizsgát tehet. A vizsgát az összes tárgyból meg kell ismételni, ha a jelölt 6 hónapon belül sikeres javító vizsgát nem tesz.

17. §

(1) A vizsgabiztos a jelöltet a vizsgától, illetőleg a vizsga folytatásától felfüggesztheti, a vizsgabizottság elnöke pedig legfeljebb három hónapi időtartamra eltilthatja, ha a vizsga rendjét megsérti.

(2) A jelöltet a vizsgától, illetőleg a vizsga folytatásától fel kell függeszteni és legalább három, legfeljebb hat hónapi időtartamra el kell tiltani, ha

a) személyazonossága tekintetében a vizsgabiztost megtéveszti vagy azt megkísérli;

b) a vizsgán szeszesital, vagy más hasonlóan ható szer hatása alatt levő, illetőleg önhibájából a biztonságos gépjárművezetésre képtelen állapotban jelenik meg.

(3) A vizsgától, illetőleg a vizsga folytatásától eltiltott jelöltnek az összes tárgyból új vizsgát kell tennie. Eltiltás esetében a vizsgadíj teljes vagy részleges visszatérítésének, illetőleg beszámításának helye nincsen.

Vegyes rendelkezések

18. §

Aki a gépjárművezetőképző tanfolyam, illetőleg a gépjárművezetői vizsga valamelyik műszaki elméleti tárgyából szakképesítéssel rendelkezik, e tárgy hallgatása, illetőleg e tárgyból a vizsga letétele alól mentes.

19. §

(1) A rendőrhatóság a gépjárművezetői vizsga alapján a vezetői engedélyt kiállítja, illetőleg a megfelelő járműkategóriára érvényesíti.

(2) Mezőgazdasági vontató-, traktor- és különleges gépjárművezetői vizsga alapján a vezetői engedélynek az "A-E járműkategóriába nem tartozó gépjárművek" rovatát kell érvényesíteni annak feltüntetésével, hogy az mezőgazdasági vontató, traktor, illetőleg melyik járműcsoportba tartozó különleges gépjármű vezetésére jogosít.

(3) A 14. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések nem érintik azokat az egyéb jogszabályi rendelkezéseket, amelyek szerint a külföldi vezetői engedély magyar vezetői engedélyre vizsga letétele nélkül is kicserélhető.

20. §

Amennyiben a testi fogyatékosságban szenvedő személy más gépjárművet kíván vezetni, mint amelyre vezetői engedélyét korlátozták [2/1964. (VI. 10.) BM-KPM együttes rendelet 3. § (5) bek.] - a képzés igazolása nélkül - vezetési gyakorlatból újabb vizsgát köteles tenni.

21. §

Gépjárművezetői munkakörben - a motorkerékpárvezetői, a mezőgazdasági vontatóvezetői és a traktorvezetői munkakört kivéve - az alkalmazható, illetőleg ilyen állást az vállalhat, akinek a vezetni kívánt járműkategóriára érvényes vezetői engedélyén felül gépjárműkezelői vizsgabizonyítványa is van.

22. §

(1) Aki a rendelet hatálybalépésekor gépjárművezetőképző tanfolyamon elméleti tárgyból oktatóként oktatói vizsgabizonyítvány nélkül működik, e tevékenységét az oktatói vizsga letételéig, de legkésőbb az 1970. évi december hó 31. napjáig folytathatja.

(2) Aki a rendelet hatálybalépése előtt kiadott szakoktatói könyv alapján gépjárművezetői vizsgára előkészítést végez, e tevékenységét - az engedély keretei között - az 1970. évi december hó 31. napjáig folytathatja.

(3) Hozzátartozó és más magánszemély által történő oktatás során 1969. december hó 31. napjáig olyan gépjárművet is szabad használni, amely az oktató által kezelhető üzemi fékkel (lábfékkel) ellátva ugyan nincsen, de kézifékjéhez az oktató is könnyen hozzáfér.

23. §

(1) Akinek a rendelet hatálybalépése előtt kiadott vezetői engedélye állás vállalásra is jogosít, gépjárművezetői munkakörben gépjárműkezelői vizsgabizonyítvány nélkül is alkalmazható.

(2) Ahol korábbi jogszabály hivatásos gépjárművezetőt, illetőleg állás vállalására jogosító vezetői engedélyt említ, ezen a gépjárműkezelői vizsgabizonyítvánnyal rendelkező gépkocsivezetőt, illetőleg ilyen személy vezetői engedélyét, ahol pedig középfokú gépjárművezetői tanfolyam sikeres elvégzéséről szóló bizonyítványt említ, ezen a gépjárműkezelői továbbképző vizsgáról kiállított bizonyítványt kell érteni.

24. §

Ez a rendelet az 1969. évi július hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 7000/1949. (III. 3.) KözlM és a 7700-457/1950. (IX. 30.) KPM rendelet, valamint a 2/1962. (IX. 29.) BM-KPM együttes rendelet Függelékének az 1/1965. (I. 9.) BM-KPM együttes rendelet 29-31. §-ával módosított 1. cikkének 1-5. pontja, 2. cikkének 5. pontja, 3. cikkének 1-2. pontja, továbbá a 2/1954. (VI. 10.) BM-KPM együttes rendelet 2. §-a és 3. §-ának (1)-(4) bekezdése hatályát veszti.

Dr. Csanádi György s. k.,

közlekedés- és postaügyi miniszter

Melléklet a 2/1969. (II. 27.) KPM rendelethez

A különleges gépjárművek járműcsoportjai:

1. járműcsoport:

háromnál több tengelyű, illetőleg lánctalpon vagy fél-lánctalpon haladó gépjárművek, nem kormánykerékkel vagy kormánykarral, illetőleg nem a jármű elejéről kormányozott gépjárművek;

2. járműcsoport:

gépjárműnek minősülő villamos és motoros targoncák;

3. járműcsoport:

a szokványos gépjárművektől eltérő felépítésű, szerkezetű (darus, fúrótornyos, létrás, hóekés, seprős stb.) gépjárművek, valamint az olyan gépjárművek, amelynek előrenyúlása a kormánykerék középpontjától számítva eléri vagy meghaladja a két métert, továbbá a hátsókerék kormányzású gépjárművek;

4. járműcsoport:

olyan gépjárművek, amelyeknek mérete (szélessége, magassága, hosszúsága vagy súlya) a méretkorlátozásokat meghaladja, továbbá a nem nyomkövető járműszerelvények, hosszú építőgépeket szállító vagy vontató, illetőleg hasonló vontatmánnyal összekapcsolt gépjárművek;

5. járműcsoport:

csuklós autóbuszok.