Tippek

Pertörténet AI-összegzése

Az AI egy per teljes lefolyását, tehát az ügyben született valamennyi (első-, másodfokú, felülvizsgálati, alkotmánybírósági stb.) határozatot összefoglalja egy rövid, jól strukturált dokumentumban.
Bővebben »

AI-csevegés a jogszabállyal

Szabadszöveges kérdéseket tehetünk fel a jogszabályoknak. A válaszokat a Mesterséges Intelligencia a jogszabály normaszövegét értelmezve fogja megadni.
Bővebben »

Elgépelés kijavítása AI-jal

Ha esetleg elgépelte a keresett kifejezést, kijavítja Önnek az AI!

Bővebben »

AI-szinonimák a keresésben

Kereséskor az "AI-szinonimák kérése" gombra kattintva rokon értelmű fogalmakat kérhet a keresett kifejezésre.

Bővebben »

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

Bővebben »

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. Bővebben »

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). Bővebben »

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

Bővebben »

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

Bővebben »

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

Bővebben »

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

Bővebben »

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

Bővebben »

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. Bővebben »

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

Bővebben »

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

Bővebben »

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

Bővebben »

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

Bővebben »

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben »

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

Bővebben »

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

Bővebben »

42/1969. (XII. 6.) Korm. rendelet

a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 71/1955. (XII. 31.) MT rendelet módosításáról és kiegészítéséről

A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. törvényerejű rendeletben kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli.

1. §

A 71/1955. (XII. 31.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. § (1) A kötelező betegségi biztosítás (a továbbiakban: biztosítás) kiterjed:

a) a munkaviszonyban álló dolgozókra;

b) a mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek tagjaira;

c) a kisipari szövetkezetek tagjaira;

d) a bedolgozói munkaviszonyban foglalkoztatottakra;

e) a munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszony alapján munkát végző személyekre;

f) az alkalmi fizikai munkásokra;

g) a nyugellátásban részesülőkre;

h) a nemzeti gondozottakra;

i) a tanulókra;

j) a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, a munkaközösségeknek és az alkotóközösségeknek a tagjaira;

k) a lelkészekre és egyházi tisztségviselőkre.

(2) Ha a dolgozó egyidejűleg - akár ugyanannál, akár más munkáltatónál (szövetkezetnél) -több jogviszonyban végez munkát, biztosítási kötelezettségét e rendelet alapján, mindegyik jogviszonyában külön kell elbírálni."

2. §

A R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"2. § (1) Az iparjogosítvánnyal rendelkező vagy hatósági engedélyhez kötött, illetőleg nyilvántartásbavételi kötelezettség alá eső foglalkozást folytató dolgozóra, továbbá a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának, valamely munkaközösségnek, illetőleg alkotóközösségnek tagjára, a biztosítás munkaviszonya alapján csak abban az esetben terjed ki, ha munkaviszonyával járó lekötöttsége a Munka Törvénykönyvében vagy más jogszabályban az illető iparágra vagy munkakörre megállapított munkaidőnek legalább a felét eléri. A Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjának arra a tagjára, aki más munkáltatónál (szövetkezetnél) bedolgozói munkaviszonyban áll, a biztosítás e jogviszonya alapján kiterjed.

(2) A háztartási alkalmazottra - ideértve a bejáró háztartási alkalmazottat is - a biztosítás csak akkor terjed ki, ha munkaideje ugyanannál a munkáltatónál a heti 30 órát eléri.

(3) A munkáltatónak a vele egy lakásban lakó és háztartásában dolgozó gyermekére, unokájára, szülőjére, nagyszülőjére és házastársának előbb említett családtagjaira a biztosítás a (2) bekezdésben említett feltétel fennállása esetén is csak akkor terjed ki, ha a szakszervezet által láttamozott munkaszerződés alapján végez munkát, továbbá a munka felvételekor a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik.

(4) A bedolgozói munkaviszonyban vagy szövetkezeti tagsági viszonyban álló bedolgozóra abban az esetben terjed ki a biztosítás, ha munkabére (munkadíja) a havi 250 forintot, illetőleg a napi 10 forintot meghaladja."

3. §

A 16/1964. (VII. 19.) Korm. rendelet 13. §-ával hatálytalanított R. 3. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"3. § A biztosítás nem terjed ki a) a vállalkozási jogviszonyban munkát végző személyre,

b) a munkáltató házastársára (élettársára),

c) az államigazgatás szerve (vállalata), a közforgalmú vasutak vagy a Magyar Posta által alkalmazott alkalmi hómunkásra,

d) az időleges munkakötelezettség alapján munkát végző személyre,

e) a külföldi államok képviseleti hatóságai és az e hatóságokhoz tartozó diplomáciai mentességet élvező személy által alkalmazott dolgozóra."

4. §

A R. 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"4. § (1) A biztosítás a munkaviszony kezdetétől a munkaviszony megszűnéséig tart.

(2) A betegségi biztosításra kötelezett mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezeti tag biztosítása a belépési nyilatkozatnak a vezetőséghez történt benyújtása napját magában foglaló hónap első napjával kezdődik és annak a hónapnak az utolsó napjáig tart, amelyben a termelőszövetkezeti tagság megszűnik."

5. §

A R. 63. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"63. § (1) A mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezetek tagjai és ezek családtagjai a táppénz és a terhességi-gyermekágyi segély, továbbá a foghíd és fogkorona kivételével ugyanazokra a betegségi biztosítási szolgáltatásokra jogosultak azonos feltételekkel és mértékben, mint a munkaviszonyban álló dolgozók és azok családtagjai. Az anyasági segély feltételeit és mértékét azonban a SZOT a pénzügyminiszterrel és a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben szabályzattal állapítja meg.

(2) A betegségi biztosítási szolgáltatások a belépési nyilatkozatnak a vezetőséghez történt benyújtása napjától járnak.

(3) A szolgáltatásokra jogosultság megállapításánál az 52-55. §-okban foglalt rendelkezéseket értelemszerűen alkalmazni kell.

(4) Az 5. §-ban foglalt rendelkezéseket a termelőszövetkezeti tagok családtagjaira is alkalmazni kell. A családtag jogosultságának elbírálásánál azonban nem kell figyelembe venni azt a jövedelmét, amely a termelőszövetkezetben végzett közös munkája alapján járó részesedésből (munkadíj, kiegészítő részesedés, földjáradék stb.) vagy a háztáji gazdaságból származik.

(5) A termelőszövetkezet - a tagok betegségi biztosítása fejében - 1%-os betegségi biztosítási járulékot fizet; e járulékot a termelőszövetkezet által fizetendő 7,5% társadalombiztosítási járulék magában foglalja.

(6) A betegségi biztosítási járulék esedékességére, a késedelmi pótlék mentes fizetés határidejére és a fizetés módjára a termelőszövetkezetet terhelő társadalombiztosítási járulékokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

6. §

A R. 92. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az egységes társadalombiztosítási járulék összege a R. 39. § (2) és (3) bekezdése hatálya alá tartozó mezőgazdasági biztosított után napi 9 forint, heti 57 forint, havi 240 forint. Ezen összegekből a dolgozót terhelő nyugdíjjárulék összege napi 1,50 forint, heti 9 forint, havi 36 forint."

7. §

Ez a rendelet 1970. január hó 1. napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg a Kisipari Szövetkezeti Kölcsönös Biztosító Intézet felállításáról szóló 91/1952. (X. 2.) MT rendelet még hatályos rendelkezései, valamint a R. 62. §-a és 87. §-ának (6) bekezdése hatályukat vesztik.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke