7/1970. (IV. 16.) ÉVM-PM-IM együttes rendelet

a személyi telektulajdon mértékéről

A lakosság lakás- és üdülőépítésének telekellátási rendszeréről szóló 1031/1969. (VIII. 31.) Korm. számú határozat 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük:

1. §

(1) E rendelet alkalmazása szempontjából építési telek: az állampolgárok tulajdonában álló lakótelek és üdülőtelek;

a) lakótelek: az állandó tartózkodás céljára szolgáló lakóépülettel,

b) üdülőtelek: az idény jellegű tartózkodás célijára szolgáló üdülőépülettel (hétvégi házzal, nyaralóval)

már beépített, illetőleg azzal az építésügyi szabályok szerint magánerőből beépíthető minden bel-és külterületi földrészlet.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából család: a házastársak és kiskorú gyermekeik.

2. §

(1) Egy személy, illetőleg család személyi telektulajdonának mértéke: két építési telek, ezek közül egy lakó- és egy üdülőtelek.

(2) Az építési telkek számának megállapításánál az egy építési teleknek minősülő földrészlet nagyságát a következőképpen kell meghatározni:

a) elsősorban a város- (község-) rendezési terv előírásait kell alkalmazni;

b) ha város- (község-) rendezési terv nincs, az építésügyi szabályok szerint ki nem alakított építési telkek tekintetében az Országos Építésügyi Szabályzatnak és a helyi építésügyi szabályoknak a lakó- és üdülőtelekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni;

c) város- (község-) rendezési terv hiányában a már kialakított építési telkek tekintetében a városi (városi kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottságának - a helyben szokásos teleknagyság figyelembe vételével kiadott - általánosan kötelező rendelkezése az irányadó.

(3) Az építési telkek számának megállapításánál egy építési telekként kell számításba venni a tulajdonos következő ingatlanait is:

a) az önálló ingatlanként telekkönyvezett olyan lakó- vagy üdülőépületet, amely másnak a tulajdonában levő földrészleten áll;

b) a szövetkezeti lakást és

c) a társasházban levő öröklakást, illetőleg önálló ingatlanként telekkönyvezett üdülőegységet.

(4) Ha másnak a tulajdonában levő földrészleten önálló ingatlanként telekkönyvezett lakó- vagy üdülőépület van, a földrészletet annak tulajdonosánál a személyi telektulajdon mértéke szempontjából nem lehet építési telekként számításba venni.

(5) Ha a földrészlet nagysága az egy építési telek mértékének többszöröse, azt annyi építési telekként kell számításba venni, ahány építési telekre a város- (község-) rendezési terv vagy a városi (városi kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottságának általánosan kötelező rendelkezése és az építésügyi szabályok szerint felosztható.

3. §

(1) A több személy közös tulajdonában levő beépítetlen építési telkeken fennálló tulajdoni hányadokat a következőképpen kell számításba venni:

a) családi lakó- vagy üdülőépülettel beépíthető olyan földrészlet esetében, amelynek nagysága az egy építési telek mértékének többszöröse és több építési telekre osztható, az egy építési telek nagyságának megfelelő tulajdoni hányadot a tulajdonostársnál egy építési telekként kell számításba venni;

b) társasházzal beépíthető építési telek esetében minden tulajdonostárs tulajdoni hányadát az ennek megfelelő telekrész nagyságára tekintet nélkül egy-egy építési telekként kell számításba venni;

c) ha a tulajdonostársnak több beépítetlen építési telken van olyan tulajdoni hányada, amelyet az a) pont alapján építési telekként nem lehet számításba venni, a tulajdoni hányadoknak megfelelő telekrészeket össze kell adni és lakótelkeken fennálló tulajdoni hányadok esetében minden 300 négyszögölet, üdülőtelkeken fennálló tulajdoni hányadok esetében pedig minden 80 négyszögölet egy-egy építési telekként kell számításba venni.

(2) Ha több személy közös tulajdonában beépített építési telek van, egy építési telekként kell számításba venni annak a tulajdonostársnak a tulajdoni hányadát, aki az épületben önálló lakást vagy önálló üdülőrészt használ.

(3) Ha a tulajdonostársnak több beépített lakótelken van olyan tulajdoni hányada, amelyet a (2) bekezdés alapján nem lehet egy építési telekként számításba venni, a tulajdoni hányadokat össze kell adni és azokat annyiszor egy-egy lakótelekként kell számításba venni, amennyiszer a hányadok egy egészet adnak.

(4) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés az üdülőtelkekre is irányadó azzal, hogy üdülőtelekként csak az üdülőtelkeken fennálló tulajdoni hányadokat lehet figyelembe venni.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazása során a család tagjainak tulajdoni hányadait együttesen kell számításba venni.

4. §

(1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, adásvételi (csere-), ajándékozási vagy tartási-életjáradéki szerződés útján az a személy (család), akinek a tulajdonában

a) két vagy ennél több építési telek van, további építési telket vagy telekrészt (tulajdoni hányadot) nem szerezhet;

b) csak egy lakótelek van, egy üdülőtelket szerezhet;

c) csak egy üdülőtelek van, egy lakótelket szerezhet;

d) nincs építési telek, egy lakó- és egy üdülőtelket szerezhet.

(2) Az (1) bekezdésben előírt tulajdonszerzési korlátozás alól a megszerezni kívánt építési telek fekvése szerint illetékes városi (városi kerületi, községi) tanács végrehajtó bizottsága - kérelemre - felmentést adhat annak, akinek

a) a tulajdonában álló lakóépületet (családi házat, szövetkezeti lakást, öröklakást) más használja;

b) a tulajdonában és használatában álló lakóépület (családi ház, szövetkezeti lakás, öröklakás) a jogos lakásigényét nem elégíti ki és az az építésügyi szabályok szerint nem bővíthető;

c) a tulajdonában és használatában álló lakóépület a város (község) külterületén van és a belterületre kíván betelepülni;

d) az állandó lakóhelyéről a munkaviszonya vagy egyéb körülményei folytán más városba (községbe) kell költöznie;

e) a kiskorú gyermeke házasságot köt, s a gyermek jogos lakásigényét lakóépület (családi ház, szövetkezeti lakás, öröklakás) építése vagy vásárlása útján kívánják kielégíteni;

f) a beépítetlen építési telke másnak a haszonélvezetében áll;

g) a beépítetlen építési telkeken fennálló tulajdoni hányadait a 3. § szerint egy építési telekként kell ugyan számításba venni, de azokon a lakás- vagy üdülőépítési szándékát nem tudja megvalósítani;

h) különös méltánylást érdemlő egyéb körülményei lakótelek szerzését indokolttá teszik.

(3) A tulajdonszerzési korlátozás alól felmentés a (2) bekezdés alapján csak akkor adható, ha a kérelmezőnek a tulajdonában az állandó lakóhelyén - a (2) bekezdés c)-e) pontjában említett esetben abban a városban (községben, ahová a kérelmező, illetőleg a kiskorú gyermeke költözik - beépíthető lakótelek vagy beköltözhető lakóépület (családi ház, szövetkezeti lakás, öröklakás) nincs.

(4) A tulajdonszerzési korlátozás alól felmentés adható akkor is, ha bármelyik tulajdonostárs a közös tulajdonban levő építési telken fennálló tulajdoni hányadokat kívánja megszerezni.

(5) A tulajdonszerzési korlátozás alóli felmentés megadása során a szerezni kívánt beépítetlen építési telekre meghatározott időn belül teljesítendő beépítési kötelezettséget kell előírni.

(6) A tulajdonszerzési korlátozás alóli felmentés ügyében hozott első fokú határozat ellen előterjesztett fellebbezés tárgyában a felettes tanács végrehajtó bizottságának elnöke határoz.

5. §

A tulajdonszerzési korlátozás alóli felmentés nélkül is megszerezheti adásvételi (csere-), ajándékozási vagy tartási-életjáradéki szerződés alapján az önálló ingatlanként telekkönyvezett lakó- vagy üdülőépület tulajdonosa az épülethez tartozó építési telket.

6. §

(1) A 4. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére kötött szerződés - a tulajdonszerzési korlátozás alóli felmentés, illetőleg az 5. § alapján kötött szerződés kivételével - semmis.

(2) A szerződést - az 5. §-ban említettek kivételével - az ingatlanvagyonátruházási illeték kiszabása végett elfogadni és a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésre irányuló kérelmet teljesíteni csak akkor szabad, ha a szerző fél

a) írásban nyilatkozik arról, hogy hány építési telek, illetőleg telekrész (tulajdoni hányad) áll a tulajdonában, s a telektulajdona a szerzés folytán nem haladja meg az e rendeletben előírt mértéket, vagy

b) jogerős határozattal igazolja, hogy a tulajdonszerzési korlátozás alól felmentést kapott.

7. §

(1) A tulajdonos kérelmére, illetőleg hatósági megkeresésre az építési telek fekvése szerint illetékes első fokú építésügyi hatóság igazolja, hogy

a) a földrészlet építési teleknek minősül-e;

b) a földrészlet hány építési telekre osztható fel, s ennek megfelelően azt egy vagy több építési teleknek kell-e tekinteni;

c) az építési telek lakó- vagy üdülőteleknek minősül-e;

d) az építési telek családi lakó- vagy üdülőépülettel, illetőleg társasházzal építhető-e be;

e) az építési telket beépítettnek kell-e tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés alapján hatósági megkeresésre kiadott igazolás egy példányát a tulajdonos részére is meg kell küldeni.

8. §

(1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a már megkötött, de a forgalmi érték megállapítása vagy az illeték kiszabása végett az illetékes állami szervhez a rendelet hatálybalépéséig be nem mutatott adásvételi (csere-), ajándékozási vagy tartási-életjáradéki szerződések tekintetében is alkalmazni kell.

(2) E rendelet nem érinti az állami tulajdonban álló házingatlanok elidegenítésének szabályozásáról szóló 32/1969. (IX. 30.) Korm. számú rendeletben és az ennek végrehajtása tárgyában kiadott 16/1969. (IX. 30.) ÉVM-MÉM-PM számú együttes rendeletben megállapított tulajdonszerzési feltételeket.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Madarasi Attila s. k.,

pénzügyminiszterhelyettes

Dr. Korom Mihály s. k.,

igazságügyminiszter