Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

19/1970. (VI. 7.) Korm. rendelet

az utakról szóló 1962. évi 21. számú törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 34/1962. (IX. 16.) Korm. számú rendelet módosításáról

Az utakról szóló 1962. évi 21. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 10. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a következőket rendeli:

1. §

A Tvr. végrehajtása tárgyában kiadott 34/1962. (IX. 16.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) A Tvr. és a rendelet alkalmazása szempontjából az általában járművek közlekedésére szolgáló, rendeltetésének megfelelően mindenki által szabadon használható közterületek: közutak.

(2) A közutak közül országos közutak azok az utak, amelyeket a közlekedés- és postaügyi miniszter az országos közúti hálózatba felvesz.

(3) Az országos közúti hálózatba nem tartozó közutakat a tanácsi közúti hálózatba kell felvenni."

2. §

A R. 4. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § Sajáthasználatú utak - ha jogszabály másként nem rendelkezik - az állami, a szövetkezeti vagy más szerv és a magánszemély által használt ingatlanon levő, továbbá kizárólag az ilyen ingatlan megközelítésére szolgáló utak. A sajáthasználatú utak nem tartoznak az országos vagy a tanácsi közúti hálózatba."

3. §

A R. 6. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) Az útügyek ágazati irányítása a közlekedés- és postaügyi miniszter feladata.

(2) Az országos közutak igazgatását - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium alsófokú útügyi területi szervei látják el.

(3) A Budapest területén haladó országos közutak igazgatására - kivéve a gyorsforgalmú utak egyes szakaszait - a tanácsi közutak igazgatására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(4) A tanácsi közutak és a sajáthasználatú utak igazgatását első fokon - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a járási (járási jogú városi, megyei jogú városi kerületi, fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának útügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve végzi; a fővárosi (megyei jogú városi) tanács - rendelettel - egyes tanácsi közutak, illetőleg azok meghatározott csoportjának igazgatását egészben vagy részben a fővárosi (megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága útügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének hatáskörébe utalhatja.

(5) A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányítása alá tartozó erdőgazdaságok kezelésében és üzemeltetésében levő erdészeti sajáthasználatú utak igazgatását a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter látja el.

(6) Kizárólag a fegyveres erők, illetőleg a fegyveres testületek által használt sajáthasználatú utak igazgatását az illetékes miniszter látja el."

4. §

A R. 7. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § Ahol a Tvr. vagy a rendelet útügyi hatóságot említ, azon a 6. §-ban megjelölt szerveket kell érteni."

5. §

A R. 9. §-a (1) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Tanácsi közutak vagy sajáthasználatú útnak az országos közúti hálózatba felvétele vagy közútnak az országos közúti hálózatból törlése kérdésében a közlekedés- és postaügyi miniszter, sajáthasználatú útnak a tanácsi közúti hálózatba felvétele vagy közútnak a tanácsi közúti hálózatból törlése kérdésében a járási (járási jogú városi, megyei jogú városi kerületi, fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának útügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve határoz."

6. §

A R. 12. §-a (2) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az országos közutakat a közlekedés- és postaügyi miniszter, a tanácsi közutakat a járási (járási jogú városi, megyei jogú városi kerületi, fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának útügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve sorolja osztályba."

7. §

A R. 13. §-a (2) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Külterületen a közút határától számított 10 méter területsávon belül tilos erdőt úgy telepíteni vagy fát úgy ültetni, hogy az az út állagát vagy a forgalom biztonságát veszélyeztesse. E területsávon belül erdő telepítéséhez vagy fa ültetéséhez az útügyi hatóság hozzájárulása is szükséges."

8. §

A R. 14. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14. § (1) A közút létesítéséhez szükséges előmunkálat végzését, a közút építését, forgalom részére átadását vagy megszüntetését országos közút tekintetében a közlekedés- és postaügyi miniszter, illetőleg az általa kijelölt útügyi hatóság, tanácsi közút vagy sajáthasználatú út tekintetében - az azon levő hidak kivételével - a járási (járási jogú városi, megyei jogú városi kerületi, fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának útügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve engedélyezi. Közútnak a forgalom részére történő átadása vagy megszüntetése engedélyezéséhez a közlekedésrendészeti hatóság egyetértése szükséges.

(2) Tanácsi közúton vagy sajáthasználatú úton levő híd tekintetében az (1) bekezdésben megjelölt munkálatokat és - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a forgalom részére átadást a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának útügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve engedélyezi.

(3) A 6. § (5), illetőleg (6) bekezdésében említett sajáthasználatú utak és az azokon levő hidak építését, forgalom részére átadását és megszüntetését az ott megjelölt szervek engedélyezik."

9. §

A R. 16. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16. § Az útépítés engedélyezése előtt a szükséghez képest, a forgalom részére történő átadás előtt minden esetben helyszíni bejárást kell tartani."

10. §

A R. 18. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A használati jog engedélyezését és ingatlannak terelő út céljára ideiglenes igénybevételét - az ingatlan telekkönyvi betét- és helyrajzi számának, tulajdonosának (kezelőjének, használójának) és területének megjelölésével - legalább 30 nappal az igénybevétel előtt a járási (járási jogú városi, megyei jogú városi kerületi, fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztályánál be kell jelenteni. A bejelentés alapján az igazgatási osztály a Tvr. 5. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tűrési kötelezettséget határozatban állapítja meg.

(4) A közút fenntartója a Tvr. 5. §-ának (2) bekezdésében említett használati jog alapján elhelyezett építmény karbantartása, javítása, felújítása céljából az ingatlant használhatja. A használati jogot a telekkönyvbe be kell jegyezni; a bejegyzés elmaradása a jog gyakorlásának nem akadálya.

(5) Az ideiglenes, valamint a használati jog alapján történt igénybevétellel okozott károk megtérítésére a kisajátítási kártalanítás szabályait keli értelemszerűen alkalmazni."

11. §

A R. 19. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) Az országos közutak fenntartásáról - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a közlekedés- és postaügyi miniszter, a tanácsi közutak fenntartásáról a községi (városi, megyei jogú városi kerületi, fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik.

(2) A Budapest területén haladó országos közutak fenntartására - kivéve a gyorsforgalmú utak egyes szakaszait - a tanácsi közutak fenntartására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A sajáthasználatú utak fenntartásáról - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a használók érdekeltségük arányában kötelesek gondoskodni. Az érdekeltségi arányt az igénybevétel mértéke határozza meg.

(4) A (3) bekezdésben említett utak fenntartási munkáinak módját - az érdekeltek között felmerült vita esetén - az útügyi hatóság állapítja meg és érdekeltségük arányában kötelezi a használókat a munkák költségeinek viselésére. Az eljárásban a használók felügyeleti szervét meg kell hallgatni.

(5) Az útügyi hatóság a sajáthasználatú utak fenntartóit meghatározott fenntartási munkák elvégzésére és érdekeltségük arányában a költségek viselésére kötelezheti, ha az úton közforgalom is van vagy az út közúthoz közvetlenül csatlakozik."

12. §

A R. 20. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"20. § A tulajdonost megillető rendelkezési jogot országos közút területét képező földrészlet felett a közlekedés- és postaügyi miniszter, illetőleg az általa kijelölt útügyi hatóság, tanácsi közút területét képező földrészlet felett pedig a járási (járási jogú városi, megyei jogú városi kerületi, fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának útügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve gyakorolja."

13. §

A R. 22. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. § Országos és tanácsi közútnak község (város) belterületén levő szakasza tisztántartásáról -a köztisztaság fenntartására vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint - a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága köteles gondoskodni."

14. §

A R. a következő 22/A. §-sal egészül ki:

"22/A. § A 14. és a 16. §-ban, valamint a 19. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezések a sajáthasználatú útnak a tulajdonos (kezelő, használó) zárt területén (kapun, majoron) belül haladó szakaszára nem vonatkoznak."

15. §

A R. 23. §-a (2) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közút tartozékát képező fákon a közlekedés biztonságát szolgáló munkák elvégzése a közút fenntartójának feladata. Egyéb gondozásra a közút fenntartója nem köteles."

16. §

A R. 25. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Tanácsi közút országos közúthoz való csatlakozásának feltételeit az országos közút tekintetében illetékes útügyi hatóság határozza meg.

(5) Az útügyi hatóság az eredeti állapot helyreállítására kötelezheti azt is, aki a közút területét rendeltetésellenesen engedély nélkül igénybe veszi, elfoglalja, elzárja vagy annak használatát bármilyen más módon akadályozza.

(6) A Tvr. 8. §-ában említett engedély nélkül történt igénybevételből vagy az engedély feltételeinek meg nem tartásából eredő kár megtérítésére az igénybevevő, illetőleg az engedélyes köteles. Az útügyi hatóság a helyre nem állított, illetőleg nem megfelelően helyreállított közút helyreállítását - az igénybevevő (engedélyes) terhére - maga is elvégeztetheti.

(7) Az építtető vagy az üzemeltető a létesítmény, illetőleg a csatlakozás építésével, elhelyezésével vagy üzemeltetésével kapcsolatban okozott kárt a közút fenntartójának vagy harmadik személynek köteles megtéríteni."

17. §

A R. a következő 25/A. §-sal egészül ki:

"25/A. § Út és vasút szintbeni keresztezése esetén az útátjáró megszüntetéséről vagy átalakításáról - az érdekeltek meghallgatása után -országos közút tekintetében a közlekedés- és postaügyi miniszter, tanácsi közút és sajáthasználatú út tekintetében a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának útügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve határoz."

18. §

A R. 27. §-a a 27. § (1) bekezdésévé változik és a 27. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A közúton folyó munka vagy egyéb ok miatt az útügyi hatóság a közút lezárását vagy a forgalom korlátozását rendelheti el."

19. §

A R. 28. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28. § (1) Ha a közút területén, az alatt vagy felett 1963. január hó 1. napja előtt elhelyezett létesítmény vagy csatlakozás fenntartója nem szerezte meg a Tvr. 8. §-ában említett engedélyt, az útügyi hatóság a közút állagának, illetőleg a forgalom biztonságának megóvása érdekében elrendelheti a létesítmény eltávolítását, illetőleg a csatlakozás elbontását és az út állagának helyreállítását.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik a már meglevő közforgalmú vasutakra, távközlési, valamint a villamosenergia továbbítása céljára szolgáló vezetékekre (kábelekre), továbbá a közhasználatú víz-, gáz-, csatorna- és távhővezetékekre, a cseppfolyós vagy légnemű halmazállapotú termékek szállítására szolgáló vezetékekre.

(3) Az útügyi hatóság az engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon elhelyezett létesítmény fennmaradásához - szükség esetén megfelelő átalakítási munkák elvégzésének előírása mellett - meghatározott időre vagy visszavonásig engedélyt, illetőleg a 25. § (3) bekezdésben említett esetben hozzájárulást adhat. A fennmaradási engedély hatályának megszűnése után az engedélyes az eredeti állapotot köteles helyreállítani."

20. §

A R. 30. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30. § (1) A közút rongálásával gyanúsított személy köteles az útügyi hatóságnál szolgálatot teljesítő hivatalos személy, továbbá az útőr jelzőtárcsával vagy jelzőlámpával történő felhívására megállni, illetőleg járművét megállítani, személyazonosságát igazolni és a jármű súlya és méretei ellenőrzésével kapcsolatos felhívást teljesíteni.

(2) Az útőr - feladatának teljesítésével kapcsolatban - a hivatalos személyt megillető büntetőjogi védelemben részesül."

21. §

A R. 31. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § A közúti jelzőtáblák, valamint az útburkolati jelek elhelyezéséről és fenntartásáról az út fenntartója köteles gondoskodni."

22. §

A R. 33. §-a (3) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az árvízvédelmi töltésen vagy egyéb vízilétesítményen haladó út, útügyi szempontból az útügyi, vízügyi szempontból a vízügyi hatóság hatáskörébe tartozik. Az útügyi, illetőleg a vízügyi hatóság eljárásában a másik hatóság szakhatóságként vesz részt."

23. §

A R. 34. §-ának a helyébe a következő rendelkezés lép:

"34. § (1) Az útügyi hatóság a 14. § alapján hozott határozatában előírt feltételeket népgazdasági érdekből, a Tvr. 8. §-a alapján hozott határozatának feltételeit pedig az engedélyes kérelmére módosíthatja.

(2) A Tvr. 2. §-ának (2) bekezdése alapján hozott jogerős határozatot - ha az államigazgatási eljárásban biztosított fellebbezés lehetőségét kimerítették - a bíróság előtt keresettel lehet megtámadni (1957. évi IV. tv. 55-56. §)."

24. §

A R. 36. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az utak és a hőenergia, valamint a cseppfolyós vagy légnemű halmazállapotú termék szállítására szolgáló vezetékek keresztezési és megközelítési feltételeinek szabályozására is alkalmazni kell."

25. §

Ahol a R. szakfelügyeleti jogkört említ, azon ágazati irányítási jogkört, ahol közlekedési szakigazgatási szervet említ, azon az útügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervet kell érteni.

26. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a közlekedés- és postaügyi miniszter gondoskodik. Egyidejűleg a R. 3. §-a, 12. §-ának (3) bekezdése, 21. és 24. §-a hatályát veszti.

(2) Felhatalmazást kap a közlekedés- és postaügyi miniszter, hogy a rendeletet a R. hatályos szövegével egységes szerkezetben közzétegye. Ennek során a módosításokkal összefüggően szükségessé váló - érdemet nem érintő - szövegezési változtatásokat tehet.

Fehér Lajos s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese