1/1967. (IV. 28.) NIM rendelet

a villamosvezetékekre vonatkozó vezetékjogról[1]

A villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló 1962. évi IV. törvény (a továbbiakban: VET) végrehajtására kiadott 40/1962. (XI. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 30. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazása alapján - az érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - a következőket rendelem:[2]

Bevezető rendelkezések

1. § (1)-(2)[3]

(3)[4] Vezetékjog engedélyezése nélkül létesíthető a fogyasztók villamosenergia-ellátását szolgáló kisfeszültségű (1 kV-nál nem nagyobb névleges feszültségű) vezeték az ingatlan tulajdonosának, állami tulajdonban levő ingatlan kezelőjének (a továbbiakban együtt: tulajdonos) írásbeli hozzájárulása alapján, ideértve a vezeték keresztezésére vagy megközelítésére vonatkozó külön rendelkezések alapján adott hozzájárulást is. A vezeték létesítéséhez adott hozzájárulás nem vonható vissza és az a vezeték beruházója és üzembentartója javára a vezetékjogi engedéllyel azonos jogokat biztosít.

Előkészítő eljárás

2. §[5] (1) Vezetéknek az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban EVT) 3. §-ában megjelölt erdő és fásítás területén való létesítése esetén a vezeték tervezője a nyomvonal megválasztására irányuló helyszíni tanulmányozásba az érintett terület kezelőjét (használóját), valamint 10 hektár feletti erdőterület esetén a területileg illetékes erdőfelügyelőséget 8 napos előzetes meghívással köteles bevonni.

(2) A tanulmányozás során a tervezőnek tájékoztatnia kell a területileg illetékes erdőfelügyelőséget és az érintett terület kezelőjét (használóját) a vezeték várható nyomvonaláról és tájékozódnia kell a szóban levő területen számbajövő erdészeti érdekek felől.

Nyomvonalkijelölési dokumentáció és helyszíni szemle[6]

3. § A vezeték nyomvonalának, illetőleg az elhelyezésére szolgáló területsávnak (a továbbiakban: nyomvonal) a vezetékjogi eljárás keretében való megállapítása érdekében nyomvonalkijelölési dokumentációt kell készíteni. A dokumentációnak tartalmaznia kell:

1. a létesítendő vezeték megnevezését, a beruházó, az üzembentartó és a tervező nevét (vállalat megnevezését) és címét, a beruházás rendeltetését és költségelőirányzatát - állami beruházásnál a jóváhagyó okmány másolatát; -

2. a beruházás műszaki leírását az alábbiak szerint:

a) a vezeték üzemi feszültségét, nyomvonalhosszát, a vezeték számát, keresztmetszetét, anyagát, elrendezését és esetleges egyéb lényeges műszaki jellemzőit, föld feletti vezetéknél ezen felül a szigetelőkre, az oszlopok anyagára, a földelésre és a berendezésnek a légköri túlfeszültség elleni védelmére vonatkozó adatokat,

b) a nyomvonal rövid leírását az érintett államigazgatási területek megnevezésével;

3. a) föld feletti vezetéknél 1 : 50 000, vagy ennél részletesebb térképet, a javasolt nyomvonal feltüntetésével,

b)[7] föld alatti vezetéknél a földmérési alaptérkép szerinti méretarányú, vagy ettől eltérő, a szükségesnek megfelelő méretarányú térképet, a javasolt nyomvonal feltüntetésével;

4. a tartóoszlopok tájékoztató körvonal vázlatát;

5. a vezeték tartozékát képező egyéb - a környezet szempontjából figyelembeveendő - építmény (átalakító, kapcsolóállomás, föld alatti vezeték kapcsoló és elosztó szekrényei stb.) elhelyezési és körvonalrajzát;

6.[8] belterületi, új fogyasztók bekapcsolása céljából létesülő elosztóvezetékek közül a középtávú tervek egyeztetése során a megyei (megyei városi, fővárosi) tanács vb által kötelező koordinációra kijelölt vezeték esetén a koordinációs szerv állásfoglalását;

7. az illetékes szakhatóságok rendelkezésre álló hozzájárulását.

4. §[9] (1) A vezetékjog engedélyezési eljárásban helyszíni szemle útján kell - a 16. § (5) bekezdése szerinti kivételtől eltekintve - a területen számításbajövő érdekek figyelembevételével tisztázni a nyomvonal vezetésének feltételeit. A nyomvonalra vonatkozó területfelhasználási engedély megadásáról vagy megtagadásáról az építésügyi hatóság a vezetékjog engedélyezési eljárás keretében, külön területfelhasználási engedélyezési eljárás mellőzésével dönt.

(2)[10]

(3) A helyszíni szemlét a vezetékjogot engedélyező első fokú hatóság (a továbbiakban: engedélyező hatóság) képviselője, távollétében pedig a helyszíni szemle összehívója vezeti.

(4) A helyszíni szemlére meghívandók jegyzékét a melléklet tartalmazza.

(5)

(6) A területfelhasználási engedély megadására jogosult építésügyi hatóságot azzal a kéréssel kell meghívni, hogy a területfelhasználási engedélyt a területrendezési, városfejlesztési és a városképi követelményekre figyelemmel - adja meg.

(7)[11] A szakhatóságok az eljárásban részt venni, illetőleg a beruházó vagy tervező megkeresésére az egyeztetés lehetőségét biztosítani és észrevételeiket írásban közölni tartoznak. Az általános előírásoktól, szabványoktól való eltérést vagy a szükséges egyedi előírást indokolni kell.

5. § (1)-(2)[12]

(3)[13] A helyszíni szemle jegyzőkönyvét a szemle összehívója készíti el és azt az engedélyező hatóság kiküldöttje, vagy két szakhatóság, illetőleg szerv erre felkért képviselője hitelesíti.

(4) A helyszíni szemléről készült jegyzőkönyvet tájékoztatásul a meghívott, de távolmaradt érdekelteknek is meg kell küldeni. Az eljárás keretében az építésügyi szakhatóság a területrendezési, városfejlesztési és városképi követelmények figyelembevételével a területfelhasználási engedély megadása vagy elutasítása tekintetében helyszíni szemle tartása esetében az arról készült jegyzőkönyvben, egyéb esetben a helyszíni szemle megszervezésére a 4. § (2) bekezdésében feljogosított szervnek a szakhatósági állásfoglalásra megadott időn belül küldött értesítésében határoz. Az I. fokú építési hatóság a részére megküldött jegyzőkönyv, illetve az előbb említett értesítése alapján a megadott területfelhasználási engedélyt nyilvántartásba veszi.

6. § (1)-(2)[14]

7. § (1)[15]

(2) Ha az eljárás során a vezeték nyomvonalával érintett ingatlanoknak a helyrajzi számot is magában foglaló jegyzéke vagy a beruházás engedélyokmánya még nem áll rendelkezésre, a területfelhasználási engedély csak ideiglenes jelleggel adható meg. Ez a végleges területfelhasználási engedély kiadásáig, legfeljebb két évig érvényes, mely időtartam indokolt esetben további két évre meghosszabbítható.

(3)

8. §[16]

Előmunkálati engedély

9. § (1) A VET 13. §-ának (2) bekezdésében és a Vhr. 38-39. §-aiban meghatározott előmunkálati engedélyt a beruházó, vagy megbízásából a tervező a 18. § (1) bekezdése szerint kérheti.

(2) Az előmunkálatok során a méréseket gátló fák, bokrok, gallyak eltávolításánál a VET 10. §-ában és a Vhr. 36. §-ában foglalt eljárást kell alkalmazni.

(3) Előzetes terepszemle és a tervbe vett nyomvonal bejárása a vezetékek beruházója, illetve megbízásából a tervező vállalat írásbeli igazolása alapján végezhető.

A vezetékjog tartalmaIvezetékjog tartalma

10. § (1)-(5)[17]

(6) Már meglevő vezeték által keresztezett ingatlan tulajdonosa - ha ingatlanának használatát utóbb oly módon kívánja megváltoztatni, hogy a tervezett használatot a vezeték lényegesen akadályozza -, a vezeték üzembentartójától a vezeték eltávolítását, illetve áthelyezését kérheti. Az eltávolítás, illetve áthelyezés költsége a (7) bekezdés szerinti esetet kivéve - az ingatlan tulajdonosát terheli. A költség biztosítása esetén az üzembentartó a vezeték áthelyezéséről gondoskodni köteles.

(7) Személyi tulajdonban levő beltelki ingatlanon új építmény létesítésével, építmény felújításával, átalakításával vagy lebontásával összefüggésben szükségessé váló kisfeszültségű vezetékáthelyezésről indokolt mértékben az üzembentartó saját költségén gondoskodik.

(8)[18][19] Részleges város- (község-) rendezési tervet jóváhagyni, vagy módosítani, amennyiben az villamosvezetéket is érint, csak a villamosmű üzemeltetőjével egyeztetve szabad. Az egyetértés nyilvánítására a területileg illetékes áramszolgáltató vállalat, a főváros és megyei jogú városok esetében a Magyar Villamosművek jogosult. A városok, települések, távlati energia igényei kielégítésére szükséges, jelentős vezetékeket elsősorban a rendezési tervekben vezetékfolyosók céljára kijelölt, zöldövezetként szolgáló területeken kell elhelyezni.

11. § (1) A vezeték üzembentartója, illetve megbízottjai a vezeték ellenőrzése, karbantartása, javítása céljából jogosultak azokon az ingatlanokon, amelyeket a vezeték keresztez - a fegyveres testületek kezelésében levő ingatlanok és veszélyes üzemek területének kivételével - az ingatlan tulajdonosának külön engedélye nélkül átjárni, zárt terület esetén - üzemzavart kivéve - az átjárási szándékot előzetesen be kell jelenteni és az ingatlantulajdonos (használó) az átjárást köteles biztosítani.

(2)[20]

12. § (1) A vezeték létesítése, bővítése előtt az üzembentartó, illetve megbízásából a kivitelező a helyileg szokásos módon köteles felhívni az ingatlan tulajdonosát, hogy a létesítés során akadályt képező fákat, bokrokat, ágakat, gallyakat, gyökereket 15 nap alatt távolítsa el.

(2) Amennyiben a tulajdonos a felhívásnak 15 nap alatt nem tenne eleget, a vezeték üzembentartója (kivitelezője) az akadályt képező fákat, bokrokat, gallyakat, gyökereket további értesítés nélkül eltávolíthatja.

(3) A vezetékjog alapján elrendelt fakivágást az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) a hatóságnak nem köteles bejelenteni.

13. § (1) Gallyazási munkák szükségessége esetén a fák, gallyak, gyökerek eltávolítását a vezeték üzembentartója általában a saját szakközegeivel végezteti. Ha a munkák elvégzésével a vezeték üzembentartója kertészeti szakközeget bíz meg, vagy azt az ingatlan tulajdonosa végzi el, a munka csak a vezeték üzembentartója által meghatározott időben és ellenőrzése mellett történhet.

(2) E munkálatokról a vezeték üzembentartója a tulajdonost - a közutak, vasutak mentén levő fák vagy fasorok tekintetében az illetékes kezelő szervet - legalább 15 nappal előbb a 12. § (1) bekezdésében írt módon értesíteni köteles.

(3) Sürgős szükség esetén, vagy üzemzavar elhárítása céljából végzendő gallyazási munkákat a vezeték üzembentartója a tulajdonos előzetes értesítése nélkül is jogosult elvégezni, de ilyen esetben köteles a tulajdonost a munkák elvégzéséről utólag, a munkák megkezdésétől számított 3 napon belül értesíteni.

(4) A kitermelt fa, gally vagy gyökér az ingatlan tulajdonosát, illetve az érintett kezelő szervet illeti meg.

A vezetékjog engedélyezése iránti kérelem

14. §[21] (1) A vezetékjogi engedély iránti kérelmet az áramszolgáltató vállalat és az Országos Villamostávvezeték Vállalat az illetékes, vezetékjogot engedélyező első fokú hatósághoz, más beruházó a területileg illetékes áramszolgáltató vállalathoz nyújtja be. Az áramszolgáltató vállalat a hozzá benyújtott kérelmek felterjesztésénél köteles kitérni arra, hogy a vezetékjog gyakorlása az érintett ingatlanok rendeltetésszerű használatát mennyiben akadályozza és különös figyelemmel kell lennie a rendeltetésszerű használattal kapcsolatos életbiztonsági követelményekre. Az átvett kérelmet az áramszolgáltató vállalat esetleges észrevételével 15 napon belül köteles az említett első fokú eljáró hatósághoz felterjeszteni.

(2) Abban az esetben, ha a helyszíni szemlén az érdekelt hatóságok és szervek egyetértését a tervezett nyomvonallal kialakítani nem sikerült, a kérelemben kell ismertetni és indokolni azokat az érdekeket, amelyeket a közölt állásfoglalások sértenek.

(3) A közútépítéssel (korszerűsítéssel) kapcsolatosan áthelyezendő vezetékek új nyomvonalára a vezetékjogot a vezeték üzembentartója kéri, amihez a vezeték új nyomvonalát is magában foglaló nyomvonal-kijelölési dokumentációt a beruházó bocsátja rendelkezésére.

15. § (1) A kérelemhez mellékelni kell:

a)[22] a 3. § szerinti tartalommal elkészített nyomvonal-kijelölési dokumentáció 1. és 2. pontjaiban felsoroltakat,

b) helyszíni szemle esetén az arról felvett jegyzőkönyvet és mellékleteit,

c) a vezetékjog helyszíni szemle mellőzésével való engedélyezésére irányuló kérelem esetén az illetékes hatóságok, az érdekelt szervek írásbeli egyetértését, illetőleg véleményét,

d) az alkalmazott tartószerkezetek olyan vázlatát, amelyből a tartószerkezet által elfoglalt terület kitűnik,

e) amennyiben az egyes tartószerkezet által elfoglalt terület a Vhr. 31. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladja, az ingatlantulajdonos írásbeli engedélyét, vagy a kisajátítási határozatot, illetve a Vhr. 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott hozzájárulást,

f) a létesítendő vezeték nyomvonalát, keresztezéseit, egyéb létesítményeket és az érintett ingatlanok határait is, helyrajzi számait is feltüntető 1 : 500-1 : 4000 méretarányú földmérési alaptérkép szerint a községi határokat és megnevezéseket tartalmazó, községenként szétválaszthatóan elkészített szabványos nyomvonalrajzot, az azonosítást biztosító egyedi rajzszámmal ellátva,

g) föld alatti vezeték nyomvonala által keresztezett, az üzembentartó tulajdonában nem álló ingatlanok telekkönyvi adatait (községet, betétszámot, sorszámot, helyrajzi számot, a tulajdonos nevét, lacímét, illetve a közterület megjelölését, kerület, utca, tér stb.),

h)[23] a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a jogerős környezetvédelmi engedély hiteles másolatát.

(2)[24] A kérelmet és az (1) bekezdés a)-e) és h) pontjaiban előírt mellékleteket egy-egy példányban, az (1) bekezdés f) pontja szerinti mellékletet pedig kettővel több példányban kell csatolni, mint ahány első fokú építésügyi hatóság (városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága építésügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, továbbá ahány helyi tanács (községi, kerületi) területét a vezetékjog iránti kérelem érinti [17. § (2) bekezdés]. A nyomvonalrajzból föld alatti vezeték esetén a kérelemhez az ingatlannyilvántartás vezetésére illetékes járási földhivatalonként 1-1 többlet példányt is csatolni kell.

(3)[25] Az (1) bekezdés g) pontja szerinti mellékletet kettővel több példányban kell csatolni, mint ahány járási földhivatal területét a föld alatti vezeték nyomvonala keresztezi [17. § (3) bekezdés].

(4)[26]

A kérelem elintézése

16. §[27] (1) Az engedélyező hatóság az engedély kiadása előtt megvizsgálja, hogy

a) a kérelem és mellékletei megfelelnek-e a követelményeknek,

b) az engedélyezéshez nem szükséges-e valamely további szakhatóság hozzájárulása, illetőleg érdekelt szerv véleményének beszerzése.

(2)[28] -(3)

(4) Amennyiben valamely szakhatóság hozzájárulását megtagadta, az engedélyező hatóság a szakhatósággal egyeztet, vagy a kérelmet elutasítja. Ha az egyeztetés eredményeként a vezetékjog engedélyezéséhez további mellékletek szükségesek, az engedélyező hatóság a kérelmezőt a kérelem kiegészítésére hívja fel.

(5) Amennyiben a szakhatóságok egyetértése, illetőleg az egyéb érdekelt szervek véleménye rendelkezésre áll, a beruházó kérelmére az engedélyező hatóság a helyszíni szemlétől eltekinthet.

(6)[29] A távlati fejlesztésekkel kapcsolatos igényeket akkor kell figyelembe venni, ha azokat illetően olyan jóváhagyott terv áll rendelkezésre, amelyből a fejlesztésnek a nyomvonalra való kihatása megállapítható.

(7) A vezetékjog engedélyezéséről határozatban kell dönteni és azt az eljárásban közvetlenül érdekelteken kívül a közreműködő szakhatóságok részére is meg kell küldeni. A határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:

a) a létesítendő vezeték megnevezését,

b) a beruházó, üzembentartó megnevezését és címét,

c) az engedélyezett nyomvonalat feltüntető rajz megjelölését,

d) a vezetékjog engedélyezéséről vagy megtagadásáról szóló rendelkezést,

e) minden olyan eseti hatósági előírást, amelyet a beruházás előkészítése és megvalósítása során az általános érvényű hatósági előírásokon és határozatokon felül alkalmazni kell.

17. § (1) A vezetékjog engedélyezése alkalmával a határozat számát és az engedély megadását a kérelemnek a 15. § (1) bekezdése f) és g) pontjában előírt mellékletekre fel kell jegyezni.

(2)[30] A vezetékjogot engedélyező határozatot a 15. § (1) bekezdése f) pontjában meghatározott melléklettel a kérelmező útján az üzembentartónak, továbbá az illetékes első fokú építésügyi hatóság(ok)nak - ha a területfelhasználási engedélyt a megyei tanács (megyei városi tanács, fővárosi tanács) vb építésügyi szakigazgatási szerve adta ki, részére is - és a helyi tanácsok végrehajtó bizottságának meg kell küldeni. Az illetékes első fokú építésügyi hatóság a 15. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott melléklet alapján megadott vezetékjogot a területfelhasználási engedélyekről vezetett nyilvántartásban feljegyzi.

(3)[31][32] A jegyző hivatal a vezetékjog engedélyezéséről a község, város (megyei városi kerület), fővárosi kerület területén érintett ingatlanok tulajdonosait közszemléretétel útján - amennyiben azt az államtitok megőrzésére vonatkozó rendelkezések nem zárják ki - azzal a felhívással értesíti, hogy a nyomvonalrajzot az érdekeltek az említett szakigazgatási szervnél tizenöt nap alatt a hivatalos órák alatt megtekinthetik. A közzétételről szóló értesítést a közzététel után a helyi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve (megyei városi kerületi hivatal) az engedélyező szervnek küldi meg.

(4)[33]

(5) A VET 11. §-a (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vezetékjog telekkönyvi bejegyzése a jogerős határozat és a 15. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott, az engedélyező szerv által záradékolt melléklet alapján történik. E célból az engedélyező szerv a jogerős határozat és a záradékolt melléklet megfelelő számú példányát megküldi a kérelmezőnek.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

18. § (1)[34] A vezetékjog és az előmunkálatok engedélyezése az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet hatáskörébe tartozik. Az engedélyezés iránti kérelmet a Magyar Villamos Művek Tröszt véleményével ellátva kell benyújtani.

(2)[35] -(3)

(4) Erdőt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát, utat, vasutat, távközlési létesítményt és berendezést keresztező megközelítő vezeték létesítésével és üzembentartásával kapcsolatban ezt a rendeletet a VET végrehajtására kiadott külön rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.

(5)[36]

19. §[37]

20. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, a 18. § (1) bekezdésének kivételével, amelynek rendelkezéseit 1968. január hó 1. napjától kell alkalmazni.

Melléklet az 1/1967. (IV. 28.) NIM rendelethez[38]

A vezetékjog engedélyezési eljárás keretében a helyszíni szemlére meghívandó hatóságok és szervek

I. Minden esetben meghívandók:[39]

a vezetékjogot engedélyező első fokú hatóság;

a területfelhasználási engedély megadására jogosult első fokú építésügyi hatóság;

a Honvédelmi Minisztérium;

az illetékes polgári védelmi törzsparancsnokság;

az illetékes első fokú tűzrendészeti hatóság;

a vezeték terv szerinti üzembentartója;

egyedi nagyberuházás esetében a beruházó felügyeleti hatósága;

a nyomvonal által érintett ingatlanokat kezelő, használó szervek.

II. Hatáskörüket, érdekeltségüket érintően meghívandók:[40]

a Belügyminisztérium Közlekedési Csoportfőnöksége (országos főközlekedési útnál, továbbá a víziközlekedésrendészetet és a légiközlekedés-rendészetet érintő eseteknél);

a járási (városi, városi kerületi) rendőrkapitányság vagy megyei rendőr-főkapitányság (egyéb utaknál), ha a vezeték tartószerkezetei vagy a föld alatti vezeték nyomvonala az úthoz tartozó területet érint;

az illetékes útügyi hatóság, közút területén, továbbá a közút külterületi szakasza mentén a közút tengelyétől számított 100 méter távolságon belül, valamint belterületi nyomvonal esetében;

az illetékes vízügyi igazgatóság, a víz lefolyási, áramlási viszonyait, mennyiségét vagy minőségét, medrének vagy partjának állapotát vagy vízilétesítményeket, illetőleg azok üzemelését érintő vagy a folyó hullámterén áthaladó nyomvonal esetében;

a kerületi bányaműszaki felügyelőség, bányavidékeken, továbbá a kőolaj-, gáz- és termékvezetékek keresztezése és megközelítése esetében;

a Magyar Államvasutak illetékes igazgatósága, szélső vasúti vágány tengelyétől számított 100 méter távolságon belüli nyomvonal esetében;

a Közlekedési,Hírközlési és Vízügyi Minisztérium Légügyi Főosztálya, a repülőtér üzemi területének határától számított 15 km távolságon belüli, valamint a repülés biztonságát és irányítását szolgáló létesítmények biztonsági övezetét érintő nyomvonal, továbbá a belterületen 100 méter, a külterületen pedig 50 méter magasságot meghaladó tartószerkezet esetében;

a Földmüvelésügyi Minisztérium Erdészeti és Faipari Hivatalának képviseletében eljáró területileg illetékes felügyelőség, erdőt, fásítást - ideértve az út és vasút menti fasorokat - érintő nyomvonal esetében;

az illetékes tanács vb földművelésügyi osztálya (csoportja) a mezőgazdasági érdekek érintése esetében;

az illetékes városi, megyei városi, fővárosi kerületi földhivatal;

a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium természetvédelmi területen és tájvédelmi körzetben;

kulturális örökségvédelem területén első fokon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes regionális szervezeti egységei, másodfokon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke[41]

a területileg illetékes erdőgazdaság;

a hírközlést érintő kérdésekben[42]

a) nagyfeszültségű és földelt nagyfeszültségű vezeték, valamint kisfeszültségű vezeték esetében a területi hírközlési felügyelet;

b) a több felügyelet illetékességi területét érintő nagyfeszültségű és földelt nagyfeszültségű vezeték esetében a Budapesti Hírközlési Felügyelet;[43]

III. Ha a beruházó vagy tervező szükségesnek tartja, meghívandó:

az Országos Meteorológai Szolgálat.[44]