Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

1961. évi VII. törvény

az erdőkről és a vadgazdálkodásról

I. FEJEZET[1]

II. FEJEZET[2]

III. FEJEZET[3]

IV. FEJEZET[4]

V. FEJEZET[5]

VI. FEJEZET[6]

VII. FEJEZET[7]

VIII. FEJEZET[8]

IX. FEJEZET

Vadgazdálkodás és vadászat

32. §[9] (1)[10] A vadászati jog az ország egész területén az államot illeti. Az állam vadászati jogának hasznosításáról - külön törvény eltérő rendelkezéséig - a földművelésügyi miniszter gondoskodik

(2)[11] A vadászatra jogosultak a vadászati jogot másra nem ruházhatják át, bérkilövési szerződést azonban köthetnek e célra alakult vadásztársaságokkal, illetve olyan magánszemélyekkel, akiknek vadászjegyük vagy vadászati engedélyük van.

33. §[12] (1) A vadászatra jogosult köteles a hasznos vadállomány fejlődését tervszerű vadtenyésztési és vadvédelmi tevékenységgel előmozdítani.

(2) A vadgazdálkodást a természetvédelemmel, valamint a mező- és erdőgazdálkodás érdekeivel összhangban kell gyakorolni.

(3) Az ország területén honos, vagy előforduló vadfajok közül

a) korlátozás alá esik azoknak a vadfajoknak a vadászata, amelyek életmódjából vagy vadászatából a népgazdaságnak haszna van (hasznos vad);

b) korlátozás nélkül elfogható, elpusztítható a kártékony vad.

(4) A mezőgazdasági ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója, a továbbiakban: az ingatlan használója) köteles a hasznos vadállományt kímélni. A vadállomány megóvásában pedig az ingatlan használóját megállapodás kötésével érdekeltté kell tenni.

(5) Az ingatlan használója a vadászatra jogosulttal kötött szerződésben kötelezettséget vállalhat arra, hogy a vadgazdálkodás fejlesztése érdekében meghatározott tevékenységet fejt ki a vadászatra jogosult részére. Ennek ellenértékéül a vadgazdálkodásból eredő haszon arányos része is kiköthető.

34. §[13] (1) A vadászatra jogosult köteles a vadászterület és a vadállomány őrzéséről megfelelő módon gondoskodni. Az őrzéssel megbízott személyt (vadőrt, hivatásos vadászt) az 1961. évi V. törvény 155. §-ának az alkalmazása szempontjából ugyanaz a büntetőjogi védelem illeti meg, mint a hivatalos személyeket.

(2) A vadászatra jogosult köteles a vad életmódja által okozott károk megelőzése és elhárítása végett a vad elriasztásáról, rendszeres vadkárelhárító vadászatok tartásáról és a vad élelmezéséről gondoskodni, valamint károsodás közvetlen veszélye esetén az érintett ingatlan használóját értesíteni.

(3)[14] A vadászati hatóság határozata alapján, a külön jogszabályban meghatározott számlára vadvédelmi bírságot köteles fizetni:

a) a vadászatra jogosult akkor, ha a trófeás vadat szakszerűtlenül ejtik el, vagy

b) aki a vadat a vadászati hatóság engedélye nélkül vadászati idényen kívül ejti el, továbbá

c) az, aki a vadat jogosulatlanul ejti el.

(4)[15] A vadvédelmi bírság mértéke:

a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a trófeabírálat eredményétől függően

1. mínusz egy pont esetén a bérvadászat során alkalmazott kilövési díj húsz százaléka, de legalább húszezer forint,

2. mínusz kettő pont esetén a bérvadászat során alkalmazott kilövési díj ötven százaléka, de legalább ötvenezer forint,

3. mínusz három pont esetén a bérvadászat során alkalmazott kilövési díj száz százaléka, de legalább egyszázezer forint;

b) a (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetekben a trófeás vad esetében a trófea értékétől függően legalább tízezer, legfeljebb egymillió forint, míg nőivarú egyed esetében a vad fajától függően legalább tízezer, legfeljebb százezer forint lehet;

(5)[16] Az ingatlan használója köteles a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében, különösen a veszélyeztetett termelvények őrzésével és a vadak elriasztásával közreműködni. Károsodás, vagy károsodás közvetlen veszélye esetén köteles a vadászatra jogosultat értesíteni. Az ingatlan használója részére a rendes gazdálkodás körét meghaladó közreműködésért ellenszolgáltatás jár. A rendes gazdálkodás körét meghaladó közreműködés, valamint az ellenszolgáltatás módja és mértéke tekintetében a vadászatra jogosultnak és az ingatlan használójának a megállapodása az irányadó.

35. §[17] (1)[18] A vadászatra jogosult köteles megtéríteni a szarvas, dám, vaddisznó, muflon által a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban, valamint a mezei nyúl és őz által a szőlőben, gyümölcsösben, erdősítésben, valamint a csemetekertben okozott kárt (a továbbiakban: vadkár), továbbá bármely hasznos vad és a vaddisznó által a mezőgazdaságon és az erdőgazdálkodáson kívül okozott kárt.

(2) Nem kell megtéríteni azt a kárt, illetőleg a kárnak azt a részét, amely a károsult felróható magatartásának a következménye.

(3) A kár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult és akinek vadászterületén a károsodás bekövetkezett, illetőleg vadászterületéről a vad kiváltott.

(4) A kár megtérítésének módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A vadgazdálkodással és a vadászattal kapcsolatos egyéb károkért való felelősségre a Polgári Törvénykönyv megfelelő rendelkezései az irányadók.

36. §[19] (1) A károsult a vadkárt a külön jogszabályban meghatározott vadkárbecslő szervnek a károkozástól - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított 5 nap alatt köteles bejelenteni. A vadkárbecslés adatai alapján a kártalanítás tárgyában hozott államigazgatási határozat ellen fellebbezni nem lehet.

(2) Az a fél, aki a határozatot sérelmesnek tartja, a bírósághoz benyújtott keresettel kérheti a határozat megváltoztatását. A keresetet a kártalanítást megállapító, vagy a kártalanítási igényt elutasító határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a vadászatra jogosult, illetve a károsult ellen megindítani.

(3) A vadászatra jogosult és a vadkárnak kitett ingatlan használója, a várható vadkár megtérítése fejében éves átalány fizetésében is megállapodhat. Ilyen megállapodás esetén további kártalanítást érvényesíteni nem lehet.

X. FEJEZET[20]

XI. FEJEZET[21]

XII. FEJEZET[22]

XIII. FEJEZET[23]

Melléklet az 1961. évi VII. törvényhez[24]

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi LIV. törvény 104. § a) pontja. Hatálytalan 1997.01.01.

[2] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi LIV. törvény 104. § a) pontja. Hatálytalan 1997.01.01.

[3] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi LIV. törvény 104. § a) pontja. Hatálytalan 1997.01.01.

[4] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi LIV. törvény 104. § a) pontja. Hatálytalan 1997.01.01.

[5] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi LIV. törvény 104. § a) pontja. Hatálytalan 1997.01.01.

[6] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi LIV. törvény 104. § a) pontja. Hatálytalan 1997.01.01.

[7] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi LIV. törvény 104. § a) pontja. Hatálytalan 1997.01.01.

[8] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi LIV. törvény 104. § a) pontja. Hatálytalan 1997.01.01.

[9] Megállapította az 1970. évi 28. törvényerejű rendelet 11. §-a. Hatályos 1971.01.01.

[10] Módosította az 1992. évi LXXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdése c) pontja. Hatályos 1993.01.01.

[11] Megállapította az 1992. évi LXXXVIII. törvény 5. § (1) bekezdése d) pontja. Hatályos 1993.01.01.

[12] Megállapította az 1970. évi 28. törvényerejű rendelet 11. §-a. Hatályos 1971.01.01.

[13] Megállapította az 1970. évi 28. törvényerejű rendelet 11. §-a. Hatályos 1971.01.01.

[14] Megállapította az 1995. évi CXXI. törvény 85. § (3) bekezdése. Hatályos 1996.01.01.

[15] Beiktatta az 1995. évi XXI. törvény 23. §-a. Hatályos 1995.04.15.

[16] Számozását módosította az 1995. évi XXI. törvény 23. §-a. Hatályos 1995.04.15.

[17] Megállapította az 1970. évi 28. törvényerejű rendelet 11. §-a. Hatályos 1971.01.01.

[18] Megállapította az 1995. évi XXI. törvény 24. §-a. Hatályos 1995.04.15.

[19] Megállapította az 1970. évi 28. törvényerejű rendelet 11. §-a. Hatályos 1971.01.01.

[20] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi LIV. törvény 104. § a) pontja. Hatálytalan 1997.01.01.

[21] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi LIV. törvény 104. § a) pontja. Hatálytalan 1997.01.01.

[22] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi LIV. törvény 104. § a) pontja. Hatálytalan 1997.01.01.

[23] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi LIV. törvény 104. § a) pontja. Hatálytalan 1997.01.01.

[24] Hatályon kívül helyezte az 1996. évi LIV. törvény 104. § a) pontja. Hatálytalan 1997.01.01.

Tartalomjegyzék