1967. évi IV. törvény

a földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről

A termelőszövetkezeti mozgalom eredményei lehetővé teszik, ugyanakkor a szövetkezeti gazdálkodás biztonságához fűződő alapvető politikai, gazdasági érdekek és a gazdaságirányítás reformja megkívánják a nagyüzemi földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztését.

A földtulajdon és földhasználat egységének megteremtése és fokozatosan a termelőszövetkezeti földtulajdon létrehozása a szocialista mezőgazdaság továbbfejlesztésének, különösen a termelőszövetkezetek gazdasági önállósága megszilárdításának fontos előfeltétele. Ez alapot nyújt a személyi földtulajdon és földhasználat, valamint a zártkerti földek, továbbá a nagyüzemileg nem hasznosítható földek tulajdonának és használatának olyan rendezésére is, amely egységes elvek alapján biztosítja a közérdek és az egyéni érdek összhangját.

E célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

I. FEJEZET

A TERMELŐSZÖVETKEZETI FÖLDTULAJDON

1. § A mezőgazdasági termelőszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet) a tulajdonában levő, a tagjai által, valamint az állam és a szocialista szervezetek által használatába adott földeken, továbbá - kivételesen - a polgári jog szabályai szerint e törvény hatálybalépése után haszonbérbe vett földeken gazdálkodik.

2. §[1] A termelőszövetkezet a gazdálkodásához és működéséhez szükséges föld tulajdonjogát termelőszövetkezettel tagsági viszonyban nem álló személyek (a továbbiakban: kívülállók) termelőszövetkezeti használatban levő földjeinek megváltásával, földfelajánlás elfogadásával, továbbá a polgári jog szabályai szerint szerezheti meg.

Kívülállók földjeinek megváltása

3. § (1) A kívülállók tulajdonában levő olyan földek - ideértve az erdőket és telkeket is (a továbbiakban: föld) -, amelyek e törvény hatálybalépésekor termelőszövetkezet használatában vannak, megváltás ellenében - a Minisztertanács által megállapított időpontban - termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek, kivéve, ha a tulajdonost a megállapított időpontig termelőszövetkezetbe tagként felveszik.

(2) Továbbra is a termelőszövetkezeti tag tulajdonában marad a tagnak az a földje, amely termelőszövetkezeti használatban van.

(3) Nem kerül az (1) bekezdés alapján termelőszövetkezeti tulajdonba az a föld,

a) amely a termelőszövetkezet tagjával együttélő házastárs (élettárs), valamint a tag özvegye tulajdonában van;

b) amely földjáradékra jogosult olyan idős személy tulajdonában van, akinek a földje a családtag beviteli kötelezettsége alapján került termelőszövetkezeti használatba;

c) amelyet haszonélvezeti jog terhel, a haszonélvezet fennállása alatt.

4. §[2] (1) A belterületi földek kivételével megváltás ellenében termelőszövetkezeti tulajdonba kerül a termelőszövetkezeti használatban levő az a föld is,

a) amelynek tulajdonosa e törvény hatálybalépése után válik kívülállóvá, illetőleg akinél ez időpont után szűnik meg a 3. § (3) bekezdésében előírt kizáró ok;

b) amelyet kívülálló e törvény hatálybalépése után örököl;

c) amely kívülálló tulajdonaként beviteli kötelezettség alapján e törvény hatálybalépése után kerül termelőszövetkezeti használatba.

(2) Nem kerül az (1) bekezdés alapján termelőszövetkezeti tulajdonba az a föld, amelyet e törvény hatálybalépése után a termelőszövetkezet tagja öröklés útján vagy más címen szerez.

(3) E törvény hatálybalépése után a termelőszövetkezet által haszonbérelt föld nem kerül termelőszövetkezeti tulajdonba.

(4) A kívülállók termelőszövetkezeti használatban levő belterületi földje megváltás ellenében állami tulajdonba kerül. Az ilyen föld a termelőszövetkezet ingyenes használatában marad.

(5) Ha a kívülálló örököst a Minisztertanács által megállapított határidőn belül termelőszövetkezetbe tagként felveszik, tulajdonjogát - kérelmére - vissza kell állítani.

5. § (1) Ha a termelőszövetkezet megszűnik és a tagok tulajdonában levő földeket további hasznosításra másik termelőszövetkezet veszi át, a földek megváltás ellenében az átvevő termelőszövetkezet tulajdonába, ha pedig az átvevő állami szerv, állami tulajdonba kerülnek. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény (a továbbiakban: Tv.) 136. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést azonban a föld tekintetében is alkalmazni lehet.

(2) Ha a megszűnt termelőszövetkezet volt tagja a föld átvételéig termelőszövetkezetbe belép, a földje tulajdonában marad.

6. §[3]

Állami és egyéb földek átengedése termelőszövetkezeti tulajdonba

7. §[4]

8. §[5] Termelőszövetkezeti tulajdonba kerülnek térítés nélkül a külterületen és a zártkertben:

a) a legeltetési bizottságok kezeléséből a termelőszövetkezet használatába adott ingatlanok és vagyontárgyak;

b) a jogszabályban meghatározott egyes megszűnt szervezetek tulajdonában és a termelőszövetkezet használatában levő ingatlanok és vagyontárgyak;

c) a földalapi juttatásként vagy egyéb címen a termelőszövetkezet ingyenes és határidő nélküli használatába adott ingatlanok és vagyontárgyak.

Földfelajánlás termelőszövetkezet részére

9. §[6] (1) Magánszemély a tulajdonában levő földjét (erdejét) - a belterületi föld kivételével - a termelőszövetkezet tulajdonába is felajánlhatja.

(2) Belterületi föld csak az állam tulajdonába ajánlható fel.

10. §[7] (1) A termelőszövetkezet tagja, vele együttélő házastársa (élettársa), a tag özvegye, továbbá a földjáradékra jogosult idős személy [3. § (3) bekezdés a) és b) pont] termelőszövetkezeti használatban levő külterületi és zártkerti földjét (erdejét) a termelőszövetkezet, belterületi földjét az állam tulajdonába felajánlhatja.

(2) A felajánlás elfogadásával állami tulajdonba került belterületi föld a termelőszövetkezet ingyenes használatában marad.

A föld utáni térítés

11. §[8] A termelőszövetkezet, illetőleg az állam az e törvény alapján tulajdonába került földért (erdőért, telekért, épületért) a volt tulajdonosnak - a 8., 17. és 35. §-ban foglaltak kivételével - a Minisztertanács által meghatározott esetekben, mértékben és módon térítést köteles fizetni.

II. FEJEZET

A TERMELŐSZÖVETKEZETI FÖLDTULAJDON TARTALMA

12. § (1) A termelőszövetkezetet a tulajdonában vagy egyéb címen használatában levő föld tekintetében megilleti a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének joga, továbbá - e törvényben meghatározott keretek között - a rendelkezés joga.

(2) A termelőszövetkezet köteles teljesíteni mindazokat a kötelezettségeket, amelyeket a jogszabályok a földtulajdonosra és a földhasználóra megállapítanak.

13. § A földhasználat joga - a külön jogszabályok rendelkezései szerint - kiterjed a felszíni bányászati tevékenységre, továbbá a vízgazdálkodás érdekeinek sérelme nélkül a termelőszövetkezet tulajdonában és használatában álló földekkel határos vizek medrének üzemi célokra és üzemszerűen történő használatára, valamint a hasznok szedésére.

A föld használati jogának átengedése és haszonbérbeadása[9]

14. §[10] (1) A termelőszövetkezet háztáji föld vagy illetményföld céljára földet adhat tagjai és állandó alkalmazottai használatába. Ezekre a célokra a földhasználati jog átengedése ingyenes.

(2) A termelőszövetkezet - külön jogszabályok szerint - térítés ellenében is engedhet át tagjainak és állandó alkalmazottainak földet tartós használatra.

(3)[11] A termelőszövetkezet a tagjainak, alkalmazottainak és kívülállóknak - nagyüzemileg nem hasznosítható földjeiből - földet adhat haszonbérbe.

(4)[12] Szocialista szervezet részére a termelőszövetkezet a földhasználati jogot térítés ellenében átengedheti. Az erre vonatkozó megállapodás érvényességéhez hatósági jóváhagyás szükséges.

(5)[13] E törvény hatálybalépése után haszonbérbe vett föld használatát nem lehet átengedni.

Termelőszövetkezeti földek elidegenítése

15. § A termelőszövetkezet a tulajdonában vagy a használatában álló földet - a törvény hatálybalépése után haszonbérbe vett földek kivételével - az erre vonatkozó rendelkezések szerint elcserélheti.

16. §[14] A termelőszövetkezet a tulajdonában levő földet - ha jogszabály kivételt nem tesz - csak szocialista szervezetnek adhatja el. Az erre a célra felhasználható terület kijelöléséhez előzetes hatósági engedély szükséges.

17. §[15]

A termelőszövetkezeti földek védelme

18. § (1) Tilos a termelőszövetkezet tulajdonában vagy használatában álló föld tulajdonjogának, használatának a törvény által meg nem engedett módon vagy célra történő átruházása, illetőleg átengedése.

(2)[16] Termelőszövetkezeti tag a termelőszövetkezeti használatban levő földjének tulajdonjogát élők közöt nem ruházhatja át. A tulajdonjog átruházásának tilalmát - a személyi tulajdonú föld kivételével - a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagnak a közös gazdaság érdekeltségébe tartozó földjére is alkalmazni kell.

19. § (1) A termelőszövetkezet tulajdonában vagy egyéb címen használatában álló földet - ha jogszabály kivételt nem tesz - nem lehet megterhelni.

(2) A termelőszövetkezet használatában levő földre a közös használatbaadást megelőzően keletkezet terhek - ha jogszabály kivételt nem tesz - megszűnnek.

(3) A termelőszövetkezet tulajdonában vagy használatában levő földet a tulajdonjog megszerzése, vagy a használatbavétel előtt keletkezett terhek miatt nem lehet végrehajtás alá vonni.

20. § A termelőszövetkezet földtulajdonjogára és földhasználati jogára - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - a Tv. és a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

III. FEJEZET

SZEMÉLYI FÖLDTULAJDON ÉS FÖLDHASZNÁLAT

21. § (1) Állampolgároknak a község (város) belterületén levő földjei legfeljebb 1600 négyszögölig (5755 m2) személyi tulajdonban vannak.

(2) Zártkertben a szőlő és gyümölcsös, valamint a szőlő- és gyümölcstermelésre kijelölt zártkerti terület - a művelési ágtól függetlenül - legfeljebb 800 négyszögölig (2877 m2), az egyéb zártkerti terület pedig legfeljebb 1600 négyszögölig (5755 m2) van személyi tulajdonban.

(3) A személyi földtulajdon a beépített és az épület használatához közvetlenül szükséges területtel meghaladhatja az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mértéket.

(4) A belterületen és a zártkertben fekvő földek területét a személyi földtulajdon mértékének megállapítása szempontjából össze kell számítani.

(5) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az építési telkekkel való gazdálkodásról külön jogszabályok rendelkeznek.

22. § (1) A személyi földtulajdon elsősorban a személyes szükségletek kielégítését szolgálja; ennek érdekében illetik meg a tulajdonost a Polgári Törvénykönyvben biztosított tulajdonosi jogosítványok.

(2) A személyi földtulajdon megszerzésére - az építési telkek kivételével - a mezőgazdasági ingatlanok forgalmára vonatkozó jogszabályokat kell a (3) bekezdésben szabályozott eltéréssel alkalmazni.

(3) A személyi földtulajdon a közös háztartásban élőket is személy szerint illeti meg; az egy közös háztartáshoz tartozók összes személyi földtulajdona azonban a belterületen nem haladhatja meg a Minisztertanács által megállapított mértéket.

23. § (1) A termelőszövetkezet tagjának személyi földhasználata a háztáji földön valósul meg.

(2) A háztáji földhasználat kérdéseit a Tv. szabályozza.

24. § (1) Állami szerv, termelőszövetkezet és más szocialista szervezet - jogszabályban meghatározott munkakörökben és feltételekkel - a dolgozóknak ingyenes használatra illetményföldet adhat.

(2) Az illetményföld személyenként a 800 négyszögölet (2377 m2) általában nem haladhatja meg.

25. §[17] A tanácsi kezelésben levő zártkerti és zártkertté kijelölhető külterületi állami földek - külön jogszabályok szerint - magánszemélyeknek kertszerű művelés céljára, tartós használatba adhatók. Ez a rendelkezés nem érinti az állami földeknek állami szervek és társadalmi szervezetek kezelésébe, mezőgazdasági szövetkezetek ingyenes és határidő nélküli használatába, valamint egyéb szövetkezetek és magánszemélyek részére való haszonbérbe adására vonatkozó jogszabályok hatályát.

IV. FEJEZET

A ZÁRTKERTI FÖLDEK TULAJDONA ÉS HASZNÁLATA

26. § (1) Zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része.

(2) A zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata - a belterületen kívül - ott állandósuljon.

27. § (1) A törvény hatálybalépésekor meglevő zártkertekben a földtulajdoni és földhasználati viszonyokat - hatósági engedéllyel - felül kell vizsgálni és rendezni kell.

(2) Új zártkertet ott lehet kijelölni, ahol a területi adottságok vagy a földek tulajdoni és használati viszonyai ezt szükségessé teszik.

(3) A rendezés során a zártkert határát úgy kell kijelölni, hogy azon belül a termelőszövetkezeti tagok személyi tulajdonában levő földek területe ne csökkenjen.

(4) A zártkertrendezést az eljárás időpontjában fennálló tulajdoni és használati viszonyokból kiindulva kell végrehajtani.

28. § (1) A zártkert rendezése során meg kell határozni az egyes tulajdonosokat (használókat) megillető személyi földtulajdon (földhasználat) mértékét.

(2) A kívülálló földtulajdonosnak a személyi földtulajdon mértékét (21. §) meghaladó zártkerti területét a tulajdonos választása szerint a zártkerten kívüli földdel kell kicserélni vagy a tulajdonost - ha jogszabály kivételt nem tesz - kötelezni kell a többletterület meghatározott határidőn belüli elidegenítésére.

(3) A többletterület elidegenítésének elmulasztása esetén az államot és azt követően a termelőszövetkezetet a többleterületre vételi jog illeti meg.

(4) A termelőszövetkezeti tag többletterületére a Tv. rendelkezései az irányadók.

29. §[18]

30. §[19] A zártkertrendezési határozat jogerőre emelkedése és a csereterületek birtokba adása után a zártkert határát módosítani és a zártkertben földrendezést végrehajtani nem szabad. Ez a tilalom nem vonatkozik azokra a zártkertekre, amelyeknek jellege (rendeltetése) a zártkertrendezési határozat jogerőre emelkedése után jelentős mértékben megváltozott.

31. §[20] A zártkertrendezési eljárásra, valamint az esetleges ellenérték-térítésre - az e törvényben nem szabályozott kérdésekben - az 1976. évi 23. számú törvényerejű rendeletben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

32. §[21]

V. FEJEZET

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

33. § (1) Azok a magántulajdonban levő külterületi földek, amelyeket haszonbérlet vagy ingyenes használatbaadás alapján állami gazdaság vett kezelésbe, e törvény hatálybalépésével állami tulajdonba kerülnek.

(2) Az erdőkről és vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény alapján állami erdőgazdaság (állami gazdaság) haszonbérletébe került erdők e törvény hatálybalépésével állami tulajdonba mennek át.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alapján állami tulajdonba került földekért a Minisztertanács által meghatározott mértékben és módon térítést kell fizetni.

34. § Térítés ellenében állami tulajdonba kell venni a termelőszövetkezeti tagoknak más község (város) területén fekvő azokat a földjeit, amelyek nem kerülhetnek vagy nincsenek átadva termelőszövetkezeti használatba.

35. §[22] (1) A 8. §-ban felsorolt ingatlanok és vagyontárgyak térítés nélkül a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek, azok közös vállalatai, illetőleg a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa vállalatai (a továbbiakban: ÁFÉSZ) tulajdonába kerülnek, ha azokat ilyen szövetkezet (szövetkezeti vállalat) használja.

(2) A 8. §-ban felsorolt, de belterületen fekvő, továbbá azok a külterületi és zártkerti ingatlanok és vagyontárgyak, amelyek nincsenek termelőszövetkezet vagy ÁFÉSZ használatában, térítés nélkül állami tulajdonba kerülnek.

36. § A földreform során juttatott földet terhelő megváltási ártartozás, továbbá az elidegenítési és terhelési tilalom, valamint az öröklési korlátozás megszűnik.

37. §[23]

38. § (1)[24]

(2)[25]

39. § E törvény végrehajtása során a földek tulajdonában és használatában bekövetkezett változásokat az állami földnyilvántartáson és a telekkönyvön át kell vezetni.

40. § (1) A Minisztertanács állapítja meg, hogy e törvény rendelkezéseit a termelőszövetkezeti csoportra és az egyéb egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetekre mennyiben kell alkalmazni.

(2) A mezőgazdasági termeléssel élethivatásszerűen nem foglalkozó örökös terhére az általánosnál magasabb tételű öröklési illetéket lehet megállapítani.

41. § (1) Ez a törvény 1968. évi január hó 1. napján lép hatályba; végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.

(2) A törvény hatálybalépésével egyidejűleg

az 1957. évi 10. törvényerejű rendelet 10. §-a e törvény 21., 22., 28., 32. §-ának megfelelően módosul;

az 1957. évi 47. törvényerejű rendelet e törvény 36. §-ának megfelelően kiegészül;

az 1959. évi 24. törvényerejű rendeletnek az 1965. évi 20. törvényerejű rendelettel módosított 20. §-a e törvény 9. és 10. §-ának megfelelően kiegészül;

az 1961. évi VII. törvény 7. és 8. §-a e törvény 3. §-ának, illetőleg 33. § (2) bekezdésének megfelelően módosul;

az 1965. évi 21. törvényerejű rendelet 2. §-a hatályát veszti.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára