9/1970. (IV. 21.) Korm. rendelet

a kisajátításról szóló 1965. évi 15. számú törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 13/1965. (VII. 24.) Korm. számú rendelet módosításáról

Az 1965. évi 15. számú törvényerejű rendelet 27. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a következőket rendeli:

1. §

A 13/1965. (VII. 24.) Korm. számú rendelet (a továbbiakban: R.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"4. § Állami szerv ingatlan tulajdonjogának adásvétel útján az állam részére való megszerzését kezdeményezheti, vagy kisajátítási kérelmet terjeszthet elő. Adásvétel esetében - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a magánszemélyektől történő ingatlanvásárlásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

2. §

A R. 8. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A tulajdonos kérheti a kisajátítási eljárás megindítását, ha személyi tulajdonban álló beépítetlen építési telkét öt évnél hosszabb idő óta építési tilalom terheli, és a következő feltételek valamelyike fennáll:

a) a tulajdonos a külön jogszabályban megállapított feltételek szerint cseretelekre jogosult, de cseretelek nem áll rendelkezésre, vagy

b) a tulajdonos - szociális helyzete vagy egyéb méltánylást érdemlő körülményei miatt - a cseretelek beépítésére nem tud kötelezettséget vállalni.

(4) A tanács végrehajtó bizottsága a (3) bekezdésben szabályozott feltételek fennállása esetében határozattal kötelezi a kisajátítási kérelem benyújtására azt a szervet, amelynek érdekében az építési tilalmat elrendelték; ha ilyen szerv nincs, az illetékes szakigazgatási szervet hívja fel a kisajátítási kérelem benyújtására.

(5) A (4) bekezdésben szabályozott esetben a kisajátítási kérelemhez nem kell csatolni:

a) területfelhasználási hozzájárulást;

b) kisajátítási tervet, feltéve, hogy a kisajátítás folytán a földrészlet alakja és terjedelme nem változik, a földrészletre vonatkozó telekkönyvi és földnyilvántartási adatok pedig egyeznek."

3. §

(1) A R. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő (2)-(3) bekezdés lép:

"(2) Ha a telekalakításra magánerőből történő lakóház-, illetőleg üdülőépítésre kijelölt területen kerül sor, a tulajdonos részére a telekalakítással érintett területen a telekalakítási tervben meghatározott nagyságú telket kell adni, feltéve, hogy,

a) ezt kéri, és beépítési kötelezettséget vállal,

b) földrészlete elérte a helyben előírt teleknagyságot, és

c) telektulajdona nem haladja meg a személyi telektulajdon jogszabályban meghatározott mértékét, vagy a tulajdonszerzési korlátozás alól felmentést kapott.

(3) A tulajdonost erre a jogára figyelmeztetni kell, de beépítésre külön nem kell felszólítani. A beépítési kötelezettség időtartamára, továbbá a kötelezettség nem teljesítése, valamint a telek elidegenítése, vagy öröklése esetére a 21-22. § rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) A R. 19. §-a (3) és (4) bekezdésének számozása (4)-re és (5)-re változik.

4. §

A R. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Kialakított telek magánerőből megvalósuló egyedi családiházépítés céljára való kisajátítása előtt a tulajdonost nyilatkozattételre kell felszólítani, hogy vállalja-e a telek építésügyi szabályoknak megfelelő beépítését. Magánerőből megvalósuló szervezett, csoportos vagy társas lakóházépítés esetében nincs helye ilyen felszólításnak. Egyedi családiházépítés esetében sem kell a tulajdonost felszólítani, ha a telket bármilyen címen beépítési kötelezettség terheli, vagy ilyen kötelezettség terhelte, de a tulajdonos annak nem tett eleget."

5. §

A R. 22. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A tulajdonos a hozzá intézett felszólítás kézhezvételétől számított harminc nap alatt vállalhat kötelezettséget arra, hogy a felszólítás kézhezvételétől számított két éven belül az építésügyi szabályoknak megfelelő lakóház építését befejezi. A befejezési határidő - a tulajdonos kérelmére, indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb egy évvel meghosszabbítható."

6. §

A R. 22. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha kialakított telek kisajátítása magánerőből történő szervezett, csoportos vagy társas lakóházépítés céljára történik, a volt tulajdonos kérelmére a kisajátítási határozatban kötelezni kell a kisajátítást kérőt, biztosítsa, hogy a volt tulajdonost a telek beépítésére szervezett építőközösségbe felvegyék. A volt tulajdonost erre a jogára az egyezségi tárgyalás kitűzéséről szóló értesítésben figyelmeztetni kell.

(5) A volt tulajdonost az építőközösség tagjai közé csak akkor lehet felvenni, ha

a) írásban nyilatkozik arról, hogy telektulajdona a felvétel folytán sem fogja meghaladni a személyi telektulajdon jogszabályban meghatározott mértékét, vagy

b) igazolja, hogy a tulajdonszerzési korlátozás alól felmentést kapott.

(6) A volt tulajdonos a (4) bekezdésben említett kérelmét az egyezségi tárgyalás befejezéséig terjesztheti elő."

7. §

A R. 28. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Kialakított telek magánerőből megvalósuló egyedi üdülőépítés céljára történő kisajátítása előtt a tulajdonosnak a telek beépítésére való felszólítására, a beépítési kötelezettség időtartamára felszólítási kötelezettség hiányában a volt tulajdonost megillető jogokra, továbbá a beépítési kötelezettség nem teljesítése és a telek elidegenítése (öröklése) esetére a 21-22. § rendelkezéseit kell alkalmazni."

8. §

A R. 51. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"51. § A kisajátítást kérő az irányárak felső határát meghaladó kártalanítást az egyezségi tárgyalás során is felajánlhat, kivéve ha jogszabály ezt tiltja. Ilyen mértékű kártalanítást csak akkor lehet felajánlani, ha azt a szakértő bizottság is javasolja."

9. §

A R. 72. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő (2)-(3) bekezdés lép:

"(2) A lakásügyi hatóság annak megállapításánál, hogy a felajánlott cserelakás megfelelő-e, figyelembe veszi a bérlő (használó) által bérelt (használt) és a felajánlott lakás helyiségeinek számát, alapterületét, fekvését, műszaki állapotát, felszereltségét, a használat jogcímét, a jogos lakásigény mértékét, valamint azt, hogy a bérlet (használat) az egész lakásra vagy annak egy részére terjedt-e ki.

(3) Ha a kisajátított épületben levő lakás nem elégítette ki a bérlő (használó) jogos lakásigényét, a bérlő (használó) csak azonos szobaszámú lakásra, ha pedig a lakás meghaladta jogos lakásigényét, csak a jogos lakásigénynek megfelelő szobaszámú lakásra tarthat igényt."

10. §

A R. 73. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"73. § (1) A cserehelyiség megfelelőségének elbírálása és a cserehelyiség kiutalása a kisajátítási eljárást lefolytató szerv hatáskörébe tartozik; a kisajátítási eljárásban szereplő ügyfél részéről ezzel kapcsolatban bírósági út igénybevételének nincs helye.

(2) A cserehelyiség megfelelőségének elbírálására és a cserehelyiség kiutalására egyébként a közületi elhelyezésre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni."

11. §

A R. 93. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kezelés átadása esetében a kártalanítás terjedelmét és mértékét - az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló jogszabályok keretei között - elsősorban a felek megállapodása határozza meg."

12. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a R. 9. §-ának (1) bekezdése e) pontja és (2) bekezdése, 33. §-a, 59. §-ának (2)-(3) bekezdése, továbbá a 8. § (2) bekezdésében, valamint a 62. § (2) bekezdésében az országos szövetkezeti szövetségekre vonatkozó rendelkezés.

Fock Jenő s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke