13/1965. (VII. 24.) Korm. rendelet

a kisajátításról szóló 1965. évi 15. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról

A kisajátításról szóló 1965. évi 15. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 27. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

(A Tvr. 1. §-ához)

1. §

A kisajátítással a kisajátítást kérő állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, állami költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: állami szerv) az állam tulajdonába került ingatlan kezelői jogát, a társadalmi szervezet és a szövetkezet pedig az ingatlan tulajdonjogát szerzi meg.

(A Tvr. 3. §-ához)

2. §

A Tvr. 3. §-ában foglalt rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha a kisajátítási cél megvalósításához földhasználati jogot kell visszavonni.

3. §

Mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezettől történő kisajátítás (földhasználati jog visszavonása), továbbá ilyen termelőszövetkezet részére történő kisajátítás szempontjából (Tvr. 3., 7. és 9. §) a termelőszövetkezet közös használatában levőnek azt a földet kell tekinteni,

a) amelyre a földbeviteli kötelezettség kiterjedt,

b) amelyet a földrendezés során a termelőszövetkezet részére kialakított táblába bevontak, továbbá

c) amely egyéb törvényes jogcímen a termelőszövetkezet használatába került.

(A Tvr. 4. §-ához)

4. §

Az érdekelt állami szerv az ingatlan tulajdonjogának adás-vétel útján való megszerzését kezdeményezheti vagy kisajátítási kérelmet terjeszthet elő; adás-vétel esetében azonban a vételár nem haladhatja meg a kártalanítási irányárak felső határát.

5. §

(1) Társadalmi szervezet - a szakszervezet kivételével - és szövetkezet a tulajdonjog adásvétel útján való megszerzését megfelelő vételár felajánlása mellett köteles megkísérelni. A vételi ajánlatban a tulajdonost 15 napon belüli nyilatkozattételre kell felszólítani.

(2) A kisajátítási kérelemhez csatolni kell az ingatlan tulajdonosával közölt vételi ajánlat és a tulajdonos nyilatkozatának másolatát. Ha a tulajdonos nem nyilatkozott, a kisajátítást kérő azt köteles igazolni, hogy a tulajdonost nyilatkozattételre felszólította.

6. §

A Tvr. 7. §-ában meghatározott közérdekű célokra történő ingatlanvásárlás esetében az állami ingatlanközvetítő szerv csak az ingatlan forgalmi értékét állapítja meg.

(A Tvr. 5. §-ához)

7. §

A kisajátítási eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes járási, járási jogú városi, megyei jogú városi és fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztálya (a továbbiakban együtt: igazgatási osztály) folytatja le. Budapest Főváros Tanácsának, továbbá a megyei jogú város tanácsának végrehajtó bizottsága valamely igazgatási osztály kizárólagos illetékességi körébe utalhatja a kisajátítási eljárások lefolytatását.*[1]

(A Tvr. 6. §-ához)

8. §

(1) A kisajátítási eljárásban ügyfél a kisajátítást kérő, továbbá mindaz, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát a kisajátítás érinti (tulajdonos, földhasználó, haszonélvező, bérlő, haszonbérlő, a telekkönyvből kitűnő jogosultak stb.).

(2) Szakszervezet részére a Szakszervezetek Országos Tanácsa, más társadalmi szervezet részére a társadalmi szervezet országos központja, a Tvr. 7. §-ának (3) bekezdése alapján szövetkezet részére pedig a Kisipari Szövetkezetek Országos Szövetsége, illetőleg a Szövetkezetek Országos Szövetsége kérhet kisajátítást.

9. §

(1) A kisajátítási kérelemhez mellékelni kell:

a) a kisajátítási tervet öt példányban;

b) az érintett ingatlanokra vonatkozó telekkönyvi betétek (telekjegyzőkönyvek) három hónapnál nem régibb keletű egyszerű kivonatos másolatát;

c) a kisajátítást kérő bejelentését az ingatlan tulajdonosa és más ügyfelek nevéről, lakáscíméről (telephelyéről), ha ezek az adatok a kisajátítási terv elkészítését követően megváltoztak;

d) beruházás esetében a jogerős területfelhasználási engedélyt;

e) a kisajátítást kérő irányító szervének nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll;

f) a kártalanítás módjára és mértékére vonatkozó ajánlatot, végül

g) az e rendeletben meghatározott más iratokat.

(2) Ha a kisajátítást mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet kéri, az (1) bekezdés e) pontjában említett nyilatkozatot a járási, városi, városi kerületi, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya (a továbbiakban együttjárási mezőgazdasági osztály) állítja ki.

10. §

(1) A kisajátítási terv térképből (tervrajzból) és területkimutatásból áll. Közút, vasút és nyomvonalas vízilétesítmény építése (bővítése, szabályozása) céljára egyszerűsített terv alapján is lehet kisajátítást kérni.

(2) A kisajátítási terv elkészítését és felülvizsgálását az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatal (a továbbiakban: ÁFTH) elnöke az igazságügyminiszterrel és az építésügyi miniszterrel egyetértésben szabályozza.

11. §

(1) Mezőgazdasági rendeltetésű vagy mezőgazdaságilag hasznosítható föld kisajátítására akkor kerülhet sor, ha a művelési ág megváltoztatását, illetőleg a földnek a mezőgazdasági termelésből való kivonását engedélyezték (1961. évi VI. törvény 5. és 11. §). Az erre vonatkozó jogerős határozatot - nyomvonalas létesítmény céljára történő kisajátítás esetében a helyszíni bejárásról felvett jegyzőkönyvet - mellékelni kell a kisajátítási kérelemhez.

(2) Erdőterület kisajátítására irányuló kérelemhez mellékelni kell az Országos Erdészeti Főigazgatóság által a művelési ág megváltoztatásához, illetőleg az erdő megosztásához adott engedélyt [1961. évi VII. törvény 9. § (1) bek.]

(3) Védetté nyilvánított régészeti (történeti) jelentőségű földterületet csak akkor lehet kisajátítani, ha a művelődésügyi miniszter a kisajátításhoz hozzájárult. A hozzájárulást mellékelni kell a kisajátítási kérelemhez.

12. §

(1) Az igazgatási osztály a kisajátítási kérelmet az 1957. évi IV. törvény rendelkezéseinek megfelelően és különösen abból a szempontból köteles megvizsgálni, hogy a kisajátítás feltételei fennállanak-e.

(2) Ha a kisajátítási kérelem hiányos, megfelelő határidő megjelölésével a kisajátítást kérőt a hiányok pótlására kell felhívni.

(3) Ha a kisajátítást kérő a hiányokat a megadott határidő alatt nem pótolta vagy a határidő meghosszabbítását nem kérte, a kisajátítási kérelmet el kell utasítani.

13. §

(1) Műemlék, műemlék jellegű, továbbá a városkép szempontjából jelentős építmény, valamint műemléki jelentőségű területen vagy műemlék környezetében fekvő ingatlan kisajátítása előtt az illetékes műemléki hatóságot [1964. évi III. törvény 21. § (2) bek., 30/1964. (XII. 2.) Korm. sz. r. 13. § (1) bek.] meg kell hallgatni.

(2) Természetvédelmi területet érintő kisajátítás előtt az Országos Természetvédelmi Hivatalt meg kell hallgatni (1961. évi 18. sz. tvr. 12. §).

(3) Véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés céljára történő kisajátítás előtt a területileg illetékes állami erdőgazdaságot meg kell hallgatni, ha a kisajátítást más szerv kérte. Ez a rendelkezés véderdőnek vagy védőfásításnak közút és vasút mentén történő telepítése céljára kért kisajátítás esetére nem vonatkozik.

(4) Külföldi állam vagy nemzetközi szervezet tulajdonában álló ingatlan kisajátítása előtt a Külügyminisztériumot meg kell hallgatni.

14. §

(1) Az igazgatási osztály a kérelem benyújtása, illetőleg a hiányok pótlása után - ha a kisajátítás feltételei fennállanak - nyolc napon belül kitűzi az egyezségi tárgyalás időpontját és meghatározza annak helyét; az egyezségi tárgyalásra az ügyfeleket meg kell hívni. A 13. §-ban szabályozott esetekben a nyolc napos határidőt a meghallgatott szerv véleményének megérkezésétől kell számítani.

(2) Az egyezségi tárgyalás kitűzéséről szóló értesítésben az ügyfeleket tájékoztatni kell arról, hogy az ingatlanra milyen közérdekű célra kértek kisajátítást, a kisajátítási terv észrevételezés céljából hol és mikor tekinthető meg, továbbá a kisajátítást kérő kártalanítási ajánlatáról, végül arról, hogy az ügyfelek távolmaradása a tárgyalás megtartását nem akadályozza.

(3) Az értesítéssel egyidejűleg az igazgatási osztály a kisajátítási terv egy példányának megküldésével megkeresi az illetékes telekkönyvi hatóságot a kisajátítási eljárás megindításának telekkönyvi bejegyzése végett. A tulajdonost az értesítésben erről is tájékoztatni kell.

(4) Nincs szükség egyezségi tárgyalás kitűzésére, illetőleg a kitűzött tárgyalás megtartására, ha a kisajátítást kérő bejelenti, hogy az ingatlan tulajdonosával és a többi ügyféllel a kártalanítás és a kártalanítási összeg felosztása tárgyában egyezséget kötött; a bejelentéshez csatolni kell az egyezségről szóló okiratot.

15. §

(1) A kisajátítási határozatban rendelkezni kell arról, hogy az igazgatási osztály a kérelemnek helyt adott-e, illetőleg azt milyen változtatással teljesítette vagy a kérelmet elutasította-e.

(2) A határozatnak megkeresést kell tartalmaznia:

a) a telekkönyvi hatósághoz a kisajátított és a cserébe adott ingatlanra a tulajdonjog bejegyzése, a kezelő szerv feltüntetése, továbbá az ingatlanra bejegyzett jogok törlése, illetőleg a csereingatlanra való átvitele céljából;

b) az ÁFTH megyei (fővárosi) földmérési és földnyilvántartási felügyelőségéhez (a továbbiakban: ÁFTH felügyelőség) a bekövetkezett változásoknak a munkarészeken való átvezetése céljából;

c) az illetékes pénzügyi szervhez az adó helyesbítése illetőleg kivetése céljából.

(3) A határozat jogerőre emelkedése után a határozat és a kisajátítási terv egy-egy példányát - a jogerőre utaló feljegyzéssel ellátva - a telekkönyvi hatóság, az ÁFTH felügyelőség és a kisajátítást kérő részére meg kell küldeni: egy-egy példányt az iratok között kell megőrizni,

(4) A jogerős határozatot az illetékes pénzügyi szerv részére is, ha pedig a kisajátítás devizakülföldi jogait érinti, a Magyar Nemzeti Bank részére is meg kell küldeni.

16. §

Ha közút, vasút vagy nyomvonalas vízilétesítmény építése (bővítése, szabályozása) céljára a kisajátítást egyszerűsített kisajátítási terv alapján kérték, a határozatnak a telekkönyvi hatósághoz szóló megkeresést nem kell tartalmaznia, az ÁFTH felügyelőséget pedig csak a művelési ág megváltozásának a munkarészeken való átvezetése végett kell megkeresni; a jogerős határozatot és a kisajátítási tervet a telekkönyvi hatóság részére ilyen esetben nem kell megküldeni.

17. §

(1) A kisajátítást kérő a 16. §-ban említett munkálatok átadás-átvételétől számított legkésőbb egy éven belül köteles a tényleges állapotnak megfelelő kisajátítási tervet benyújtani az igazgatási osztályhoz; e kötelezettség elmulasztása esetében a terv benyújtására a kisajátítást kérőt az igazgatási osztály külön határozatban kötelezi.

(2) Ha az (1) bekezdés alapján benyújtott terv szerint további területek kisajátítása vagy kisajátított területek visszaadása szükséges, az igazgatási osztály a kisajátítási határozatot kiegészíti, illetőleg módosítja. A módosító határozattal a kisajátítási célra nem szükséges területet a volt tulajdonos részére vissza kell adni. A visszaadott terület elfogadása kötelező, kivéve ha a Tvr. 10. §-ában foglalt rendelkezések alkalmazásának van helye.

(3) A kisajátított terület egyötödét meg nem haladó nagyságú visszaadott területért kifizetett kártalanítási összeg visszafizetését a kisajátítást kérő akkor sem követelheti, ha a visszaadott terület nagysága az említett mértéket meghaladja.

(4) Az igazgatási osztály a (2) bekezdésben említett eljárás lefolytatása után a jogerős határozat és a terv egy-egy példányának megküldésével megkeresi az ÁFTH felügyelőséget a változásoknak a földmérési munkarészeken való átvezetése céljából, továbbá a telekkönyvi hatóságot a tulajdonjog bejegyzése, a kezelő szerv feltüntetése, az ingatlanra bejegyzett jogok törlése, illetőleg a csereingatlanra való átvitele céljából.

(A Tvr. 7. §-ához)

18. §

Város- és községrendezés céljára [Tvr. 7. § (1) bek. b) pont] a város (község) rendezési programja vagy rendezési tervei alapján lehet ingatlant kisajátítani.

19. §

(1) Telekalakítás céljára [Tvr. 7. § (1) bek. c) pont] akkor lehet ingatlant kisajátítani, ha új építési telkeket (tömböket) kell kialakítani, illetőleg kialakított telkek (tömbök) alakjának vagy terjedelmének megváltoztatása szükséges, és e célokra a telekalakítási eljárás hivatalból történő elrendelésének van helye, de a kívánt cél telekalakítási eljárás útján hatékonyan nem érhető el.

(2) Ha a telekalakításra magánerőből történő lakóház-, illetőleg üdülőépítésre kijelölt területen kerül sor, a tulajdonos - beépítési kötelezettség vállalása esetén - kérelmére a telekalakítással érintett területen a telekalakítási tervben meghatározott nagyságú telket kell részére adni. A beépítésre való felszólításra, a beépítési kötelezettség időtartamára, továbbá a kötelezettség nem teljesítése és a telek elidegenítése (öröklése) esetére a 21-22. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Beépített ingatlannak telekalakítás céljára történt kisajátítása esetében az építményt a kialakított telekkel együtt a volt tulajdonos részére vissza kell adni; az ingatlan elfogadása kötelező.

(4) Ha a visszaadott, illetőleg a cserébe adott telek nagysága eltér a kisajátított telekétől, a különbözet értékét - a Tvr. és e rendelet rendelkezései szerint - készpénzben kell megtéríteni.

20. §

(1) A Tvr. 7. § (1) bekezdés d) pontja alapján kisajátításnak van helye állami és szövetkezeti lakóházépítés céljára.

(2) A Tvr. 7. § (1) bekezdés d) pontja alapján magánerőből történő lakóház építés céljára is helye van kisajátításnak; ilyen célra a kisajátítást - a tanács végrehajtó bizottságának előzetes hozzájárulása alapján - a fővárosban és a megyei jogú városokban a másodfokú, járási jogú városokban az elsőfokú építésügyi hatóság, községekben pedig a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve kérheti.

21. §

(1) A helyben előírt legkisebb teleknagyságot elérő vagy meghaladó nagyságú kialakított teleknek magánerőből történő lakóházépítés céljára való kisajátítása előtt a tulajdonost nyilatkozattételre kell felszólítani, hogy vállalja-e a telek építésügyi szabályoknak megfelelő beépítését.

(2) Ha a kialakított telek a helyben előírt legkisebb teleknagyság többszöröse, a tulajdonost arra irányuló nyilatkozattételre kell felszólítani, hogy vállalja-e abból egy, a helyben előírt legkisebb nagyságú telek építésügyi szabályoknak megfelelő beépítését; a beépítésre kerülő telket a tulajdonos választhatja meg. A tulajdonostársak ilyen esetben külön-külön jogosultak a beépítésre.

(3) Mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet közös használatában álló belterületi ingatlan beépítésére a termelőszövetkezetet, kell felszólítani.

(4) A felszólítás az elsőfokú építésügyi hatóság, községben a községi tanács végrehajtó bizottsága szakigazgatási szervének hatáskörébe tartozik.

22. §

(1) A tulajdonos a hozzá intézett felszólítás kézhezvételétől számított két hónap - társas és csoportos lakóházépítés esetében négy hónap - alatt kötelezettséget vállalhat arra, hogy a felszólítás kézhezvételétől számított egy éven belül az építésügyi szabályoknak megfelelő lakóház építését megkezdi és két éven belül befejezi. A befejezési határidő egy esetben további egy évvel meghosszabbítható, ha a tulajdonos az építkezést a felszólítás kézhezvételétől számított egy éven belül megkezdte.

(2) A telek elidegenítése vagy öröklése esetében a vállalt beépítési kötelezettség változatlan feltételekkel az új tulajdonosra átszáll.

(3) Ha a tulajdonos a felszólításra nem nyilatkozik, illetőleg a beépítésre nem vállal kötelezettséget, vagy vállalt kötelezettségét nem teljesíti, és ezt a kisajátítást kérő igazolja, a telek magánerőből történő lakóházépítés céljára kisajátítható.

23. §

(1) A Tvr. 7. § (1) bekezdés e) pontja alapján bányászati létesítmény elhelyezése céljára [1960. évi III. tv. 46. § (2) bek.] akkor lehet ingatlant kisajátítani, ha a kívánt cél bányaszolgalom alapításával nem érhető el.

(2) A Tvr. 7. § (1) bekezdés e) pontja alapján van helye kisajátításnak akkor is, ha a bányászati tevékenység vagy a bányászati létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használhatóságát megszüntették vagy súlyosan akadályozzák, továbbá ha a bányavállalatnak az ingatlanra tartósan szüksége van [1960. évi III. tv. 46. § (3) bek., 9/1961. (III. 30.) Korm. sz. r. 83. § (1) bek.]

24. §

A Tvr. 7. § (1) bekezdés f) pontja alapján közút létesítése, bővítése vagy szabályozása céljára akkor lehet ingatlant kisajátítani, ha ilyen célra az ingatlan igénybevételének (1964. évi III. tv. 17. §) nincs helye.

25. §

A Tvr. 7. § (1) bekezdés g) pontja alapján postai és távközlési létesítmények, ezek berendezéseinek és tartozékainak elhelyezése céljára van helye kisajátításnak (1964. évi II. tv. 16. §).

26. §

A Tvr. 7. § (1) bekezdés h) pontja alá tartozó célok közül villamosműhöz tartozó átalakító és kapcsolóberendezés elhelyezése céljára akkor van helye kisajátításnak, ha az ingatlanon nem lehet használati jogot (1962. évi IV. tv. 7. §) létesíteni.

27. §

Ha a vízügyi feladatok ellátásához szükséges jelek és létesítmények az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszüntetik, vagy lényegesen akadályozzák, a tulajdonos a Tvr. 7. § (1) bekezdés i) pontja alapján kérheti az ingatlannak az állam részére történő kisajátítását [32/1964. (XII. 13.) Korm. sz. r. 55. § (3) bek.].

28. §

(1) A Tvr. 7. § (1) bekezdés l) pontja alapján állami és magánerőből történő üdülőépítés céljára van helye kisajátításnak.

(2) Magánerőből történő üdülőépítés céljára a kisajátítást - a tanács végrehajtó bizottságának előzetes hozzájárulása alapján - a fővárosban és a megyei jogú városokban a másodfokú, járási jogú városokban az elsőfokú építésügyi hatóság, községekben pedig a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve kérheti.

(3) Magánerőből történő üdülőépítés céljára kisajátítani kért kialakított telek kisajátítása előtt a tulajdonost nyilatkozattételre kell felszólítani, hogy vállalja-e a telek építésügyi szabályoknak megfelelő beépítését. A felszólításra, a beépítési kötelezettség időtartamára, továbbá a kötelezettség nem teljesítése és a telek elidegenítése (öröklése) esetére a 21-22. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Üdülésre szolgáló létesítmény építése céljára akkor van helye kisajátításnak, ha az üdülőépítésre és bővítésre, továbbá a sátortáborok létesítésének feltételeire vonatkozó szabályokat megtartották.

29. §

(1) Műemléket műemlékvédelem céljára csak akkor lehet kisajátítani, ha a tulajdonos a fenntartással kapcsolatos kötelezettségeinek megszegésével a műemlék épségét, jellegét vagy zavartalan érvényesülését veszélyezteti, továbbá ha a műemlék fenntartása a tulajdonosnál nem biztosítható.

(2) Műemlék környezetében vagy műemléki jelentőségű területen fekvő ingatlant műemlékvédelem céljára csak akkor lehet kisajátítani, ha a védelem másként célszerűen nem valósítható meg.

(3) Műemlékvédelem céljára az illetékes műemléki hatóság kélhet kisajátítást.

30. §

(1) Természetvédelem céljára [Tvr. 7. § (1) bek. n) pont] akkor van helye kisajátításnak, ha a védelem másként nem biztosítható (1961. évi 18. sz. tvr. 11. §).

(2) Természetvédelem céljára az Országos Természetvédelmi Hivatal kérhet kisajátítást.

31. §

Véderdő telepítése, védőfásítás és közérdekű erdőtelepítés céljára [Tvr. 7. § (1) bek. o) pont] akkor van helye kisajátításnak, ha az erdőtelepítés (fásítás) a tulajdonos közreműködésével eredményesen nem valósítható meg vagy aránytalanul nagy költséggel járna.

32. §

A Tvr. 7. §-a (3) bekezdésének alkalmazása szempontjából szövetkezet a kisipari, a földművesszövetkezet, a szövetkezeti vállalat, a szövetkezetek megyei központja és szövetsége.

33. §

A Tvr. 7. §-a (4) bekezdésében meghatározott gazdasági célra irányuló kisajátítás esetében a járási mezőgazdasági osztály igazolja, hogy a tervezett gazdasági létesítmény építése a termelési feladatok ellátásához szükséges. Az igazolást mellékelni kell a kisajátítási kérelemhez.

(A Tvr. 9. §-ához)

34. §

(1) Kisajátítási cél megvalósítása érdekében a földhasználati jog visszavonása és a csereingatlan használatba adása az igazgatási osztály hatáskörébe tartozik.

(2) Földhasználati jognak kisajátítási cél megvalósítása érdekében történő visszavonására a Tvr. és e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a juttatáson alapuló földhasználati jognak nem mezőgazdasági termelőszövetkezet a jogosultja.

(A Tvr. 10. §-ához)

35. §

(1) A Tvr. 10. §-a alapján mezőgazdasági, halászati termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport, egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet és hegyközség is kérheti a közös használatában álló egész ingatlan kisajátítását.

(2) Az egész ingatlan kisajátítását a kisajátítási határozat jogerőre emelkedéséig, illetőleg a Tvr. 10. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésének tudomásra jutásától számított három hónapon belül lehet kérni.

(3) A Tvr 10. §-ában meghatározott feltételek fennállására vonatkozóan az igazgatási osztály részére az illetékes szakigazgatási szervek adnak szakvéleményt.

36. §

(1) Az ingatlan egy részének kisajátítása folytán visszamaradó ingatlanrész kiegészítése céljára nincs helye kisajátításnak; ez a rendelkezés a telekalakítás céljára [Tvr. 7. § (1) bek. c) pont] történő kisajátítás lehetőségét nem érinti.

(2) A kiegészítés céljára felajánlott, a Tvr 10. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő terület elfogadása kötelező.

37. §

A Tvr. 10. §-ában foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha kisajátítási cél megvalósítása érdekében földhasználati jogot kell visszavonni vagy az ingatlant más szerv kezelésébe kell adni.

(A Tvr. 12. §-ához)

38. §

(1) A jogok megszűnéséről és átszállásáról, továbbá - - erre irányuló kérelem esetében - a Tvr. 12. §-a (2) bekezdésében felsorolt jogoknak a csereingatlanra való átviteléről a kisajátítási határozatban kell rendelkezni. Ha a jogosult a Tvr. 12. §-a (2) bekezdésében említett valamely jognak a csereingatlanra való átvitelét nem kéri. a jog megszűnik és a volt jogosult részére a Tvr. 19. §-a szerint kártalanítás jár.

(2) A bérlő, a haszonbérlő és a használó az ingatlan egy részének kisajátítása esetében a jogviszony megszüntetését vagy a bér (egyéb ellenérték) mérséklését kezdeményezheti. Ha az ingatlan egy részének kisajátítása folytán lakás vagy más helyiség szűnt meg, e rendelet 71-73. §-át kell alkalmazni.

(3) A jogok átszállásával és átvitelével, továbbá a (2) bekezdésben említett jogviszonyok megszüntetésével és a bér (egyéb ellenérték) mérséklésével kapcsolatban az ügyfelek között keletkezett vitában a bíróság dönt.

(4) A jogok ászállásával és átvitelével kapcsolatos vita eldöntésére irányuló pert a Tvr. 15. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidő alatt kell megindítani.

39. §

A telki szolgalmi jog, a bányaszolgalom és a használati jog (1962. évi IV. tv. 7. §) fenntartásáról, megszüntetéséről vagy létesítéséről, továbbá a vezetékjog fenntartásáról vagy megszüntetéséről - az érdekelt ügyfelek megegyezésének hiányában - az igazgatási osztály az érdekelt ügyfelek meghallgatásával a kisajátítási határozatban rendelkezik.

(A Tvr. 13. §-ához)

40. §

Kártalanítás jár:

a) a kisajátított ingatlanért (földrészlet, épület, tartozékok),

b) a növényzetért,

c) az értékveszteségért,

d) az ingatlanra vonatkozó jogok megszűnéséért és

e) egyes költségekért.

41. §

Mezőgazdasági művelés alatt álló föld kisajátítása esetében meg kell téríteni a föld értékét, továbbá a folyó gazdasági évben elvégzett mezőgazdasági munkák, a ráfordítások (beruházások), az évelő növényzet, valamint a lábon álló és függő termés értékét.

42. §

A kisajátított telek értékét - a város (község) kisajátítással érintett területének rendeltetésétől függően - irányárak alapján kell megállapítani, figyelembe véve a település jelentőségét, a közművesítés fokát, a teleknek a személyes szükséglet által indokolt nagyságát és az értékét befolyásoló egyéb tényezőket,

43. §

A lakó- és gazdasági épületek értékének meghatározásához meg kell állapítani az újraelőállítási költséget, s azt csökkenteni kell az épület műszaki állapotát és élettartamától függő avulását kifejező tényezővel; az így kiszámított értéket kell az épület értékét befolyásoló egyéb tényezők alapján módosítani.

44. §

Értékveszteség címén különösen azt a kárt kell megtéríteni, amely mezőgazdasági művelés alatt álló ingatlannál a folyó gazdasági év várható termésének kiesése folytán merült fel; földhasználati jog visszavonása esetében a juttatott és a visszavont föld értéke közötti különbözetet, továbbá azt az értékveszteséget, amely az ingatlan egy részének kisajátítása esetében a visszamaradt ingatlan értékének csökkenésében jelentkezik.

45. §

Egyes költségek címén meg kell téríteni a kisajátítás (földhasználati jog visszavonása) folytán szükséges üzemátszervezés, üzemáttelepítés és költözködés költségét, mezőgazdasági művelésű ingatlannál - ha a lábon álló vagy függő termés értéke megtérítésének nincs helye - a vetőmag értékét, a kisajátított és az azonos minőségű cserelakás (helyiség) bére közötti legfeljebb öt évi különbözetet, a kisajátított épületben levő lakás bérlője által bérbeszámítás útján még érvényesíthető összeget és más hasonló igazolt költségeket.

46. §

Az ingatlan értékének megállapításánál a 14. §-ban szabályozott értesítés kézhezvételének időpontja az irányadó,

47. §

A csereingatlan értékét úgy kell megállapítani, mint a kisajátított ingatlan értékét. Az értékmegállapításnál a csereingatlan elfogadásának (58. §) időpontja az irányadó.

48. §

A kártalanítás részletes szabályait és az irányárakat a pénzügyminiszter és az igazságügyminiszter - az érdekelt miniszterekkel és országos hatáskörű szervek vezetőivel egyetértésben - rendelettel állapítja meg.

(A Tvr. 14. §-ához)

49. §

(1) A kisajátítást kérő a kártalanítási ajánlat megalapozása érdekében az ajánlat megtétele előtt szakértői véleményt kérhet. A kérelmet a szakértő bizottság elnökéhez [(3) bekezdés] kell intézni.

(2) A szakértői véleményt - ha jogszabály másként nem rendelkezik - szakértő bizottság adja. A szakértő bizottságnak tagjai az építésügyi, a mezőgazdasági és a pénzügyi szakigazgatási szervek, továbbá az állami ingatlanközvetítő szerv dolgozói.

(3) A szakértő bizottság tagjait a (2) bekezdésben felsorolt szervek dolgozói közül, elnökét a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági szakigazgatási szervének dolgozói közül, az elnök helyettesét pedig a másodfokú építésügyi hatóság dolgozói közül a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának elnöke határozatlan időre nevezi ki.

(4) Az eljáró szakértő bizottság tagjait a szakértő bizottság elnöke (elnökhelyettese) jelöli ki.

50. §

(1) A szakértő bizottság véleményét helyszíni szemle alapján a kártalanításra vonatkozó rendelkezések és az irányárak figyelembevételével alakítja ki; a helyszíni szemle időpontjáról az ügyfeleket értesíteni kell.

(2) A szakértő bizottság - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a kisajátítani kért ingatlan különleges adottságaira tekintettel az irányárak felső határát meghaladó kártalanításra is javaslatot tehet; ezt külön meg kell indokolni.

(3) A szakértői véleményt hatvan napon belül három példányban a Kisajátítást kérő részére kell átadni.

(4) A kisajátítást kérőt kártalanítási ajánlata megtételénél a szakértő bizottság véleménye nem köti.

51. §

(1) A kisajátítást kérő - irányító szervének előzetes hozzájárulásával - az irányárak felső határát meghaladó kártalanítást az egyezségi tárgyalás során is felajánlhat, kivéve ha jogszabály ezt tiltja. Az irányító szerv a hozzájárulást csak akkor adhatja meg, ha a szakértő bizottság ilyen mértékű kártalanítást javasolt.

(2) Mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet által kért kisajátítás esetében az (1) bekezdésben említett hozzájárulás megadása a járási mezőgazdasági osztály hatáskörébe tartozik.

52. §

Ha a kisajátítást kérő szakértő bizottság közreműködését vette igénybe, a szakértői véleményt mellékelni kell a kisajátítási kérelemhez.

53. §

(1) A kisajátítani kért ingatlan fekvése szerint illetékes községi (városi, városi kerületi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának építésügyi, mezőgazdasági, illetőleg házkezelési szakigazgatási szerve a kisajátítást kérő kérelmére kártalanítás céljára felhasználható ingatlanokat köteles - az ilyen célra fenntartott ingatlanok közül - megjelölni.

(2) Kártalanítás céljára csereingatlant más helységben is fel lehet ajánlani. A felajánláshoz a csereingatlan fekvése szerint illetékes községi (városi, városi kerületi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága építésügyi, mezőgazdasági, illetőleg házkezelési szakigazgatási szervének egyetértése szükséges.

(3) Kishaszonbérlet útján hasznosított mezőgazdasági ingatlannak csereingatlanként való elfogadása esetében a haszonbérletet a gazdasági év végére fel kell mondani. A haszonbérlőt a kisajátítást kérő a kisajátítási kártalanításra vonatkozó rendelkezések szerint köteles kártalanítani.

54. §

(1) A kisajátítást kérő az illetékes tanács községfejlesztési alapja javára köteles megtéríteni azt az összeget, amelyet a kártalanításul adott telek kialakítására a községfejlesztési alapból használtak fel. Ennek megfizetésére a kisajátítást kérőt a kisajátítási határozatban kell kötelezni.

(2) Ha a csereingatlant ki kell alakítani, ezt a kisajátítást kérő köteles kezdeményezni és költségeit viselni.

55. §

A kisajátítani kért ingatlannál nagyobb értékű ingatlan is adható kártalanításul, ha a tulajdonos azt elfogadja és vállalja az értékkülönbözet megfizetését.

56. §

Ha a csereingatlan kisebb értékű, mint a kisajátítani kért ingatlan, és a tulajdonos azt elfogadja, az értékkülönbözetet a kisajátítást kérő készpénzben köteles felajánlani. Egyezség hiányában a kártalanításra jogosult ezzel kapcsolatos pénzkövetelését a kisajátítási kártalanítási perekre vonatkozó szabályok szerint a bíróság előtt keresettel érvényesítheti.

57. §

Csereingatlanként a kisajátítást kérő kezelésében (tulajdonában) álló ingatlant is fel lehet ajánlani. Ilyen esetben az értékkülönbözet megfizetésére vonatkozó rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.

58. §

(1) A kisajátított ingatlan tulajdonosa a felajánlott csereingatlanok közül választhat. A csereingatlan elfogadása egyezséggel történik.

(2) Ha az ingatlan tulajdonosa az egyezségi tárgyalás befejezéséig a felajánlott csereingatlanok közül nem választ, vagy a felajánlott csereingatlant nem fogadja el, a kisajátítást kérő pénzbeli kártalanításra köteles ajánlatot tenni.

59. §

(1) Az igazgatási osztály a kisajátítást kérő és a többi ügyfél között köteles - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel az irányárak keretei között - az egyezség létrehozását megkísérelni. Az egyezségi tárgyaláson a kisajátítási tervnek az ügyfelekre vonatkozó részére tett észrevételeket is meg kell vitatni.

(2) Ha a kisajátítást kérő kártalanítási ajánlata nem kellően megalapozott, és ajánlatát az egyezségi tárgyaláson nem módosítja, az igazgatási osztály erről - a kisajátítási határozat meghozatalával egyidejűleg - a kisajátítást kérő irányító szervét tájékoztathatja.

(3) Az igazgatási osztály indokolt esetben felhívhatja a kisajátítást kérőt, hogy az egyezség létrehozásának elősegítése érdekében kérje irányító szervének hozzájárulását az irányárak felső határát meghaladó összegű kártalanításhoz, ha jogszabály azt nem tiltja.

60. §

(1) Az egyezségi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(2) A kisajátítási határozatban fel kell tüntetni a kártalanítás tárgyában létrejött egyezség tartalmát, illetőleg azt, hogy a kisajátítást kérő milyen összeget ajánlott fel kártalanításul és azt kik nem fogadták el.

(3) Az ügyfelek az egyezségi tárgyaláson, továbbá a kisajátítási határozat kézhezvétele után fellebbezési jogukról lemondhatnak; a lemondást jegyzőkönyvbe kell foglalni, vagy írásban kell bejelenteni,

(4) A kártalanítás tárgyában kötött egyezséget, továbbá - egyezség hiányában - a kisajátítást kérő kártalanítási ajánlatát a polgári jognak a szerződési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint lehet megtámadni.

(A Tvr. 15. §-ához)

61. §

A kártalanítás módjára (terjedelmére) vonatkozóan államigazgatási úton fellebbezést lehet előterjeszteni, ha a kisajátítási határozat az ingatlan kiegészítése (Tvr. 10. §), a kisajátítási célra nem szükséges terület visszaadása [17. § (2) bek.] vagy telekalakítással kapcsolatban a beépített ingatlan visszaadása [19. § (3) bek.] tárgyában rendelkezett. -

62. §

(1) A harminc napos perindítási határidőt a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani. Ez a határidő a fellebbező ügyfélre vonatkozóan a másodfokú határozat kézbesítését követő nappal, a fellebbezési jogával nem élő ügyfélre vonatkozóan az elsőfokú határozat kézbesítését követő tizenhatodik nappal, a fellebbezési jogáról lemondó ügyfélre vonatkozóan pedig az elsőfokú határozat kézbesítését követő nappal kezdődik.

(2) A kártalanításra jogosultnak a keresetlevelet az ingatlan fekvése szerint illetékes járásbírósághoz (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz) kell benyújtania. A pert a kisajátítást kérő ellen kell megindítani. Ha a kisajátítást társadalmi szervezet országos központja, illetőleg szövetkezet országos szövetsége kérte, a pert az ellen a társadalmi szerv (szövetkezet) ellen kell indítani, amely a kisajátítással tulajdonjogot szerzett; ha az utóbbi szakszervezet, a pert a Szakszervezetek Országos Tanácsa ellen kell indítani.

(3) A perindítási határidő megtartását a bíróság hivatalból veszi figyelembe. Nem lehet azonban a keresetet elkésettség miatt elutasítani, ha a kártalanításra jogosult a perindítási határidőt önhibáján kívül mulasztotta el.

(4) Az irányárak - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a bíróságot nem kötik,

63. §

Az egyezség létrejötte, illetőleg az egyezség meghiúsulása időpontjának a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése időpontját kell tekinteni, éspedig a fellebbező ügyfélre vonatkozóan a másodfokú határozat kézbesítését követő napot, a fellebbezési jogával nem élő ügyfélre vonatkozóan az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenhatodik napot, a fellebbezési jogáról lemondó ügyfélre vonatkozóan pedig az elsőfokú határozat kézbesítését követő napot.

64. §

A kisajátítási határozatban a kisajátítást kérőt a harmincnapos teljesítési határidőre, a kártalanításra jogosultakat pedig a harmincnapos perindítási határidőre figyelmeztetni kell.

65. §

(1) Ha az igazgatási osztály vagy a kisajátítást kérő megállapítja, hogy a kisajátított ingatlant a kártalanítási összeget meghaladó követelések terhelik, a kártalanítási per lefolytatására illetékes bíróságtól sorrendi tárgyalás tartását kérheti.

(2) Sorrendi tárgyalást a kisajátítási határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napot követően, illetőleg a kártalanítási per jogerős befejezése után kell tartani.

(3) A bíróság az ügyben a nem peres eljárások szabályai szerint, ülnökök közreműködése nélkül jár el. Az eljárásra egyébként a bírósági végrehajtási eljárásra vonatkozó jogszabályoknak a végrehajtás során befolyt összeg felosztását szabályozó rendelkezéseit kell alkalmazni; a felosztási tervet a bíróság készíti el.

(4) A kártalanítási összeget a sorrendi tárgyalás során hozott jogerős határozatnak megfelelően kell kifizetni.

66. §

(1) Ha a kisajátítást kérő az egyezségben megállapított, illetőleg egyezség frányában a felajánlott kártalanítási összeget a harminc napos határidő alatt nem fizeti meg, a kártalanításra jogosult kérelmére a közjegyző az egyezség létrejöttét, illetőleg a felajánlott kártalanítási összeget feltüntető jogerős államigazgatási határozatot végrehajtási záradékkal látja el.

(2) Az (1) bekezdésben említett eljárásra, valamint a kártalanítási összeget megállapító jogerős bírósági határozat végrehajtására a bírósági végrehajtásról szóló jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

(A Tvr. 16. §-ához)

67. §

A Tvr 16. §-ában foglalt rendelkezéseket abban az esetben is alkalmazni kell, amikor a földhasználati jog jogosultja nem mezőgazdasági vagy halászati termelőszövetkezet.

(A Tvr. 18. §-ához)

68. §

(1) A Tvr 18. §-ának alkalmazása szempontjából a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet közös használatában levőnek csak azt a földet lehet tekinteni,

a) amelyre a földbeviteli kötelezettség kiterjedt, kivéve - a termelőszövetkezeti háztáji földnek jogszabályban megállapított mértékéig - a belterületen vagy zártkertben fekvő azt a földet, amely a termelőszövetkezetbe való belépés előtt a tag haszonbérletében, haszonélvezetében vagy más törvényes jogcímen alapuló használatában volt,

b) amelyet a földrendezés során a termelőszövetkezet részére kialakított táblába bevontak, továbbá

c) amelyet az állam adott a termelőszövetkezet határidő nélküli használatába.

(2) A földhasználati jog visszavonása folytán járó kártalanítás a mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezetet illeti meg, kivéve, ha a földhasználati jogot termelőszövetkezeti tag használatába adott háztáji földre vonatkozóan vonták vissza [Tvr. 18. § (2) bek.].

(3) Belterületen, zártkertben, tanyai belsőségben fekvő visszatartott háztáji föld vagy háztáji föld céljára visszatartott tanyás ingatlan, továbbá az (1) bekezdés szerint közös használatban levőnek nem tekinthető föld kisajátítása esetében a kártalanítás a tulajdonost illeti meg (Tvr. 17. §).

69. §

Háztáji föld kisajátítása esetében új háztáji földnek a termelőszövetkezeti tag használatába adására a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre vonatkozó jogszabályok rendelkezései irányadók.

70. §

A termelőszövetkezet beruházási betétszámlájára kell befizetni a föld és a beruházások értékének megtérítéseként járó kártalanítás összegét.

(A Tvr. 19. §-ához)

71. §

Lakás és más helyiség használója részére a kisajátítást kérő köteles cserelakásról (helyiségről) gondoskodni.

72. §

(1) A cserelakás megfelelőségének elbírálása és a cserelakás kiutalása a lakásügyi hatóság hatáskörébe tartozik; a kisajátítási eljárásban szereplő ügyfél részéről ezzel kapcsolatban bírósági út igénybevételének nincs helye.

(2) A lakásügyi hatóság annak megállapításánál, hogy a felajánlott cserelakás megfelelő-e, figyelembe veszi a bérlő (használó) által bérelt (használt) és a felajánlott lakás helyiségeinek számát, alapterületét, felszereltségét, fekvését, valamint azt, hogy a bérlet (használat) az egész lakásra vagy annak egy részére terjedt-e ki, végül a jogos lakásigény mértékét.

73. §

(1) A cserehelyiség megfelelőségének elbírálása és a cserehelyiség kiutalása az elhelyezési, illetőleg a raktárgazdálkodási hatóság hatáskörébe tartozik; a kisajátítási eljárásban szereplő ügyfél részéről ezzel kapcsolatban bírósági út igénybevételének nincs helye.

(2) A cserehelyiség biztosítására a 69/1955. (XII. 15.) MT számú, a 47/1960. (X. 20.) Korm. számú, valamint a 26/1961. (VII. 18.) Korm. számú rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(A Tvr. 20. §-ához)

74. §

(1) A mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet gazdálkodását számottevően befolyásoló tényezők különösen:

a) a visszamaradt terület nagysága és minősége;

b) a visszamaradt terület aránya a kisajátítási cél megvalósításához szükséges területhez;

c) a visszamaradt területre eső terhek (földjáradék, hitel stb.) mértéke:

d) a kisajátítás folytán kieső jövedelemhányad nagysága.

(2) Az (1) bekezdésben említett tényezők alapján az általános szabályoktól eltérő kártalanításra irányuló kérelem előterjesztése tárgyában a termelőszövetkezet közgyűlése határoz. A kérelmet 8 járási mezőgazdasági osztály útján a járási (városi, városi kerületi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságához kell eljuttatni; e végrehajtó bizottsághoz a járási mezőgazdasági osztály hivatalból is tehet javaslatot az általános szabályoktól eltérő kártalanításra.

(3) A járási (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának javaslata alapján a megyei (megyei jogú városi), Budapesten a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága állapítja meg, hogy a kisajátítás a termelőszövetkezet gazdálkodását számottevően befolyásolta

75. §

(1) Az általános szabályoktól eltérő kártalanítást a földművelésügyi miniszter a kisajátítást kérő felett felügyeletet gyakorló miniszterrel, a pénzügyminiszterrel és a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetőjével egyetértésben határozza meg.

(2) A kártalanítás a terhek csökkentésével, állami támogatás nyújtásával, csereterület használható állapotba hozásával és más megfelelő módon is történhet.

(3) Ha a megyei (megyei jogú városi, fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának határozata szerint a kisajátítás a termelőszövetkezet gazdálkodását számottevően befolyásolta, a földművelésügyi miniszter előterjesztésére a Minisztertanács szükség szerint dönt abban a kérdésben, hogy a kártalanítás a termelőszövetkezet tagjait illesse-e meg.

76. §

Az általános szabályoktól eltérő kártalanítással kapcsolatban bírósági út igénybevételének nincsen helye.

77. §

A 74-76. §-ban foglalt rendelkezéseket a földhasználati jog visszavonása esetében is megfelelően alkalmazni kell.

(A Tvr. 22. §-ához)

78. §

(1) Előmunkálatok a kisajátítási terv elkészítéséhez, továbbá a kisajátítási kérelem összeállításához szükséges munkálatok (pl. műszaki vizsgálat, anyagkutatás, földmérés, kártalanításhoz szükséges adatok megállapítása).

(2) Az előmunkálatok engedélyezését az előmunkálatokat végző szerv köteles kérni. A kérelemben meg kell jelölni az ingatlan adatait, a tulajdonos és a használó lakáscímét (telephelyét), az elvégezni kívánt előmunkálatokat és a kisajátítás célját.

(3) Az előmunkálatokat az igazgatási osztály engedélyezi; a kérelemnek helytadó határozat ellen fellebbezésnek nincsen helye.

79. §

(1) Az előmunkálatokat végző szerv az előmunkálatok megkezdése előtt legalább tizenöt nappal a megkezdés időpontját köteles a városi, városi (fővárosi) kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási osztályához, illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága titkárához (a továbbiakban együtt: a végrehajtó bizottság titkára) bejelenteni. A végrehajtó bizottság titkára az előmunkálatok megkezdésének időpontja előtt legalább három nappal az érdekelteket az előmunkálatokról és azok megkezdésének időpontjáról írásban tájékoztatja.

(2) Ha az előmunkálatok engedélyezésekor azok megkezdésének időpontja megállapítható, azt a kérelemnek helytadó határozatban kell megjelölni; ilyen esetben az (1) bekezdésben előírt értesítés mellőzhető.

80. §

(1) Az előmunkálatok során keletkezett károkról a végrehajtó bizottság titkára a helyszínen jegyzőkönyvet vesz fel, és azt a kisajátítási eljárást lefolytató igazgatási osztályhoz továbbítja. A jegyzőkönyv felvételéhez a károsultat és a kisajátítást kérőt meg kell hívni.

(2) Az előmunkálati engedélyben meghatározott munkálatok során okozott károk megtérítésére a kisajátítási kártalanítás szabályait kell alkalmazni. Az egyezség létrehozását a jegyzőkönyvnek az igazgatási osztályhoz való megérkezésétől számított harminc napon belül kell megkísérelni.

(3) Ha az előmunkálatok során az engedélyt túllépték, az emiatt keletkezett károkat a polgári jognak a kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai szerint kell megtéríteni.

(4) Ha a kisajátítási eljárás a (2) bekezdésben említett határidőn belül megindul, az előmunkálati engedélyben meghatározott munkálatok során, továbbá az engedély túllépése folytán okozott károk megtérítésére irányuló igényt a kisajátítással kapcsolatos kártalanítási igénnyel együtt kell érvényesíteni. Ellenkező esetben a kártérítés [(3) bek.] iránti perben a kártérítésre jogosultat illetékfeljegyzési jog illeti meg.

(A Tvr. 23. §-ához)

81. §

(1) A kisajátított ingatlan birtokbaadását az igazgatási osztály rendeli el; a birtokbaadást a kisajátítási kérelemnek helytadó határozatban is el lehet rendelni.

(2) Az igazgatási osztály az azonnali végrehajtás elrendelésével egyidejűleg a végrehajtás (birtokbaadás) időpontját is kitűzheti. Az azonnali végrehajtást a határozatban kell kimondani és külön meg kell indokolni.

(3) Honvédelmi érdekből a határozat azonnali végrehajtását el kell rendelni.

82. §

(1) Mezőgazdasági művelésű kisajátított ingatlan birtokbaadását közvetlenül a termés betakarítása előtt csak kivételesen, sürgős szükség esetében szabad elrendelni; a körülményekhez képest ilyenkor is lehetővé kell tenni, hogy a föld használója (tulajdonosa) a termést betakaríthassa.

(2) Épület birtokbaadását akkor lehet elrendelni, ha a cserelakásra (helyiségre) igényt tartó használót megfelelően elhelyezték.

83. §

(1) A birtokbaadás az ingatlan fekvése szerint illetékes végrehajtó bizottság titkárának [79. § (1) bek.] feladata.

(2) Ha a birtokbaadásra nem a kisajátítási eljárást lefolytató igazgatási osztály illetékes, az illetékes végrehajtó bizottság titkárát a határozat jogerőre emelkedése után - a 81. § (2) és (3) bekezdésében szabályozott esetekben azonnal - e célból meg kell keresni.

84. §

(1) A birtokbaadásra illetékes szerv a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a birtokbaadás időpontját kitűzi, és az ingatlant tizenöt napon belül birtokba adja: a Tvr. 23. §-ának (3) bekezdésében szabályozott esetben az ingatlant haladéktalanul birtokba kell adni. A 81. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a birtokbaadás időpontját nem kell kitűzni.

(2) A birtokbaadásról jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az 1957. évi IV. törvény 14. §-ában foglaltakon felül az ingatlanra vonatkozó adatokat, az ingatlan és tartozékai állapotának leírását és az eljárás szempontjából jelentős más adatokat. Az ingatlan és tartozékai állapotának leírása a jegyzőkönyvben mellőzhető, ha ezekben az adatokban az értékelést követően változás nem következett be.

(3) A jegyzőkönyv egy-egy példányát a birtokbaadást elrendelő szerv és a kisajátítást kérő részére meg kell küldeni.

(4) A kisajátítást kérő távollétében az ingatlant nem lehet birtokba adni. Más ügyfelek távolmaradása a birtokbaadást nem akadályozza; erre az ügyfeleket a birtokbaadást elrendelő határozatban figyelmeztetni kell.

85. §

(1) A csereingatlant - a (2)-(3) bekezdésben szabályozott kivételekkel - harminc napon belül kell birtokbaadni; a birtokbaadásra egyébként a 81-84. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Kishaszonbérlet útján hasznosított mezőgazdasági ingatlant a gazdasági év végén kell birtokba adni.

(3) Ha a csereingatlant ki kell alakítani, a birtokbaadás a kialakítástól számított harminc napon belül történik.

86. §

A kisajátított ingatlan birtokbaadása a közületi elhelyezési eljárást pótolja.

(A Tvr. 24. §-ához)

87. §

(1) A kisajátítást kérő a kisajátítási határozat jogerőre emelkedéséig az eljárás megszüntetését kérheti.

(2) A megszüntetett eljárás során keletkezett károkat a kisajátítási kártalanításra vonatkozó rendelkezések szerint kell megtéríteni.

(A Tvr. 25. §-ához)

88. §

A kisajátítást kérő a kisajátítás útján kezelésébe (tulajdonába) került ingatlanokat a kisajátítási cél megvalósításáig rendeltetésszerűen köteles hasznosítani. Ha a kisajátítást kérő erről nem tud gondoskodni, az ideiglenes hasznosítás a községi, városi, városi kerületi, fővárosi tanács végrehajtó bizottságának feladata; ez a hasznosítás mezőgazdasági rendeltetésű és mezőgazdaságilag hasznosítható föld tekintetében az ilyen földek védelmére vonatkozó jogszabályok szerint történik.

(A Tvr. 26. §-ához)

89. §

Egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek a 31/1959. (V. 26.) Korm. számú rendeletben meghatározott szövetkezetek.

(A Tvr. 22-26. §-ához)

90. §

(1) A kisajátítást kérő köteles pótolni a kisajátítás (földhasználati jog visszavonása) folytán megszűnt lakásokat és a 69/1955. (XII. 15.) MT számú, a 47/1960. (X. 20.) Korm. számú, valamint a 26/1961. (VII. 18.) Korm. számú rendelet hatálya alá tartozó helyiségeket.

(2) A pótlási kötelezettség a lakásépítés céljára történő kisajátítás esetére nem vonatkozik. Az igazgatási osztály helyiség pótlásának kötelezettsége alól felmentést adhat, ha ez a helyiséggazdálkodás érdekeit nem sérti.

(3) A pótlásra a kisajátítást kérőt a kisajátítási határozatban kell kötelezni.

91. §

(1) A megszűnt lakások pótlása új lakás felépítésével, eddig más célra használt helyiségek lakás céljára történő átalakításával, lakás helyreállításával, továbbá az új lakás felépítéséhez szükséges pénzügyi, anyagi és műszaki fedezetnek (a továbbiakban: beruházási fedezet) a megyei, megyei jogú városi, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága tervosztálya (a továbbiakban: tervosztály) részére történő átadásával történhet. Ezeket a rendelkezéseket más helyiségek pótlására megfelelően kell alkalmazni.

(2) Új lakás (helyiség) építésére kötelezés esetében az építés helyét és határidejét - az építésügyi hatósággal egyetértésiben - az igazgatási osztály állapítja meg.

(3) Beruházási fedezet átadása esetében az összegszerűséget és az átadás évét - a tervosztály meghallgatása után - az igazgatási osztály állapítja meg.

92. §

(1) A lakáspótlási kötelezettség teljesítése szempontjából a 14. §-ban szabályozott értesítés kézhezvételének időpontjában ténylegesen lakásnak használt helyiséget kell lakásnak tekinteni. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni más helyiségek pótlása esetében is.

(2) A pótlási kötelezettség teljesítésénél a kisajátított lakószobák száma, illetőleg a kisajátítás folytán megszűnt helyiségek alapterülete az irányadó.

93. §

(1) A kisajátított ingatlanok, továbbá a kisajátítási cél megvalósításához szükséges állami tulajdonban álló ingatlanok kezelésbe adása (kezelésének átadása) az igazgatási osztály hatáskörébe tartozik.

(2) A kezelés átadása esetében a Tvr. 16. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy állóeszközök tekintetében a kártalanítás alapja a könyv szerinti érték.

94. §

A kisajátítással kapcsolatos államigazgatási és bírósági eljárás - ideértve a 38. és a 66. §-ban említett eljárásokat is - költségmentes.

(A Tvr. 27. §-ához)

95. §

Ez a rendelet 1965. október 1. napján lép hatályba.

96. §

(1) A rendelet hatályba lépésekor folyamatban levő államigazgatási eljárásokat a korábbi jogszabályok alapján kell befejezni. A folyamatban levő államigazgatási eljárásokban a korábbi jogszabályok szerint államigazgatási hatáskörbe tartozó kártalanítás megállapítása az igazgatási osztály feladata.

(2) Ha a kártalanításra vonatkozóan e rendelet hatályba lépéséig egyezség nem jött létre, vagy a bíróság jogerős határozatot nem hozott, a kártalanításra a Tvr. és e rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(A Tvr. 28. §-ához)

97. §

E rendelet hatályba lépésével

a) hatályukat vesztik a következő rendeletek:

2010/1946. (II. 26.) ME számú,

9170/1948. (IX. 5.) Korm. számú,

56/1955. (VIII. 31.) MT számú,

48/1957. (VIII. 13.) Korm. számú,

2/1958. (I. 5.) Korm. számú,

50/1959. (XII. 30.) Korm. számú,

205.523/1948. (IV. 23.) BM számú;

b) a 2/1959. (I. 3.) Korm. számú rendeletnek a 27/1962. (VII. 14.) Korm. számú rendelet 1. §-ával megállapított 5. §-a (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Állami szerv magánszemélytől ingatlant csak akkor vásárolhat, ha az ingatlan birtokbavétele közületi elhelyezés útján nem lehetséges, vagy az elérni kívánt cél a tulajdonjog megszerzését is szükségessé teszi és a vásárláshoz szükséges pénzügyi fedezet a pénzellátási szabályoknak megfelelően rendelkezésre áll.";

c) a 37/1951. (II. 4.) MT számú rendelet 2. §-a, a 14/1961. (IV. 27.) Korm. számú rendelet 7. §-ának (4) bekezdése, továbbá az 1/1962. (XII. 27.) OT-PM-ÉM számú együttes rendelet 26. §-a (1) bekezdésének utolsó mondata, e rendelet 6. §-ának megfelelően módosul;

d) a 244/1950. (X. 1.) MT számú rendelet 5. §-ának (1) és (2) bekezdése e rendelet 93. §-ának megfelelően módosul.

Kállai Gyula s. k.,

a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke