3/1971. (VII. 17.) EüM rendelet

az ivóvízellátás terén felhasználásra kerülő anyagok közegészségügyi szabályairól

Az Állami Közegészségügyi-Járványügyi Felügyeletről szóló 18/1968. (V. 5.) Korm. rendelet 14. §-ában foglalt felhatalmazás alapján az ipari és kereskedelmi miniszterrel valamint a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszterrel egyetértésben az alábbiakat rendelem el:[1]

1. § Az ivóvíz (ivóvízminőségű víz) termelése, szállítása, vezetése, tárolása és kezelése (a továbbiakban: ivóvízellátás) céljára az e rendelet mellékletében felsorolt hagyományos anyagok és termékek, illetőleg a felhasználásukkal kapcsolatos jelenleg is alkalmazott technológiák előzetes közegészségügyi hatósági engedélyezés és törzskönyvezés nélkül továbbra is alkalmazhatók.

2. §[2][3] Az e rendelet mellékletében nem említett bármely más anyag és készítmény ivóvízellátás céljára - ha a vízzel érintkezhet - csak abban az esetben alkalmazható, ha azt, valamint felhasználása technológiáját az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) engedélyezte és a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ - Országos Környezetegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OKK-OKI)

2. §[4] Az e rendelet mellékletében nem említett bármely más anyag és készítmény ivóvízellátás céljára - ha a vízzel érintkezhet - csak abban az esetben alkalmazható, ha azt, valamint felhasználása technológiáját az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) engedélyezte és az Országos Közegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OKI) törzskönyvezte.

3. § (1) A 2. §-ban említett engedélyt annak kell kérnie, aki az anyagot (készítményt), illetőleg a felhasználásával kapcsolatos technológiát ivóvízellátás céljára alkalmazni kívánja. Ha az anyagot (készítményt) ivóvízellátás céljára kívánják előállítani, illetőleg külföldről behozni, az engedélyt az előállító, illetőleg a belföldi forgalomba hozó köteles kérni.

(2) A 2. § alapján már törzskönyvezett anyagoknak (készítményeknek) és technológiáknak ivóvízellátás céljára az engedélyezett módon való felhasználásához újabb közegészségügyi hatósági engedélyt az új felhasználónak nem kell kérnie.

4. § (1) Az engedély iránti kérelmet az OTH-nak kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell:

a) az anyag összetételét, kémiai szerkezetét tanúsító iratokat,

b) a készítményben levő és az előállításhoz felhasznált anyagok megnevezését és minőségi jellemzését,

c) az anyag (készítmény) előállítása technológiájának rövid leírását,

d) az anyag (készítmény) tárolás, felhasználás stb. során tapasztalt viselkedésének leírását a kérelmező vagy az előállító által végzett megfigyelés alapján,

e) az anyag (készítmény) fizikai, kémiai és biológiai elő-vizsgálatának eredményét, illetőleg az arra vonatkozó laboratóriumi nyilatkozatokat,

f) az anyag (készítmény) ivóvízellátás céljára történő felhasználás kapcsán megtartandó technológiai feltételek, valamint a munkavédelmi szabályok leírását,

g) az anyag (készítmény) ivóvízellátás céljára történő felhasználására és az azzal kapcsolatos technológiára vonatkozó külföldi és hazai irodalmi adatokat,

h) az anyag (készítmény) előállítójának és forgalomba hozójának nevét és címét, valamint belföldi előállító esetében a gyártó cég nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a további gyártás során mindenkor biztosítja az engedélyezett, illetőleg az engedélyezésre benyújtott anyaggal (készítménnyel) azonos minőséget; szabványosított összetételű és minőségű anyag (készítmény) esetén pedig biztosítja a vonatkozó szabvány megtartását.

(2) Az (1) bekezdés a) és c) pontjaiban felsorolt adatok közléséről - a kérelmező indokolt kérelmére - az OTH eltekinthet.

(3) Az (1) bekezdés e) pontjában említett elővizsgálatokat a kérelmezőnek állami szerv által fenntartott laboratóriumban saját költségén kell elvégeztetnie. Az elővizsgálatokkal azt kell igazolnia, hogy az engedélyezni kért anyagból (készítményből) - az ivóvízellátás céljára történő felhasználása során - nem oldódik ki a víz minőségét károsan befolyásoló vagy heveny, káros élettani hatást kiváltó mennyiségű rész.

(4) Ha az engedélyezni kért anyag (készítmény) felhasználását ivóvízellátás céljára külföldön engedélyezték, és a kérelmező az engedélyezésre vonatkozó adatokat benyújtott kérelmében közli, az OTH az elővizsgálatok elvégzésétől eltekinthet.

5. § (1)[5] Szükséges esetben az OTH az anyag (készítmény) további kémiai, illetőleg toxikológiai vizsgálatát rendelheti el. A vizsgálatokat az OTH felhívására az OKK-OKI végzi.

(2) A kémiai vizsgálat arra terjed ki, hogy

a) a gyakorlatban előforduló vízféleségekben az engedélyezni kért anyagból (készítményből) milyen mértékben oldódnak ki ízt, szagot vagy színt adó anyagok, szerves vagy szervetlen vegyületek,

b) az engedélyezni kért anyag (készítmény) mennyiben alkalmas a vízben levő vagy a vízbe jutó mikroorganizmusok megtelepedésére vagy szaporodására.

(3) Az engedélyezni kért anyaggal (készítménnyel) érintkező víz toxikológiai vizsgálatát akkor kell elvégezni, ha a (2) bekezdésben említett vizsgálat szerint az anyagból (készítményből) kioldódás mutatkozik, vagy az anyag (készítmény) összetétele miatt szükséges a további vizsgálat. A vizsgálattal meg kell határozni állatkísérletekben a kioldott anyag mérgező hatását (az LD50-et), és félheveny kísérletekben a kísérleti állatok növekedésére, vérképére és parenchímás szerveire kifejtett hatást. Szükség esetén más toxikológiai vizsgálatokat (idegrendszeri, daganatkeltő hatás stb.) is kell végezni.

6. § (1) A kérelem tárgyában az OTH a rendelkezésére bocsátott adatok, illetőleg az 5. § szerinti vizsgálatok eredménye alapján kizárólag egészségügyi-járványügyi szempontból dönt. Engedélye nem jelenti egyben az anyag (készítmény), illetőleg technológiai alkalmasságának, felhasználhatóságának egyéb (műszaki, gazdasági stb.) szempontból történő elbírálását és engedélyezését.

(2) Nem engedélyezhető az anyag (készítmény) ivóvízellátás céljára történő felhasználása, ha

a) a vízzel érintkezve kioldódó vagy visszamaradó mennyiségű része a víz minőségét károsan befolyásolja, heveny vagy idült egészségkárosodást okozhat, vagy daganatot kelthet, illetőleg a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő kísérletek alapján ilyen jellegűnek minősíthető, vagy

b) elősegíti a vízben levő vagy a vízbe jutó mikroorganizmusok megtelepedését vagy szaporodását.

(3) Nem engedélyezhető olyan alkalmazási technológia, amely az anyagot (készítményt) egészségi vagy vízminőségi szempontból károsan megváltoztatja.

(4)[6] Ha az OTH az anyag (készítmény), illetőleg technológia alkalmazását engedélyezte, azt az OKI törzskönyvezi. A törzskönyvben az engedély adatait kell feltüntetni. A törzskönyvezés megtörténtéről az OKK-OKI a kérelmezőt közvetlenül értesíti. A törzskönyvezett anyagok (készítmények), illetőleg technológiák jegyzékét az OKK-OKI a Népjóléti Közlönyben, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Értesítőben közzéteszi.

(5) Ha a végzett vizsgálatok eredménye kioldódást nem mutat - az eljárás befejezése előtt, a kérelmező indokolt kérelmére - az anyag (készítmény), illetőleg technológia alkalmazására az OTH határidőhöz kötött ideiglenes engedélyt adhat. Az ideiglenes engedély alapján a törzskönyvezésre nem kerülhet sor.

(6) Indokolt esetben a kiadott engedélyt az OTH visszavonhatja.

(7) Ha az OTH valamely anyag (készítmény) felhasználását nem engedélyezi, elutasító határozatát a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumnak is megküldi.

7. § (1) A törzskönyvezett anyag burkolatán, a Törzskönyvezett készítmény minden darabján tartósan és jól olvashatóan fel kell tüntetni az anyag (készítmény) nevét és törzskönyvi számát. Indokolt esetben ez alól az OTH felmentést adhat.

(2) Az anyag (készítmény) forgalomba hozója a forgalomba hozatal módjától függően biztosítani köteles, hogy az alkalmazás során megtartandó munkavédelmi előírásokról az érdekeltek tájékoztatást kapjanak (pl. használati utasítás stb.).

8. § A rendelet hatálybalépése előtt kiadott ideiglenes használati engedélyek az OTH további intézkedéséig érvényben maradnak. 1971. december hó 31. napjáig az OTH hivatalból intézkedik az ideiglenes engedély meghosszabbítása vagy helyébe a végleges engedély kiadása, és az engedélyezett anyag (készítmény) törzskönyvezése, illetőleg az ideiglenes engedély visszavonása iránt.

9. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Melléklet a 3/1971. (VII. 17.) EüM rendelethez[7]

Az ivóvizek termelése, szállítása, vezetése, tárolása és kezelése során használatos hagyományos anyagok:

öntöttvas

acél

vörösréz

ón

ólom (Belső felületén 99%-os ónbevonat.)

beton (Műanyagkötésű beton kivételével.)

vasbeton

azbeszt-cement

kenderkóc

jutakóc

kaucsuk

homok

kavics

márványzúzalék

zeolit

Fermago

Magnomassza

aktív szén

timsó

alumínium-szulfát

ferri-klorid

ferro-szulfát

kálium-permanganát

aktivált kovasav

klórgáz

ózon

klórmész

nátrium-hipoklorit

nátriumaluminát

szóda

nátrunlúg

kovasav(vízüveg)

természetes ásványi anyagok

(gránit, bazalt, andezit stb.)

zúzalék

mészkő, égetett-, oltott mész

sárgaréz

bronz

horganyzott vas

saválló acél

kerámia termékek (üveg, porcelán, kőedény).