22/1970. (XI. 18.) ÉVM-KPM együttes rendelet

a közterülethasználat engedélyezésével kapcsolatos eljárásról

Az építésügyről szóló 1964. évi III. törvény végrehajtása tárgyában kiadott 30/1964. (XII. 2.) Korm. számú rendelet 27. §-ának (1) bekezdése alapján - a belügyminiszterrel, a pénzügyminiszterrel, továbbá a 9. § tekintetében az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendeljük:

A rendelet hatálya

1. §

E rendelet hatálya

a) a telekkönyv helyrajzi szám-mutatójában közterületként (pl. közút, járda, tér, közpark) nyilvántartott belterületi földrészletekre, továbbá

b) a belterületi földrészletek, illetőleg építmények (pl. épületárkádok alatti járda, alul- és felüljáró) közhasználatra átadott részére

(a továbbiakban együtt: közterület) egyaránt kiterjed.

A közterülethasználati engedély

2. §

(1) A közterület rendeltetésétől eltérő használatához (a továbbiakban: közterülethasználat) engedély szükséges.

(2) Közterülethasználati engedélyt kell beszerezni:

a) a közterületbe nyúló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdetőberendezés (fényreklám), továbbá cég- és címtábla elhelyezésére,

b) árusító és egyéb fülke (pl. élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány árusítására szolgáló bódé, pavilon) elhelyezésére,

c) a közúti közlekedéssel és fuvarozással kapcsolatos állomáshely, indítófülke, pénztárfülke, fedett várakozóhelyiség, üzemanyagtöltő-állomás, iparvágány elhelyezésére,

d) az egyes létesítményekhez a közút területén kívül szükséges gépjárművárakozóhelyek céljára,

e) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére,

f) szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd, önálló hirdetőberendezés és köztárgyak (pad, figyelmeztető és tájékoztató táblák, közvilágítási lámpák, tartóoszlopok stb.) elhelyezésére,

g) távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, totó-lottó láda elhelyezésére,

h) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,

i) alkalmi és mozgó árusításra, javító-szolgáltató tevékenységre,

j) film- és televíziófelvételre,

k) vendéglátóipari előkert céljára, üzleti szállítás vagy rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,

l) kiállítás, vásár, alkalmi vásár, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység céljára,

m) közhasználatra még át nem adott közterületnek (pl. meg nem nyitott utca) ideiglenes hasznosítására,

n) a városi (községi) tanács rendeletében meghatározott egyéb célra.

(3) Nem kell közterülethasználati engedély

a) a közút (járda) építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút (járda) területének elfoglalásához,

b) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez,

c) a közterületen, illetőleg az alatt vagy felett elhelyezett postai távközlési kábelek hibaelhárítása érdekében végzett munkához,

d) üzlethomlokzat, kirakatszekrény, hirdetőberendezés (fényreklám), cég- és címtábla elhelyezéséhez, ha az a közterületbe 10 cm-en túl nem nyúlik be.

(4) A közterülethasználat

a) állandó jelleggel - határidő nélkül - vagy

b) ideiglenes jelleggel - meghatározott időre, illetőleg feltétel bekövetkeztéig -

engedélyezhető.

Az engedélyező hatóság

3. §

(1) A közterülethasználat engedélyezésével kapcsolatos ügyekben - a (2) bekezdésben említett esetek kivételével -

a) első fokon a városi (városi kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottságának építésügyi (községben az egységes) szakigazgatási szerve,

b) másodfokon a megyei (megyei jogú városi, fővárosi, járási) tanács végrehajtó bizottságának építésügyi szakigazgatási szerve

határoz.

(2) Ha a közterület állandó jellegű használata építési (létesítési) engedélyhez kötött építési munkával kapcsolatban szükséges, annak engedélyezése felől - az engedélyben - az építési (létesítési) engedély megadására jogosult hatóság határoz.

A szakhatóságok közreműködése

4. §

(1) A közút és járda területét érintő közterülethasználati engedély megadásához az illetékes első fokú útügyi hatóság és rendőrhatóság hozzájárulása szükséges.

(2) Közterületen folytatni kívánt kereskedelmi, vendéglátóipari, illetőleg kisipari tevékenység esetében a közterülethasználati engedély megadásához az első fokú kereskedelmi, illetőleg iparhatóság hozzájárulása is szükséges.

(3) A szakhatóságok hozzájárulását - a 3. § (2) bekezdésében említett eset kivételével - az engedélyező hatóság szerzi be. Ha a szakhatóság a megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, ezt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni.

Az engedély iránti kérelem

5. §

(1) A közterülethasználati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni kívánja.

(2) Ha a közterület állandó jellegű használata építési (létesítési) engedélyhez kötött épület vagy más építmény elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt az építési (létesítési) engedély iránti kérelemben az építtetőnek kell kérnie.

(3) Ha a közterület ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék stb. elhelyezése céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.

(4) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakótelep-) helyének címét,

b) a közterülethasználat célját és időtartamát, vagy azt, hogy a közterületet az engedélyt kérő állandó jelleggel kívánja használni,

c) a közterülethasználat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,

d) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. iparjogosítvány, működési engedély) ismertetését.

(5) Az engedély iránti kérelemhez az engedélyező hatóság felhívására be kell mutatni a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okiratot.

Az engedély megadása

6. §

(1) Az engedély megadása során figyelembe kell venni az építésügyi szabályzatot, a város- (község-) rendezési terveket, a városképi és műemlékvédelmi, a köztisztasági, továbbá a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában előírt követelményeket, s ellenőrizni kell az egyéb feltételek (pl. ipar jogosítvány, működési engedély) fennállását is.

(2) A közterülethasználat - az 5. § (3) bekezdésében említett esetben - csak az építési munka végzésének tartamára engedélyezhető.

(3) A közterület időszakonként megismétlődő használatára (pl. gyümölcs- és zöldségárusítás, göngyöleg elhelyezése céljára) esetenként legfeljebb egy évre (idényre, hónapra) lehet engedélyt adni.

(4) A városi (községi) főúthálózathoz tartozó közutak mentén, továbbá a műemléki vagy más szempontból védett területen engedély csak akkor adható, ha

a) a közterülethasználatot különösen fontos érdek teszi szükségessé (pl. autóbuszvárakozó-fülke létesítése, építési munka végzése),

b) a folytatni kívánt tevékenység a lakosság ellátása, tájékoztatása szempontjából szükséges (pl. idényjellegű árusítás, hirdetőberendezés).

(5) A (4) bekezdésben említett területeken a közterülethasználat göngyöleg üzlethelyiség előtti tárolása céljára nem engedélyezhető.

7. §

(1) Az engedélynek tartalmaznia kell:

a) az engedélyes nevét és állandó lakó- (telep-) helyének címét,

b) a közterülethasználat célját és időtartamát, vagy azt, hogy az engedély milyen feltétel bekövetkeztéig érvényes, illetőleg, hogy állandó jellegű,

c) a közterülethasználat helyének, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatározását,

d) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírásokat,

e) az engedély megszüntetése vagy visszavonása esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását,

f) közterülethasználati díj fizetési kötelezettség esetében a díj mértékét és fizetésének módját.

(2) Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.

(3) Az építési munka végzésének tartamára szóló közterülethasználati engedélyben

a) - szükség szerint - elő kell írni a közterület felől a városképi követelményeket kielégítő kerítés létesítését,

b) elő kell írni, hogy - ha a járdát teljes szélességben el kell foglalni és a gyalogközlekedés a másik oldalon levő járdára nem terelhető át - az engedélyes köteles a gyalogosok számára védőtetővel ellátott átjárót létesíteni és azt szükség szerint nappal is megvilágítani, továbbá a közlekedés útjában álló oszlopokat és ezek alátéteit fehérre meszelni.

(4) Az utcai árusítás céljára szolgáló közterülethasználati engedélyben azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás építményből, illetőleg meghatározott helyen vagy körzetben kézből vagy járműről történhet-e.

(5) Az engedély megadása vagy megtagadása ügyében hozott határozatot közölni kell:

a) az engedélyessel,

b) az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságokkal,

c) élelmiszerárusítás esetében az állami közegészségügyi felügyelővel, továbbá

d) a közterülethasználati díj beszedésével megbízott szervvel.

Az engedély érvénye

8. §

(1) Az engedély

a) a meghatározott idő elteltéig,

b) a megállapított feltétel bekövetkeztéig, illetőleg

c) a visszavonásig

érvényes.

(2) A közterülethasználati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.

(3) A meghatározott időre szóló engedély érvénye az engedélyesnek az engedélyezett időtartam lejárta előtt legalább 15 nappal benyújtott kérelmére meghosszabbítható, illetőleg meghatározott időszakra szüneteltethető.

A közterülethasználati díj

9. §

(1) Az engedélyes a közterülethasználatért díjat köteles fizetni.

(2) Az engedélyes a közterülethasználati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg a közterületen levő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni, kivéve, ha azt hatósági intézkedés miatt kénytelen szüneteltetni.

(3) A közterülethasználati díj a városi (községi) tanács fejlesztési alapját illeti meg.

(4) A közterülethasználati díj mértékét és fizetésének módját - az építésügyi és városfejlesztési miniszter által kiadott irányelvek keretei között - a városi (községi) tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg. A fizetendő közterülethasznalati díjat és megfizetésének módját az engedélyben az engedélyező hatóság határozza meg.

(5) A közterülethasználati díj kezelése, ellenőrzése és behajtása tekintetében a gazdasági és pénzügyi ellenőrzés rendjéről, valamint a vállalatok és szövetkezetek adóigazgatására vonatkozó eljárás szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) Az állampolgárok által fizetendő közterülethasználati díj tekintetében a lakosságra vonatkozó adóigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.

Mentesség a közterülethasználati díj fizetése alól

10. §

(1) Nem kell közterülethasználati díjat fizetni

a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, továbbá a vízügyi szolgálat létesítményei elhelyezése,

b) a közműveknek (elektromos-, gáz-, távfűtő-, víz- és csatornázási művek), valamint a köztisztasági szerveknek a feladatuk ellátását szolgáló közérdekű létesítményei elhelyezése,

c) a Magyar Posta postai és távközlési tevékenységével kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezése,

d) az országos és a helyi közforgalmú vasutaknak, továbbá a közforgalmú közúti-, vízi-, és légi közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezése,

e) a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, alapzatos zászlórudak és a köztárgyak elhelyezése, valamint

f) a közvetlen életveszély elhárításának céljára szükséges területek után.

(2) Nem terjed ki az (1) bekezdésben meghatározott mentesség

a) a közforgalmú közúti-, vízi- és légi közlekedési vállalatok közterületen elhelyezett állomáshelyein, fedett várakozó helyein levő árusító és vendéglátóipari helyiségek (fülkék) által elfoglalt területekre, továbbá

b) a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága által meghatározott partszakaszokra.

(3) Az engedélyező hatóság a városi (községi) tanács végrehajtó bizottsága által megállapított esetekben, a közterülethasználati díj fizetésének kötelezettsége alól - kérelemre - részben vagy egészben felmentést adhat.

A közterülethasználat megszüntetése és az engedély megvonása

11. §

(1) A közterülethasználat közérdekből bármikor megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére - kérelmére - másutt kell a közterülethasználat lehetőségét biztosítani.

(2) Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy a díjfizetési kötelezettségének az esedékesség időpontjáig ismételten nem tesz eleget.

(3) Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadása mellett az engedélyező hatóságnak bejelenteni.

(4) Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani. Ez a kötelezettség az engedélyest építési (létesítési) engedély alapján végzett építési munka esetében csak akkor terheli, ha az engedély megadásának feltételeként előírták.

(5) Ha a közterülethasználat a (2) vagy (3) bekezdésben említett módon szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterülethasználati díjat visszakövetelni nem lehet.

A közterület engedély nélküli használatának jogkövetkezményei

12. §

(1) A közterület engedélyhez kötött, de engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén - minden kártalanítási igény nélkül - helyreállítani.

(2) Azt, aki közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ, a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően, az engedély nélküli vagy az eltérő használat tartamára az egyébként fizetendő közterülethasználati díj megfizetésére lehet kötelezni.

(3) Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel, - kérelmére - a hatóság a közterülethasználatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (2) bekezdésben említett következmények alól.

Vegyes rendelkezések

13. §

A közterülethasználat engedélyezésével kapcsolatos eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

A rendelet hatálybalépése

14. §

(1) Ez a rendelet 1971. január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az első fokon még el nem bírált, folyamatban levő államigazgatási ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a tanácsi rendeleteknek a közterülethasználatra vonatkozó, e rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

(3) E rendelet rendelkezései nem érintik

a) a vásárcsarnoki és a piaci helyhasználat engedélyezésére és az ezzel kapcsolatos díj fizetésére,

b) a gépjármű őrzőhelyek területén tartózkodó gépjárművek után fennálló díjfizetési kötelezettségre, valamint

c) a hajók és egyéb úszóművek kikötése e esetében fennálló díjfizetési kötelezettségre

vonatkozó külön rendelkezések hatályát.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Dr. Csanádi György s. k.,

közlekedés- és postaügyi miniszter