17/1972. (IV. 29.) MT rendelet

az orvosok, gyógyszerészek és egyéb egészségügyi képesítésű személyek fegyelmi felelősségéről

Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény (a továbbiakban: egészségügyi törvény) 82-84. §-aiban foglalt felhatalmazás alapján a Minisztertanács a következőket rendeli:

Az orvos munkaviszonyával kapcsolatos fegyelmi felelősség

1. §

A Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, ha az orvos orvosi oklevélhez kötött munkakörben fennálló munkaviszonya keretében megszegi az egészségügyi törvénynek

- a közvetlen életveszély fennállása és kórházi gyógykezelés szükségessége esetében a beteg haladéktalan kórházba szállítása iránti intézkedésre vonatkozó rendelkezését [26. § (4) bek.],

- a terhesség megszakítására vonatkozó rendelkezését [29. § (4) bek.],

- a kórház elmeosztályára történő felvételre és az elmeosztályra felvett személy elbocsátására vonatkozó rendelkezéseit (33. és 34. §),

- az orvos gyógyító-megelőző tevékenységére vonatkozó rendelkezéseit (43. és 44. §),

- az orvosnak sürgős szükség esetén fennálló kötelezettségére vonatkozó rendelkezéseit (46. §),

- a műtétekre, továbbá a műtétnek minősülő, valamint a beteg életét veszélyeztető vizsgálati és gyógyító eljárásokra vonatkozó rendelkezéseit (47. és 48. §),

- élő személy testéből szerv, szövet kivételére és az élő személy testébe szerv, szövet átültetésére vonatkozó rendelkezéseit (50-52. §-ok),

- a gyógyszerként még nem alkalmazott anyagnak (készítménynek) emberen történő kipróbálására vonatkozó rendelkezését [58. § (1) bek.],

- a holttestből élő személy testébe történő átültetés céljára szerv, szövet kivételére vonatkozó rendelkezéseit [65. § (1) és (2) bek.],

- az orvosoknak az orvosi ellátásra jogosult betegekkel kapcsolatos magatartásbeli kötelezettségeire vonatkozó rendelkezéseit (75. §),

- az orvosi tevékenység megtagadására vonatkozó rendelkezését [76. § (1) bek.],

- a külföldi állampolgáron orvosi beavatkozás végzésére, a külföldi állampolgárnál terhesség megszakítására, a külföldi állampolgár testéből szerv, szövet kivételére, a külföldi állampolgár testébe szerv, szövet átültetésére, a külföldi állampolgár holttestének boncolására és a holttestből szerv, szövet kivételére vonatkozó rendelkezéseit (87. §).

2. §

(1) A fegyelmi vétséget elkövető orvossal szemben a Munka Törvénykönyvében meghatározott fegyelmi büntetéseken kívül az alábbi fegyelmi büntetések szabhatók ki:

- húszezer forintig terjedő pénzbírság,

- eltiltás az orvosi magángyakorlattól három hónaptól egy évig terjedő időre,

- eltiltás az orvosi tevékenységtől három hónaptól egy évig terjedő időre.

(2) A pénzbírság és az orvosi magángyakorlattól való eltiltás fegyelmi büntetést együttesen is ki lehet szabni.

(3) Ha az orvost az egészségügyi törvény 75. §-ába ütköző fegyelmi vétség miatt vonták felelősségre, a fegyelmi hatóság az érdekelt kérelmére kötelezi őt az anyagi juttatás visszatérítésére.

(4) Az (1) bekezdésben megállapított fegyelmi büntetések végrehajtását legfeljebb egy évre fel lehet függeszteni, ha attól kellő nevelő hatás várható.

(5) Az orvos a fegyelmi büntetés jogerőre emelkedése után az orvosi tevékenységtől való eltiltás esetén három évig, pénzbírság és az orvosi magángyakorlattól való eltiltás esetén két évig a büntetés hatálya alatt áll. Ez alól jó munkája alapján korábban mentesíthető.

3. §

(1) A fegyelmi eljárás megindítását az orvos kinevező szerve is kezdeményezheti.

(2) A fegyelmi jogkört a fegyelmi eljárás alá vont orvos kinevező szerve, illetőleg az egészségügyi miniszter által jogszabályban meghatározott orvos gyakorolja.

(3) A fegyelmi eljárást másodfokon a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervénél, az orvostudományi egyetemnél, illetőleg az Egészségügyi Minisztériumnál alakított, öt orvosból álló fegyelmi tanács folytatja le.

4. §

(1) A fegyelmi eljárás megindítását az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének irányítása alatt működő orvosetikai bizottság is kezdeményezheti. Ha a panaszt az orvosetikai bizottsághoz nyújtották be, az orvosetikai bizottság a panaszt - ha megítélése szerint fegyelmi vétség gyanúja áll fenn - az első fokú fegyelmi hatósághoz továbbítja.

(2) A fegyelmi eljárás során be lehet szerezni az orvosetikai bizottság véleményét. A fegyelmi határozatot meg kell küldeni az orvosetikai bizottságnak. Az első fokon hozott fegyelmi határozat ellen az orvosetikai bizottság is fellebbezhet.

Az orvosi magángyakorlattal kapcsolatos fegyelmi felelősség

5. §

(1) Ha az orvos az orvosi magángyakorlata körében, illetőleg az orvosi magángyakorlattal kapcsolatban az egészségügyi törvénybe ütköző fegyelmi vétséget követett el, vele szemben az alábbi fegyelmi büntetések szabhatók ki:

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) húszezer forintig terjedő pénzbírság,

d) eltiltás az orvosi magángyakorlattól három hónaptól egy évig terjedő időre,

e) eltiltás az orvosi tevékenységtől három hónaptól egy évig terjedő időre.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában megállapított fegyelmi büntetéseket együttesen is ki lehet szabni.

(3) Az (1) bekezdés c)-e) pontjaiban megállapított fegyelmi büntetések végrehajtását legfeljebb egy évre fel lehet függeszteni, ha attól kellő nevelő hatás várható.

6. §

(1) A fegyelmi jogkört az orvosi magángyakorlatot engedélyező egészségügyi szerv vezetője (helyettese) gyakorolja.

(2) A fegyelmi eljárást másodfokon az orvosi magángyakorlat helye szerint illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervénél alakított fegyelmi tanács folytatja le.

Az egészségügyi magántevékenységgel kapcsolatos fegyelmi felelősség

7. §

(1) Ha az egyéb egészségügyi képesítéssel rendelkező és a képesítésének megfelelő egészségügyi magántevékenységet folytató személy az egészségügyi magántevékenysége körében, illetőleg az egészségügyi magántevékenységgel kapcsolatban az egészségügyi törvénybe ütköző cselekményt (mulasztást) követett el, vele szemben a következő fegyelmi büntetések szabhatók ki:

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) ötezer forintig terjedő pénzbírság,

d) eltiltás az egészségügyi magántevékenységtől három hónaptól egy évig terjedő időre.

(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában megállapított fegyelmi büntetések együttesen is kiszabhatók.

(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában megállapított fegyelmi büntetések végrehajtását legfeljebb egy évre fel lehet függeszteni, ha attól kellő nevelő hatás várható.

(4) A fegyelmi eljárást első fokon az egészségügyi magántevékenységet engedélyező, másodfokon a felettes egészségügyi szerv folytatja le.

Közös rendelkezések

8. §

(1) Az 1-7. §-ok alapján másodfokon hozott fegyelmi határozat ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(2) Az egészségügyi miniszter az 1-7. §-ok alapján hozott bármely jogerős fegyelmi határozatot hivatalból vagy kérelemre felülvizsgálhat, azt megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezheti, és új eljárást rendelhet el, ha a fegyelmi határozat törvénysértő, vagy nem megalapozott. Az egészségügyi miniszter a fegyelmi eljárás alá vont személyre hátrányosabb rendelkezést megállapító határozatot azonban csak a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül hozhat.

9. §

(1) A fegyelmi eljárás részletes szabályait az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetével - a munkaviszony keretében elkövetett fegyelmi vétségek tekintetében pedig a munkaügyi miniszterrel is - egyetértésben az egészségügyi miniszter állapítja meg.

(2) A közlekedés- és postaügyi miniszter jelöli ki a felügyelete alá tartozó orvosok fegyelmi ügyében azt az orvost, aki a fegyelmi eljárást első fokon folytatja le, ha a fegyelmi eljárás alá vont orvos kinevező szerve nem orvos, továbbá megállapítja a fegyelmi eljárást másodfokon lefolytató fegyelmi tanács összetételét, valamint a fegyelmi eljárás részletes szabályait, ez utóbbit a munkaügyi miniszterrel és a Vasutasok Szakszervezetével egyetértésben.

(3) A Szakszervezetek Országos Tanácsa jelöli ki a felügyelete alá tartozó orvosok fegyelmi ügyében azt az orvost, aki a fegyelmi eljárást első fokon folytatja le, ha a fegyelmi eljárás alá vont orvos kinevező szerve nem orvos, és állapítja meg a fegyelmi eljárást másodfokon lefolytató fegyelmi tanács összetételét.

A fegyveres erőkkel és a fegyveres testületekkel kapcsolatos rendelkezések

10. §

(1) Ha fegyveres erő tényleges állományához, vagy fegyveres testület hivatásos állományához tartozó orvos a szolgálati viszonya keretében az egészségügyi törvény rendelkezéseit vétkesen megszegi, fegyelmi felelősségére - az alábbi (3) bekezdésben foglalt rendelkezés figyelembevételével - a fegyveres erő, illetőleg a fegyveres testület tagjaira vonatkozó fegyelmi szabályokat kell alkalmazni. Ez a rendelkezés irányadó abban az esetben is, ha az említett orvos az egészségügyi törvénybe ütköző fegyelmi vétséget a fegyveres erőn (fegyveres testületen) kívül orvosi oklevélhez kötött munkakörben fennálló munkaviszonya keretében, illetőleg az orvosi magángyakorlata körében követi el.

(2) Ha fegyveres erőnél (fegyveres testületnél) orvosi oklevélhez kötött munkakörben teljes munkaidővel alkalmazott polgári orvos e munkaviszonya keretében az egészségügyi törvény rendelkezéseit vétkesen megszegi, fegyelmi felelősségére -az alábbi (3) bekezdésben foglalt rendelkezés figyelembevételével - a fegyveres erő (fegyveres testület) polgári dolgozóira vonatkozó fegyelmi szabályokat kell alkalmazni.

(3) A fegyveres erők tényleges állományához és a fegyveres testületek hivatásos állományához tartozó orvosoknak, valamint a fegyveres erőknél és a fegyveres testületeknél orvosi oklevélhez kötött munkakörben teljes munkaidővel alkalmazott polgári orvosoknak az 1. §-ban meghatározott rendelkezések megszegésével kapcsolatos fegyelmi felelősségét (fegyelmi büntetéseket, fegyelmi eljárást) az illetékes miniszter e rendelet rendelkezéseinek figyelembevételével szabályozza.

11. §

(1) Ha a 10. § (2) bekezdésében említett polgári orvos a fegyveres erőn (fegyveres testületen) kívül orvosi oklevélhez kötött munkakörben fennálló munkaviszonya keretében az egészségügyi törvénybe ütköző fegyelmi vétséget követ el, a fegyelmi felelősségére az egészségügyi törvény 82. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A fegyelmi felelősségre az egészségügyi törvény 82. §-ának (2) és (3) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadók abban az esetben is, ha az egészségügyi törvénybe ütköző fegyelmi vétséget fegyveres erőnél (fegyveres testületnél) orvosi oklevélhez kötött munkakörben nem teljes munkaidővel alkalmazott polgári orvos e munkaviszonya keretében követi el.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett orvosok az orvosi magángyakorlatuk keretében az egészségügyi törvénybe ütköző fegyelmi vétséget követnek el, fegyelmi felelősségükre az 5. és 6. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

12. §

(1) A 10. § (1) és (2) bekezdésében foglalt rendelkezések értelemszerűen vonatkoznak a fegyveres erők tényleges állományához, valamint a fegyveres testületek hivatásos állományához tartozó, illetőleg a fegyveres erőknél és a fegyveres testületeknél a képesítésüknek megfelelő munkakörben, teljes munkaidővel, polgári alkalmazottként dolgozó gyógyszerészekre és egyéb egészségügyi képesítésű személyekre.

(2) A Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni, ha az egészségügyi törvénybe ütköző fegyelmi vétséget teljes munkaidővel polgári alkalmazottként foglalkoztatott gyógyszerész (egyéb egészségügyi képesítésű személy) a fegyveres erőn (fegyveres testületen) kívül fennálló munkaviszonya keretében, vagy fegyveres erőnél (fegyveres testületnél) nem teljes munkaidővel alkalmazott gyógyszerész (egyéb egészségügyi képesítésű személy) e munkaviszonya keretében követi el.

(3) Ha a (2) bekezdésben említett egyéb egészségügyi képesítésű személy az egészségügyi magántevékenysége körében követ el az egészségügyi törvénybe ütköző fegyelmi vétséget, fegyelmi felelősségére a 7. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Hatálybaléptető rendelkezés

13. §

Ez a rendelet az 1972. évi július hó 1. napján lép hatályba.

Fehér Lajos s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese