1970. évi 28. törvényerejű rendelet

az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról

1. § Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: EVT) jelenlegi 5. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Állami tulajdonban álló, elsődlegesen nem fatermelés céljára szolgáló erdőt - az állami ingatlanok kezeléséről szóló jogszabályok szerint - tanácsi szerv is kezelhet."

2. § Az EVT 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § A tulajdonában, valamint a használatában levő erdőkben a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a halászati termelőszövetkezet, a mezőgazdasági szakszövetkezet és e szövetkezetek társulása (a továbbiakban: termelőszövetkezet) közös gazdálkodást folytat."

3. § Az EVT 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § Az erdőbirtokossági társulati erdő tulajdonosa a társulat, amely jogi személy. A társulatok erdeiben államerdészeti üzemeltetés keretében kell gazdálkodni."

4. § Az EVT 9. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"9. § (1) Állami erdőnek más állami szerv kezelésébe történő átadásához a Minisztertanács által meghatározott esetekben hozzájárulás szükséges.

(2) Az erdő művelési ága megváltoztatásának és természetben való megosztásának szabályait a Minisztertanács állapítja meg."

5. § Az EVT 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § Erdőben, fásításban csak rendeltetésének megfelelő gazdálkodást szabad folytatni. Az ettől eltérő gazdálkodás esetében az erdő tulajdonosát (kezelőjét, használóját) a gazdálkodás megváltoztatására lehet kötelezni."

6. § Az EVT 13. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az erdőgazdasági üzemterveket az állami erdőrendezőségek készítik el. Erdőgazdasági üzemtervet saját üzeme részére az erdő kezelője (használója) is készíthet, ha ezzel erdőmérnököt bíz meg."

7. § Az EVT 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. § Üzemtervtől eltérő erdőgazdálkodást csak a Minisztertanács által meghatározott feltételekkel szabad folytatni."

8. § (1) Az V. fejezet címe "Az államerdészeti üzemeltetés és az erdőgazdálkodás szakszerűségére vonatkozó rendelkezések" címre változik.

(2) Az EVT 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"17. § Az erdő, fásítás tulajdonosa (kezelője, használója) köteles szakszerű erdőgazdálkodást folytatni."

9. § Az EVT 25. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Erdő rendeltetésszerű használatát akadályozó tevékenységet - ha jogszabály kivételt nem tesz, - csak a Minisztertanács által meghatározott szerv engedélye alapján és kártalanítás ellenében szabad folytatni."

10. § A VIII. fejezet címe "Erdei termékek szállítása. Faanyagok feldolgozása" címre módosul.

11. § Az EVT IX. fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"Vadgazdálkodás és vadászat

32. § (1) A vadászati jog az ország egész területén az államot illeti. Az állam a vadászati jogot állami szervek útján, saját (üzemi) kezelésben hasznosítja, vadásztársaságok, illetve a vadásztársaságok országos szövetsége részére haszonbérbe adja vagy átengedi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek (a továbbiakban: vadászatra jogosultak) a vadászati jogot másra nem ruházhatják át, bérkilövési szerződést azonban köthetnek e célra alakult vadásztársaságokkal, illetve olyan magánszemélyekkel, akiknek vadászjegyük vagy vadászati engedélyük van.

33. § (1) A vadászatra jogosult köteles a hasznos vadállomány fejlődését tervszerű vadtenyésztési és vadvédelmi tevékenységgel előmozdítani.

(2) A vadgazdálkodást a természetvédelemmel, valamint a mező- és erdőgazdálkodás érdekeivel összhangban kell gyakorolni.

(3) Az ország területén honos, vagy előforduló vadfajok közül

a) korlátozás alá esik azoknak a vadfajoknak a vadászata, amelyek életmódjából vagy vadászatából a népgazdaságnak haszna van (hasznos vad);

b) korlátozás nélkül elfogható, elpusztítható a kártékony vad.

(4) A mezőgazdasági ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója, a továbbiakban: az ingatlan használója) köteles a hasznos vadállományt kímélni. A vadállomány megóvásában pedig az ingatlan használóját megállapodás kötésével érdekeltté kell tenni.

(5) Az ingatlan használója a vadászatra jogosulttal kötött szerződésben kötelezettséget vállalhat arra, hogy a vadgazdálkodás fejlesztése érdekében meghatározott tevékenységet fejt ki a vadászatra jogosult részére. Ennek ellenértékéül a vadgazdálkodásból eredő haszon arányos része is kiköthető.

34. § (1) A vadászatra jogosult köteles a vadászterület és a vadállomány őrzéséről megfelelő módon gondoskodni. Az őrzéssel megbízott személyt (vadőrt, hivatásos vadászt) az 1961. évi V. törvény 155. §-ának az alkalmazása szempontjából ugyanaz a büntetőjogi védelem illeti meg, mint a hivatalos személyeket.

(2) A vadászatra jogosult köteles a vad életmódja által okozott károk megelőzése és elhárítása végett a vad elriasztásáról, rendszeres vadkárelhárító vadászatok tartásáról és a vad élelmezéséről gondoskodni, valamint károsodás közvetlen veszélye esetén az érintett ingatlan használóját értesíteni.

(3) Az ingatlan használója köteles a vadkár elhárításában, illetve csökkentésében, különösen a veszélyeztetett termelvények őrzésével és a vadak elriasztásával közreműködni. Károsodás, vagy károsodás közvetlen veszélye esetén köteles a vadászatra jogosultat értesíteni. Az ingatlan használója részére a rendes gazdálkodás körét meghaladó közreműködésért ellenszolgáltatás jár. A rendes gazdálkodás körét meghaladó közreműködés, valamint az ellenszolgáltatás módja és mértéke tekintetében a vadászatra jogosultnak és az ingatlan használójának a megállapodása az irányadó.

35. § (1) A vadászatra jogosult köteles megtéríteni a szarvas, dám, vaddisznó és muflon által a mezőgazdaságban, a mezei nyúl által a gyümölcsösökben okozott kárt (a továbbiakban: vadkár), valamint bármely hasznos vad és vaddisznó által a mezőgazdaságon és az erdőgazdaságon kívül okozott kárt.

(2) Nem kell megtéríteni azt a kárt, illetőleg a kárnak azt a részét, amely a károsult felróható magatartásának a következménye.

(3) A kár megtérítésére az köteles, aki a kárt okozó vad vadászatára jogosult és akinek vadászterületén a károsodás bekövetkezett, illetőleg vadászterületéről a vad kiváltott.

(4) A kár megtérítésének módjára és mértékére a Polgári Törvénykönyvnek a kártérítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A vadgazdálkodással és a vadászattal kapcsolatos egyéb károkért való felelősségre a Polgári Törvénykönyv megfelelő rendelkezései az irányadók.

36. § (1) A károsult a vadkárt a külön jogszabályban meghatározott vadkárbecslő szervnek a károkozástól - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított 5 nap alatt köteles bejelenteni. A vadkárbecslés adatai alapján a kártalanítás tárgyában hozott államigazgatási határozat ellen fellebbezni nem lehet.

(2) Az a fél, aki a határozatot sérelmesnek tartja, a bírósághoz benyújtott keresettel kérheti a határozat megváltoztatását. A keresetet a kártalanítást megállapító, vagy a kártalanítási igényt elutasító határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül kell a vadászatra jogosult, illetve a károsult ellen megindítani.

(3) A vadászatra jogosult és a vadkárnak kitett ingatlan használója, a várható vadkár megtérítése fejében éves átalány fizetésében is megállapodhat. Ilyen megállapodás esetén további kártalanítást érvényesíteni nem lehet."

12. § A X. fejezet címe "Erdészeti igazgatás" címre módosul.

13. § Az EVT 42. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"42. § Ha az erdőbirtokossági társulat megszűnik, - a más társulattal való egyesülés esetét kivéve - az állami arányrésznek megfelelő terület az állam tulajdonába, a termelőszövetkezeti tagok és a földtulajdon szempontjából velük azonos elbírálás alá eső személyek [1967. évi IV. törvény 3. § (3) bekezdés] arányrészeinek megfelelő terület e tagok (személyek) tulajdonába és termelőszövetkezeti használatba megy át. A többi volt társulati tag arányrészének megfelelő terület megváltás ellenében állami tulajdonba kerül."

14. § Az EVT 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"43. § A zártkert rendezésbe bevont, de a rendezés eredményeként a zárt kerten kívül maradt magánerdők, ha nem termelőszövetkezeti tag, vagy a földtulajdon szempontjából vele azonos elbírálás alá eső személy tulajdonában vannak, megváltás ellenében állami tulajdonba kerülnek."

15. § (1) Ez a törvényerejű rendelet - 11. §-a kivételével - kihirdetése napján lép hatályba. Hatálybalépésével egyidejűleg az EVT 8. §-a, 14. §-ának (2) bekezdése, 18., 19. és 29. §-a, 31. §-ának (1) bekezdése, 37. §-ának (2) és (3) bekezdése, 38. és 39. §-a hatályát veszti.

(2) A törvényerejű rendelet 11. §-a 1971. év január hó 1. napján lép hatályba.

(3) A törvényerejű rendelet végrehajtásáról a Kormány gondoskodik. A törvényerejű rendelet 11. §-ának végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat - a kártalanításra vonatkozó eljárás tekintetében az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter állapítja meg. Felhatalmazást kap a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, hogy a Vadgazdálkodási Alapra vonatkozó szabályokat a pénzügyminiszterrel egyetértésben megállapítsa.

(4) Felhatalmazást kap a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, hogy az EVT és e törvényerejű rendelet, valamint végrehajtási rendeleteinek szövegét egységes szerkezetben közzétegye és ennek során az időközben bekövetkezett hatásköri és szervezeti változásokat a szövegen átvezesse.

Losonczi Pál s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke

Cseterki Lajos s. k.,

a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára