26/1961. (VII. 18.) Korm. rendelet

a magániparosok és magánkereskedők részére műhely- és üzlethelyiségek, valamint magánszemélyek részére műterem-és garázshelyiségek kiutalásáról

1. §

A rendelet hatálya

(1) E rendelet alapján kell eljárni magániparosok és magánkereskedők részére műhely- és üzlethelyiségek, valamint magánszemélyek részére garázshelyiségek és lakással össze nem függő műteremhelyiségek kiutalásánál.

(2) Külkereskedelmi iparigazolvánnyal rendelkező magáncég elhelyezésére a rendelet rendelkezései csak akkor vonatkoznak, ha annak közületi szervként való elhelyezését a Külkereskedelmi Minisztérium nem javasolja.

2. §

(1) Nem tartozik e rendelet hatálya alá az a helyiség, amelyet a 15/1957. (III. 7.) Korm. számú rendelet 3., illetve 5. §-a szerint lakásnak vagy lakáshoz tartozó helyiségnek kell tekinteni.

(2) Nem terjed ki e rendelet hatálya a személyi tulajdonban álló

a) 1953. április 1. napja előtt épült szabad rendelkezésű lakásokat magában foglaló házban levő, továbbá

b) 1953. április 1. napja után épült helyiségekre.

(3) A személyi tulajdonban levő lakások tanácsi vagy szabad rendelkezésű jellegének megállapításánál a házingatlanban levő jogszerűen nem lakás céljára használt helyiségeket - a 15/1957. (III. 7.) Korm. számú rendelet 5. § (2) bekezdésében említett helyiségeket kivéve - a szobák számának megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

3. §

Magánszemélyek elhelyezését intéző hatóságok

(1) Magánszemélyek nem lakás céljára szolgáló helyiségigényének elbírálása elsőfokon

a) községekben a községi tanács vb. elnöke,

b) járási jogú városokban a városi tanács vb. igazgatási osztálya,

c) Budapest fővárosban és a megyei jogú városokban a kerületi tanács vb. igazgatási osztálya

(továbbiakban: elhelyező hatóság) hatáskörébe tartozik.

(2) Az elhelyező hatóságok főfelügyeletét és szakirányítását a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány Titkársága látja el.

4. §

Bejelentési kötelezettség

(1) Ha e rendelet hatálya alá tartozó helyiség rendeltetésszerű használatával magánszemély bármely okból felhagy vagy használati jogosultsága megszűnik, végül ha a helyiséget más célra kívánja felhasználni, köteles ezt a körülményt nyolc napon belül az illetékes elhelyező hatóságnak bejelenteni.

(2) Az (1) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettség kiterjed a helyiség bérbeadójára és a bérlőtársra is.

5. §

Előzetes eljárás és pályázat hirdetése a megüresedett helyiség kiutalásával kapcsolatban

(1) a) Ha a községi tanács vb. elnöke bejelentés útján vagy egyéb módon tudomást szerez arról, hogy e rendelet hatálya alá tartozó helyiség használatával magánszemély felhagyott vagy használati jogosultsága megszűnt, ezt a körülményt a járási tanács vb. igazgatási osztályának köteles bejelenteni. Egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy amennyiben a helyiségre közületi elhelyezés céljából szükség nincs, azt milyen célra kívánja felhasználni.

b) Ha a járási tanács vb. igazgatási osztálya a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági osztály meghallgatása után megállapítja, hogy a helyiségre közületi elhelyezés céljából szükség nincs, értesíti a községi tanács vb. elnökét, hogy a helyiség magánszemély részére kiutalható.

c) A községi tanács vb. elnöke a közületi elhelyezés céljára nem szükséges helyiség adatait hirdetmény útján közhírré teszi. A hirdetményt a községi tanács hirdetőtábláján 15 napon keresztül kell kifüggeszteni. Műhely- vagy üzlethelyiség hirdetése esetén a hirdetményt a kifüggesztéssel egyidejűleg a Kisiparosok Országos Szervezete (továbbiakban: KIOSZ) illetékes járási helyi csoportjának és a Kiskereskedők Országos Szabadszervezete (továbbiakban: KISOSZ) Megyei Szervezetének, műteremhelyiség hirdetése esetén a Művelődésügyi Minisztérium Képzőművészeti osztályának is meg kell küldeni. A hirdetményben meg kell jelölni a kifüggesztés napját, a helyiség fekvését (utca, házszám), alapterületét m2-ben, azt, hogy milyen célra alkalmas, havi bárét, az építésügyi hatóság által megkívánt és a kedvezményezett által saját költségen elvégzendő munkálatokat (portálépítés, átalakítás, stb), a kiutalás során esetleg felmerülő kártalanítási feltételeket. A hirdetményben fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a helyiségre csak az tarthat igényt, aki legkésőbb a hirdetményi határidő lejártától számított három napon belül igényét írásban bejelenti, valamint az igény indokoltságára vonatkozó igazolásokat (pl. a területre érvényes iparjogosítványt, kereskedők esetében az iparigazolvány kiadását kilátásba helyező határozatot, személyi körülményeket igazoló okiratokat, műteremhelyiség igénylése esetén a Művelődésügyi Minisztérium Képzőművészeti osztálya javaslatát, stb.) bemutatja, vagy becsatolja.

(2) Ha járási jogú vagy megyei jogú város, illetve Budapest főváros területén levő helyiség használatával magánszemély bármely okból felhagyott vagy használati jogosultsága megszűnt és az elhelyező hatóság az illetékes tanács vb. kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági osztályának meghallgatása után megállapítja, hogy a helyiség közületi elhelyezés céljára nem szükséges, akkor annak magánszemély részére való kiutalása iránt az eljárást megindítja.

(3) A járási jogú városi, megyei jogú városi (fővárosi) kerületi tanács hirdetőtábláján a helyiség adatait az (1) bekezdés c) pontjában foglalt tartalommal hirdetmény útján közhírré kell tenni. Műhely- vagy üzlethelyiség hirdetése esetén a hirdetményt a kifüggesztéssel egyidejűleg a 6. § alapján szervezett bizottság tagjainak, műteremhelyiség hirdetése esetén a Művelődésügyi Minisztérium Képzőművészeti osztályának is meg kell küldeni.

6. §

Bizottság alakítása

(1) A műhely- vagy üzlethelyiség megfelelő használatának biztosítása érdekében a járási jogú vagy megyei jogú városokban, illetve Budapest fővárosban az elsőfokon eljáró elhelyező hatóság mellett bizottságot kell alakítani.

(2) A bizottság tagjai:

a) az igazgatási osztály,

b) az ipari osztály (csoport),

c) a kereskedelmi osztály (csoport),

d) a KIOSZ Megyei (Budapesti) Titkársága,

e) a KISOSZ Megyei Szervezete (Budapesten a KISOSZ Országos Központja),

f) az ipari állandó bizottság,

g) a kereskedelmi állandó bizottság

egy-egy tagja.

(3) A bizottság feladata - a beérkezett kérelmek alapján - javaslattétel a helyiség kiutalására.

(4) A bizottság elnöke az igazgatási osztályt képviselő bizottsági tag. A bizottság határozatképes, ha az ülésen az elnökön kívül legalább két tag jelen van. A bizottság javaslatát szótöbbséggel hozza meg, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A bizottság ügyviteli teendőit az igazgatási osztály látja el.

7. §

Bérlő (bérlőtárs) kijelölése

(1) Bérlőül (bérlőtársul) csak az jelölhető ki, aki kérelmét az 5. §-ban megjelölt határidőn belül írásban előterjeszti.

(2) A bérlő (bérlőtárs) kijelölésénél figyelembe kell venni a terület lakosságának ipari, kereskedelmi ellátottságát, valamint a városrendezési, építészeti és egyéb szempontokat is. Ha ugyanazt a helyiséget több igényjogosult igényli, a lehetőséghez képest - az alábbi sorrend szerint - előnyben kell részesíteni azt,

a) aki hadigondozott, polgári rokkant vagy egyébként csökkent munkaképességű és nincs eltartásra kötelezett hozzátartozója,

b) aki többgyermekes családfenntartó.

(3) Ipari vagy kereskedelmi célra épült vagy átalakított helyiséget csak annak lehet kiutalni, aki érvényes ipari vagy kereskedelmi jogosítvánnyal rendelkezik.

(4) Gépkocsi tárolási célra épült vagy átalakított helyiséget csak gépkocsival rendelkező magánszemély részére lehet kiutalni. Több igénylő esetén a helyiséget elsősorban annak a részére kell kiutalni, akinek arra hivatása gyakorlása érdekében vagy egyéb okból indokoltabban szüksége van.

(5) Műterem céljára épült vagy átalakított helyiséget elsősorban képzőművész elhelyezésére kell felhasználni. Bérlőül csak olyan képzőművész jelölhető ki, akinek elhelyezését a Művelődésügyi Minisztérium Képzőművészeti osztálya javasolja. Ilyen igénylő hiányában a helyiség egyéb célra is felhasználható.

(6) Az elhelyező hatóság ugyanazt a helyiséget közös kérelemre két vagy több bérlő részére is kiutalhatja, feltéve, hogy a bérlőtársak közös helyiségben való működése egyéb jogszabályba nem ütközik. Ez esetben őket bérlőtársaknak kell tekinteni.

8. §

(1) Ha valamelyik bérlőtárs a helyiség használatával bármely okból felhagyott vagy használati jogosultsága megszűnt, a visszamaradó bérlőtárs nyolc napon belül kérheti a helyiségnek saját kizárólagos használatára vagy általa megjelölt és igénylő bérlőtárs részére való kiutalását. Ha a visszamaradt bérlőtárs a kizárólagos használatra való kiutalást kéri és jogos igénye a megüresedett helyiségre kiterjed, azt részére kell kiutalni. Ha a kérelem teljesítése nem indokolt, a jogerős elutasító határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül kérheti a helyiségnek az általa megjelölt és igénylő bérlőtárs részére való kiutalását. Ha a visszamaradt bérlőtárs által megjelölt magánszemély igénye indokolt, úgy utóbbit kell bérlőtársul kijelölni, feltéve, hogy a bérlőtársak közös helyiségben való működése egyéb jogszabályba nem ütközik. Ellenkező esetben az elhelyező hatóság jogosult más bérlőtárs kijelölésére. A visszamaradt bérlőtárs az elhelyező hatóság által kijelölt bérlőtárs elfogadására nem kötelezhető, ilyen esetben azonban az elhelyező hatóság a 9. § szerinti kártalanítás mellett jogosult az egész helyiség igénybevétele és más magánszemély (magánszemélyek) részére történő kiutalása iránt intézkedni.

(2) Ha a helyiségben több bérlőtárs marad vissza, akkor az (1) bekezdésben biztosított jogokat együttesen gyakorolják. Ha a helyiség részükre nem utalható ki és a kijelölendő bérlőtársra nézve megegyezni nem tudnak, az elhelyező hatóság jelöli ki a bérlőtársat az (1) bekezdésben foglaltak szerint.

9. §

Kártalanítás

(1) Az igénybevételt szenvedő e rendelet 8. §-ának (1) és (2) bekezdése, 13. §-ának (3) bekezdése és 14. §-ának (1) bekezdése esetében jogosult kártalanításra. A kártalanítás kérdésében az igénybevételi határozatban az igénybevétellel egyidejűleg kell intézkedni.

(2) A magániparosokat és magánkereskedőket megillető kártalanítást, illetőleg ennek mértékét az elhelyező hatóság a KIOSZ, illetőleg a KISOSZ területileg illetékes szervének meghallgatása után állapítja meg.

(3) Az elhelyező hatóság kártalanításul az igénybevételt szenvedő részére cserehelyiséget utal ki, cserehelyiség hiányában pénzbeli kártalanítást állapít meg. Cserehelyiség kiutalása esetén az átköltözéssel, a cserehelyiség rendeltetésszerű állapotba hozatalával vagy létesítésével felmerülő költségeket, végül az igénybevett helyiséggel kapcsolatos egyéb olyan ráfordításokat, amelyek megtérítésére az igénybevételt szenvedőnek indokolt igénye van, a kedvezményezett köteles megtéríteni. Ezt a rendelkezést megfelelően alkalmazni kell a pénzbeli kártalanítás esetében is.

(4) Az igénybevételi határozat végrehajtását csak a kártalanítás megtörténte után lehet elrendelni.

(5) Az albérlő az igénybevétellel kapcsolatban a kedvezményezettel szemben kártalanításra igényt nem tarthat. Ez a rendelkezés nem érinti az albérlőnek a bérlővel szemben a polgári jog szabályai szerint érvényesíthető esetleges igényét.

10. §

Határozathozatal

(1) A községi tanács vb. elnöke határozatát a kérelmek beadására megállapított határidő lejárta után hozza meg. Műhely- vagy üzlethelyiség kiutalása előtt a KIOSZ illetékes járási helyi csoportjának és a KISOSZ Megyei Szervezetének véleményét ki kell kérni.

(2) Járási jogú vagy megyei jogú városokban, illetőleg Budapest fővárosban az elhelyező hatóság a kérelmek beadására megállapított határidő lejárta után - műhely- vagy üzlethelyiség kiutalása esetén a 6. § alapján szervezett bizottság javaslatának figyelembevételével - hozza meg határozatát.

(3) A határozat rendelkező részében meg kell jelölni:

a) a kiutalt helyiségek fekvését, számát, az alapterület nagyságát, valamint az eddigi használót és a tulajdonost vagy kezelőt;

b) a helyiség kijelölt új használójának (használóinak) nevét és lakcímét;

c) a helyiség átadásának és elfoglalásának időpontját;

d) a kiutalás végleges vagy ideiglenes jellegét, utóbbi esetben azt is, hogy a kiutalás mely időpontig vagy milyen feltétel bekövetkeztéig terjed;

e) a helyiséget milyen célra (műhely, üzlet, műterem, garázs) utalja ki az elhelyező hatóság;

f) azokat a feltételeket, amelyeket a hatóság a használathoz való hozzájárulás során kikötött (pl. portálépítés, kerítés létesítés, stb.);

g) a kártalanításra vonatkozó rendelkezéseket;

h) több igénylő esetén az elutasított igényeket.

(4) A (3) bekezdésben foglaltakon kívül a rendelkező résznek figyelmeztetést kell tartalmaznia arra nézve, hogy

a) amennyiben a kedvezményezett a kitűzött határidőre a helyiséget nem venné használatba, a kiutalás hatályát veszti;

b) a határozat építkezésre, gépfelállításra önmagában nem jogosít;

c) a kiutalt helyiség más célra való felhasználásához az elhelyező hatóság hozzájárulása szükséges és amennyiben a kedvezményezett azt az elhelyező hatóság hozzájárulása nélkül a kiutalásban megjelölttől eltérő célra használná fel, az tőle kártalanítás nélkül igénybevehető;

d) ha a helyiség rendeltetésszerű használatával bármely okból felhagy, köteles ezt a körülményt az elhelyező hatóságnak nyolc napon belül bejelenteni;

e) ha a kiutalt helyiségnek nem tulajdonosa (haszonélvezője), köteles a bérbeadóval bérleti szerződést kötni;

f) a határozat ellen milyen jogorvoslatnak van helye, azt milyen határidőn belül hova kell intézni és hol kell benyújtani.

(5) A határozat alakjára, tartalmára, indokolására, közlésére, megváltoztatására, visszavonására stb., egyébként az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

11. §

Jogorvoslat

(1) A bérlőkijelölő határozat ellen a többi igénylő azért, mert a helyiséget nem az ő részére utalták ki, fellebbezéssel nem élhet.

(2) Az elhelyező hatóság egyéb határozata, továbbá bérlőkijelölő határozata ellen azon a címen, hogy a helyiség e rendelet rendelkezései szerint kiutalható nem volt, vagy hogy a határozat a 7. § (3), (4) és (5) bekezdésében, illetőleg a 19. §-ban foglalt rendelkezésekbe ütközik, halasztó hatállyal bíró fellebbezésnek van helye. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kell benyújtani az elsőfokú elhelyező hatósághoz.

(3) A fellebbezések elbírálása

a) a községi tanács vb. elnökének elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezés esetén a járási tanács vb. igazgatási osztálya,

b) a járási jogú városi tanács vb. igazgatási osztálya elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezés esetén a megyei tanács vb. igazgatási osztálya,

c) a kerületi tanács vb. igazgatási osztálya elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezés esetén a fővárosi, illetőleg megyei jogú városi tanács vb. igazgatási osztálya

hatáskörébe tartozik.

(4) A fellebbezés elbírálása előtt - amennyiben az műhely- vagy üzlethelyiséggel kapcsolatos - a KIOSZ, illetőleg a KISOSZ területileg illetékes szervének, amennyiben pedig műteremmel kapcsolatos, a Művelődésügyi Minisztérium Képzőművészeti osztályának véleményét is ki kell kérni.

(5) E rendelet alapján hozott határozat a bíróság előtt csak az 1957. évi IV. törvény 57. § (1) bekezdés b) pontja alapján támadható meg, kizárólag azon a címen, hogy a határozat - e rendelet 2. § (1) bekezdésével ellentétesen - lakás vagy lakrész igénybevételére vonatkozik.

12. §

Végrehajtás

A jogerős igénybevételi határozat végrehajtásáról az elsőfokú elhelyező hatóság gondoskodik az 1957. évi IV. törvény IX. fejezete rendelkezéseinek megfelelően.

13. §

A helyiség rendeltetésszerű használatának biztosítása

(1) E rendelet hatálya alá tartozó helyiséget csak az elhelyező hatóság jogerős kiutaló határozata alapján - az abban foglalt feltételek teljesítése esetén - lehet használatba venni.

(2) Ha e rendelet hatálya alá tartozó helyiséget magánszemély jogszerűen, rendeltetésének megfelelően használ és a használat mértéke a helyiség kihasználhatóságát eléri, a helyiség magánszemély elhelyezése érdekében nem vehető igénybe.

(3) Ha a használat mértéke a helyiség kihasználhatóságát nem éri el, az elhelyező hatóság a 8. § (1) bekezdésében foglaltak értelemszerű alkalmazásával jár el.

(4) A kijelölt bérlő (bérlőtárs) a kiutalt helyiséget köteles a kiutaló határozatban megjelölt határidőn belül használatba venni és azt csak a kiutaló határozatban megjelölt célra használhatja. Ha a helyiséget a kiutaló határozatban megjelölt határidőn belül nem veszi használatba vagy nem a megjelölt célra használja, a helyiség kártalanítás nélkül igénybevehető. Az elhelyező hatóság kérelemre a határidőt meghosszabbíthatja vagy a helyiség más célra való használatához hozzájárulhat.

14. §

(1) Ha a bérlő (bérlőtárs) a helyiséget e rendelet hatálybalépése előtt vette használatba és azt az elhelyező hatóság megállapítása szerint rendeltetésellenesen használja, a helyiséget igénybe lehet venni és annak rendeltetésszerű és teljes kihasználása iránt lehet intézkedni. Ilyen esetben az igénybevételt szenvedő bérlő (bérlőtárs) indokolt szükségletének kielégítéséről kártalanítás útján gondoskodni kell. A kártalanítás tekintetében e rendelet 9. §-ának rendelkezései az irányadók.

(2) Azt a helyiséget, amelyet magánszemély érvényes ipari vagy kereskedelmi jogosítvány gyakorlására e rendelet hatálybalépése előtt vett jogszerűen használatba, rendeltetésellenes használat címén magánszemély elhelyezésére igénybe venni nem lehet.

15. §

Kirakat (portál) építési kötelezettség

Ha a helyiség kiutalása portál vagy kirakat készítésétől vagy egyéb munkálatok elvégzésétől függ, az elhelyező hatóság köteles megjelölni bérlőkijelölő határozatában azt a határidőt, amelyen belül a munkálatokat el kell végezni. Ha a kijelölt bérlő (bérlőtárs) a meghatározott munkálatokat az előírt határidőn belül nem végzi el és ennek okát elfogadhatóan nem igazolja, a kiutaló határozat hatályát veszti és a kijelölt bérlő (bérlőtárs) semmiféle kártalanításra igényt nem tarthat. Ez esetben újabb bérlőkijelölési eljárásnak van helye.

16. §

Helyiségcsere

(1) Magánszemély az általa használt és e rendelet hatálya alá tartozó helyiséget más magánszeméllyel vagy közületi szervvel az elhelyező hatóság engedélyével elcserélheti. Magániparos vagy magánkereskedő esetén a cseréhez az illetékes kereskedelmi vagy iparhatóság, bérlőtársi jogviszony esetén a bérlőtárs (bérlőtársak) hozzájárulása is szükséges. A cserére vonatkozó közös kérelmet ahhoz az elhelyező hatósághoz kell benyújtani, amelynek területén az elcserélni szándékolt helyiségek fekszenek. Ha a helyiségek nem ugyanazon elhelyező hatóság területén fekszenek, a cserére vonatkozó közös kérelmet bármelyik érintett elhelyező hatósághoz be lehet nyújtani. A közös kérelmet az elhelyező hatóság jóváhagyás esetén a másik érdekelt elhelyező hatósághoz továbbítja. A cserét jóváhagyó határozatot a csere folytán érintett valamennyi helyiségre az az elhelyező hatóság hozza meg, amely a kérelmet utolsóként kapta.

(2) Ha az elcserélni kívánt helyiségek község területén fekszenek, a csere jóváhagyása előtt az 5. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt rendelkezést értelemszerűen alkalmazni kell.

(3) Az elhelyező hatóság a csere jóváhagyását megtagadhatja, ha

a) az elcserélni szándékolt helyiségek valamelyikére közületi elhelyezés céljára szükség van,

b) a csere folytán bármelyik fél részére jutó helyiségben a használat mértéke a helyiség kihasználhatóságát nem éri el,

c) a csere következtében valamelyik cserélő fél indokolatlanul lényegesen rosszabb körülmények közé kerül,

d) jogszerűen fennálló albérleti jogviszony esetén az albérlő elhelyezéséről nem gondoskodtak,

(4) A csereszerződés nem teljesítéséből vagy nem szerződésszerű teljesítéséből eredő viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. A csereszerződést jóváhagyó határozat végrehajtását az elhelyező hatóság nem rendelheti el.

17. §

Ideiglenes kiutalás szabályai

(1) Az elhelyező hatóság magánszemély részére ideiglenes jelleggel utal ki helyiséget, ha arra az igénylőnek csak meghatározott időpontig van szüksége, ha az eddigi használó a helyiséget csak ideiglenesen tudja nélkülözni, vagy ha azt városrendezési (községrendezési) okok indokolják. Ilyen esetben a kiutaló határozatban meg kell jelölni azt az időpontot, illetőleg feltételt, amelynek bekövetkeztéig a helyiség használható.

(2) Az ideiglenes jelleggel kiutalt helyiséget a kiutaló határozatban megjelölt határidő lejárta, illetőleg feltétel bekövetkezése esetén köteles az ideiglenes használóul kijelölt bérlő az elhelyező hatóság felhívására mindennemű kártalanítási igény nélkül kiüríteni.

18. §

Albérlet

(1) E rendelet hatálybalépése után e rendelet hatálya alá tartozó helyiségre albérleti jogviszonyt csak az elhelyező hatóság engedélyével lehet létesíteni. Az egész helyiség vagy annak túlnyomó (50%-ot meghaladó) része albérletbe nem adható. Az albérleti jogviszony engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolni kell a bérlő - bérlőtársi viszony esetén az összes bérlőtárs - hozzájáruló nyilatkozatát, az igény indokoltságát igazoló okmányokat, valamint az albérletre vonatkozó megállapodást.

(2) Az albérleti díj a helyiség bérének az albérlő által elfoglalt területre eső arányos részénél magasabb összeg nem lehet. Az albérlő a bérlő által nyújtott egyéb szolgáltatásokért (fűtés, világítás, stb.) a tényleges költségek arányos arányos részét is köteles viselni.

(3) Az albérletet létesítő bérlő (bérlőtárs) bérleti jogviszonyának megszűnése esetén egyidejűleg az albérlő jogviszonya is megszűnik.

19. §

Személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló házakra vonatkozó rendelkezések

Személyi tulajdonban levő, tanácsi rendelkezés alatt álló lakásokat magába foglaló házban az 1. § (1) bekezdése alá tartozó helyiségekre e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni. Ilyen helyiség megüresedése esetén azonban, ha arra közületi elhelyezés céljából szükség nincs és a tulajdonos maga vagy házastársa, testvére, egyeneságbeli rokona vagy annak házastársa elhelyezése céljából rendeltetésszérű használatra indokolt kérelmet terjeszt elő, azt részére kell kiutalni.

20. §

Bérleti jogviszonyra vonatkozó rendelkezések

(1) A kiutaló határozat alapján a kedvezményezett - amennyiben a helyiségnek nem tulajdonosa vagy haszonélvezője - a tulajdonossal (haszonélvezővel, kezelővel) bérleti szerződést köteles kötni.

(2) A bérleti jogviszony kezdetére, valamint annak tartama alatt a bérbeadó és bérlő jogaira és kötelezettségeire nézve a Polgári Törvénykönyvnek a lakásbérletre vonatkozó rendelkezései, illetőleg a 35/1956. (IX. 30.) MT számú rendelet és az ezt kiegészítő, módosító és végrehajtó jogszabályok rendelkezései az irányadók.

21. §

Vegyes rendelkezések

(1) A szövetkezeti házakban levő nem lakás céljára szolgáló és e rendelet 1. § (1) bekezdése alá tartozó azon helyiségekre, melyek szövetkezeti tulajdonban állanak, továbbá az 1924. évi XII. törvény szerint alapított társasházban levő, személyi tulajdonban álló öröküzlethelyiségekre a 47/1960. (X. 20.) Korm. számú rendeletnek, illetve a rendeletnek a társadalmi tulajdonban álló épületekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A vásárcsarnokok és piacok területén levő árusító- és hűtőhelyeknek, a közterületnek, végül a közforgalmú közlekedési vállalatok fedett és nyitott rakodóterületének bérbe-, illetőleg használatbaadására az azok hasznosítására vonatkozó rendelkezések az irányadók.

(3) A 69/1955. (XII. 15.) MT számú rendelet 1-2. §-a szerint raktárnak tekintendő helyiségeket csak az 1.056/1955. (VI. 5.) számú minisztertanácsi határozat 6. a) pontjában szabályozott előzetes eljárás után lehet e rendelet alapján kiutalni,

(4) Ha a kiutalásra kerülő helyiség műemlék vagy műemlékjellegű épületben van, az elhelyező hatóság köteles a főváros területén a Fővárosi Tanács VB. Városrendezési és Építészeti osztálya (Műemléki Felügyelőség), vidéken az Országos Műemléki Felügyelőség hozzájárulását is megszerezni. A kiutaló határozatban a használati feltételek közé a Műemléki Felügyelőség által megállapított kikötéseket is fel kell venni és a határozat egy példányát részére is meg kell küldeni.

(5) Felvonulási épület vagy más, hasonló jelleggel épített ideiglenes létesítmény magánszemély részére semmilyen célra nem utalható ki.

(6) Háziipari vagy bedolgozói tevékenység folytatására e rendelet hatálya alá tartozó helyiség nem utalható ki.

22. §

(1) A közúti forgalomban részt nem vevő. leállított gépkocsi tárolására magánszemély legfeljebb hat hónapig tarthat használatban helyiséget. Különösen indokolt esetben az elhelyező hatóság a használat idejét meghosszabbíthatja.

(2) Ha műhely- vagy üzlethelyiséget magánszemély érvényes ipari vagy kereskedői jogosítvány birtokában jogszerűen használ és jogosítványának gyakorlását hatásági engedéllyel ideiglenesen szünetelteti, ezen idő alatt a helyiséget tőle azon a címen, hogy az kihasználatlan, igénybevenni nem lehet.

(3) Ha magánszemély az általa használt helyiséget azért kénytelen elhagyni, mert az egészségügyi, tűzrendészeti vagy rendőri hatóságok a meglevő helyen további működését nem engedélyezik, vagy mert az illetékes építésügyi hatóság a helyiséget életveszélyessé vagy egyéb szempontból használhatatlanná nyilvánítja, illetőleg mert a helyisége oly mérvű felújításra, tatarozásra szorul, hogy a munkálatok tartamára átmenetileg szükségessé válik a helyiség teljes kiürítése, az elhelyező hatóság köteles a kiürítendő helyiségben levő ingóságok elhelyezésére legalább szükséghelyiséget biztosítani. A helyiség végleges kiürítésére kötelezett magánszemély új helyiség kiutalása iránti igényét más magánszemély igényével szemben előnyben kell részesíteni. Az átköltözéssel kapcsolatos költségeket a magánszemély viseli.

(4) E rendelet alkalmazása szempontjából a bérlővel egy tekintet alá esik az is, aki a helyiséget bérleti szerződésen kívül egyéb jogcímen (pl. tulajdonjog, haszonélvezeti jog alapján) jogszerűen használja.

23. §

Illeték

A magánszemélyek elhelyezésével kapcsolatos eljárás során az 1/1959. (I. 6.) PM számú rendelet 3. §-ában megállapított illetéket kell leróni.

24. §

Szabálysértési rendelkezések

(1) Szabálysértést követ el és 3.000 forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az, aki

a) e rendelet hatálya alá tartozó helyiséget az elhelyező hatóság kiutaló határozata nélkül elfoglal,

b) a bejelentési kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget,

c) az elhelyező hatóság engedélye nélkül e rendelet hatálya alá tartozó helyiségre albérleti jogviszonyt létesít,

(2) Az (1) bekezdés b) pontja alapján nincs helye szabálysértési eljárásnak, ha a bejelentési kötelezettségnek a bejelentésre kötelezettek egyike eleget tett.

(3) A szabálysértési eljárás a járási (városi, városi kerületi) tanács vb. igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.

25. §

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Ennek megfelelően a folyamatban levő bírósági eljárást - ha az ügy e rendelet értelmében nem tartozik a bíróság hatáskörébe -e rendeletre hivatkozással meg kell szüntetni és az iratokat az elhelyező hatóságnak (3. §) e rendelet szerinti eljárás lefolytatása végett meg kell küldeni. Ilyen esetben a perköltséget mindegyik fél maga viseli.

(2) E rendelet hatálybalépésével az alábbi jogszabályok hatályukat vesztik:

a rendeltetésellenesen használt üzlethelyiségek felszabadításáról szóló 80/1954. (XII. 29.) MT rendelet még hatályban levő rendelkezései,

a rendeltetésellenesen használt üzlethelyiségek felszabadításáról szóló 21/1955. (III. 15.) MT számú rendelet,

a lakásbérletről szóló 35/1956. (IX. 30.) MT számú rendelet 84. §-a,

valamint egyéb jogszabályoknak e rendelettől eltérő rendelkezései.

Kállai Gyula s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány első elnökhelyettese

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére