31/1971. (XII. 31.) ÉVM rendelet
az ingatlanközvetítésről szóló 27/1971. (IX. 14.) Korm. rendelet végrehajtásáról
Az ingatlanközvetítésről szóló 27/1971. (IX. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 7. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, továbbá a díjazás mértéke tekintetében az Országos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:
(A R. 2. §-ához)
1. §
(1) A R. és e rendelet alkalmazása szempontjából
a) ingatlanközvetítés: az ingatlanok adásvételének és cseréjének, továbbá a bérlakások cseréjének közvetítése, ideértve az arra alkalmas ingatlanok és bérlakások felkutatását, továbbá az ügyletek előkészítését és lebonyolítását is;
b) tanácsi ingatlanközvetítő szerv: a tanács felügyelete alatt álló ingatlanközvetítő vállalat, továbbá ingatlankezelő vagy város- (község-) gazdálkodási vállalat ingatlanközvetítő részlege.
(2) Az ingatlanok forgalmi értékének becslését - ha külön jogszabály másként nem rendelkezik - csak tanácsi ingatlanközvetítő szerv végezheti.
2. §
(1) A tanácsi ingatlanközvetítő szerv tevékenységi körét, működési területét és szervezeti formáját a felügyeletét ellátó (alapító) tanács - a (2) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével - az alapító határozatban állapítja meg.
(2) A tanácsi ingatlanközvetítő szerv tevékenysége - az ingatlanközvetítés és az ingatlanok forgalmi értékének becslése mellett - különösen a következő feladatok ellátására terjedhet ki:
a) olyan telek- és lakásgazdálkodási feladatok (pl. állami telekvásárlás és telekértékesítés, állami házingatlanok értékesítése, minőségi lakáscserék, tanácsi bérlakások bérleti jogáról a lakásügyi hatóság javára szóló lemondás, állampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdona tanácsi értékesítésének elrendelése) előkészítésére, lebonyolítására, amelyekkel a tanács végrehajtó bizottsága vagy arra jogosult más állami szerv jogszabályban meghatározott esetekben megbízhatja;
b) ingatlanok értékesítés céljára, továbbá bizományi szerződés alapján történő adásvételére és cseréjére;
c) az ingatlanokkal kapcsolatos hatósági eljárásokban való előkészítő és szakértői közreműködésre;
d) a magánerőből történő társas- és csoportos lakóház- (üdülő-) építéssel kapcsolatos szervezésre és lebonyolításra, továbbá lakásépítő szövetkezet lakóházépítésével kapcsolatos beruházási feladatok lebonyolítására;
e) a tevékenységi körébe tartozó ügyletekre vonatkozó okiratok elkészítésére - a d) ponttal kapcsolatos társasháztulajdont alapító okirat elkészítésének kivételével -, szerződések megkötésére, és az ezek érvényéhez szükséges hozzájárulások megszerzésére, továbbá a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzéséről való gondoskodásra.
(3) A tanácsi ingatlanközvetítő szerv a (2) bekezdés e) pontjában említett feladatokat az állampolgárok közötti ingatlan tulajdonátruházás vonatkozásában csak külön rendelet keretei között végezheti.
(4) A tanácsi ingatlanközvetítő szerv a tevékenységi körét érintő megbízást a működési területén kívül eső területre is vállalhat, köteles azonban a megbízás teljesítéséhez a területileg illetékes tanácsi ingatlanközvetítő szerv közreműködését igénybe venni.
(5) Ingatlanközvetítő vállalat hatósági megbízás alapján a működési területén kívül eső területen ellenőrző forgalmi értékbecslést a területileg illetékes tanácsi ingatlanközvetítő szerv közreműködésének igénybevétele nélkül is végezhet.
(A R. 3. §-ához)
3. §
A tanácsi ingatlanközvetítő szerv részére adott - a tevékenységi körét érintő - megbízás esetén a Polgári Törvénykönyvnek a megbízásra, illetőleg a bizományra vonatkozó rendelkezései az irányadók.
4. §
(1) A tanácsi ingatlanközvetítő szerv tevékenységéért járó díjra és a szolgáltatás tartalmára a rendelet 1. számú mellékletében foglaltak az irányadók.
(2) Az ingatlanok forgalmi értékének becsléséért járó díjat előre kell megfizetni.
(A R. 4. §-ához)
5. §
(1) A fővárosban, a városokban és az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező községekben fekvő ingatlanok adásvétele, cseréje esetében nem köteles a szerző fél a tanácsi ingatlanközvetítő szervtől az ingatlan forgalmi értékének becslését beszerezni, ha
a) állami szerv nem állami tulajdonban álló ingatlant állami telekvásárlás keretében telekértékesítés céljára szerez;
b) nem állami szerv vagy állampolgár állami tulajdonban álló ingatlant az ilyen ingatlanok elidegenítésére (értékesítésére) vonatkozó jogszabályok alapján szerez;
c) állampolgár tanácsi értékesítésű, illetőleg az Országos Takarékpénztár beruházásában értékesítés céljára épített lakást az illetékes állami szervtől szerez;
d) állampolgár ingatlant az állampolgárok telek-, illetőleg lakás- és üdülőtulajdonára vonatkozó jogszabályok alapján ingatlanvagyonátruházási illeték-fizetési kötelezettség nélkül vagy elrendelt tanácsi értékesítés során szerez;
e) állampolgár beépítetlen lakó-, illetőleg üdülőtelket az állampolgárok telektulajdonára vonatkozó jogszabályok alapján az értékesítés lebonyolításával kötelezően megbízott tanácsi ingatlanközvetítő szerv, illetőleg az Országos Takarékpénztár útján szerez.
(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések nem érintik az állami szervek magánszemélyektől történő ingatlanvásárlásáról, továbbá az állami tulajdonban álló ingatlanok elidegenítésének (értékesítésének) szabályozásáról szóló jogszabályokban az ingatlanok forgalmi értékének becslésére vonatkozóan a szerző, illetőleg értékesítő állami szerv terhére előírt kötelezettséget.
6. §
Az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező községeket e rendelet 2. számú melléklete határozza meg.
(A R. 5. §-ához)
7. §
(1) A R. 4. §-ának (2) bekezdésében említett ingatlanok adásvétele és cseréje esetében
a) a szerző fél köteles a szerződést a keltétől számított tizenöt napon belül a tanácsi ingatlan közvetítő szervhez benyújtani,
b) a tanácsi ingatlanközvetítő szerv pedig köteles a szerződés benyújtásától számított tizenöt napon belül az ingatlan forgalmi értékbecslését elvégezni, a forgalmi értéket a szerződésen feltüntetni, s az így záradékolt szerződést, továbbá a forgalmi értékbecslési lap két példányát a szerző félnek kiadni.
(2) Az ingatlan forgalmi értékének becslésénél az abban az időpontban fennálló érték az irányadó, amikor a szerződést a forgalmi érték becslése végett a tanácsi ingatlanközvetítő szervhez bemutatták.
(3) Az illetékhivatal az ingatlannak a szerződésen feltüntetett forgalmi értékét az ingatlanvagyonátruházási illeték-fizetési kötelezettség megállapítása során hivatalból vagy a fél kérelmére felülvizsgálhatja.
(4) Ha a szerződésnek az illetékhivatalhoz történő bejelentésére kötelezett a bejelentésre előírt határidőt a tanácsi ingatlanközvetítő szerv eljárása miatt mulasztja el és ezt igazolja, a késedelmes bejelentéssel járó következmények alól mentesül.
(A R. 6. §-ához)
8. §
A R. 6. §-ának rendelkezéseit akkor is alkalmazni kell, ha a tanácsi ingatlanközvetítő szerv bizományosként ingatlanra vonatkozó adásvételi, illetőleg csereszerződést
a) nem állami szerv vagy állampolgár javára köt;
b) olyan állami szerv javára köt, amely a tevékenységi köre szerint magánerőből történő társas- és csoportos lakóház- (üdülő-) építéssel kapcsolatos szervezési és lebonyolítási feladatok ellátására jogosult.
(A R. 7. §-ához)
9. §
(1) E rendelet 1972. január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 2/1960. (III. 1.) ÉM-ÁH számú és az 1/1965. (II. 28.) ÉM-ÁH rendelet, továbbá a 11/1959. (IV. 9.) PM rendelet 5. §-ának (5) bekezdése hatályát veszti.
(2) A rendelet hatálybalépése előtt a forgalmi érték megállapítása végett a tanácsi ingatlanközvetítő szervhez vagy az ingatlanvagyonátruházási illeték kiszabása végett az illetékhivatalhoz benyújtott adásvételi, illetőleg csereszerződés esetében a közvetítési díjat az (1) bekezdésben említett jogszabályok rendelkezései szerint kell megfizetni.
(3) E rendelet nem érinti az Országos Takarékpénztárnak és más állami szerveknek az ingatlanok adásvételével és cseréjével kapcsolatos - a külön jogszabályokban megállapított - jogait, illetőleg az alapító határozatukban a tevékenységi körükbe utalt feladatait.
Bondor József s. k.,
építésügyi és városfejlesztési miniszter
1. számú melléklet a 31/1971. (XII. 31.) ÉVM rendelethez
A tanácsi ingatlanközvetítő szerv tevékenységéért járó díj és a szolgáltatás tartalma
1. A tanácsi ingatlanközvetítő szerv tevékenységéért járó díj összegében a felek - a 3-4. pontban foglaltak kivételével - a költségráfordítástól és a piaci viszonyoktól függően szabadon állapodhatnak meg.
2. Az ingatlanközvetítés körébe tartozó egyes tevékenységek irányárai és tartalma a következő:
a) a vételre, cserére alkalmas ingatlanok címe szolgáltatásának díja címenként 50,- Ft
A szolgáltatott adatoknak tartalmazniuk kell: az ingatlan helyét, telekkönyvi adatait, az ingatlanra vonatkozó hatósági előírásokat és korlátozásokat.
b) a cserére alkalmas lakások címe szolgáltatásának díja lakásonként 50,- Ft
A szolgáltatott adatoknak tartalmazniuk kell: a lakás helyét, komfortfokozatát, alapterületét, felszereltségét, helyiségeinek számát és megnevezését, továbbá a lakbért és az egyéb külön díjakat.
c) a lakáscsere lebonyolításának díja lakásonként 100,- Ft
A lebonyolítás: a szerződés elkészítése és annak a lakásügyi hatósághoz (az ingatlan tulajdonosához) való benyújtása.
d) a lakáscsere közvetítésének díja lakásonként 200,- Ft
A közvetítés: a cserére alkalmas lakások felkutatása, a cserélő felek kapcsolatának megteremtése, továbbá a szerződés elkészítése és annak a lakásügyi hatósághoz (az ingatlan tulajdonosához) való benyújtása.
A felek az irányáraktól - a költségráfordítástól és a piaci viszonyoktól függően - szabadon eltérhetnek.
3. Az állampolgárok telek-, lakás-, illetőleg üdülőtulajdonára vonatkozó jogszabályok alapján végzett értékesítés esetében ingatlanonként:
a) az eladó terhére az eladási ár legfeljebb 1,5 százalékát,
b) a vevő terhére pedig az eladási ár legfeljebb 3,5 százalékát
kitevő lebonyolítási díj számítható fel.
A díj e mértéke a műszaki megosztás költségeit, a hatósági eljárási díjakat és az illetéket nem tartalmazza.
A felek - a költségráfordítás és a piaci viszonyok figyelembevételével - a díj mértékénél alacsonyabb összegű díjban is megállapodhatnak.
4. Az ingatlan forgalmi értékbecslésének díja:
E díj-mértéket az ingatlan tulajdoni hányada forgalmi értékének becslése esetén is alkalmazni kell.
Az alap-, illetőleg többletdíj az ingatlanhoz tartozó földrészlet (telek), továbbá melléképületek és melléképítmények forgalmi értékbecslésének díját is magában foglalja.
A tanácsi ingatlanközvetítő szerv székhelyén (kirendeltségén) levő ingatlan forgalmi értékbecslésének díja az utazási és a kiküldetési költséget is magában foglalja, székhelyen (kirendeltségen) kívül végzett forgalmi értékbecslés esetében azonban az utazási és a kiküldetési költség külön felszámítható.
Az ingatlan forgalmi értékbecslésének díja a hatósági eljárási díjakat és az illetéket nem tartalmazza.
5. Ha jogszabály az ügylet lebonyolításának tartalmát nem határozza meg, a teljes ügyleti tevékenységet (a felek kapcsolatának megteremtése, érdekeik összeegyeztetése, az ügylettel kapcsolatos okiratok elkészítése - a nem állami tulajdonban álló épületek társasháztulajdont alapító okiratának kivételével -, az okirat hatósághoz való benyújtása stb.) kell érteni.
6. Az ingatlan forgalmi értékbecslése során teljesítendő szolgáltatások tartalma:
a) a szerződés ingatlanra vonatkozó adatainak helyszíni azonosítása,
b) az ingatlan forgalmi értékbecslése,
c) a forgalmi értékbecslési lap kitöltése,
d) forgalmi értékbecslés beszerzésének kötelezettsége esetében a forgalmi érték feltüntetése a szerződésen és az így záradékolt szerződésnek, továbbá a forgalmi értékbecslési lap két példányának a fél részére való kiadása,
e) a fővárosban a 14/1962. (V. 6.) Korm. rendelet 1. §-ában meghatározott feltételek fennállásának ellenőrzése, valamint
f) - a fél kívánsága szerint - a szerződésnek és a forgalmi értékbecslési lap egy példányának az illetékhivatalhoz történő bejelentése (bemutatása), s a tanácsi ingatlanközvetítő szerv székhelyén lakó, illetőleg ott ingatlannal rendelkező fél nemleges adóigazolásának beszerzése.
A fél részére kiadott forgalmi értékbecslési lap egy példánya a szerződésnek az illetékhivatalhoz való bemutatásához szolgál.
2. számú melléklet a 31/1971. (XII. 31.) ÉVM rendelethez
Az országos jelentőségű üdülőterülettel rendelkező községek jegyzéke
Abaliget
Aggtelek
Alsóőrs
Aszófő
Badacsonytomaj
Badacsonytörmedic
Balatonakali
Balatonalmádi
Balatonberény
Balatonboglár
Balatonederics
Balatonfenyves
Balatonfőkajár
Balatonföldvár
Balatonfűzfő
Balatongyörök
Balatonkenese
Balatonkeresztúr
Balatonlelle
Balatonmáriafürdő
Balatonöszöd
Balatonrendes
Balatonszabadi
Balatonszárszó
Balatonszemes
Balatonszentgyörgy
Balatonszepezd
Balatonudvafi
Balatonvilágos
Balf
Bánk
Budakalász
Bük
Bükkszentkereszt
Cserszegtomaj
Csobánka
Csopak
Diósjenő
Dömös
Dunabogdány
Dunakeszi
Fonyód
Gárdony
Göd
Gyenesdiás
Harkány
Hévíz
Hollóháza
Jósvafő
Kápolnásnyék
Kesztölc
Kismaros
Kisoroszi
Köröshegy
Kővágóörs
Leányfalu
Leányvár
Lovas
Mátraszentimre
Nadap
Nagybörzsöny
Nagymaros
Nemesgulács
Ordacsehi
Orfü
Örvényes
Pákozd
Paloznak
Parádsasvár
Pilisszentkereszt
Pilisszentlászló
Pilisszentlélek
Pócsmegyer
Pomáz
Ráckeve
Révfülöp
Sukoró
Szendehely
Szigetmonostor
Szigliget
Szilvásvárad
Szokolya
Sződliget
Tahitótfalu
Telkibánya
Tihany
Tiszafüred
Tokaj
Velem
Velence
Verőce
Visegrád
Vörösberény
Vonyarcvashegy
Zamárdi
Zánka
Zebegény