3/1969. (VII. 4.) MM rendelet
az egyetemek és az egyetemi jellegű főiskolák szervezetéről és működéséről
A 25/1969. (VI. 20.) Korm. rendelet 23. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, az egyetemek és az egyetemi jellegű főiskolák (a továbbiakban: egyetemek) szervezeti és működési szabályzatával kapcsolatban - az egészségügyi miniszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, továbbá a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárával, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságával, a Pedagógusok Szakszervezetével, az Orvosegészségügyi Dolgozók Szakszervezetével valamint a Mezőgazdasági Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetével egyetértésben - az alábbiakat rendelem.
1. §
(1) Az egyetem szervezeti és működési szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) állapítja még az egyetem szervezeti tagozódását, a szervezeti egységek feladatkörét, irányításuk és működésük rendjét.
(2) Az egyetemek Szabályzatát és annak módosításait a felügyeletet gyakorló miniszter hagyja jóvá.
I.
AZ EGYETEM ÁLTALÁNOS FELADATAI
2. §
Az egyetem oktató-nevelő munkájának célja magas általános műveltségű felsőfokú szakemberek képzése. E feladatát az egyetem a marxista-leninista világnézet alapján, az oktató-nevelő munka egységes folyamatában, az egyetemi ifjúsági közösségek közreműködésével oldja meg. Az oktató-nevelő munka keretében az egyetem világnézeti ismereteket, a tudományágak olyan elméleti és gyakorlati ismereteit oktatja, melyek elsajátítása képessé tesz a tudományosan megalapozott munkára, a szakismeretek alkalmazására, a tudományág új eredményeinek megismerésére, felhasználására és továbbfejlesztésére.
3. §
(1) Az egyetem az oktató-nevelő munka korszerű színvonalon tartása és a társadalmi haladás elősegítése érdekében, képzési irányának megfelelő tudományágakban, tervszerű tudományos munkát végez, részt vesz a társadalom és a népgazdaság fejlődését elősegítő tudományos kutató munkában, figyelemmel kíséri és közreadja a tudomány új eredményeit.
(2) Az egyetemek részt vesznek a tudományos munkaerő-utánpótlás képzésében és az egyetemi oktató-nevelő munka során is támogatják a tudományos munkaterületre készülő hallgatókat.
(3) Az egyetem oktató-nevelő és tudományos munkájában - a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően - együttműködik hazai és külföldi oktatási és tudományos intézményekkel, szervekkel.
(4) Az egyetem a képzést és a továbbképzést más egyetemmel, illetőleg kutatóintézettel, termelőüzemmel vagy egyéb intézménnyel együttműködve is végezheti.
4. §
(1) Az egyetemen folyó továbbképzés:
- közvetíti a gyakorlatban működő szakemberek számára a tudomány új eredményeit és módszereit;
- speciális szakirányban továbbfejleszti a szakmai ismereteket;
- ellátja a szakemberek gyakorlati munkájához nélkülözhetetlen kiegészítő jellegű tudományok oktatását;
- elmélyíti az általános elméleti ismereteket és ezzel is hozzájárul a társadalmi tudat formálásához;
- a gazdasági szervezetek vezetői részére segítséget nyújt a korszerű vezetési ismeretek és módszerek elsajátításához.
(2) A továbbképzéssel kapcsolatban a Szabályzatban meg kell állapítani az egyetem központi feladatait, a kari feladatokat és az oktatási szervezeti egységek feladatait.
II.
AZ EGYETEM VEZETÉSE ÉS KÖZPONTI SZERVEI
5. §
Az egyetem vezetésével kapcsolatos központi feladatokat
- a rektor és helyettesei,
- az egyetemi tanács,
- az egyetemi oktatók értekezlete,
- a rektori tanács,
- az egyetemi bizottságok,
- az igazgatási és a gazdasági vezetők (főtitkár, gazdasági főigazgató, illetőleg gazdasági igazgató)
végzik.
A rektor és a rektorhelyettesek
6. §
(1) Az egyetem vezetője a rektor. A rektori munkájában egy vagy több rektorhelyettes segíti, akiknek feladatkörét - az egyetemi tanács meghallgatásával - a rektor állapítja meg. A rektorhelyettesek számát a Szabályzat határozza meg. Több rektorhelyettes közül a rektor jelöli ki általános helyettesét.
(2) A rektor megbízásának 3-3 évvel történő meghosszabbítására az egyetemi tanács több alkalommal is javaslatot tehet, a. rektorhelyettesek megbízását pedig 3-3 évvel többször is meghosszabbíthatja.
7. §
(1) A rektor feladata különösen:
a) az egyetem képviselete;
b) a karok tevékenysége feletti felügyelete;
c) az egyetemi tanács döntési hatáskörébe tartozó ügyekben a tanács határozatainak végrehajtása;
d) az egyetemen folyó személyzeti munka irányítása;
e) a közvetlenül hozzátartozó oktatási szervezeti egységek munkájának felügyelete;
f) az egyetem központi igazgatási és gazdasági szervei tevékenységének irányítása, az egyetem központi hivatali szervei közötti munkamegosztás meghatározása;
g) az egyetem oktató-nevelő és tudományos munkájával kapcsolatos kiadói és terjesztési jog gyakorlása a jogszabályok rendelkezései szerint;
h) az egyetem dolgozóira vonatkozóan, a magasabb fokú szerv hatáskörébe nem tartozó munkáltatói (kinevezési, fegyelmi stb.) jogkör gyakorlása;
i) a kari tanácsok által választott dékánhelyetteseknek e tisztségükben való megerősítése;
j) az egyetem rendelkezésére álló keretek figyelembevételével a hatáskörébe utalt külföldi utazásokról való döntés, valamint a felettes szervek hatáskörébe tartozó utazásokra vonatkozó javaslattétel;
k) az egyetem vezetése körébe tartozó ügyekben a kiadmányozási és utalványozási jogkör gyakorlása;
l) az egyetem rendelkezésére álló központi alapok és pénzügyi keretek feletti rendelkezés;
m) az egyetem kezelésébe tartozó társadalmi tulajdonban álló vagyontárgyak védelmének megszervezéséről való gondoskodás.
(2) A rektor a Szabályzatban megállapított vezető beosztású egyetemi dolgozók kinevezésére vonatkozó hatáskörét nem ruházhatja át.
(3) A rektor megsemmisítheti az egyetemi, vagy a kari oktatási, valamint más szervezeti egység minden olyan intézkedését, mely jogszabályt, a felettes szervek rendelkezését vagy az egyetem szabályzatait sérti.
8. §
A rektor, illetőleg megbízottja jogosult részt venni a kari értekezleteken és minden olyan előadáson, gyakorlaton, vizsgán, megbeszélésen, illetőleg összejövetelen, amely az egyetem oktató-nevelő, vagy tudományos munkája keretébe tartozik.
9. §
A rektor - a miniszter által megállapított időszakonként - köteles beszámolni vezetői tevékenységéről és az egyetemi tanács működéséről a felügyeletet gyakorló miniszternek.
Az egyetemi tanács
10. §
(1) Az egyetemi tanács az egyetem vezetésében résztvevő, egyes kérdésekben döntési joggal felruházott, egyébként véleményező és javaslattevő testület.
(2) Az egyetemi tanács összetételét a Szabályzatban úgy kell kialakítani, hogy a tanácsnak
a) elnöke: a rektor,
b) titkára: az egyetem főtitkára, ha pedig az egyetemen főtitkári állást nem szerveztek, vagy az nincs betöltve, az egyetemi tanácsnak a rektor által megbízott egyetemi oktató tagja,
c) tisztségük alapján tagjai: a rektorhelyettesek, a dékánok, a gazdasági főigazgató (igazgató), az MSZMP egyetemi szervezetének titkára, vagy a Pártbizottság által kijelölt pártbizottsági tag, a szakszervezet egyetemi szervezete által kijelölt tisztségviselő, továbbá a KISZ egyetemi szervezetének titkára vagy a vezetőség által kijelölt vezetőségi tag, és az egyetem előző rektora,
d) választás alapján tagjai:
- a rektornak a társadalmi szervezetek egyetemi szervezetével egyetértésben tett javaslatára a kari és a kari szervezetbe nem tartozó oktatási szervezeti egységek oktatói által választott egyetemi oktatók,
- a KISZ egyetemi szervezetének javaslatára az egyetemi ifjúság által választott nappali tagozatos hallgatók,
e) meghívás alapján tagjai: az egyetemi tanács által a tanács munkájában való részvételre felkért szakemberek és közéleti személyiségek, továbbá a szakszervezet egyetemi szervezetének ajánlására az egyetem nem oktatói munkakörben működő dolgozói közül a tanácsba meghívott kiváló dolgozók.
(3) A (2) bekezdés d) és e) pontja alapján a tanácsban résztvevők számát és választásuk, illetőleg meghívásuk rendjét a Szabályzat állapítja meg.
(4) A választott és a meghívott tagok tanácstagsága - a hallgatók kivételével - a megválasztásuktól, illetőleg a meghívásuktól számított 3 évi időtartamra terjed. A hallgatók tanácstagságának időtartamát a KISZ egyetemi szervezetének vezetősége határozza meg.
(5) A választott tagok visszahívhatók.
11. §
A tanács ülésein tanácskozási joggal részt kell vennie az egyetemi központi könyvtár igazgatójának, továbbá az egyetem esti, valamint levelező tagozata hallgatói közül a rektor által meghívott képviselőknek, végül a személyi ügyekre vonatkozó napirendi pontok tárgyalásán a személyzeti vezetőnek.
12. §
(1) Az egyetemi tanács összehívásának, tanácskozásának, határozatképességének és határozathozatalának rendjét a Szabályzat állapítja meg.
(2) Az egyetemi tanács az ünnepélyes alkalmakkor nyilvános ülést tarthat. A nyilvános tanácsüléseken a rektor és a dékánok - az egyetem hagyományai szerint - tisztségük jelvényeit viselik.
(3) A Szabályzatban intézkedni kell arról, hogy a rektor az egyetemi tanácsot legalább negyedévenként egyszer összehívja. Tizenöt napon belül össze kell hívni az egyetemi tanácsot akkor is, ha azt valamely kari tanács javasolja, az egyetemi tanács tagjainak legalább egyharmada írásban kéri, továbbá, ha a felügyeletet gyakorló miniszter erre a rektort felhívja.
13. §
Az egyetemi tanács megbízatásának időtartama alatt a karok dékánjait legalább egy alkalommal beszámoltatja munkájukról.
14. §
(1) A rektorhelyetteseket az egyetemi tanács választja.
(2) Az egyetemi tanács dönt:
a) az egyetem szervezeti, működési és más - valamennyi karra kiterjedő - szabályzatainak megállapítása;
b) a tanulmányi- és vizsgarend meghatározása;
c) a kari tantervek jóváhagyása;
d) a marxizmus-leninizmus tantárgyi programjainak kivételével a kari szervezetbe nem tartozó (központi) oktatási szervezeti egységek tantárgyi programjainak jóváhagyása;
e) a tanszékvezető - a marxizmus-leninizmus tanszék vezetőjének kivételével - a vezető lektor és vezető testnevelő tanár megbízása;
f) tiszteletbeli (honoris causa) egyetemi doktori címnek a felügyeletet gyakorló miniszter előzetes hozzájárulásával történő adományozása;
g) a felsőbb szervek rendelkezéseivel és irányelveivel összhangban az egyetemi oktató-nevelő munka tervének meghatározása;
h) az egyetem tudományos terveinek jóváhagyása;
i) az egyetem költségvetési kereteinek az egyes karok, illetőleg az egyetem központi szervei közötti felosztása, az egyes előirányzatokkal való gazdálkodás meghatározása, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló jóváhagyása;
j) arany-, gyémánt- és vasoklevél, egyetemi doktori cím, valamint a hallgatók számára alapított egyetemi kitüntetés adományozása felől, valamint
k) minden olyan ügy érdemében, amelyet jogszabály, vagy egyetemi szabályzat az egyetemi tanács hatáskörébe utal.
(3) Az egyetemi tanács a (2) bekezdés e) pontjában megjelölt jogkörét a kari tanács, a dékán és a rektor véleményének meghallgatásával gyakorolja. Központi oktatási szervezeti egység esetén a kari tanács és a dékán véleményét kikérni nem kell.
(4) Az egyetemi tanácsnak a (2) bekezdés a)-f) pontjában felsorolt ügyekben hozott határozata a felügyeletet gyakorló miniszter jóváhagyásával válik végrehajthatóvá. E határozatokat az ülés napjától számított három napon belül a felügyeletet gyakorló miniszterhez fel kell terjeszteni.
Ha a miniszter tizenöt napon belül nem nyilatkozik, a határozat végrehajtható.
15. §
Az egyetemi tanács az egyetem tevékenységét érintő bármely ügyben vizsgálatot rendelhet el és a vizsgálat lefolytatására bizottságot küldhet ki.
16. §
(1) Az egyetemi tanács javaslatot tesz:
- a felügyeletet gyakorló miniszter hatáskörébe tartozó vezetői megbízásra és oktatói kinevezésre, valamint
- a Szabályzatban meghatározott munkakörök betöltésére.
(2) Az egyetemi tanács javaslatot tehet:
- kitüntetések és egyetemi címek adományozására;
- olyan egyetemi doktori cím megszerzése esetén, mely nem a végzettség elismerését jelenti, a doktori szigorlatnak kandidátusi szakmai vizsgaként, a kiemelkedő értékű egyetemi doktori értekezésnek pedig kandidátusi értekezésként történő elfogadására;
- minden olyan ügyben, mely kihat az egyetem oktató-nevelő és tudományos munkájára.
17. §
(1) Az egyetemi tanács véleményt nyilvánít:
- a rektori tisztség betöltése tárgyában;
- az egyetem távlati fejlesztési terveinek meghatározásában;
- minden olyan kérdésben, amelyben a felügyeletet gyakorló miniszter vagy a rektor a tanács állásfoglalását kéri.
(2) Az egyetemi tanács véleményt nyilváníthat az egyetem vezetésével összefüggő minden ügyben.
18. §
A rektor köteles az egyetemi tanácsot tájékoztatni a tanács határozatainak végrehajtásáról, továbbá valamennyi jelentős intézkedéséről. Köteles tájékoztatni a tanácsot olyan intézkedéseinek indokairól is, amelyekben a tanács javaslatától, vagy véleményétől eltért.
Az egyetemi oktatók értekezlete
19. §
(1) Az egyetemi oktatók összességének tanácskozó testülete az egyetemi oktatók értekezlete. Az értekezlet évenként egy alkalommal - a rektor beszámolója alapján - megvitatja az egyetem egész tevékenységét és a következő időszak legfontosabb feladatait.
(2) Az értekezleten részt vehet az egyetem minden oktatója, a címzetes egyetemi tanárok és a címzetes egyetemi docensek. Nagyobb egyetemeken az oktatók - oktatási szervezeti egységenként arányos - részvételét az oktatási szervezeti egységek oktatói által választott küldöttek útján lehet biztosítani. Az oktatói értekezlet ajánlásokat terjeszthet az egyetem és a karok vezetői (testületei) elé.
(3) A küldöttek választásának és az értekezlet tanácskozásának rendjét a Szabályzat állapítja meg.
A rektori tanács
20. §
(1) Az egyetem vezetésével járó igazgatási és gazdasági feladatok végrehajtásának előkészítésére a rektor rektori tanácsot alakíthat. A rektori tanács összetételét a Szabályzatban úgy kell megállapítani, hogy abban részt vegyenek vezető beosztású egyetemi dolgozók és képviselethez jussanak a társadalmi szerves egyetemi szervezetei.
(2) A rektori tanács döntési jogokat nem gyakorol. Feladatkörét és munkarendjét a rektor határozza meg.
Az egyetemi bizottságok
21. §
A nagy jelentőségű oktatási, nevelési, tudományos, igazgatási, gazdasági és egyéb kérdések, általában kollektív munkát igénylő elemzések, javaslatok kidolgozására és az ilyen kérdésekben hozandó döntések előkészítésére - tanácsadó jelleggel - állandó vagy ideiglenes egyetemi bizottságok szervezhetők. A bizottságok létrehozásáról a rektor gondoskodik.
A főtitkár
22. §
(1) A Szabályzatban a rektor igazgatási munkájának támogatására - ideértve az egyetemi tanács határozatainak végrehajtását is - az egyetemen főtitkári állást lehet rendszeresíteni.
(2) A főtitkár felügyeletet gyakorol az egyetemi és a kari hivatalok ügyintéző és ügyviteli tevékenysége felett, a Szabályzat rendelkezései szerint ellátja az igazgatási és a gazdasági feladatok összehangolását. A főtitkár feladatkörét, jogait és kötelességeit egyebekben a Szabályzat állapítja meg.
(3) A főtitkár kinevezésére és munkaviszonyának megszüntetésére - az egyetemi tanács véleményének meghallgatásával - a felügyeletet gyakorló miniszterhez a rektor tesz előterjesztést.
(4) A főtitkár működéséről évenként egy alkalommal az egyetemi tanácsnak beszámol.
A gazdasági főigazgató (igazgató)
23. §
(1) Az egyetemen a gazdálkodást és a gazdasági ügyvitelt a rektornak közvetlenül alárendelt gazdasági főigazgató (igazgató) vezeti.
(2) A gazdasági főigazgató (igazgató) felügyeletet gyakorol az egyetemi és a kari gazdasági munkát ellátó szervezeti egységek (gazdasági ügyintézést ellátó dolgozók) tevékenysége felett, feladatkörét, jogait és kötelességeit a Szabályzat állapítja meg.
(3) A gazdasági főigazgató (igazgató) kinevezésére és munkaviszonyának megszüntetésére - az egyetemi tanács véleményének meghallgatásával - a felügyeletet gyakorló miniszterhez a rektor tesz előterjesztést.
(4) A gazdasági főigazgató (igazgató) a működéséről évenként egy alkalommal az egyetemi tanácsnak beszámol.
III.
A KAR SZERVEI ÉS VEZETÉSE
Általános rendelkezések
24. §
A kar a hallgatók oktatását-nevelését és a tudományok művelését ellátó, a szakképzésben és a tudományos munkában együttműködő oktatókat, oktatási szervezeti és más egységeket (kollégiumot, könyvtárat, műhelyt stb.) magában foglaló, külön igazgatási szervezettel rendelkező egység.
25. §
A kar vezetésével kapcsolatos feladatokat
- a dékán és helyettesei,
- a kari tanács,
- a kar oktatóinak értekezlete,
- a dékáni tanács és
- a kari bizottságok
végzik.
A dékán és a dekánhelyettesek
26. §
(1) A kar vezetője a dékán. A dékánt munkájában egy vagy több dékánhelyettes segíti, akiknek feladatkörét - a kari tanács meghallgatásával - a dékán állapítja meg. A dékánhelyettesek számát a Szabályzat határozza meg. Több dékán-helyettes közül a dékán jelöli ki általános helyettesét.
(2) A dékán megbízásának 3-3 évvel történő meghosszabbítására a kari tanács több alkalommal is javaslatot tehet, a dékánhelyettesek megbízását pedig 3-3 évvel többször is meghosszabbíthatja.
27. §
(1) A dékán feladata különösen:
a) a kar képviselete;
b) a kari tanács döntési hatáskörébe tartozó ügyekben a határozatok végrehajtása;
c) a kari személyzeti munka irányítása;
d) a kari szervezeti egységek felügyelete;
e) a kar tudományos terve végrehajtásának irányítása;
f) a kar hivatali szervei közötti munkamegosztás megállapítása;
g) kari ügyekben a kiadmányozási és a kar rendelkezésére álló pénzügyi keretekkel kapcsolatban az utalványozási jogkör gyakorlása;
h) a jogszabályok és az egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint a hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben a döntés meghozatala;
i) a kar kezelésében levő, társadalmi tulajdonban álló vagyontárgyak védelmének megszervezéséről való gondoskodás.
(2) A Szabályzat feljogosíthatja a dékánt az (1) bekezdés g) pontja alapján őt illető hatáskörnek a dékánhelyettesekre, illetőleg a kari szervezeti egységek vezetőire történő átruházására.
(3) A dékán megsemmisítheti a kari oktatási vagy más kari szervezeti egységek minden olyan intézkedését, amely jogszabályt vagy a felettes szervek rendelkezését sérti.
A kari tanács
28. §
A kari tanács a kar vezetésében közreműködő, egyes kérdésekben döntési joggal felruházott, egyébként véleményező és javaslattevő testület.
29. §
(1) A kari tanács összetételét a Szabályzatban úgy kell kialakítani, hogy a tanácsnak
a) elnöke: a dékán,
b) tisztségük alapján tagjai: a dékánhelyettesek, a kari oktatási szervezeti egységek vezetői, az MSZMP kari szervezetének titkára, vagy a vezetőség által kijelölt vezetőségi tag, a kar szakszervezeti tanácsának (bizottságának) elnöke vagy titkára, a KISZ kari szervezetének titkára vagy a vezetőség más tagja, továbbá a kar előző dékánja,
c) választás alapján tagjai:
- a dékánnak a társadalmi szervezetek kari szervezeteivel egyetértésben tett javaslatára a kar oktatói értekezletén - nagyobb karokon oktatási szervezeti egységenként - titkos szavazással választott különböző beosztású oktatók és
- a kari KISZ-szervezet javaslatára, a hallgatók által a nappali tagozat hallgatói közül választott hallgatók,
d) meghívás alapján tagjai: a munkában való részvételre felkért külső szakemberek és a társadalmi élet kiemelkedő személyiségei, valamint a kari szakszervezeti tanács (bizottság) által a kar nem oktató beosztású dolgozói közül ajánlott kiváló dolgozó.
(2) A választás és meghívás rendjét a Szabályzat, a választáson és a meghíváson alapuló tagok számát és a különböző jogcímeken alapuló tagság arányát az egyetem felett felügyeletet gyakorló miniszter a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben állapítja meg.
(3) A választott és meghívott tagok tanácstagsága - az egyetemi hallgatók kivételével - a megválasztásuktól, illetőleg a meghívásuktól számított 3 évi időtartamra terjed. A hallgatók tanácstagságának időtartamát a KISZ kari szervezetének vezetősége határozza meg. A választott tagok beszámoltatásának és visszahívásának rendjét a Szabályzat állapítja meg.
30. §
(1) A Szabályzatban megfelelő rendelkezésekkel biztosítani kell, hogy a kari tanács ülésein tanácskozási joggal részt vehessenek a felügyeletet gyakorló, valamint a karon folyó képzésben érdekelt miniszterek és országos hatáskörű szervek képviselői, az egyetem rektora vagy megbízottja, a karon oktatási feladatokat ellátó, de a kar szervezetébe nem tartozó oktatási szervezeti egységek vezetői, illetőleg megbízott képviselőik, az oktatási munkában közreműködő külső szervek (kutató intézet, üzem) képviselői, továbbá az esti és levelező tagozatok hallgatóinak a dékán által meghívott képviselői.
(2) Gondoskodni kell arról is, hogy a dékán által esetenként meghívott szakemberek és személyi ügyekre vonatkozó napirendi pont tárgyalásán a személyzeti vezető a kari tanács ülésein meghívás alapján, tanácskozási joggal részt vehessenek.
(3) A kari tanács elnökségének és bizottságainak üléseire tanácskozási joggal külső szakembereket, valamint érdekeltségük alapján, egyes napirendi pontok tárgyalásához az (1) bekezdésben felsoroltakat a dékán jogosult meghívni, illetőleg meghívásukra a bizottság elnökeit utasítani.
31. §
A dékánnak a kari tanácsot negyedévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia. Tizenöt napon belül össze kell hívni a kari tanács ülését a felügyeletet gyakorló miniszter vagy a rektor felhívására, illetőleg a tanácstagok legalább egyharmadának indítványára.
32. §
(1) A kari tanács köteles megbízatásának időtartama alatt - a (2) bekezdés esetét kivéve - legalább egy alkalommal a kar oktatási szervezeti egységeinek vezetőit munkájukról beszámoltatni.
(2) Ha a kar oktatási szervezeti egységeinek nagy száma miatt vezetőik 3 évenkénti beszámoltatása nem oldható meg, a beszámolás rendjét a Szabályzat állapítja meg.
33. §
(1) A dékánhelyetteseket a kari tanács választja.
(2) A kari tanács dönt:
a) a kari tantervek meghatározása;
b) a kari oktatási szervezeti egységek által oktatott tantárgyak tantárgyi programjainak megállapítása;
c) kari szabályzatok kibocsátása;
d) a fakultatív és speciális tantárgyak körének megállapítása;
e) a kar költségvetési keretének felosztása és
- az egyetemi tanács határozatával összhangban
- az egyes előirányzatokkal való gazdálkodás meghatározása;
f) a külföldi oklevelek honosítása;
g) a kar oktató-nevelő munkájával és tudományos tevékenységével kapcsolatos kérdések;
h) a kar képzési és káderutánpótlási irányelveinek megállapítása
felől.
(3) A kari tanácsnak a (2) bekezdés a), valamint c)-e) pontjaiban felsorolt ügyekben hozott határozatát a döntéstől számított 3 napon belül a rektorhoz fel kell terjeszteni. Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt ügyben hozott határozat az egyetemi tanács jóváhagyása után hajtható végre, a c)-e) pontban felsorolt ügyekben hozott határozatok végrehajtását pedig - ha a rektor időközben nem nyilatkozott - a felterjesztéstől számított 15 napig függőben kell tartani.
34. §
A kari tanács a kar tevékenysége körébe tartozó bármely kérdésben vizsgálatot rendelhet el és a vizsgálat lefolytatására bizottságot küldhet ki.
35. §
(1) A kari tanács javaslatot tesz az egyetemi tanácsnak:
- a kari oktatási szervezeti egységek vezetőinek megbízására;
- kitüntető, illetőleg tiszteletbeli címek, oklevelek adományozására;
- az egyetem által az egyetem hallgatói részére alapított kitüntetések odaítélésére;
- olyan egyetemi doktori cím megszerzése esetén, amely nem a végzettség elismerését jelenti, a doktori szigorlat kandidátusi szakmai vizsgaként, a kiemelkedő értékű egyetemi doktori értekezés kandidátusi értekezésként való elfogadásának kezdeményezésére.
(2) A kari tanács véleményt nyilvánít:
- a dékáni megbízásra vonatkozó javaslatra;
- a kari oktatói állásokra benyújtott pályázatokkal kapcsolatban;
- a külföldi ösztöndíjakra és három hónapot meghaladó külföldi tanulmányutakra vonatkozó dékáni javaslatokra;
- a hallgatóknak az egyetemi szabályzatokban megállapított tanulmányi ügyeiben és a Népköztársasági Tanulmányi Ösztöndíj tárgyában;
- az egyetemi - és ezen belül különösen a kari - költségvetési és fejlesztési javaslatra;
- a kar tevékenységéről a felettes szervek elé terjesztendő jelentésre;
- az egyetemi szabályzatok tervezeteire.
36. §
A dékán köteles a kari tanácsot tájékoztatni a határozatok végrehajtásáról és a jelentősebb ügyekben tett intézkedéseiről. Köteles a dékán a kari tanácsot azoknak az intézkedéseinek az indokairól is tájékoztatni, amelyekben a tanács javaslataitól eltért.
A kari tanács elnöksége és bizottságai
37. §
(1) Ha a kari tanácsban a tanácstagok száma 31-nél több, a kari tanács tagjai sorából elnökséget vagy több bizottságot választ.
(2) A Szabályzat állapítja meg azt, hogy mely esetekben kell elnökséget és melyekben bizottságokat választani, továbbá a bizottságok számát és feladatkörét.
38. §
(1) A kari tanács elnöksége és bizottságai, a kari tanács ülései közötti időszakban, a kari tanácsnak a Szabályzatban meghatározott jogkörét gyakorolják, intézkedéseiket, határozataikat kötelesek a kari tanács legközelebbi ülésén bemutatni. Az elnökség, illetőleg a bizottságok határozatait, intézkedéseit a kari tanács megsemmisítheti, ha jogszabályt, felettes szervek rendelkezéseit vagy az egyetemi szabályzatokat sértik.
(2) Kari szabályzatokat csak a kari tanács bocsáthat ki. A Szabályzat más ügyeket is fenntarthat a kari tanács részére.
39. §
(1) A kari tanács elnökségét a dékán vezeti. Az elnökség tagjai: a kari tanács által megválasztott tanácstagok, az MSZMP és a KISZ kari szervezetének titkára vagy a vezetőség által kijelölt más vezetőségi tag, továbbá a kar szakszervezeti tanácsának (bizottságának) elnöke vagy titkára. Az elnökségben a dékánt ugyanolyan jogok illetik meg, mint a kari tanácsban.
(2) A kari tanács bizottságainak elnökeit és tagjait a bizottságok megalakítása alkalmával a kari tanácstagok közül a kari tanács választja.
(3) A kari tanács elnökségének és a kari tanács bizottságainak összetételét a Szabályzatban úgy kell megállapítani, hogy azok a kari tanács összetételét tükrözzék.
A kar oktatóinak értekezlete
40. §
(1) A kar oktatói összességének tanácskozó testülete a kar oktatóinak értekezlete. Az értekezlet évenként egy alkalommal - a dékán beszámolója alapján - megvitatja a kar egész tevékenységét és a következő időszak legfontosabb feladatait. Az értekezleten a kar oktatói, címzetes egyetemi tanárai és címzetes docensei vehetnek részt.
(2) A Szabályzatban megállapított karokon az oktatók - oktatási szervezeti egységenként arányos, - részvételét az oktatási szervezeti egységek oktatói által választott küldöttek útján lehet biztosítani. A küldöttek választásának rendjét a Szabályzat állapítja meg.
(3) Az oktatói értekezlet ajánlásokat terjeszthet a dékán, a rektor, a kari tanács és az egyetemi tanács elé.
A dékáni tanács
41. §
A kar vezetésével összefüggő feladatok megoldásának előkészítésére a dékán - a dékánhelyettesekből, a kari tanács bizottságainak elnökeiből és a társadalmi szervezetek kari vezetőiből - dékáni tanácsot alakíthat. A dékáni tanács javaslattevő szerv, melynek feladatkörét és munkarendjét a dékán határozza meg.
A kari bizottságok
42. §
A kar működése szempontjából nagy jelentőségű oktatási, nevelési, tudományos, igazgatási, gazdasági és egyéb kérdések, általában kollektív munkát igénylő elemzések, javaslatok kidolgozására és az ilyen kérdésekben hozandó döntések előkészítésére - tanácsadó jelleggel - állandó vagy ideiglenes kari bizottságok szervezhetők. A bizottságok létesítéséről és munkarendjének megállapításáról a dékán gondoskodik.
IV.
AZ OKTATÁSI ÉS MÁS SZERVEZETI EGYSÉGEK
Általános rendelkezések
43. §
Az oktató-nevelő és tudományos munkát, valamint az ezekkel összefüggő egyéb feladatokat az oktatási szervezeti egységek: a tanszékek, a lektorátusok, a tanszékcsoportok, a klinikák, a kari és egyetemi intézetek, a bemutató és kísérleti telepek, az osztályok (szekciók, szakcsoportok), a tangazdaságok, a gyakorlóiskolák, továbbá a Szabályzatban megjelölt egyéb szervek és egyetemi intézmények végzik.
44. §
(1) A Szabályzatban az egyes oktatási szervezeti egységek megjelölésével kapcsolatban az alábbiakat kell figyelembe venni:
a) a tanszék egy tudományágnak, illetőleg a vele rokon tudományoknak oktatására kialakított szervezeti egység;
b) a tanszékcsoport az azonos, vagy rokon szakon oktató több tanszéknek az oktató-nevelő és tudományos munka koordinálására létrehozott közös szervezete;
c) a kari intézet a karhoz tartozó, több tanszékből alakított, az oktatás, a nevelés és a tudományos munka meghatározott feladatainak végzésére egységes irányítással létrehozott együttes gazdálkodást folytató szervezeti egység;
d) az egyetemi intézet az oktatás-nevelés és a tudományos munka meghatározott feladatain felül egyéb speciális (tervezési, kutatási stb.) feladatokat is megvalósító vagy oktatási-nevelési, illetőleg tudományos feladatok megoldását elősegítő tevékenységet végző szervezeti egység (tervező iroda, laboratórium, számítóközpont, kísérleti reaktor, biológiai állomás, botanikuskert, illetőleg több tanszékből kialakított szervezet stb.):
e) az osztály (szekció, szakcsoport) tanszékek, tanszékcsoportok, illetőleg egyéb oktatási szervezeti egységek szervezete, melynek az a feladata, hogy az alap és a szakképzés oktatástartalmi és módszertani összefüggéseinek egyeztetésével a szakképzés, illetőleg a tudományos kutatás eredményességét biztosítsa;
f) a klinika az orvostudományi és az állatorvostudományi egyetemeken az oktató-nevelő és tudományos munka mellett gyógyító, betegellátó tevékenységet is folytató szervezeti egység;
g) a lektorátus az idegen nyelvi, illetőleg a külföldiek számára a magyar nyelvi oktatást végző szervezeti egység;
h) a gyakorló iskola a tanárképzés oktatási-nevelési gyakorlatát biztosító, egyben általános vagy középfokú oktatást, illetőleg mindkét fokú oktatást megvalósító intézmény.
(2) A tangazdaság az agrártudományi egyetemeken a gyakorlati oktatáson és kutatáson felül mező- és erdőgazdasági, élelmiszeripari, valamint faipari termelést is végez.
(3) Az egyetem a hallgatók bentlakásos elhelyezése céljából kollégiumokat és diákotthonokat tarthat fenn.
(4) Az egyetemi könyvtárak az oktatók és hallgatók felkészüléséhez, tudományos munkájához biztosítják a könyvtári és dokumentációs szolgálatot.
(5) Az egyetem felügyeletét ellátó miniszter az egyetem hagyományaira és sajátosságaira tekintettel egyes oktatási szervezeti egységekre a fentiektől eltérő elnevezést is előírhat.
Az oktatási szervezeti egységek vezetése
45. §
(1) Az oktatási szervezeti egység élén a vezető áll. Egyes oktatási szervezeti egységek (klinika, intézet, könyvtár, tangazdaság) vezetője az igazgató.
(2) A több tanszékből vagy más oktatási szervezeti egységekből álló oktatási szervezeti egységek vezetőinek megbízása előtt a részegységek vezetőinek véleményét meg kell hallgatni.
46. §
(1) Az oktatási szervezeti egységek vezetőinek jogait és kötelességeit a Szabályzatban meg kell határozni. A jogok és kötelességek megállapításakor figyelembe kell venni a különböző típusú oktatási szervezeti egységek sajátosságait.
(2) Az oktató-nevelő és tudományos munkát közvetlenül végző oktatási szervezeti egység vezetőjének jogai és kötelességei különösen:
a) képviseli az egységet az egyetem és a kar vezető szerveinél, továbbá a Szabályzatban megállapított keretek között az egyetemen kívüli szerveknél;
b) véleményt nyilvánít az egyetem és a kar vezetői (testületei) előtt az egységet érintő személyi, oktatástartalmi és gazdasági jellegű kérdésekben; javaslataival ilyen tartalmú döntéseket kezdeményezhet;
c) megszervezi az egység oktató-nevelő tevékenységét, saját oktató-nevelő és tudományos munkája mellett irányítja és ellenőrzi a hozzá beosztott oktatók és más dolgozók munkáját, a felsőbb szervek irányelveinek figyelembevételével kialakítja az oktató-nevelő foglalkozások egységes módszereit;
d) biztosítja a hallgatók eredményes tanulmányi munkájához szükséges feltételeket;
e) kidolgozza és jóváhagyásra előkészíti a tanterv szerinti kollégiumok, szemináriumok és más foglalkozások programját, gondoskodik az egység oktató-nevelő munkájához kapcsolódó termelési (üzemi) gyakorlatok megszervezéséről;
f) a kar tudományos tervével összhangban irányítja az egység tudományos tervének végrehajtását;
g) támogatja a tudományos diákkörök (szakkörök) munkáját, az oktatás-nevelés eszközeivel - bevonva a hallgatókat a tudományos munkába - elméleti és gyakorlati útmutatást ad a kezdeti tudományos munka végzéséhez;
h) támogatást nyújt az egység oktatóinak és más dolgozóinak, valamint a hallgatóknak a politikai és erkölcsi fejlődéshez, közreműködik a kar káderfejlesztési terveinek megvalósításában, az oktatók és más beosztású dolgozók minősítésében, a tudományos munkaerő utánpótlásának képzésében;
i) javaslatot tesz a dékánnak a külső előadók, gyakorlatvezetők és más dolgozók megbízására;
j) elosztja az egység oktató-nevelő és tudományos munkájához szükséges eszközöket és anyagokat, meghatározza felhasználásuk módját, felelős az egység kezelésére bízott társadalmi tulajdonban álló vagyontárgyak védelméért és gondoskodik azok megőrzéséről;
k) a jogszabályok és az egyetemi szabályzatok rendelkezései szerint irányítja és ellenőrzi a külső szervek által adott megbízáson alapuló munkákat;
l) a Szabályzatban megállapított módon együttműködik az egyetem és a kar társadalmi szervezeteinek és a hallgatók közösségeinek képviselőivel;
m) végrehajtja az egyetem és a kar vezetőinek (testületeinek) határozatait.
47. §
(1) A 44. § (1) bekezdésének b)-e) pontjaiban meghatározott oktatási szervezeti egységek vezetőinek jogkörét az alábbi irányelvek szerint kell kialakítani:
a) a vezetői jogkör terjedelme az oktatási szervezeti egység rendeltetéséhez igazodik;
b) döntési hatáskör a vezető részére általában igazgatási és gazdálkodási ügyekben biztosítható;
c) oktatási-nevelési és tudományos ügyekben a vezető jogköre szervező, koordináló jellegű, ilyen ügyekben intézkedéseket a vezető általában a részegységek vezetőivel egyetértésben tehet.
(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó oktatási szervezeti egység létrehozása alkalmával a vezető jogkörét a kari tanács, a kari szervezeten kívül álló oktatási szervezeti egységnél pedig az egyetemi tanács állapítja meg.
Az oktatói munkaértekezlet
48. §
Az oktatási szervezeti egység oktatóinak - ide értve az ott működő címzetes egyetemi tanárokat és címzetes egyetemi docenseket is - tanácskozó szerve az oktatók munkaértekezlete. Oktatói munkaértekezletet rendszeresen, a Szabályzat által előírt időközönként kell tartani. Az oktatók munkaértekezlete megvizsgálja az egység egészének tevékenységét, az egyes dolgozók oktató, nevelő és tudományos munkáját, megvitatja és rendszerezi a következő időszak legfontosabb feladatait. Az egység vezetője a munkaértekezleten tájékoztatja munkatársait az egyetem és a kar vezetőinek, testületeinek döntéséről és módot ad a véleménynyilvánításra az egység tevékenységét érintő pedagógiai, ideológiai, tudományos és egyéb jelentős kérdésekben. Az értekezlet jogosult a kar vezetője (testülete) elé terjeszteni a kari munka színvonalának emelésére és eredményességének fokozására irányuló javaslatait.
V.
TANTERVI IRÁNYELVEK, TANTERV, PROGRAM
49. §
(1) A képzés fejlesztése és korszerű színvonalon tartása érdekében az egyetem - a felügyeletet gyakorló miniszter által megállapított képzési célok, követelményi előírások és tantervi irányelvek keretei között - maga határozza meg a tanterveket és a tantárgyi programokat.
(2) A tantervi irányelvek tartalmazzák az egyes szakok képzési célját, az ideológiai oktatás tárgyait és óraszámát, azoknak az alapvető tudománycsoportoknak a felsorolását, amelyek oktatása kötelező, az alap- és szakképzés, valamint az elméleti és gyakorlati képzés arányait, a heti legmagasabb óraszámot, az államvizsga követelményeket, és egyéb - a szak jellege szerint alapvető - vizsgák követelményeit.
(3) A tantervben meg kell határozni szorgalmi időszakonként (szemeszter, trimeszter) bontásban valamennyi kötelező és kötelezően választható tantárgyat, ezek elméleti és gyakorlati óraszámát, a szakmai gyakorlatok időtartamát, beosztását, a számonkérés (vizsgák) formáit és időpontját, azt, hogy mely vizsgák osztályzatait és hogyan (pl. súlyozottan) kell az átlageredmény kiszámításánál figyelembe venni, valamint az államvizsgára bocsátás részletes feltételeit és a szakdolgozatra (diplomatervre) vonatkozó előírásokat.
(4) A tantárgyak programja meghatározza a tantárgy feladatát a szak képzési céljának megvalósításában, tananyagának rövid leírását, megjelölve az írott anyag terjedelmét és formáját (tankönyv, jegyzet, példatár, irodalom, esettanulmány stb.) - a képzési idő alatti óraszámát, körülírja a tananyag feldolgozási formáinak (előadás, szeminárium, gyakorlat stb.) arányait, a felhasználható fontosabb technikai és egyéb segédeszközöket, a hallgatók egyéni munkával megoldandó feladatainak típusait és tematikus felsorolásban tartalmazza a vizsga követelményeit.
(5) A tantervek és a tantárgyi programok tervezetét, 30 napos határidő tűzésével, hozzászólás végett meg kell küldeni a szakképzésben érdekelt minisztériumoknak és országos hatáskörű szerveknek.
VI.
AZ EGYETEM OKTATÓI
50. §
(1) Az egyetem oktató-nevelő, tudományos és ezekkel összefüggő munkáját, általában az oktatási szervezeti egységeknél rendszeresített oktatói állásokra határozatlan időre kinevezett vagy határozott időre alkalmazott oktatók végzik.
(2) Az egyetemen oktatási szervezeti egységhez nem tartozó oktatók is működhetnek, akiknek tevékenységét a rektor, illetőleg a dékán irányítja.
51. §
(1) A Szabályzatban az egyetem oktatóinak jogait és kötelességeit annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy az oktatók:
a) az oktatási szervezeti egység vezetőjének irányításával ellátják a tantárgyak elméleti és gyakorlati oktatását a tantervnek és a tantárgyi programoknak megfelelően;
b) részt vesznek a hallgatók tanulmányi munkájának számonkérésében és értékelésében;
c) közreműködnek a tantárgyak programjainak, a tananyag tartalmának oktatás módszereinek fejlesztésében;
d) tudományos kutatást folytatnak;
e) szakmailag irányítják és támogatják a tudományos diákkörök (szakkörök) munkáját;
f) részt vesznek az oktatási szervezeti egység, valamint az egyetem feladatainak teljesítésében.
(2) A gyakorlottabb oktató az egység vezetőjének megbízása alapján közvetlenül részt vesz a fiatalabb oktatók tudományos munkájának irányításában.
(3) Valamennyi oktatónak jogában áll tudományos kutatásainak eredményeit - az oktatók munkaértekezletén történt megvitatás után - oktató-nevelő munkájában felhasználni.
(4) Az oktatók jogosultak az egyetem, illetőleg a kar vezetője (vezető-testülete) elé terjeszteni az egyetemi munka színvonalának emelésére és eredményességének fokozására irányuló javaslataikat.
VII.
AZ EGYETEM HALLGATÓI
52. §
(1) A hallgató az egyetem kötelékébe felvétel, átlépés, illetőleg a megszakított tanulmányok folytatásának engedélyezése útján vagy jogszabályokban megállapított egyéb módon kerülhet.
(2) Az egyetem hallgatói nappali, esti és levelező tagozaton folytatják tanulmányaikat. Ez utóbbiakról külön jogszabályok rendelkeznek.
53. §
(1) Az egyetemre olyan jelentkező vehető fel, aki hűséges állampolgára hazánknak és akiről tehetsége, felkészültsége, magatartása és egészségi állapota alapján feltételezhető, hogy a választott életpályán eredményesen képes majd dolgozni.
(2) A felvétel feltételeiről és a felvételi eljárásról, a külföldi állampolgárok felvételéről, továbbá az átlépésről és a megszakított tanulmányok folytatásának engedélyezéséről külön jogszabályok rendelkeznek.
54. §
(1) A hallgatói jogállás kezdő időpontja a felvételt kimondó, illetőleg az átlépést vagy a tanulmányok folytatását engedélyező határozat napja. A felvett hallgató jogait csak az első beiratkozást követő eskü - külföldi állampolgár ünnepélyes nyilatkozatának - letétele után gyakorolhatja.
(2) Az egyetem hallgatója más felsőoktatási intézmény kötelékébe nem tartozhat.
55. §
Megszűnik a hallgatói jogállása annak:
a) aki abszolutóriumot (végbizonyítványt) szerzett, az abszolutórium kiállítása napján, ha a tanterv a képzési idő alatt államvizsgát is előír, akkor az abszolutórium megszerzését követő első államvizsga időszak utolsó napján, az orvostudományi egyetemeken pedig az utolsó államvizsga befejezésének napján;
b) aki beiratkozási kötelezettségének saját hibájából nem tesz eleget, a beiratkozási időszak utolsó napján;
c) akit az egyetemről elbocsátottak, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésének napján;
d) akit fegyelmi határozottal az egyetemről vagy valamennyi felsőoktatási intézményből kizártak, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.
56. §
(1) Az egyetemi hallgatóknak rendszeres tanulmányi munkával és fegyelmezett, egymás irányában segítőkész magatartással kell tanulmányi kötelezettségeiknek legjobb tudásuk szerint eleget tenniük, az előírt foglalkozásokon részt venniük, az egyetem és a diákközösségek feladatainak teljesítésében közreműködniük.
(2) A hallgatóknak meg kell tartaniuk a rájuk vonatkozó jogszabályokat és az egyetem vezetőinek rendelkezéseit. Kötelességeik elmulasztásáért - a fegyelmi szabályzat rendelkezéseinek megfelelően - fegyelmi úton is felelősségre vonhatók.
57. §
A hallgató jogosult mindazon juttatás és közvetlen egyéni támogatás igénybevételére, amelyet a jogszabályok és az egyetem szabályzatai részére megállapítanak. A hallgatók ennek megfelelően
a) jogosultak az egyetemi foglalkozások látogatására;
b) az oktatókkal konzultálhatnak, igénybe vehetik az egyetemi, kari és az oktatási szervezeti egységekben létesített könyvtárakat;
c) részt vehetnek az egyetem kulturális és sportszervezeteinek munkájában;
d) a nappali tagozat hallgatói - a rektor engedélyével - kulturális, illetőleg sporttevékenységet fejthetnek ki az egyetemen kívüli egyesületekben és szervezetekben;
e) a jogszabályban meghatározott esetekben, az egyetemi szabályzatokban megállapított kedvezményekben (pl. tandíjkedvezmény), juttatásokban (pl. ösztöndíj, kollégiumi, diákotthoni elhelyezés) és egyéb szolgáltatásokban (pl. kedvezményes étkezés, üdültetés) részesülhetnek;
f) tanulmányi munkájukkal és a képesítés megszerzésével kapcsolatos minden kérdésben közvetlenül fordulhatnak az oktatási szervezeti egységekhez;
g) az előírt feltételek szerint részt vehetnek a tudományos diákkörök munkájában, az oktatási szervezeti egység, illetőleg az egyetemmel együttműködő kutatóintézet tudományos munkájában és a hallgatók részére kitűzött pályázatokon;
h) a nappali tagozat hallgatói - külön jogszabály rendelkezései szerint - munkaviszonyba léphetnek;
i) társadalmi ösztöndíjra tanulmányi szerződést köthetnek; a külön jogszabályban megállapított feltételekkel;
j) kiemelkedő tanulmányi eredményeik alapján kitüntetésben részesülhetnek;
k) tanulmányi munkájukat hátrányosan befolyásoló vagy életkörülményeiket kedvezőtlenül érintő egyetemi intézkedések ellen a Szabályzatban megállapított módon az egyetem, kar, illetőleg az oktatási szervezeti egység vezetőjénél panaszt tehetnek.
58. §
(1) A hallgatók közösségét a Szabályzatban megállapított esetekben kezdeményezési, felszólalási és a Szabályzatban meghatározott egyéb jogok illetik meg, a közösséget érintő tanulmányi, szociális, kulturális vagy egyéb ügyekben. Az egyetemi, a kari tanácsba és más egyetemi testületekbe (pl. a kollégiumi vezetőségbe) küldött képviselőik útján, részt vesznek az egyetem munkájában.
(2) A Szabályzat egyes feladatok ellátását a hallgatói közösségekre bízhatja.
59. §
Az egyetem a képzés szakirányát megjelölő oklevelet ad azoknak, akik a tanulmányi-, vizsga-és államvizsga szabályzatokban előírt kötelezettségeiknek mindenben eleget tettek.
60. §
(1) Az egyetem a hallgatóival tanulmányaik befejezése után is kapcsolatot tart fenn, - a Szabályzatban megállapított módon - velük közösen ápolja az egyetem hagyományait. Az egyetem segítséget nyújt volt hallgatói gyakorlati, illetőleg tudományos munkájához is.
(2) Gyakorlati munkájukban a társadalmi haladást szolgáló volt egyetemi hallgatók részére az egyetemek tanácsai a társadalmi megbecsülés jeleként arany-, gyémánt- és vasoklevelet adományozhatnak. Az adományozás részletes feltételeit, valamint az adományozással kapcsolatos eljárást a Szabályzat állapítja meg.
VIII.
A MAGYAR KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG EGYETEMI SZERVEZETEI
61. §
(1) A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség egyetemi, kari, illetőleg hallgatói közösségek szerint megalakított szervezetei kiemelkedő szerepet töltenek be az egyetemi ifjúság életének formálásában, részt vesznek a hallgatók politikai és erkölcsi nevelésében, képviselik érdekeiket. A rektor, a dékánok és az egyetem testületi szervei segítik a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség szervezeteit.
(2) A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség gondoskodik arról, hogy a nappali tagozat hallgatói az egyetemi és kari tanácsok, a rektori és dékáni tanácsok és más egyetemi testületek munkájában résztvevő képviselőiket megválasszák. A képviselettel megbízottak e tevékenységük ellátásáról a hallgatói közösségeknek beszámolnak.
(3) A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség kari alapszervezeti vezetősége a hallgatók közül képviselőt küld valamennyi olyan bizottságba, amely a hallgatókat érintő és dékáni hatáskörbe tartozó ügy előkészítésére alakult.
(4) A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség egyetemi szervezete a Szabályzatban - vele egyetértésben - meghatározott esetekben döntési jogot gyakorol. Az ilyen döntést a rektor csak abban az esetben semmisítheti meg, ha az jogszabályt vagy művelődéspolitikai érdekeket sért.
(5) Jogszabályok, egyetemi szabályzatok egyes - a hallgatókat érintő kérdésekben - az egyetem (kar) vezetőinek, testületeinek, illetőleg az oktatási szervezeti egységek vezetőinek döntéseihez a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség választott szervének egyetértését írhatja elő.
(6) A Szabályzatban meg kell állapítani azoknak az ügyeknek a körét, amelyekben a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség egyetemi szervezeteit véleményezési jog illeti meg.
62. §
(1) A hallgatók nevelési, szociális, tanulmányi és vizsga ügyeiben tett általános jellegű intézkedésekkel kapcsolatban a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség választott szerve az intézkedést hozó egyetemi szervnél kifogást terjeszthet elő. A kifogást indokolni kell. A kifogást a sérelmezett határozatot hozó egyetemi szerv bírálja el és döntéséről az előterjesztőt értesíti. A kifogás elintézése ellen az egyetem KISZ-szervezetének vezetősége panaszt tehet a felettes szerveknél. A kifogással kapcsolatos eljárást a Szabályzat állapítja meg és meghatározza azokat az eseteket, amelyekben az intézkedés a kifogás elbírálásáig nem hajtható végre.
(2) A hallgatók egyedi ügyeiben hozott egyetemi intézkedések ellen az érdekelt hallgató a jogszabályokban, illetőleg szabályzatokban biztosított jogorvoslattal élhet. A hallgató e jogának gyakorlásával kapcsolatban a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség támogatását igénybe veheti.
IX.
A SZAKSZERVEZETEK EGYETEMI SZERVEZETEI
63. §
(1) A szakmai szakszervezeteknek az egyetemi, kari, illetőleg az egyetem további belső szervezeti tagozódása szerint megalakított alapszervei, az egyetem vezetőivel és testületeivel együttműködve részt vesznek az egyetem oktatóinak és más beosztású dolgozóinak politikai nevelésében, szervezik a dolgozók munkamozgalmait, ellátják a dolgozók képviseletét és érdekvédelmét, gyakorolják a Munka Törvénykönyvében és más jogszabályokban a szakszervezet részére biztosított jogokat.
(2) A szakszervezeti küldöttek részt vesznek az egyetemi és kari tanácsok, a rektori és dékáni tanácsok és más egyetemi testületek munkájában.
(3) A felügyeletet gyakorló miniszter és az illetékes szakmai szakszervezet központi vezetősége közös irányelvekben szabályozzák az egyetemi szervek és a szakszervezet egyetemi szervei együttműködésének formáit. Az irányelvek figyelembevételével az egyetem vezetői (testületei), valamint az egyetem szakszervezeti bizottsága (tanácsa) közösen határozza meg a különböző szintű szakszervezeti szervek jogosultságai gyakorlásának módját.
X.
EGYETEMI HIVATALOK
64. §
Az egyetem, valamint a karok vezetői mellett az igazgatási és a gazdasági feladatokat a központi (pl. rektori) és a kari (dékáni) hivatalok, valamint a gazdasági főigazgatóság (igazgatóság) látják el. Az egyetemen működő hivatalok és azok feladatkörét a Szabályzatban kell meghatározni.
XI.
KAROKRA NEM TAGOZÓDÓ EGYETEMEKRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
65. §
(1) A karokra nem tagozódó egyetem vezetője a rektor, vezető testülete az egyetemi tanács.
(2) A karokra nem tagozódó egyetem tanácsát e rendeletnek a kari tanácsokra vonatkozó előírása szerinti összetételben kell megalakítani azzal az eltéréssel, hogy a tanács tagja a főtitkár -aki a tanács titkára - és a gazdasági főigazgató (igazgató) is. Az egyetemi tanács a kari tanácsra megállapított jogköröket is gyakorolja.
(3) A dékán hatáskörébe utalt ügyekben, a karokra nem tagozódó egyetemen első fokon rektorhelyettes jár el. Ha az ügyben az első fokú határozatot a 30 napon túl távollevő rektort helyettesítő rektorhelyettes hozta, a jogorvoslatot a felügyeletet gyakorló miniszter bírálja el.
XII.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
66. §
(1) E rendeletben foglaltak alapján az egyetemek 1969. december 31. napjáig elkészítik és a felügyeletet gyakorló miniszterhez felterjesztik Szabályzatukat.
(2) A Szabályzat mellékleteként a Szabályzattal egyidejűleg el kell készíteni az oktatási szervezeti egységek jegyzékét - megjelölve szervezetük és működésük alapvető szabályait is -, valamint a szakok jegyzékét. A felügyeletet gyakorló miniszter által megállapított időpontban ki kell adni az egyetem egységes hivatali és gazdasági ügyviteli szabályzatát, az egyetem doktori szabályzatát, az egyetem tanulmányi- és vizsgaszabályzatát, a kollégiumi szabályzatot, a dolgozók munkaviszonyára vonatkozó ügyviteli intézkedést, a könyvtári szabályzatot és a felügyeletet gyakorló miniszter által külön előírt egyéb szabályzatokat.
(3) A felügyeletet gyakorló miniszter a rendelet hatálybalépése idején működő egyetemi és kari tanácsokat átalakíthatja.
67. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A 120/1965. (M K 7.) MM utasítás rendelkezései az egyes egyetemek vonatkozásában az e rendelet alapján készített Szabályzatnak a felügyeletet gyakorló miniszter által történő jóváhagyásával hatályukat vesztik.
Ilku Pál s. k.,
művelődésügyi miniszter