2/1971. (II. 8.) ÉVM-PM együttes rendelet

a lakásépítési hozzájárulásról és a lakáshasználatbavételi díjról, továbbá a kedvezményekről szóló 2/1971. (II. 8.) Korm. rendelet végrehajtásáról

A lakásépítési hozzájárulásról és a lakáshasználatbavételi díjról, továbbá a kedvezményekről szóló 2/1971. (II. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 21. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeljük:

(A R. 2. §-ához)

1. §

A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából

a) új az a tanácsi bérlakás, amelyet a lakásügyi hatóság első ízben utal ki;

b) megüresedett az a tanácsi bérlakás, amelyet a lakásügyi hatóság a lakásbérleti jogviszony megszűnését követően ismételten utal ki.

(A R. 3. §-ához)

2. §

(1) Ha a kiutalt tanácsi bérlakás lakáshasználatbavételi díja a magasabb, a bérlő a tanács részére, illetőleg ha az alacsonyabb, a tanács a bérli részére köteles a lakáshasználatbavételi díjak közötti különbözetet megtéríteni.

(2) Ha a bérlő előző lakása elemi csapás következtében semmisült meg, a különbözet megtérítésére nem tarthat igényt.

(A R. 4. §-ához)

3. §

A lakáshasználatbavételi díj mértékét e rendelet melléklete állapítja meg.

4. §

A lakáshasználatbavételi díj mértéke - a lakás településen belüli fekvése alapján - a városi (fővárosi, megyei városi), illetőleg a községi tanács végrehajtó bizottsága által a lakbérről szóló jogszabályok szerint megállapított lakbérövezetnek megfelelően 10%-kal növelhető.

5. §

(1) A lakáshasználatbavételi díj mértéke legfeljebb 10%-kal csökkenthető, ha a lakás

a) alagsorban (a lakószoba padlószintje legalább tizenöt centiméterrel, de a belmagasság kétharmadát meg nem haladó mértékben a terepszint alatt) van;

b) három- vagy ennél többszintes lakóépület földszintjén vagy I. emeletén van és valamennyi lakószobájának ablaka az épület zárt udvarára néz;

c) felvonó nélküli lakóépület IV. vagy ennél magasabb emeletén van;

d) a komfortfokozatra megállapított feltételeknek megfelel, azonban a lakásban konyha (főzőfülke) helyett főzőszekrény vagy fürdőszoba helyett zuhanyozó- (mosdó-) fülke van;

e) összkomfortos vagy komfortos, de közlekedési helyisége nincs.

(2) Ha a lakás műszaki állapota különösen kedvezőtlen (pl. a lakás aládúcolt, egészségre ártalmas, nedves) a lakáshasználatbavételi díj legfeljebb 20%-kal csökkenthető.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti csökkentés mértéke együttesen a 20%-ot nem haladhatja meg.

(A R. 5. §-ához)

6. §

(1) A R. 5. §-ában biztosított szociálpolitikai kedvezmény (a továbbiakban: kedvezmény) szemponjából - a (3) bekezdésben előírt feltételek fennállása esetén - a bérlő által eltartottnak minősül:

a) a bérlő, illetőleg a házastársának (élettársának) vérszerinti, örökbefogadott és nevelt gyermeke, ha

- a 16. életévét még nem töltötte be,

- a 16. életévét betöltötte ugyan, de nappali tagozatos iskolán tovább tanul és a 25. életévét még nem érte el, illetőleg

- a 16. évét betöltötte ugyan, de testi vagy szellemi fogyatkozása, betegsége miatt munkaképességét kétharmad részben vagy ennél nagyobb mértékben elvesztette és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;

b) a bérlő kereső tevékenységet nem folytató házastársa (élettársa), ha

- a közös háztartáson belül legalább két, családi pótlékra jogosult gyermeket gondoz, vagy egy olyan gyermeket gondoz, aki állandó ápolásra szorul; vagy a c) pontban említett olyan hozzátartozót gondoz, aki a munkaképességét teljes mértékben elvesztette,

- munkaképességét kétharmad részben vagy ennél nagyobb mértékben elvesztette, illetőleg

- férfi esetében a 60., nő esetében az 55. életévét betöltötte;

c) a bérlő szülője, nagyszülője, ha

- férfi esetében a 60., nő esetében az 55. életévét betöltötte, illetőleg

- munkaképességét kétharmad részben vagy ennél nagyobb mértékben elvesztette.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett gyermeket a bérlővel közös háztartásban élőnek kell tekinteni akkor is, ha a tanulmányai folytatása miatt nem a bérlő lakásában lakik.

(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában említett személyeket a kedvezményre való jogosultság szempontjából csak akkor szabad figyelembe venni, ha

a) a bérlővel legalább egy éve közös háztartásban élnek és

b) havi 500 Ft-ot meghaladó rendszeres keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek.

(4) A keresetbe, jövedelembe a bért, a nyugdíjat, a járadékot és az egyéb rendszeres pénzbeni juttatást kell beszámítani.

7. §

(1) A 6. § (1)-(3) bekezdésében előírt feltételeket a lakásügyi hatóságnál a következő módon kell igazolni:

a) az életkort a személyi igazolvány bemutatásával;

b) a nappali tagozatos iskolán való tanulást az iskola által kiállított igazolással;

c) a munkaképességnek kétharmad részben vagy ezt meghaladó mértékben való elvesztését és ennek az állapotnak, illetőleg előrelátható megszűnésének időtartamát az Országos Orvosszakértő Intézet által kiállított igazolással, illetőleg ha az ilyen eltartott 16. életévét betöltötte és árvaellátásban vagy családi pótlékban részesül, az ellátást, családi pótlékot folyósító szerv igazolásával;

d) a bérlővel való közös háztartásban élést a személyazonossági igazolvány bemutatásával és a bérlő által büntetőjogi felelősség tudatában kiállított nyilatkozattal;

e) azt, hogy az eltartott havi 500 Ft-ot meghaladó rendszeres keresettel vagy jövedelemmel nem rendelkezik, a bérlő által büntetőjogi felelősség tudatában kiállított nyilatkozattal.

(2) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában említett nyilatkozatot a bérlő és az eltartott is két tanú jelenlétében köteles aláírni.

(3) A nyilatkozatokat, egyéb igazolásokat a bérlő lakásügyi iratai mellett meg kell őrizni, a bemutatással igazolt adatokat pedig - az igazolvány megnevezésének és számának feltüntetésével - azokra fel kell Jegyezni.

8. §

Ha a bérlő, a 7. § (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett nyilatkozatban valótlan adatokat igazolt, a nyilatkozat alapján kapott kedvezményt elveszti és a kedvezményként elengedett összeget meg kell fizetnie.

9. §

Ha a bérlő két lakás lakáshasználatbavételi díja közötti különbözetet köteles megfizetni és a R. és e rendelet szerint kedvezmény illeti meg, azt a két lakásra külön-külön megállapítható -kedvezményekkel nem csökkentett - lakáshasználatbavételi díjak különbözete alapján kell megállapítani.

10. §

(1) Kedvezmény előlegezése esetén a gyermek megszületését a születést követően, de legkésőbb a megelőlegezés időtartamának lejártát követő harminc napon belül a személyazonossági igazolvány, továbbá a születési anyakönyvi kivonat bemutatásával kell a bérbeadónál igazolni. A bérbeadó az igazolás adatait az általa vezetett lakásnyilvántartó lapon köteles feljegyezni.

(2) A gyermek megszületésével egy tekintet alá esik, ha a házaspár gyermeket (gyermekeket) fogad örökbe. Az örökbefogadást a gyámhatóság jogerős örökbefogadási határozatának bemutatásával kell igazolni.

(A R. 7. §-ához)

11. §

(1) Összkomfortos és komfortos lakás esetében a lakáshasználatbavételi díj megfizetésére a lakásügyi hatóság legfeljebb öt évi időtartamra részletfizetést engedélyezhet. A lakáshasználatbavételi díj legalább 20%-át azonban egy összegben kell megfizetni.

(2) A bérlő kérelmére a lakáshasználatbavételi díj teljes összegére engedélyezhető részletfizetés, ha

a) félkomfortos vagy komfort nélküli lakást utalnak ki;

b) a bérlő a lakásbérleti jogviszonyt az előző bérlő halála után folytatja;

c) a lakást a R. 3. §-a (1) bekezdésének b) vagy c) pontjában felsorolt esetekben, illetőleg jóhiszemű jogcím nélkül lakó személy részére utalják ki.

(3) A (2) bekezdésben említett esetekben - szociálpolitikai indokok alapján - a lakáshasználatbavételi díj megfizetésére meghatározott időre vagy valamely feltétel bekövetkezéséig halasztás is adható.

(A R. 8. §-ához)

12. §

A lakásügyi hatóság az engedélyezett kedvezményt, elengedést, halasztást, illetőleg részletfizetést a lakásnyilvántartó lapon köteles feljegyezni.

13. §

(1) A tanácsi bérlakás bérbeadója - a tanács végrehajtó bizottsága által kialakított eljárásnak megfelelően - köteles lakásonként a lakásügyi hatósággal közölni:

a) a lakás szobaszámát és komfortfokozatát,

b) a lakás lakáshasználatbavételi díjának a 3-5. § alapján kiszámított összegét, továbbá

c) - beszámítás és térítés esetében - a megállapítható lakáshasználatbavételi díj összegét.

(2) A bérbeadó az (1) bekezdésben előírt közlési kötelezettségét

a) az e rendelet hatálybalépésének napján kezelésében levő valamennyi tanácsi bérlakásra vonatkozóan - a 20/1970. (X. 23.) ÉVM rendelet alapján végrehajtott felmérés adatainak felhasználásával - folyamatosan, de legkésőbb 1971. szeptember hó 30. napjáig,

b) az e rendelet hatálybalépése után kezelésébe vett tanácsi bérlakás esetében pedig a kezelésbevételt követően

köteles teljesíteni.

(3) A bérbeadó a tanácsi bérlakás lakáshasználatbavételi díjának módosítására kiható változtatásokat (a lakás szobaszámának, illetőleg komfortfokozatának módosulását) köteles figyelemmel kísérni, nyilvántartani és a lakáshasználatbavételi díj összegében bekövetkezett változásokról a lakásügyi hatóságot - az átadás-átvételt követően - értesíteni.

(4) A lakásügyi hatóság a tanácsi bérlakásra vonatkozóan közölt adatokat és változtatásokat köteles a lakásnyilvántartó lapon feltüntetni.

14. §

A bérbeadó a 3-5. § alapján kiszámított és nyilvántartott lakáshasználatbavételi díj összegéről köteles az érdekeltek kérelmére tájékoztatást adni.

(A R. 9. §-ához)

15. §

Ha a bérlő a lakásbérleti szerződés megkötése előtt esedékes lakáshasználatbavételi díj-fizetési kötelezettségét nem teljesítette, a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló jogszabályok rendelkezései szerint kell eljárni.

16. §

(1) Ha a bérlő a lakásbérleti szerződés megkötése után esedékes fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, a bérbeadó köteles arról a tanács végrehajtó bizottságának illetékes szakigazgatási szervét - a behajtás foganatosítása végett - értesíteni.

(2) A fizetési kötelezettség nemteljesítése esetében a lakáshasználatbavételi díj kezelésére és behajtására, a lakosságra vonatkozó adóigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a már lejárt összegek után az esedékesség napjától számított évi 6 (havi 0,5) százalékos kamatot kell fizetni.

17. §

A bérlő által fizetendő lakáshasználatbavételi díjról, a házaspár részére megelőlegezett kedvezmény összegéről, a határidőről, továbbá a részletfizetés teljesítéséről a bérbeadó köteles tételes nyilvántartást vezetni.

18. §

A bérbeadó a lakáshasználatbavételi díjakból befolyó bevételekről és kiadásokról elkülönített számlát köteles vezetni.

(A R. 10. §-ához)

19. §

A lakásügyi hatóság a lakásbérleti jogviszonyt folytató bérlőt a R. 10. §-ának (2) bekezdése alapján terhelő fizetési kötelezettséget a lakásbérleti jogviszony folytatását elismerő határozatában állapítja meg.

(A R. 11. §-ához)

20. §

(1) A bérbeadó a házaspár által a R. 5. § (6) bekezdése szerint vállalt határidő lejárta előtt harminc nappal köteles a bérlőt a 10. §-ban előírt igazolási kötelezettségének teljesítésére felhívni.

(2) Ha a bérlő a gyermek megszületését (örökbefogadását) az előírt módon nem igazolja, vagy a megelőlegezett kedvezmény összegét felszólításra nem fizeti meg, a 16. §-ban foglaltak szerint kell eljárni.

(3) A megelőlegezett kedvezmény megfizetése a határidő lejártát követő napon esedékes és azt általában harminc napon belül - egy összegben - kell a bérbeadó részére megfizetni. Indokolt esetben a lakásügyi hatóság - a bérlő kérelmére, szociális helyzetére figyelemmel - legfeljebb két évi időtartamra részletfizetést engedélyezhet.

(A R. 12. §-ához)

21. §

A bérbeadó köteles a lakáshasználatbavételi díjból hozzá befolyt összegeket - a kiadások levonása után - a városi (fővárosi, megyei városi) tanács fejlesztési alapjába, illetőleg a községi tanács költségvetésébe negyedévenként átutalni.

22. §

A lakásforgalommal és a lakásgazdálkodással kapcsolatos kiadások keretében a bérlőt megillető lakáshasználatbavételi díj térítésével kapcsolatos kiadások, továbbá a lakásforgalom lebonyolításával kapcsolatos költségek számolhatók el.

(A R. 15. §-ához)

23. §

A lakáshasználatbavételi díj fizetéséről szóló írásbeli megállapodásban fel kell tüntetni különösen :

a) a felek nevét és lakcímét,

b) a lakáshasználatbavételi díj kedvezmények nélküli összegét,

c) a bérlő előző lakása lakáshasználatbavételi díját és a két lakás lakáshasználatbavételi díja közötti különbözetet,

d) a bérlőt, fiatal házaspárt megillető kedvezményt, annak jogcímét és feltételeit,

e) a ténylegesen fizetendő lakáshasználatbavételi díj összegét,

f) a megfizetés (a bérlőt megillető követelés esetében a kifizetés) időpontját és módját,

g) a lakáshasználatbavételi díj, illetőleg a különbözet megfizetésének részbeni vagy teljes elengedésére vonatkozó feltételeket, továbbá

h) a lakásbérleti jogviszony megszűnése esetére vonatkozó rendelkezéseket.

(A R. 17-18. §-ához)

24. §

A R. 17-18. §-ában meghatározott esetekben a szolgálati lakással rendelkező szerv a bérlőt megillető térítést a lakásépítési alapja terhére fizetheti ki.

(A R. 21. §-ához)

25. §

E rendelet 1971. július hó 1. napján lép hatályba.

Bondor József s. k.,

építésügyi és városfejlesztési miniszter

Vályi Péter s. k.,

pénzügyminiszter

Melléklet a 2/1971. (II. 8.) ÉVM-PM számú együttes rendelethez

A lakáshasználatbavételi díj mértéke

1. A lakáshasználatbavételi díj mértéke - ezer forintban - a következő:

2. Félszobával bővített (1.5, 2.5 szobás) lakás esetében az 1. pontban meghatározott összegeket a különbözet felével kell növelni.

3. Háromnál több szobás lakás esetében a lakáshasználatbavételi díj mértékét lakószobánként - ezer forintban - a következő összegekkel kell növelni:

4. Társbérleti lakásrész esetében a lakáshasználatbavételi díjat az egész lakás komfortfokozatánál eggyel alacsonyabb komfortfokozat szerint kell megállapítani.

5. Ha megüresedett társbérleti lakásrésznek a lakásban visszamaradt társbérlő részére történő kiutalása folytán a társbérlő az egész lakás bérlőjévé válik, az egész lakás komfortfokozatának megfelelően az egész lakásra megállapítható lakáshasználatbavételi díjat csökkenteni kell a bérlő által korábban használt lakásrészre a 4.pont szerint megállapítható lakáshasználatbavételi díj összegével.

6. Ha a lakáshasználatbavételi díj kiszámítása során a rendelet 4. és 5. §-ában említett módosító (növelő és csökkentő) tényezők együttes alkalmazásával a díj összegének többszörös módosítására kerül sor, minden esetben az 1-3. pontban megállapított mértékből kell kiindulni.

7. A kiemelt települések jegyzékét az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium külön teszi közzé.