Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

18/1972. (XI. 4.) EüM rendelet

az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvénynek a szerv, szövet kivételére és átültetésére vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról

Az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény (a továbbiakban: Tv.) végrehajtásáról és az egészségügyi miniszter jogköréről szóló 16/1972. (IV. 29.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 29. és 37. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az 5-9. §-ok tekintetében az igazságügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

Élő személy testéből szerv kivétele

1. §

(1) Élő személy testéből más személy testébe gyógykezelése érdekében történő átültetés céljára csak a páros szervek egyikét és a jelen rendelet 1. számú melléklete 1. pontjában megnevezett gyógyintézetekben (a továbbiakban: gyógyintézet) a Tv. 50. §-a (1) bekezdésében meghatározott feltételek együttes fennállása esetében szabad kivenni.

(2) Annak elbírálására és igazolására, hogy az orvostudomány állása szerint az adományozónál a szerv kivételének feltételei fennállnak, a betegnél a szerv átültetése indokolt és az átültetés feltételei fennállnak, a gyógyintézet vezetője a gyógyintézet szakorvosai közül három olyan orvost jelöl ki, akik a szerv kivételében és átültetésében nem vesznek részt. A kijelölésnek esetenként és írásban kell történnie. A kijelölésről szóló iratot az adományozó kórtörténeti lapjában meg kell őrizni.

(3) A kijelölt három orvosnak el kell döntenie, hogy az adományozó a páros szerv egyikének kivétele esetén nem károsodik-e helyrehozhatatlanul egészségében, továbbá azt, hogy a betegnél az orvostudomány állása szerint a szerv átültetése indokolt és az átültetés feltételei fennállnak. E feltételeket a három orvosnak az adományozó és a beteg tüzetes megvizsgálása, a szükséges vizsgálatok elvégzése után együttesen kell elbírálnia és a véleményt aláírásával igazolnia. A véleményt két példányban kell kiállítani. Az egyik példányt az adományozó, a másikat a beteg kórtörténeti lapjában kell megőrizni.

2. §

(1) A szerv kivételét végző orvosnak alaposan, teljes részletességgel tájékoztatnia kell az adományozót a szükséges műtétről, az azzal járó kockázatról és a jövőben beállható esetleges veszélyekről. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a szerv adományozása csak ingyenesen történhet, és azért az adományozó sem a betegtől, sem a hozzátartozójától, sem bárki mástól ellenszolgáltatást nem kérhet és nem fogadhat el. A tájékoztatás megtörténtét az adományozó kórtörténeti lapjában fel kell jegyezni.

(2) Az adományozót a műtétet végző orvosnak tájékoztatnia kell arról is, hogy közjegyző előtt kell nyilatkozatot tennie arról, hogy a kapott tájékoztatás után önként és minden befolyástól mentesen hozzájárul a szerv kivételéhez. A nyilatkozatról a közjegyző által kiállított okiratot az adományozó kórtörténeti lapjában meg kell őrizni.

(3) Az adományozó a hozzájárulását feltétel nélkül, bármilyen alakban a szerv kivételéig bármikor visszavonhatja. A Visszavonást az adományozó kórtörténeti lapjába fel kell jegyezni és az adományozóval aláíratni, illetőleg ha az írásban történt az iratot a kórtörténeti lapban meg kell őrizni. A hozzájárulás visszavonásának sem anyagi, sem egyéb hátrányos következménye nem lehet.

(4) Az orvos hozzájárulás esetében sem folytathatja a műtétet, ha a szerv kivételével kapcsolatos tevékenysége közben veszélyes helyzet állott elő.

Élő személy testéből szövet kivétele

3. §

(1) Élő személy testéből szövetet más személy testébe gyógykezelése érdekében történő átültetésre gyógyintézetekben csak a Tv. 51. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételek együttes fennállása esetében szabad kivenni. Szövet kivétele minden olyan gyógyintézetben elvégezhető, amelyben ahhoz a szükséges feltételek biztosítottak.

(2) A szövetnek az (1) bekezdésben említett célból történő kivételére a szerv kivételére vonatkozó szabályok az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a műtétet végző orvos bírálja el az orvostudomány mindenkori állása szerint a szövetkivétel feltételeinek fennállását, továbbá az adományozó saját kezűleg írt és aláírt okiratban nyilatkozhat, hogy hozzájárul a szövet kivételéhez. A hozzájárulást az adományozó kórlapjához kell csatolni.

(3) A 2. § (3) és (4) bekezdésében foglaltakat szövet kivétele esetében is alkalmazni kell.

Vérátömlesztés (vértranszfúzió)

4. §

A vérátömlesztésről (vértranszfúzióról) külön jogszabály rendelkezik.

Holttestből szerv kivétele

5. §

(1) Holttestből szervet élő személy testébe gyógykezelése érdekében történő átültetésre csak e rendelet 1. számú mellékletében megnevezett gyógyintézetekben szabad kivenni.

(2) Olyan szervet, amelyet átültetésre alkalmas állapotban csak a halál beállta után igen rövid időn beiül lehet átültetni, abban az esetben szabad kivenni, ha a halál beálltát háromtagú orvosi bizottság megállapította. A bizottság elnöke a gyógyintézet vezetője által kijelölt orvos. A bizottság két tagját a gyógyintézet szakorvosai közül a bizottság elnöke esetenként írásban jelöli ki. Az egyik tagnak elektroencephalographiában gyakorlott ideg-szakorvosnak, a másik tagnak anaesthesiológusnak, vagy a gyógyintézet intenzív osztályán működő szakorvosnak kell lennie. Nem lehet a bizottság tagja az az orvos, aki a szerv kivételében vagy átültetésében részt vesz. A kijelölésről szóló iratot a halott kórtörténeti lapjában kell őrizni.

(3) A bizottság feladata az újraélesztési műveletekről készült jegyzőkönyvben foglaltak ellenőrzése és a 6-7. §-okban foglaltak alapján a halál beálltának elbírálása és megállapítása.

(4) A bizottság elnökének és tagjainak a halál beálltát együttesen kell megállapítaniuk és a véleményt aláírásukkal igazolniuk. A véleményt a halott kórtörténeti lapjában kell megőrizni.

6. §

(1) A halál beálltát - fokozatosan csökkenő vagy mesterségesen fenntartott vérkeringés mellett is - e rendelet 2-3. számú mellékletében megállapított feltételek együttes fennállása esetében lehet megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételek együttes fennállása esetében sem szabad a szervet eltávolítani, ha a halott

a) természetes vagy mesterséges mély hypothermia (rectálisan mért 27° C) állapotában, vagy

b) idült vagy heveny mérgezés állapotában halt meg.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt feltételek együttes fennállásának hiányában elvégezhető a szerv kivétele rendkívüli halál esetében, ha szívműködés és vérkeringés nincs, az újraélesztés eredménytelen vagy ha a halált baleset következtében elszenvedett és az élettel össze nem egyeztethető idegrendszeri vagy más szerv károsodása okozta. A halál beálltát az 5. §-ban említett orvosi bizottság bírálja el.

(4) Rendkívüli halál esetében a szervkivétel hatósági boncolás előtt elvégezhető. Ilyen esetben a végzett beavatkozásról és az annak során észlelt sérülés vagy más körülmény okozta elváltozásokról jegyzőkönyvet kell készíteni.

7. §

Azon személyen, akinek a testéből szerv kivételére sor kerülhet - kivéve, ha a halált baleset következtében elszenvedett és az élettel össze nem egyeztethető idegrendszeri vagy más szerv károsodása okozta - a halál bekövetkezéséig az újraélesztési műveleteket a legnagyobb gondossággal és az összes lehetőség alkalmazásával kell végezni. Az újraélesztési művelet folyamatáról részletes jegyzőkönyvet kell készíteni.

8. §

(1) A szerv kivételét végző orvosokat a gyógyintézet vezetője írásban jelöli ki. A kijelölést tartalmazó iratot a halott kórtörténeti lapjában kell megőrizni.

(2) Nem szabad a szervet kivenni, ha az ellen a meghalt személy még életében tiltakozott, és ezt közölte azzal az orvossal, aki a halála előtt ellátta (gyógykezelte). Ez az orvos köteles a tiltakozást azzal a gyógyintézettel közölni, ahol ilyen tiltakozás hiányában a szerv kivételét végeznék. Az említett gyógyintézetben a közölt tiltakozásokról nyilvántartást kell vezetni.

(3) Holttestből kivett szervért ellenértéket adni, illetőleg elfogadni nem szabad.

Holttestből szövet kivétele

9. §

(1) Holttestből szövetet élő személy testébe gyógykezelése érdekében történő átültetésre minden olyan gyógyintézetben ki szabad venni, amelyben ahhoz a szükséges feltételek biztosítottak.

(2) Az 5. § (2)-(4) bekezdésében, valamint a 6-8. §-ban foglaltakat, holttestből szövet kivétele esetén is alkalmazni kell. Nincs szükség az orvosi bizottság közreműködésére és a 7. § alkalmazására, ha a szövetet a halál beálltát követő hosszabb idő elteltével veszik ki.

Szerv átültetése

10. §

(1) Élő személy testéből vagy holttestből kivett szervet csak e rendelet 1. számú melléklet 1. pontjában megnevezett gyógyintézetekben, a Tv. 52. §-a (1) bekezdésében meghatározott feltételek együttes fennállása esetében szabad élő személy testébe gyógykezelés érdekében átültetni.

(2) Annak elbírálása és igazolása, hogy a betegnél az orvostudomány állása szerint a szerv átültetése indokolt és az átültetés feltételei fennállnak, az 1. § (2) és (3) bekezdése alapján lefolytatott eljárás során történik.

(3) Az átültetést végző orvosnak teljes alapossággal tájékoztatnia kell a beteget - ha kiskorú vagy cselekvőképtelen, illetőleg korlátozottan cselekvőképes nagykorú, a hozzátartozóját - a szükséges műtétről és az azzal járó kockázatról, illetőleg annak esetleges következményeiről. A tájékoztatás megtörténtét a beteg kórtörténeti lapjában fel kell jegyezni.

(4) A beteg - ha kiskorú vagy cselekvőképtelen, illetőleg korlátozottan cselekvőképes nagykorú, a hozzátartozója - arról szóló írásbeli nyilatkozatát, hogy a kapott tájékoztatás után önként és minden befolyástól mentesen hozzájárul a szerv átültetéséhez, a beteg kórtörténeti lapjában kell megőrizni.

(5) A szerv átültetését végző orvosokat a gyógyintézet vezetője írásban jelöli ki. A kijelölésről szóló iratot a beteg kórtörténeti lapjában meg kell őrizni.

Szövet átültetése

11. §

(1) Élő személy testéből vagy holttestből kivett szövetnek élő személy testébe gyógykezelése érdekében történő átültetésére a Tv. 52. §-ában foglalt rendelkezések az irányadók azzal az eltéréssel, hogy az átültetés indokoltságát és az átültetés feltételeinek fennállását a szövet átültetését végző orvos állapítja meg. Az átültetést csak abban a gyógyintézetben szabad elvégezni, amelyben ahhoz a szükséges feltételek biztosítottak.

(2) A 10. § (3)-(5) bekezdésében foglaltakat a szövet átültetése esetében is alkalmazni kell.

Vegyes rendelkezések

12. §

Az orvosi titoktartási kötelezettség az adományozó (az elhalt személy) nevének közlésére is kiterjed.

13. §

A Tv. és e rendelet alkalmazása szempontjából hozzátartozónak kiskorú beteg esetében annak törvényes képviselőjét (vér szerinti szülőt, örökbefogadót, gyámot), nagykorú beteg esetében a vele együtt élő házastársát (élettársát), nagykorú gyermekét, szülőjét (örökbefogadót) vagy testvérét, ha a beteg cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, törvényes képviselőjét (gondnokát) kell tekinteni.

14. §

Ha nemzetközi egyezmény vagy megállapodás lehetővé teszi külföldön kivett szervnek Magyarországra átültetés céljából történő szállítását, illetőleg Magyarországon kivett szervnek külföldre átültetés céljából történő szállítását, e rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

15. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Dr. Szabó Zoltán s. k.,

egészségügyi miniszter

1. számú melléklet a 18/1972. (XI. 4.) EüM rendelethez

1. Élő személyből és holttestből szerv kivételére és átültetésére kijelölt gyógyintézetek

Semmelweis Orvostudományi Egyetem

Debreceni Orvostudományi Egyetem

Pécsi Orvostudományi Egyetem

Szegedi Orvostudományi Egyetem

Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács Kórháza, Miskolc (Szentpéteri Kapu)

2. Holttestből átültetéshez szerv kivételére kijelölt további gyógyintézetek

Intenzív betegellátó egységgel rendelkező országos intézetek és tanácsi kórházak.

2. számú melléklet a 18/1972. (XI. 4.) EüM rendelethez

A halál beállta megállapításának feltételei

a) mély eszméletlenség,

b) mindennemű reflex teljes hiánya,

c) a pupillák teljes kétoldali fénymerevsége,

d) spontán légzés teljes hiányának megállapítása 10 percen át többször megismételt vizsgálat segítségével; a 10 perces időtartamot attól az időponttól kell számítani, amikortól a légzést mesterségesen tartják fenn,

e) a rendelet 3. számú mellékletében foglaltak szerint biztosított feltételek között végzett időszakos stimuláció ellenére is sorozatosan észlelt abszolút lineáris elektroencephalographiás lelet ("elektromos csend").

3. számú melléklet a 18/1972. (XI. 4.) EüM számú rendelethez

Az elektroencephalográphiás vizsgálat technikai feltételei

1. Az alkalmazott készülék legalább 8 csatornás legyen.

2. Mindkét koponyafélen a földelő elektródán kívül legalább 5-5, összesen 10 fejbőr-electroda helyezendő el, arányos elosztásban. Egy-egy erősítő csatornára kapcsolt electrodapár egymástól legalább 6, legfeljebb 10 cm távolságban legyen. Az electrodák elhelyezését dokumentálni kell (fényképfelvétel vagy a csontos koponya tájékozódási pontjaihoz való távolságok jegyzőkönyvi rögzítése).

3. Egyidejűleg egy-egy csatornán EKG, ill. izomtevékenységet is regisztrálni kell. Az izomtevékenységet tű-electrodával a száj körüli vagy szemkörüli, ill. halántékizomból kell elvezetni.

4. A fejbőrön elhelyezett electrodák átmeneti ellenállása egymáshoz vagy a földhöz viszonyítva 20 000 Ohm felett nem lehet, de kívánatos, 10 000 Ohm alatti értékre törekedni.

5. Az EEG és EMG registrálásra felhasznált csatornák erősítése 25 mikrovolt (10 mm-nél nagyobb, illetőleg 25 mikrovolt) 5 mm-nél kisebb lehet. Kívánatos felváltva mind a kettő érték használata.

6. Az EEG registrálásra felhasznált csatornák időállandója 0,3 sec-nál kisebb nem lehet, időnként ennél nagyobb érték is alkalmazandó: 0,6 vagy 0,7 vagy 1,0 sec.

7. Az EEG registrálásra felhasznált csatornák felső szűrő állása 70 Hz-nél kisebb nem lehet. Az EMG registrálást végző csatornán a felső frequentiák szűrőjét kikapcsolt helyzetbe, ill. a maximális áteresztés értékére kell állítani.

8. Az elkészített registrátumon a megkívánt paraméterek megfelelő értékeit részben műszaki eszközökkel, részben kézjegyekkel hitelesíteni kell, a registratum a továbbiakban hivatalos okmányként kezelendő.

Tartalomjegyzék