24/1972. (XII. 31.) MüM-EüM-PM együttes rendelet

a csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezéséről szóló 1/1967. (XI. 22.) MüM-EüM-PM számú együttes rendelet módosításáról

1. §

(1) A csökkent munkaképességű dolgozók helyzetének rendezéséről szóló 1/1967. (XI. 22.) MüM-EüM-PM számú együttes rendelet (továbbiakban: R.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 1. § (1) bekezdésében és (2) bekezdés a) pontjában megjelölt csökkent munkaképességű dolgozókat a vállalatok kötelesek elsősorban eredeti munkakörükben és szakmájukban, ha ez nem lehetséges, akkor vállalaton belül olyan munkakörben foglalkoztatni, ahol egészségük további romlása nélkül szakképzettségüket hasznosítani tudják. E rendelkezés alkalmazása szempontjából vállalatnak az Mt. V. 125. § (2) bekezdés c) pontjában felsoroltak tekintendők a magánmunkáltatók kivételével."

(2) Az R. 2. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Ha a csökkent munkaképességű dolgozó a részére a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével biztosított munkakört nem fogadja el, eredeti munkahelyétől, munkakörétől és szakképzettségétől eltérő munkakörben is foglalkoztatható.

(4) Ha a (2) vagy a (3) bekezdésben szabályozott foglalkoztatás a munkaszerződés (szövetkezeteknél munkamegállapodás) módosítását teszi szükségessé, ebben a dolgozóval meg kell egyezni az Mt. 24. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően."

2. §

Az R. a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. § (1) Ha a vállalat a csökkent munkaképességű dolgozó eredeti munkakörében és szakmájában való foglalkoztatását a 2. § (2) bekezdés szerint tett intézkedésekkel nem tudja biztosítani és a dolgozó részére szakképzettségének vagy egészségi állapotának megfelelő munkakört nem tud felajánlani, köteles erről a dolgozó másik vállalathoz történő áthelyezése érdekében a területileg illetékes járási hivatal, illetőleg tanács (nagyközségi, városi, megyei városi és fővárosi) végrehajtó bizottsága munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervét (továbbiakban: munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerv) értesíteni.

(2) A vállalat köteles a dolgozónak, ha az kéri - a munkaügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerv által történő elhelyezéséig - egészségi állapotának megfelelőbb munkahelyet biztosítani, amennyiben ilyen munkahely a vállalat rendelkezésére áll."

3. §

Az R. 11. § (1) bekezdésének a) pontjában a "de legfeljebb egy évig" szövegrész hatályát veszti.

4. §

(1) Az R. 19. § (3) bekezdésének második mondatában szereplő ötszáz forintos alsó összeghatár hatszáz forintra emelkedik.

(2) Az R. 19. §-ának (4) bekezdése a következőképpen módosul:

"(4) Az átmeneti segélyre és özvegyi nyugdíjra egyaránt jogosult csökkent munkaképességű személyt átmeneti segély is megilleti, ha annak megállapítható összege magasabb az özvegyi nyugdíjnál. Ebben az esetben az átmeneti segéllyel az özvegyi nyugdíjat a (3) bekezdésben megállapítható összegre kell kiegészíteni. Ha az így kiegészített összeg, vagy az átmeneti segélynél magasabb összegű özvegyi nyugdíj nem éri el a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályban a sajátjogú és az özvegyi nyugdíj együttes folyósítására megállapított összeghatárt, akkor az átmeneti segéllyel a kiegészítés eddig az összeghatárig történik."

5. §

(1) Az R. 21. §-ának (1) és (4) bekezdésében a "lehet" szó "kell" szóra változik.

(2) Az R. 21. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A rendszeres szociális járadék havi összege hatszáz forint. Ez az ellátás a csökkent munkaképességű személyt özvegyi nyugdíjra való jogosultsága esetén is megilleti, de legfeljebb a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló jogszabályban a sajátjogú és az özvegyi nyugdíj együttes folyósítására megállapított összeghatárig. Ez esetben az özvegyi nyugdíjat a rendszeres szociális járadék összegéből kell kiegészíteni."

6. §

Az R. 23. §-ának c) pontja hatályát veszti és ennek megfelelően a d) pontja a c) pontra változik.

7. §

(1) Az R. 26. §-ának (1) bekezdése első mondatából a gondolatjelbe tett rendelkezés (- járadék megállapítása iránti kérelem esetén a szociális körülmények vizsgálata -) hatályát veszti.

(2) Az R. 26. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az igénybejelentés hónapjától visszafelé számított három hónapnál hosszabb időre az átmeneti segély, illetve a rendszeres szociális járadék nem folyósítható."

8. §

Az R. 29. §-a folytatólagosan a következő rendelkezéssel egészül ki:

"Az átmeneti segélyben, illetőleg a rendszeres szociális járadékban részesülő személyt foglalkoztató munkáltatót a nyugdíjasokat foglalkoztató munkáltatóval azonos nyilvántartási és bejelentési kötelezettség terheli azzal az eltéréssel, hogy a munkáltatónak ez esetben az illetékes tanács pénzügyi feladatot ellátó szakigazgatási szervéhez kell bejelentést tennie."

9. §

E rendelet 1973. január hó 1. napjával lép hatályba.

Lázár György s. k.,

munkaügyi miniszter

Dr. Szabó Zoltán s. k.,

egészségügyi miniszter

Faluvégi Lajos s. k.,

pénzügyminiszter