25/1971. (X. 5.) ÉVM-IM együttes rendelet

az állampolgárok telektulajdonának egyes kérdéseiről szóló 31/1971. (X. 5.) Korm. rendelet végrehajtásáról

Az állampolgárok telektulajdonának egyes kérdéseiről szóló 31/1971. (X. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 18. §-a (3) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, továbbá a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendeljük:

(A R. 3. §-ához)

1. §

(1) A R. és e rendelet rendelkezéseit a beépítetlen lakó- és üdülőtelkekre kell alkalmazni.

(2) A R. és e rendelet alkalmazásában

a) beépítetlen lakótelek: a lakóépülettel az építésügyi szabályok és a város- (község-) rendezési terv szerint magánerőből beépíthető minden belterületi földrészlet, ideértve azt a földrészletet is, amelyen csak szükséglakás, vagy lakás céljára használt olyan helyiség (helyiségcsoport) van, amely még a szükséglakás követelményeinek sem felel meg;

b) beépítetlen üdülőtelek: az üdülővel (hétvégi házzal, nyaralóval) az építésügyi szabályok és a város- (község-) rendezési terv szerint magánerőből beépíthető minden bel- és külterületi földrészlet.

(3) Annak elbírálásánál, hogy a beépítetlen földrészlet lakó-, illetőleg üdülőtelek-e, a város- (község-) rendezési terv, ennek hiányában az Országos Építésügyi Szabályzat előírásait kell figyelembe venni.

2. §

(1) Ha a beépítetlen földrészlet nagysága az egy telek mértékének többszöröse, azt annyi lakó-, illetőleg üdülőtelekként kell számításba venni, ahány telekre az építésügyi szabályok és

a) a város- (község-) rendezési terv, illetőleg ennek hiányában

b) a városi (fővárosi kerületi, megyei városi), illetőleg községi (nagyközségi) tanács (a továbbiakban: helyi tanács) végrehajtó bizottsága által megállapított helyben szokásos teleknagyság

szerint felosztható.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit az olyan földrészletre is alkalmazni kell, amelyen lakás, illetőleg üdülő van, e földrészletet azonban eggyel kevesebb beépítetlen lakó-, illetőleg üdülőtelekként kell számításba venni, mint ahányra felosztható.

3. §

(1) A több személy tulajdonában (közös tulajdonban) levő beépítetlen lakó-, illetőleg üdülőtelkeken fennálló tulajdoni hányadokat a következőképpen kell számításba venni:

a) a családi lakó-, illetőleg üdülőépülettel beépíthető, több telekre osztható földrészlet esetében az egy telek nagyságának megfelelő tulajdoni hányadot a tulajdonostársnál egy lakó-, illetőleg üdülőtelekként kell számításba venni;

b) a társasházzal (társasüdülővel) beépíthető lakó-, illetőleg üdülőtelek esetében minden tulajdonostárs tulajdoni hányadát - a hányadnak megfelelő telekrész nagyságára tekintet nélkül - egy-egy lakó-, illetőleg üdülőtelekként kell számításba venni;

c) ha a tulajdonostársnak több beépítetlen lakó- illetőleg üdülőtelken van olyan tulajdoni hányada, amelyet egy telekként nem lehet számításba venni, a tulajdoni hányadoknak megfelelő telekrészeket össze kell adni és lakótelkeken fennálló tulajdoni hányadok esetében minden 1000 négyzetmétert egy lakótelekként, üdülőtelkeken fennálló tulajdoni hányadok esetében pedig minden 300 négyzetmétert egy üdülőtelekként kell számításba venni.

(2) A család tagjainak tulajdoni hányadait együttesen kell számításba venni.

4. §

(1) A tulajdonos kérelmére, illetőleg hatósági megkeresésre a földrészlet fekvése szerint illetékes első fokú építésügyi hatóság igazolja, hogy a földrészlet

a) beépítetlen lakó-, illetőleg üdülőteleknek minősül-e;

b) hány lakó-, illetőleg üdülőtelekre osztható fel, s ennek megfelelően azt hány beépítetlen lakó-, illetőleg üdülőteleknek kell tekinteni;

c) családi lakó-, illetőleg üdülőépülettel vagy társasházzal, illetőleg társasüdülővel építhető-e be;

(2) Az (1) bekezdés alapján hatósági megkeresésre kiadott igazolás egy példányát a tulajdonos részére is meg kell küldeni.

5. §

A több telekre fel nem osztható olyan telket, amelyen másnak a tulajdonában levő önálló ingatlanként telekkönyvezett családi lakó-, illetőleg üdülőépület áll, a személy, illetőleg család telektulajdona szempontjából figyelmen kívül kell hagyni.

6. §

A személy, illetőleg család telektulajdonába nem számítható be a tulajdonában álló olyan földrészlet, amely mezőgazdasági termelőszövetkezet vagy egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet közös használatában van.

7. §

A R. és e rendelet alkalmazásában tulajdonosnak a telekkönyvi tulajdonost, illetőleg azt a személyt kell tekinteni, aki a beépítetlen lakó-, illetőleg üdülőtelek

a) tulajdonát jogerős hagyatékátadó végzés, bírósági vagy államigazgatási határozat alapján vagy egyéb érvényes jogcímen megszerezte;

b) tulajdonának telekkönyvi bejegyzésére tulajdonátruházási szerződéssel jogcímet szerzett.

(A R. 4. §-ához)

8. §

A telektulajdon szerzésére vonatkozó rendelkezések alkalmazásakor a személy, illetőleg család tulajdonában álló lakást, illetőleg üdülőt is figyelembe kell venni. Ennek megfelelően lakó-, illetőleg üdülőtelektulajdont az a személy (család) sem szerezhet, akinek lakás-, illetőleg üdülőtulajdona van.

(A R. 6. §ához)

9. §

(1) Egy beépítetlen lakótelek szerzésére a tulajdonszerzési korlátozás alól felmentés annak adható, akinek

a) a tulajdonában álló lakását más személy lakás céljára használja,

b) a tulajdonában és használatában álló lakás a város (község) külterületén van és a kérelmező a belterületre kíván betelepülni,

c) a tulajdonában és használatában álló lakás a tanácsi bérlakásra megállapított lakásigény mértékének felső határát nem elégíti ki, vagy a kérelmező magasabb komfortfokozatú lakáshoz kíván jutni,

d) az állandó lakóhelyéről a munkaviszonya vagy egyéb körülményei folytán más városba (községbe) kell költöznie

és emiatt a kérelmező új lakást kíván építeni;

e) a beépítetlen lakótelke e rendelet hatálybalépésekor másnak a haszonélvezetében van, vagy a haszonélvezet a rendelet hatálybalépését követően jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat alapján keletkezik, s emiatt, illetőleg más hatósági rendelkezés folytán azon a kérelmező nem tud lakást építeni.

(2) Egy beépítetlen lakó-, illetőleg üdülőtelek szerzésére a tulajdonszerzési korlátozás alól annak is adható felmentés, akinek több lakó-, illetőleg üdülőtelken fennálló tulajdoni hányadait a 3. § (1) bekezdésének c) pontja alapján egy-egy telekként kell ugyan számításba venni, de azokon a kérelmező a lakás-, illetőleg üdülőtépítési szándékát nem tudja megvalósítani.

(3) Beépítetlen lakótelek szerzésére felmentés csak akkor adható, ha a kérelmező tulajdonában az állandó lakóhelyén - az (1) bekezdés d) pontjában említett esetben abban a városban (községben), ahová a kérelmező költözik - beépíthető lakótelek vagy beköltözhető lakás nincs.

(4) A felmentés megadása során a szerezni kívánt beépítetlen lakó-, illetőleg üdülőtelekre beépítési kötelezettséget és ennek teljesítéséig elidegenítési tilalmat kell előírni.

(5) A felmentés a kiadástól számított két évig érvényes.

(A R. 7. §-ához)

10. §

(1) A R. 7. §-a (2) bekezdésének a) pontjában említett körülményt a fél által kiállított és az állandó lakóhelye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi) tanács végrehajtó bizottságának pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve, a megyei városi kerületi hivatal, illetőleg a községi (nagyközségi) szakigazgatási szerv által illetékmentesen záradékolt nyilatkozattal kell igazolni.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett államigazgatási szerv azt állapítja meg, hogy a fél tulajdonszerzési korlátozás alá esik, a nyilatkozat záradékolását külön határozattal tagadja meg.

(A R. 8. §-ához)

11. §

(1) A R. 8. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést csak akkor kell alkalmazni, ha a földrészlet háromnál több beépítetlen telekre osztható fel. Ilyen esetben a tulajdonos a földrészlet felosztásának és értékesítésének lebonyolításával a tanácsi ingatlanközvetítő szervet vagy az Országos Takarékpénztárt köteles megbízni.

(2) A R. 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt rendelkezést akkor is alkalmazni kell, ha a személy, illetőleg a család tulajdona a tulajdonszerzési korlátozás alól kapott felmentés folytán haladja meg a R. 3. §-ában megállapított mértéket.

(3) A R. 8. §-ának (3) bekezdésében előírt határidőt a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedése, a házasságkötés, az örökbefogadás, az összeköltözés, illetőleg a felmentés alapján történt tulajdonszerzés napjától kell számítani.

(4) Az elidegenítési kötelezettség nem vonatkozik a személy, illetőleg család tulajdonában álló, a a 3. § (1) bekezdésének c) pontjában említett tulajdoni hányadokra sem.

(A R. 9. §-ához)

12. §

(1) Beépítetlen lakótelek elidegenítésére vonatkozó kötelezettség alól akkor adható felmentés, ha a telek e rendelet hatálybalépésekor másnak a haszonélvezetében van, vagy elidegenítési tilalom alatt áll, illetőleg a haszonélvezet (elidegenítési tilalom) e rendelet hatálybalépését követően jogszabály, bírósági vagy hatósági határozat alapján keletkezik.

(2) A felmentés a haszonélvezeti jog (elidegenítési tilalom) fennállásának tartamára adható meg.

(3) A beépítetlen lakótelek elidegenítésére előírt határidő legfeljebb két évvel hosszabbítható meg.

(A R. 10. §-ához)

13. §

(1) Az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező községeket e rendelet melléklete határozza meg.

(2) Ha a tulajdonos beépítetlen lakó- (üdülő-) telkei

a) csak olyan helységekben vannak, amelyek területére az elidegenítési kötelezettségre és az értékesítés elrendelésének kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, őt a R. 8. §-ában előírt elidegenítési kötelezettség nem terheli;

b) részben az a) pontban említett helységekben vannak, a R. 8. §-ában előírt elidegenítési, illetőleg tanácsi értékesítési kötelezettség az ilyen helységekben levő telkekre is vonatkozik, ha a tulajdonos a 14. §-ban biztosított jogával élve a más helységben levő telkeinek megtartását választotta.

(A R. 11. §-ához)

14. §

(1) Az értékesítés elrendelése előtt a tulajdonos állandó lakóhelye szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága köteles felhívni a tulajdonost arra, hogy harminc napon belül válassza ki azt a beépítetlen lakó-, illetőleg üdülőtelket, amelyet a tulajdonában kíván tartani.

(2) Ha a család több tagjának a tulajdonában van beépítetlen lakó- (üdülő-) telek, a felhívást valamennyi tulajdonos részére meg kell küldeni; a tulajdonosok azonban a választási jogukkal csak együttesen élhetnek.

(3) Ha a tulajdonos a választási jogával harminc napon belül nem élt, az értékesítésre kerülő beépítetlen lakó- (üdülő-) telket a tulajdonos állandó lakóhelye szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága választja ki.

15. §

(1) Az értékesítést a beépítetlen lakó- (üdülő-) telek fekvése szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága rendeli el. Ehhez a tulajdonos állandó lakóhelye szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága köteles a telek fekvése szerint illetékes helyi tanács végrehajtó bizottságát a 14. §-ban szabályozott eljárás eredményéről értesíteni.

(2) Az értékesítést elrendelő határozatnak tartalmaznia kell a beépítetlen lakó- (üdülő-) telek

a) tulajdonosának nevét és lakáscímét,

b) helyét és telekkönyvi adatait,

c) eladási árát, továbbá a telekre vonatkozóan a telekkönyvbe bejegyzett jogokat, tényeket és körülményeket.

(3) A beépítetlen lakó- (üdülő-) telek eladási árát a forgalmi ár alapulvételével kell megállapítani.

16. §

(1) Az értékesítésről a helyi tanács végrehajtó bizottságának székházában, a lakosság számára hozzáférhető helyen hirdetményt kell kifüggeszteni, s erről a lakosságot - a helyi sajtó útján vagy a helyben szokásos módon - tájékoztatni kell.

(2) A helyi tanács végrehajtó bizottsága a vevőt csak azok közül jelölheti ki, akik tulajdonszerzésre jogosultak és a vásárlásra a hirdetmény kifüggesztésétől számított hatvan napon belül ajánlatot tettek. Vevőül azt kell kijelölni, aki a legkedvezőbb ajánlatot tette.

(3) Az ajánlattevők a felajánlott vételár 10%-át kötelesek a helyi tanács végrehajtó bizottságának előre befizetni. Amennyiben a kijelölt vevő a vételi jogával nem él, a befizetett összeget elveszti. A befizetett összeget a vevőül ki nem jelölt ajánlattevők részére vissza kell fizetni.

(4) A hirdetményen a vevő kijelölését követően fel kell tüntetni a vevő nevét, lakáscímét és a vételárat. A kifüggesztés a vevő kijelölésétől számított hatvan nap elteltéig tart.

(5) A vételár az értékesítést elrendelő határozatban megállapított eladási árnál kisebb nem lehet.

17. §

(1) A vevő kijelölésére vonatkozó határozatnak tartalmaznia kell

a) a beépítetlen lakó- (üdülő-) telek tulajdonosának nevét és lakáscímét,

b) a beépítetlen lakó- (üdülő-) telek helyét és telekkönyvi adatait,

c) a vevő nevét és lakáscímét,

d) a vételárat, továbbá a telekre vonatkozóan a telekkönyvbe bejegyzett jogokat, tényeket és körülményeket.

(2) A vevő kijelölésére vonatkozó jogerős határozatot - a vételi jog bejegyzése céljából - meg kell küldeni a telekkönyvi hatóságnak.

(3) A kijelölt vevő a vételi jogának érvényesítéséről a tulajdonost köteles írásban értesíteni.

(4) A kijelölt vevő javára a telekkönyvi hatóság a tulajdonjogot a vevő kérelme alapján jegyzi be. A kérelemben a vételár kifizetését igazolni kell, s ahhoz csatolni kell a tulajdonoshoz intézett nyilatkozat másolatát.

18. §

(1) A helyi tanács végrehajtó bizottsága az értékesítésre kerülő beépítetlen lakó- (üdülő-) telkek értékesítésének előkészítésével (a földrészlet felosztásával, az eladási ár kiszámításával, a meghirdetéssel, az érdeklődők tájékoztatásával, a vételi ajánlatok összegyűjtésével, feldolgozásával, a vevő kijelölésére irányuló javaslat megtételével) a tanácsi ingatlanközvetítő szervet vagy az Országos Takarékpénztárt is megbízhatja.

(2) A helyi tanács végrehajtó bizottsága a földrészlet általa végeztetett felosztásával kapcsolatban, a tanácsi ingatlanközvetítő szerv, illetőleg az Országos Takarékpénztár pedig a közreműködése során felmerült - külön jogszabály alapján felszámítható - költségeinek megtérítésére a vételár terhére igényt tarthat.

(A R. 13. §-ához)

19. §

A R. 13. §-ának (1) bekezdése nem vonatkozik azokra, akik közkegyelmi rendelkezés hatálya alá esnek.

(A R. 14. §-ához)

20. §

(1) A helyi tanács végrehajtó bizottsága a felajánlás elfogadását köteles megtagadni, ha a beépítetlen lakó- (üdülő-) telekre haszonélvezeti jog áll fenn és a felajánláshoz a haszonélvező nem járult hozzá.

(2) A helyi tanács végrehajtó bizottsága a felajánlás elfogadását megtagadhatja, ha a beépítetlen lakó- (üdülő-) telket jelzálogjog terheli, illetőleg a tulajdonos a felajánlást ellenértékhez vagy más feltételhez köti.

(A R. 18. §-ához)

21. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg a 7/1970. (IV. 16.) ÉVM-PM-IM együttes rendelet hatályát veszti.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Dr. Markója Imre s. k.,

az igazságügyminiszter első helyettese

Melléklet a 25/1971. (X. 5.) ÉVM-IM rendelethez

Az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező községek jegyzéke

Abaliget

Aggtelek

Alsóőrs

Aszófő

Badacsonytomaj

Badacsonytördemic

Balatonakaii

Balatonalmádi

Balatonberény

Balatonboglár

Balatonederics

Balatonfenyves

Balatonfőkajár

Balatonföldvár

Balatonfűzfő

Balatongyörök

Balatonkenese

Balatonkeresztúr

Balatonlelle

Balatonmáriafürdő

Balatonöszöd

Balatonrendes

Balatonszabadi

Balatonszárszó

Balatonszemes

Balatonszentgyörgy

Balatonszepezd

Balatonudvari

Balatonvilágos

Balf

Bánk

Budakalász

Bükk

Bükkszentkereszt

Cserszegtomaj

Csobánka

Csopak

Diósjenő

Dömös

Dunabogdány

Dunakeszi

Fonyód

Gárdony

Göd

Gyenesdiás

Harkány

Hévíz

Hollóháza

Jósvafő

Kápolnásnyék

Kesztölc

Kismaros

Kisoroszi

Kőröshegy

Kővágóörs

Leányfalu

Leányvár

Lovas

Mátraszentimre

Nadap

Nagybörzsöny

Nagymaros

Nemesgulács

Ordacsehi

Orfű

Örvényes

Pákozd

Paloznak

Parádsasvár

Pilisszentkereszt

Pilisszentlászló

Pilisszentlélek

Pócsmegyer

Pomáz

Ráckeve

Révfülöp

Sukoró

Szendehely

Szigetmonostor

Szigliget

Szilvásvárad

Szokolya

Sződliget

Tahitótfalu

Telkibánya

Tihany

Tiszafüred

Tokaj

Velem

Velence

Verőce

Visegrád

Vörösberény

Vonyarcvashegy

Zamárdi

Zánka

Zebegény