3/1969. (VI. 25.) NIM rendelet
a villamosvezetékekre vonatkozó vezetékjogról szóló 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet módosításáról és kiegészítéséről
A villamosvezetékekre vonatkozó vezetékjogról szóló, a 2/1968. (II. 9.) NIM rendelettel módosított 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet (a továbbiakban: R) egyes rendelkezéseit - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következők szerint módosítom, illetőleg egészítem ki.
1. §
A R 1. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(3) Vezetékjog engedélyezése nélkül létesíthető a fogyasztók villamosenergia ellátását szolgáló kisfeszültségű (1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű) vezeték az ingatlan tulajdonosának, állami tulajdonban levő ingatlan kezelőjének (a továbbiakban együtt: tulajdonos) írásbeli hozzájárulása alapján, ideértve a vezeték keresztezésére vagy megközelítésére vonatkozó külön rendelkezések alapján adott hozzájárulást is. A vezeték létesítéséhez adott hozzájárulás nem vonható vissza és az a vezeték beruházója és üzembentartója javára a vezetékjogi engedéllyel azonos jogokat biztosít."
2. §
A R 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"Előkészítő eljárás
2. § (1) Vezetéknek az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: EVT) 3. §-ában megjelölt erdő és fásítás területén való létesítése esetén a vezeték tervezője a nyomvonal megválasztására irányuló helyszíni tanulmányozásba az érintett állami erdő- és vadgazdaság megbízottját 8 napos előzetes meghívással köteles bevonni.
(2) A tanulmányozás során a tervezőnek tájékoztatnia kell az állami erdő- és vadgazdaságot a vezeték várható nyomvonaláról és tájékozódnia kell a szóban levő területen számba jövő erdészeti érdekek felől."
3. §
(1) A R 3. §-ának címe, bevezető szövege és 1, pontja helyébe a következők lépnek:
"Nyomvonalkijelölési dokumentáció és helyszíni szemle
3. § A vezeték nyomvonalának, illetőleg az elhelyezésére szolgáló területsávnak (a továbbiakban: nyomvonal) a vezetékjogi eljárás keretében való megállapítása érdekében nyomvonalkijelölési dokumentációt kell készíteni. A dokumentációnak tartalmaznia kell:
1. a létesítendő vezeték megnevezését, a beruházó, az üzembentartó és a tervező nevét (vállalat megnevezését) és címét, a beruházás rendeltetését és költségelőirányzatát - állami beruházásnál a jóváhagyó okmány másolatát; -"
(2) A R 3. §-ának 6. pontja helyébe az alábbiak lépnek:
"6. belterületi, új fogyasztók bekapcsolása céljából létesülő elosztóvezetékek közül a középtávú tervek egyeztetése során a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács vb. által kötelező koordinációra kijelölt vezeték esetén a koordinációs szerv állásfoglalását;
7. az illetékes szakhatóságok rendelkezésre álló hozzájárulását."
4. §
A R 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"4. § (1) A vezetékjog engedélyezési eljárásban helyszíni szemle útján kell - a 16. § (5) bekezdése szerinti kivételtől eltekintve - a területen számításbajövő érdekek figyelembevételével tisztázni a nyomvonal vezetésének feltételeit. A nyomvonalra vonatkozó területfelhasználási engedély megadásáról, vagy megtagadásáról az építésügyi hatóság a vezetékjog engedélyezési eljárás keretében, külön területfelhasználási engedélyezési eljárás mellőzésével dönt.
(2) A helyszíni szemle megszervezéséről és megtartásáról a beruházó, vagy megbízásából a villamosvezeték tervezője gondoskodik. Az érdekelteket 15 nappal a szemle megtartása előtt a nyomvonal kijelölési dokumentáció egyidejű megküldésével kell meghívni.
(3) A helyszíni szemlét az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet (Budapest, I., Attila u. 99.) (a továbbiakban: engedélyező hatóság) képviselője, távollétében pedig a helyszíni szemle összehívója vezeti.
(4) A helyszíni szemlére meghívandók jegyzékét a melléklet tartalmazza.
(5) Járási (járási jogú városi, fővárosi, vagy megyei jogú városi kerületi) tanács vb. mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerveinek szakmai irányítása alatt álló erdő, vagy fásítás keresztezése esetén a szakigazgatási szervnek a helyszíni szemlén e tekintetben is állást kell foglalnia.
(6) A területfelhasználási engedély megadására jogosult építésügyi hatóságot azzal a kéréssel kell meghívni, hogy a területfelhasználási engedélyt a területrendezési, városfejlesztési és a városképi követelményekre figyelemmel - adja meg.
(7) A szakhatóságok az eljárásban részt venni, illetőleg a beruházó, vagy tervező megkeresésére az egyeztetés lehetőségét biztosítani és észrevételeiket írásban közölni tartoznak."
5. §
A R 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"5. § (1) A helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet oly módon kell elkészíteni, hogy az alapul szolgálhasson a területfelhasználási engedély nyilvántartásba vételéhez és a vezetékjog engedélyezéséhez. E célból a jegyzőkönyvbe fel kell venni, vagy ahhoz csatolni kell a meghívott szakhatóságok állásfoglalásait és esetleges előírásait, továbbá az érdekelt szervek észrevételeit.
(2) A meghívottak észrevételeiket a helyszíni szemle időpontjáig a szemle összehívójával írásban is közölhetik. Ka valamely szakhatóság a helyszíni szemlén nem jelent meg és nyilatkozatát a szemle időpontjától számított 8 napon belül nem közölte, ezt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.
(3) A helyszíni szemle jegyzőkönyvét a szemle összehívója készíti el és azt az engedélyező hatóság kiküldöttje, vagy két szakhatóság, illetőleg szerv erre felkért képviselője hitelesíti.
(4) A helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet tájékoztatásul a meghívott, de távolmaradt érdekelteknek is meg kell küldeni. Minden érdekelt egyetértése esetén az első fokú építésügyi hatóság a részére megküldött jegyzőkönyv alapján az abban foglalt területfelhasználási engedélyt nyilvántartásba veszi."
6. §
A R 14. §-a helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
"14. § (1) A vezetékjog engedélyezése iránti kérelmet a beruházónak a 18. § (1) bekezdésében megjelölt szervhez kell benyújtania. Ha a beruházó nem a területileg illetékes áramszolgáltató vállalat, vagy az Országos Villamostávvezeték Vállalat, a vezetékjog engedélyezése iránti kérelmet az áramszolgáltató vállalatnál kell benyújtani, amely azt 15 napon belül köteles észrevételeivel együtt az engedélyező hatósághoz felterjeszteni.
(2) Abban az esetben, ha a helyszíni szemlén az érdekelt hatóságok és szervek egyetértését a tervezett nyomvonallal kialakítani nem sikerült, a kérelemben kell ismertetni és indokolni azokat az érdekeket, amelyeket a közölt állásfoglalások sértenek.
(3) A közútépítéssel (korszerűsítéssel) kapcsolatosan áthelyezendő vezetékek új nyomvonalára a vezetékjogot a vezeték üzembentartója kéri, amihez a vezeték új nyomvonalát is magában foglaló nyomvonal kijelölési dokumentációt a beruházó bocsátja rendelkezésére."
7. §
(1) A R 15. § (1) bekezdés a)-c) pontja a következők szerint módosul:
(A kérelemhez mellékelni kell:)
"a) a 3. § szerinti tartalommal elkészített nyomvonalkijelölési dokumentáció 1. és 2. pontjaiban felsoroltakat,
b) helyszíni szemle esetén az arról felvett jegyzőkönyvet és mellékleteit,
c) a vezetékjog helyszíni szemle mellőzésével való engedélyezésére irányuló kérelem esetén az illetékes hatóságok, az érdekelt szervek írásbeli egyetértését, illetőleg véleményét,"
(2) A R 15. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"f) a létesítendő vezeték nyomvonalát, keresztezéseit, egyéb létesítményeket és az érintett ingatlanok határait és helyrajzi számait is feltüntető 1 : 500 - 1 : 4000 méretarányú földmérési alaptérkép szerint a községi határokat és megnevezéseket tartalmazó, községenként szétválaszthatóan elkészített szabványos nyomvonalrajzot, az azonosítást biztosító egyedi rajzszámmal ellátva,"
(3) A R 15. § (2) bekezdése a következő mondattal egészül ki:
"A nyomvonalrajzból földalatti vezeték esetén a kérelemhez illetékes telekkönyvi hatóságonként 1-1 többlet példányt is csatolni kell."
(4) A R 15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A helyszíni szemle mellőzését is tartalmazó kérelem esetén csak az a) és c) alatti mellékleteket kell csatolni a kérelemhez."
8. §
A R 16. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"A kérelem elintézése
16. § (1) Az engedélyező hatóság az engedély, kiadása előtt megvizsgálja, hogy
a) a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a követelményeknek,
b) az engedélyezéshez nem szükséges-e valamely további szakhatóság hozzájárulása, illetőleg érdekelt szerv véleményének beszerzése.
(2) Ha a kérelem, vagy a mellékletek nem felelnek meg az előírásoknak, a beruházót határidő előírásával hiány pótlásra kell felhívni és egyidejűleg a kérelmet nyilvántartásba kell venni.
(3) A hiánypótlás elmulasztása esetén a kérelmet az engedélyező hatóság elutasítja.
(4) Amennyiben valamely szakhatóság hozzájárulását megtagadta, az engedélyező hatóság a szakhatósággal egyeztet, vagy a kérelmet elutasítja. Ha az egyeztetés eredményeként a vezetékjog engedélyezéséhez további mellékletek szükségesek, az engedélyező hatóság a kérelmezőt a kérelem kiegészítésére hívja fel.
(5) Amennyiben a szakhatóságok egyetértése, illetőleg az egyéb érdekelt szervek véleménye rendelkezésre áll, a beruházó kérelmére az engedélyező hatóság a helyszíni szemlétől eltekinthet.
(6) A vezetékjog engedélyezéséről határozatban kell dönteni és azt az eljárásban közvetlenül érdekelteken kívül a közreműködő szakhatóságok részére is meg kell küldeni. A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:
a) a létesítendő vezeték megnevezését,
b) a beruházó, üzembentartó megnevezését és címét,
c) az engedélyezett nyomvonalat feltüntető rajz megjelölését,
d) a vezetékjog engedélyezéséről, vagy megtagadásáról szóló rendelkezést,
e) minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet a beruházás előkészítése és megvalósítása során az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül alkalmazni kell."
9. §
(1) A R 7. § (1) bekezdése, (2) bekezdésének első mondata és (3) bekezdése, valamint 8. §-a hatályát veszti, a 17. § előtti "a kérelem elintézése" fejezet cím pedig törlendő.
(2) A R 18. §-ában írt engedélyezési hatáskört első fokon az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet gyakorolja.
10. §
A R-nek a földmérést érintő rendelkezéseit a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni.
11. §
A rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben megfelelően alkalmazni kell.
Dr. Lévárdi Ferenc s. k.,
nehézipari miniszter
Melléklet a 3/1969. (VI. 25.) NIM rendelethez
A vezetékjog engedélyezési eljárás keretében a helyszíni szemlére meghívandó hatóságok és szervek
I. Minden esetben meghívandók:
Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai felügyelet, mint engedélyező hatóság; a területfelhasználási engedély megadására jogosult első fokú építésügyi hatóság;
a Honvédelmi Minisztérium;
az illetékes polgári védelmi törzsparancsnokság;
az illetékes első fokú tűzrendészeti hatóság;
az illetékes járási (városi) állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőség;
a vezeték tervszerinti üzembentartója; egyedi nagyberuházás esetében a beruházó felügyeleti hatósága;
a nyomvonal által érintett ingatlanokat kezelő, használó szervek;
az illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága a nyomvonal által érintett ingatlanokkal kapcsolatban, a helyi viszonyokban való tájékoztatás céljából.
II. Hatáskörüket, érdekeltségüket érintően meghívandók:
a Belügyminisztérium Közlekedési Csoportfőnöksége (országos főközlekedési útnál, továbbá a víziközlekedés-rendészetet és a légi közlekedésrendészetet érintő eseteknél); a járási (városi, városi kerületi) rendőrkapitányság vagy megyei rendőrkapitányság (egyéb utaknál), ha a vezeték tartószerkezetei, vagy a földalatti vezeték nyomvonala az úthoz tartozó területet érint;
az illetékes útügyi hatóság, közút területén, továbbá a közút külterületi szakasza mentén a közút tengelyétől számított 100 méter távolságon belül, valamint belterületi nyomvonal esetében;
az illetékes vízügyi igazgatóság, a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát vagy vízilétesítményeket, illetőleg azok üzemelését érintő vagy a folyó hullámterén áthaladó nyomvonal esetében;
a kerületi bányaműszaki felügyelőség, bányavidéken;
a Magyar Államvasutak illetékes igazgatósága, szélső vasúti vágány tengelyétől számított 100 méter távolságon belüli nyomvonal esetében;
a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Légügyi Főosztálya, a repülőtér üzemi területének határától számított 15 km távolságon belüli, valamint a repülés biztonságát és irányítását szolgáló létesítmények biztonsági övezetét érintő nyomvonal, továbbá a belterületen 100 méter, a külterületen pedig 50 méter magasságot meghaladó tartószerkezet esetében;
a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti és Faipari Hivatala képviseletében eljáró Állami Erdőrendezőség, erdőt, fásítást - ideértve az út- és vasútmenti fasorokat érintő nyomvonal esetében;
az illetékes tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya (csoportja) a mezőgazdasági érdekek érintése esetében;
az illetékes járási (fővárosi kerületi) földhivatal;
az Országos Természetvédelmi Hivatal, természetvédelmi területen és tájvédelmi körzetben;
az Országos Műemléki Felügyelőség (a fővárosban a Budapesti Műemléki Felügyelőség), műemléki környezetben, illetőleg műemléki jelentőségű területen;
a megyei múzeum (a fővárosban a Magyar Nemzeti Múzeum), régészeti jelentőségű területen;
a területileg illetékes erdőgazdaság;
az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt;
a KPM Postafőosztálya alábbi szervei:
a) nagyfeszültségű vezeték esetén a Helyközi Távbeszélő Igazgatóság, a Rádió- és Televízió Műszaki Igazgatóság és a területileg illetékes postaigazgatóság, földelt nagyfeszültségű vezeték esetén a Posta Tervező Iroda is;
b) kisfeszültségű vezeték esetén az illetékes területi, megyei távközlési üzem, Budapesten az illetékes távbeszélő üzem;
a Központi Földtani Hivatal 100 kV-nál nagyobb feszültségű vezeték esetén;
III. Ha a beruházó vagy tervező szükségesnek tartja meghívandó:
az Országos Meteorológiai Intézet.