20/1970. (VIII. 15.) MÉM rendelet
a szesz előállításáról és forgalmáról szóló 11/1968. (III. 14.) MÉM számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről
A 39/1967. (X. 12.) Korm. számú rendelet 8. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem.
1. §
A 11/1968. (III. 14.) MÉM számú rendelet (a továbbiakban: R) 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Pálinkát csak termesztett (kerti) gyümölcsből, vadontermő gyümölcsből, szőlőtörkölyből, borseprőből, romlott borból, valamint cukortartalmú konzerv- és édesipari hulladékból, borpárlatot pedig borból, borseprőből, vagy párlási célra előállított törkölyborból szabad előállítani."
2. §
A R 8. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"8. § (1) Bérfőzést vadontermő gyümölcsből bárki részére szabad végezni, termesztett (kerti) gyümölcsöt, szőlőtörkölyt, borseprőt és - 5 hektolitert meg nem haladó mennyiségben - romlottbort csak annak a részére szabad kifőzni, aki azt termesztette, vagy javadalmazásként kapta. Állami gazdaság részére bérfőzés csak külön engedéllyel [ (2) bekezdés] végezhető.
(2) A községi tanács vb kivételesen bérfőzést az (1) bekezdésben említetteken kívül más részére - saját alkalmazottak részére felosztás céljára - is engedélyezhet."
3. §
A R 10. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Bérfőzés esetén a főzető adófizetési kötelezettségének pénzbeni adózás útján köteles eleget tenni."
4. §
A R 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"11. § (1) Bérfőzés esetén az előállított összes pálinkamennyiséget ki kell adni a főzetőnek.
(2) Az egészségre ártalmas [14. § (4) bekezdés] pálinkát, valamint elő- és utópárlatot kiadni nem szabad."
5. §
(1) A R 14. § (1) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"a) a többfajta gyümölcsből előállított pálinka;
b) az olyan pálinka, amelynek fajta-jellege már az előállításkor, vagy más pálinkával történő összekeverése következtében nem állapítható meg, vagy a fajta-jellege megállapítható ugyan, de erre a fajtára vonatkozó szabványnak, vagy más minőségi előírásnak nem felel meg;"
(2) A R 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A végleges elő- és utópárlatra vonatkozó rendelkezések az irányadók, ha a pálinka fogyasztásra alkalmatlan és a minőségének megjavítására irányuló esetleges eljárás nem vezetett eredményre.",
6. §
A R 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"16. § A pálinka főzése során a minőség javítása érdekében végleges elő- és utópárlatot lehet leválasztani. A leválasztás tekintetében bérfőzés esetén a főzető és a szeszfőzde felelős üzemvezetője állapodnak meg, a leválasztott végleges elő-és utópárlattal a főzde rendelkezik."
7. §
A R 20. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"20. § (1) A szesz, a pálinka és a borpárlat fajtája, minősége, illetőleg szesztartalma tekintetében keletkezett vita esetén a vegyvizsgálatot a Fővárosi Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet, illetőleg a területileg illetékes megyei élelmiszerellenőrző és vegyvizsgáló intézet végzi.
(2) A vegyvizsgálat eredményének kifogásolása esetén, újabb vizsgálat elvégzése céljából az ellenmintát a győri Megyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézethez lehet küldeni. Ilyen esetben a vita eldöntése szempontjából az újabb vizsgálati eredmény az irányadó.
(3) A vegyvizsgálat költségei tekintetében a vizsgálatot végző szervre vonatkozó rendelkezések az irányadók."
8. §
(1) A R 21. § (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"c) A lepárlás direktgőz alkalmazásával történt, a szeszmérőgép a főzőüst hűtőjéhez van kapcsolva és az alszesz szeszfoka - a feldolgozott nyersanyag fajtájára tekintet nélkül - a 18°-ot nem éri el;"
(2) A R 21. § (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"e) a próbaszesz, az alszesz, vagy a pálinka szeszfoka tekintetében vita merült fel;"
9. §
A R 22. §-ának (2) bekezdése kiegészül a következő rendelkezéssel:
"Azonos főzési módon előállított, azonos pálinkafajtára vonatkozó több mennyiségi adat összesítése esetén ezt a rendelkezést csak a végösszeg tekintetében lehet alkalmazni."
10. §
A R 28. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"a) Bérfőzésről kereskedelmi főzésre vagy kereskedelmi főzésről bérfőzésre, illetőleg kereskedelmi főzés során másfajta nyersanyag feldolgozására térnek át;"
11. §
A R 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"34. § A végleges elő- és utópárlatot a szeszfőzde üzemben tartója csak ipari továbbfeldolgozás céljára értékesítheti, vagy előzetes bejelentés alapján, pénzügyőri ellenőrzés mellett megsemmisítheti."
12. §
A R 35. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
"(2) Az elkobzott szeszt, pálinkát és borpárlatot a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter áltat kijelölt vállalatnak kell beváltási áron átadni, vagy ha az ilyen szesz, pálinka és borpárlat nem felel meg a szabvány minőségi előírásainak, azt meg kell semmisíteni. A kijelölt vállalat a pálinkát szeszfőzdének (elosztó raktárnak, palackozónak) adózatlan forgalmi áron átadhatja."
13. §
A R 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"36. § A szesz, a pálinka és a borpárlat szállítása történhet az adó megfizetése nélkül (raktárközi forgalom), illetőleg az adó megfizetése mellett (értékesítési forgalom)."
14. §
A R 42. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Szállítás során a pálinka származását csak 5 napnál nem régebbi, vagy az illetékes pénzügyőri szakasz 5 napnál nem régebben keltezett igazoló záradékával ellátott igazolvánnyal, illetve igazolással lehet igazolni."
15. §
A R 44. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az igazolványt és igazolást tulajdonjog átruházása nélkül átadni nem szabad."
16. §
Az Üzembehelyezési engedély cím és a R 57. §-ában, 58. § (1), (2) és (4) bekezdésében, valamint ,59. §-ában az "üzembehelyezési engedély" kifejezés helyébe "üzembentartási engedély" cím, illetőleg kifejezés lép.
17. §
A R 58. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A szakértő [ (2) bekezdés e) pont] a véleményét az üzembentartó által rendelkezésre bocsátott
- berendezés, rajza,
- műszaki adatok (a berendezés rendszere, a főző- és finomítóüstök száma és űrtartalma, az üstök és hűtők aránya, a csövek átmérője, a berendezés napi kapacitása) alapján adja meg."
18. §
(1) A R 63. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Kereskedelmi főzést is végző, már üzemben levő szeszfőzdék folyamatosan, de legkésőbb 1975. december 31-ig kötelesek a finomítvány mérésére áttérni."
(2) A R 63. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Ipari szeszgyárban és mezőgazdasági szesz-üzemben a kozmaolaj mérésére külön szeszmérőgépet kell alkalmazni. Ha a szeszmérőgép a finomítványt méri, a végleges elő- és utópárlatot hivatalos zár alatt tartott edényben kell összegyűjteni."
19. §
A R 64. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek
"64. § (1) Ipari szeszgyárban, mezőgazdasági szeszüzemben és szeszfőzdében felelős üzemvezetőt kell alkalmazni.
(2) Felelős üzemvezetőként csak olyan személyt szabad alkalmazni, aki a - külön jogszabályban - előírt képesítéssel rendelkezik.
(3) Nem szabad felelős üzmevezetőként, vagy helyettesként foglalkoztatni azt,
- akit rossz minőségű ipari termék forgalomba hozatala, üzérkedés, árdrágítás, vásárlók megkárosítása, közellátási bűntett, vagy adócsalás bűntette miatt jogerősen elítéltek,
- aki ellen szesszel kapcsolatos adó rövidítéssel, vagy veszélyeztetéssel is járó pénzügyi szabálysértés miatt legalább két alkalommal jogerős marasztaló határozatot hoztak.
- aki elosztó raktárban, vagy palackozó üzemben dolgozik,
- aki adózott szesz, pálinka, vagy borpárlat tárolására szolgáló raktárt kezel,
- akinek közös háztartásban élő családtagja szeszes ital árusításával foglalkozik.
(4) A felelős üzemvezető, illetőleg a helyettesítésre kijelölt személy nevét a pénzügyőri szakasznál a kijelölést követő 15 napon belül be kell jelenteni."
20. §
A R 66. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"66. § Az üzembentartó köteles a vám- és pénzügyőrség hivatalos kiküldöttével együttesen a készleteket leltározni. A leltározást az ipari szeszgyárban naptári évenként a termelési időszak végén, az elosztó raktárban naptári félévenként, a mezőgazdasági szeszüzemben naptári negyedévenként, szeszfőzdében legalább három havonként az időszaki elszámolással egyidőben, vagy a pénzügyőri szakasz által egyébként meghatározott más időszakban kell elvégezni."
21. §
A R 68. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Finomítási veszteségként az elszámolási időszakban finomítás (újra finomítás) alá vont szesz, pálinka és borpárlat mennyiségének legfeljebb 1%-át lehet elszámolni. Ha a termelt mennyiséget, az alszesz szeszfokának vegyvizsgálattal történt meghatározásával állapítják meg, finomítási veszteségként a finomítás alá vont mennyiségnek legfeljebb 2%-át lehet elszámolni. Ennél nagyobb veszteség elszámolását újra finomítás esetén a vám- és pénzügyőrség esetenként engedélyezi."
22. §
A R "Termelési veszteség" cím alatt kiegészül a következő 68/A. §-sal:
"68/A. § (1) Abban a szeszfőzdében, amelyben a szeszmérőgép a finomítványt méri, termelési veszteségként az elszámolási időszakban előállított pálinka (borpárlat) mennyiségének legfeljebb 1,5%-át lehet elszámolni.
(2) Mezőgazdasági szeszüzemekben termelési veszteségként az elszámolási időszakban előállított nyersszesz mennyiségének legfeljebb 0,5%-át lehet elszámolni."
23. §
A R 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A raktározási veszteségként faedényben tárolt szesz, pálinka, vagy borpárlat után évenként legfeljebb 3%, egyéb anyagból készült edényben történt tárolás esetén 1,2% számolható el."
24. §
A R "Palackozási veszteség" cím alatt kiegészül a következő 71/A. §-sal:
"71/A. § Palackozási veszteségként a palackozott mennyiségnek legfeljebb 1%-át lehet elszámolni."
25. §
A R 76. §-ának (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (Az adóellenőrzés biztosítása érdekében a szesztermelő köteles:)
"h) az üzemelés során a párlást úgy irányítani, hogy a szeszes folyadék (cefre) lökésszerű beáramlása a szeszmérőgép rendes működésében ne okozzon akadályt."
26. §
(1) Ez a rendelet 1970. évi augusztus 15. napján lép hatályba.
(2) A R 10. §-ának (2) bekezdése e rendelet hatályba lépésének napján, 17. §-ának (3) bekezdése pedig 1971. május 31-én hatályát veszti.
Dr. Soós Gábor s. k.,
a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese