13/1970. (IV. 21.) PM-IM rendelet
a kisajátítással kapcsolatos kártalanítás részletes szabályairól szóló 1/1965. (VII. 24.) PM-IM számú rendelet módosításáról
Az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, továbbá a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendeljük:
1. §
(1) Az 1/1965. (VII. 24.) PM-IM számú rendelet (a továbbiakban: Kr) 1. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A föld értékét kataszteri holdanként - a művelési ágtól függően, az értéknövelő és értékcsökkentő tényezők figyelembevételével - a kisajátított föld 1 holdjára jutó kataszteri tiszta jövedelem 300-5000-szeres szorzatának megfelelő forintösszeg alapján kell megállapítani."
(2) A Kr 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ahol a földnyilvántartási munkarészek a földek adatait méterrendszerben tartják nyilván, a kisajátított föld értékét az 1 hektárra jutó kataszteri tiszta jövedelem szorzata alapján kell megállapítani."
2. §
A Kr 4. §-ának első mondata helyébe a következő rendelkezés lép: "A föld művelési ágát és kataszteri tiszta jövedelmét kétség esetében a járási (fővárosi kerületi) földhivatal szakvéleménye alapján kell megállapítani."
3. §
A Kr 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"13. § Erdő vagy fásítás kisajátítása esetében kártalanításként a föld értékét és a területen levő erdő (fásítás) újratelepítésének költségeit vagy a faállomány értékét kell megtéríteni, ha az utóbbi több."
4. §
A Kr 17. §-a (1) bekezdésének a) pontjában említett 5. számú melléklet helyébe a következő melléklet lép:
"5. számú melléklet az 1/1965. (VII. 24.) PM-lM számú rendelethez
Telkek irányár táblázata
Ft/n. öl
Megjegyzés:
1. Közművesítési fokok:
a) nincs közművesítés: a telek előtt legfeljebb kisfeszültségű villamos elosztó vezeték van;
b) részleges közművesítés: a telek előtt - kisfeszültségű villamos elosztó vezetéken felül - legfeljebb ivóvízellátási közcső van, vagy az ivóvizet olyan közkifolyóból nyerik, amely a telek homlokvonalának a közkifolyóhoz legközelebb eső pontjától 150 m távolságon belül van;
c) teljes közművesítés: a telek előtt - kisfeszültségű villamos elosztó vezetéken felül - ivóvízellátási közcső és szennyvíz közcsatorna is van;
d) magasfokú közművesítés: a telek előtt - a c) pontban felsoroltakon felül - gáz elosztó vezeték vagy távhőellátási elosztó vezeték, illetőleg mindkettő van.
2. Országos jelentőségű üdülőterületek a következő városok és községek (nagyközségek) területén vannak:
Városok: Eger, Esztergom, Gyöngyös, Gyula, Hajdúszoboszló, Keszthely, Kőszeg, Nyíregyháza, Sárvár, Siófok, Sopron, Szentendre, Szombathely, Tata, Vác, Veszprém.
Községek (nagyközségek): Abaliget, Aggtelek; Alsógöd, Alsóőrs, Aszófő, Badacsonytomaj, Badacsonytördemic, Balatonakaii, Balatonalmádi, Balatonberény, Balatonboglár, Balatonederics, Balatonfenyves, Balatonfőkajár, Balatonföldvár, Balatonfüred, Balatonfűzfő, Balatongyörök, Balatonkenese, Balatonkeresztúr, Balatonlelle, Balatonmáriafürdő, Balatonöszöd, Balatonrendes, Balatonszabadi, Balatonszárszó, Balatonszemes, Balatonszentgyörgy, Balatonszepezd, Balatonudvari, Balatonvilágos, Balf, Bánk, Budakalász, Bük, Bükkszentkereszt, Cserszegtomaj, Csobánka, Csopak, Diósjenő, Dömös, Dunabogdány, Dunakeszi, Felsőgöd, Fonyód, Gárdony, Gyenesdiás, Harkány, Hévíz, Hollóháza, Jósvafő, Kápolnásnyék, Kesztölc, Kismaros, Kisoroszi, Kőröshegy, Kővágóörs, Leányfalu, Leányvár, Lovas, Mátraszentimre, Nadap, Nagybörzsöny, Nagymaros, Nemesgulács, Ordacsehi, Orfü, Örvényes, Pákozd, Palóznak, Parádsasvár, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pilisszentlélek, Pócsmegyer, Pomáz, Ráckeve, Révfülöp, Sukoró, Szendehely, Szigetmonostor, Szigliget, Szilvásvárad, Szokolya, Sződliget, Tahitótfalu, Telkibánya, Tihany, Tiszafüred, Tokaj, Velem, Velence, Verőce, Visegrád, Vörösberény, Vonyarcvashegy, Zamárdi, Zánka, Zebegény.
A fel nem sorolt városok és községek területén levő üdülőterületek helyi jelentőségűek.
3. Az üdülőterület kiterjedését a város- (község-) rendezési tervek állapítják meg.
4. A 4. rovatba tartozó, a járási jogú városokkal egy tekintet alá eső községek (nagyközségek): Balatonfüred, Balmazújváros, Berettyóújfalu, Békés, Bonyhád, Celldömölk, Csorna, Dabas, Dorog, Dunakeszi, Encs, Érd, Kiskőrös, Körmend, Kunszentmárton, Kunszentmiklós, Lenti, Marcali, Mezőkövesd, Monor, Mór, Nagyatád, Nagykáta, Nyírbátor, Paks, Pásztó, Püspökladány, Ráckeve, Sárbogárd, Siklós, Sümeg, Szeghalom, Szerencs, Tamási, Tiszafüred.
5. Ha valamely telek több települési csoportba is sorolható, a kártalanítást a magasabb irányárakat tartalmazó csoport irányárai alapján kell kiszámítani."
5. §
A Kr 18. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A város (község) belterületének a 17. §-ban meghatározott rendeltetéstől eltérő rendeltetésű részén (ipari terület, zöldterület stb.) fekvő beépítetlen telek értékét - nagyságától (17. §) függetlenül - a mezőgazdasági ingatlanokra vonatkozó értékelési szabályok szerint kell megállapítani. Ha a telek nem áll mezőgazdasági művelés alatt, négyszögölenként községben 5 forint, nagyközségben és járási jogú városban 10 forint, megyei jogú városban és a fővárosban pedig 15 forint kártalanítás jár, s az így megállapított összeget a bírósági eljárásban sem lehet felemelni."
6. §
A Kr 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A közművesítés fokát a telek értékelése során csak akkor lehet figyelembe venni, ha a közművet a tulajdonos létesítette, vagy a létesítés költségeihez hozzájárult, illetőleg ha a közmű a tulajdonos tulajdonjogának megszerzésekor már megvolt."
7. §
A Kr 22. §-a (1) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A telek értékét befolyásoló egyéb tényezők különösen:)
"f) pormentes közút vagy annak hiánya".
8. §
A Kr 25. §-ának (1) bekezdésében említett 7.számú melléklet II. része a következő tételekkel egészül ki:
"C) KUTAK
Megjegyzések:
1. A kutak irányegységára a felső határt jelenti. Helyszíni szemle során kell megállapítani, hogy a kút értéke a talajminőség, a vízkiemelő berendezés és a műszaki állapot alapján a felső határon belül milyen értéknek felel meg. A nem használható kutat bontási anyagként kell értékelni.
2. A táblázatban nem szereplő kút értékét a megadott irányegységárakhoz történő arányosítással kell meghatározni.
3. A táblázatban foglalt irányárakat kell alkalmazni a 6. számú mellékletben felsorolt lakóépületekhez tartozó kutak tekintetében is.
4. A 10 méternél mélyebb ásott kút (189. tétel) értéke 12.000 forintnál kevesebb nem lehet, ha az érték egyébként az irányegységár felső határának felel meg."
9. §
(1) A Kr 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) Az épület értékének meghatározásához az (1) bekezdés szerint kiszámított újraelőállítási költséget az épület műszaki állapotának és avulásának megfelelően csökkenteni kell e rendelet 8. számú mellékletében foglalt szorzószámok alkalmazásával. A szorzószámoktól a bírósági eljárásban sem lehet eltérni."
(2) A Kr 25. §-ának (3) bekezdésében említett 8. számú melléklet helyébe a következő melléklet lép:
"8. számú melléklet az 1/1965. (VII. 24.) PM-IM számú rendelethez
67 éves élettartamú épületek avulási tényezői
Bontásra érett épület esetében 0,10
100 éves élettartamú épületek avulási tényezői
Bontásra érett épület esetében 0,15
Megjegyzések:
1. A műszaki állapot meghatározói:
a) Jó állapotban van az az épület, amelynél csak a mázoló és a redőnyös munkák, valamint az épületgépészeti szerelvények szorulnak kisebb javításra.
b) Közepes állapotban van az az épület, amelyen a jó állapotot meghatározó hiányosságokon felül legfeljebb a külső vakolatok és burkolatok, továbbá a tetőzet és a tetőn kívüli szerkezetek szorulnak javításra.
c) Gyenge állapotban van az az épület, amelynél az egyes szerkezetek elhasználódása a közepesnél nagyobb fokú, de az épület még gazdaságosan felújítható.
d) Bontásra érett - élettartamára tekintet nélkül - az az épület, amely gazdaságosan nem újítható fel.
2. Az épület fennállásának időtartamát az építési tervtár adataiból, telekkönyvi bejegyzésekből vagy egyéb hitelt érdemlő adatokból kell megállapítani. Az élettartam meghatározása során a megtörtént felújításokat és javításokat figyelmen kívül kell hagyni; azokat a műszaki állapot meghatározása keretében kell figyelembe venni.
3. Az első élettartam kategóriában (0-10 évig) a jó műszaki állapotban levő épület tekintetében a tényleges élettartam figyelembevételével kell az avulási tényezőt meghatározni.
4. Befejezett, de rendeltetésszerű használatba még nem vett épület esetében avulási tényezőt nem szabad figyelembe venni."
10. §
A Kr 28. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Ha a lakóépületet a kisajátítási eljárásban résztvevő tulajdonos az államtól vásárolta, az adásvételi szerződés megkötésétől számított öt éven belül történő kisajátítás esetében az épületért járó kártalanítás összegét a kamat nélkül számított annak az árnak az alapján kell meghatározni, amely áron az értékesítő szerv a szóban forgó lakóépületet értékesítette. Az így megállapítható összeget növelni kell a tulajdonos részéről végzett beruházások értékével és csökkenteni kell az időközi avulás mértékének megfelelően.
(3) A (2) bekezdés szerinti kártalanítási összegen felül meg kell határozni a lakóépületnek e rendelet szerint egyébként megállapítható értékét is."
11. §
(1) A Kr 29. §-ának (1) bekezdése a következő rendelkezéssel egészüli ki: "A cserelakás nagysága és felszereltsége nem befolyásolja a kisajátított épület értékcsökkentésének mértékét."
(2) A Kr 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Ha az államtól vásárolt és öt éven belül kisajátított lakóépületben az adásvételi szerződés megkötésekor bérlő vagy a vevő lakott, illetőleg üzlethelyiséget (más hasonló helyiséget) használt, és cserelakásra (cserehelyiségre) tart igényt, a 40%-os levonásnak nincs helye."
12. §
A Kr 33. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A kisajátítást kérő az államtól vásárolt és öt éven belül kisajátított lakóépületért járó kártalanítási összeget a volt tulajdonos részére köteles megfizetni, a kártalanítási összeg és a lakóépületnek e rendelet szerint egyébként megállapítható értéke közötti különbözetet pedig a tanács fejlesztési alapjába köteles befizetni, illetőleg az állami költségvetésbe, ha a lakóépületet a kisajátítást megelőzően nem tanácsi kezelő szerv értékesítette.
(5) Az 1967. évi IV. törvény alapján mezőgazdasági termelőszövetkezet tulajdonába adott állami földnek a tulajdonba adásától számított öt éven belül város és község rendezés céljára történő kisajátítása esetében a kisajátítást kérő a földért járó kártalanítási összeg felét a szövetkezet fejlesztési alapja részére, felét pedig a tanács fejlesztési alapja részére köteles megfizetni."
13. §
A Kr 35. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az államtól vásárolt és öt éven belül kisajátított lakóépület tekintetében fennálló - kamat nélkül számított - vételárhátralékot a 28. § (2) bekezdése szerint megállapított kártalanítási összegből le kell vonni, és az értékesítő szerv részére kell átutalni."
14. §
A Kr 40. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Ha a helyiséget a közületi elhelyezésre és a raktárgazdálkodásra vonatkozó jogszabályok hatálya alá tartozó bérlő (használó) használta, részére az említett jogszabályokban meghatározott mértékű pénzbeli kártalanítást kell adni. Ez a rendelkezés nem érinti az épület értékcsökkentésének mértékét [29. § (2) bek.]."
15. §
A Kr 41. §-a a következő (2)-(4) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Ha az államtól vásárolt és öt éven belül kisajátított épületben lakó (helyiséget használó) tulajdonos cserelakásra (cserehelyiségre) nem tart Igényt, az épületért járó kártalanítás összegét annak az árnak az alapulvételével kell meghatározni, amelyet az értékesítő szerv az értékesítéskor a szóban forgó lakóépület beköltözhető állapotban történő eladása esetére állapított meg.
(3) Ha a (2) bekezdésben szabályozott esetben a bérlő (más használó) nem tart igényt cserelakásra (cserehelyiségre), részére pénzbeli kártalanítást kell fizetni, amelynek mértéke nem haladhatja meg a beköltözhető állapotban történő eladás esetére megállapított ár 40%-át,
(4) A (2) és (3) bekezdésben szabályozott esetekben is alkalmazni kell a 28. § (2) bekezdésének a vételár összege növelésére, illetőleg csökkentésére vonatkozó rendelkezéseit."
16. §
(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Rendelkezéseit azokban az ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a rendelet hatálybalépéséig a kártalanításra vonatkozóan egyezség nem jött létre, vagy a bíróság jogerős határozatot nem hozott.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Kr 40. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata, továbbá 7. számú mellékletének 167-170. tétele.
Vályi Péter s. k.,
pénzügyminiszter
Dr. Korom Mihály s. k.,
igazságügyminiszter