8/1970. (VI. 12.) BkM rendelet

a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképzésről

A 13/1969. (XII. 30.) MüM számú rendelet (a továbbiakban: Sztv.) 119. §-ának (1) bekezdése alapján az érdekelt szervek vezetőivel egyetértésben az alábbiakat rendelem.

1. §

E rendelet hatálya kiterjed mindazokra a szakmákra, amelyekben az Országos Szakmunkásképzési Jegyzék (OSZJ) képzésre jogosult szervként a Belkereskedelmi Minisztériumot vagy jogszabály illetékes ágazati miniszterként a belkereskedelmi minisztert jelöli meg. Azokat a szakmákat, amelyekben a BkM a képzésre jogosult szerv az 1. és 1/a. számú melléklet tartalmazza.*

(Az Sztv. 4. §-ához)

2. §

(1) A belkereskedelmi miniszter a képzési hatáskörébe tartozó területen

a) közvetlenül gondoskodik:

- a szakmunkásképző iskolák létesítéséről, megszüntetéséről, továbbá az iskolák szakirányának megváltoztatásáról a munkaügyi miniszter jóváhagyásával,

- a szakmák elméleti és gyakorlati követelményeinek kidolgozásáról,

- a szakmai tárgyak óraterveinek elkészítéséről a munkaügyi miniszterrel egyetértésben és kiadja a szakmai tárgyak tanterveit és tankönyveit,

- a szakmai-elméleti tantárgyak, a gyakorlati oktatás irányításáról és szakfelügyeletéről,

- az iskolák és tanulóotthonok általános felügyeletéről, valamint a munkaviszonyban álló dolgozók szakmunkásképző tanfolyamainak felügyeletéről,

- az Állami Szakmunkásvizsga Bizottság elnökeinek kinevezéséről,

- a képzési hatáskörébe tartozó szakmák tanulófelvételi tervére vonatkozó javaslat előterjesztéséről,

- a vállalatok keretében folyó gyakorlati oktatással, az iskolák működtetésével, a munkaviszonyban állók szakmunkásképzésével kapcsolatos általános rendtől eltérő kötelezettségek és feladatok meghatározásáról a munkaügyi miniszterrel egyetértésben;

b) az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (továbbiakban: SZÖVOSZ) által fenntartott szakmunkásképző iskolák tekintetében a SZÖVOSZ útján látja el:

- a tanulók elméleti és gyakorlati oktatásának szervezését,

- az iskolák és tanulóotthonok általános felügyeletét,

- az iskolák és tanulóotthonok igazgatóinak és igazgatóhelyetteseinek kinevezését,

- az iskolák fenntartásával és működtetésével kapcsolatos gazdasági és munkáltatói feladatokat;

c) a megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottsága által fenntartott iskolák esetében a kereskedelmi szakigazgatási szervek (a továbbiakban: kereskedelmi osztályok) útján látja el:

- az iskolák személyi és tárgyi feltételeinek biztosítását és fejlesztését,

- az igazgatók és igazgatóhelyettesek kinevezését a belkereskedelmi miniszterrel egyetértésben,

- az iskolák fenntartását, működésükkel kapcsolatos gazdasági és munkáltatói feladatokat,

- a gyakorlati oktatás feltételeinek biztosítását, végül

d) hatósági jogkörben a képzés egész területére vonatkozóan ugyancsak a VB kereskedelmi osztályok útján látja el:

- a munkaviszonyban állók szakmunkásképző tanfolyamainak engedélyezését és közvetlen felügyeletét,

- az Állami Szakmunkásvizsga Bizottság tagjai közül az elnökhelyettes és a vállalati vizsgabizottsági tag kinevezését,

- a vállalatok keretében folyó gyakorlati oktatás ellenőrzését,

- a b), c) és d) pontban felsorolt feladatokkal összefüggő tanügyigazgatási és egyéb hatósági feladatokat.

(Az Sztv. 10. §-ához)

3. §

A tanulók elméleti és gyakorlati oktatását általában folyamatosan, a SZÖVOSZ által fenntartott iskolákban pedig a jóváhagyott óratervek szerint turnusos rendszerben is meg lehet szervezni.

(Az Sztv. 14. §-ához)

4. §

A gyakorlati oktatás helyének kijelölését illetően az iskola és a vállalat között felmerült vitában az Sztv. 19. §-ában foglaltakat is figyelembe véve az illetékes megyei (fővárosi) tanács VB kereskedelmi osztály határoz, szövetkezeti egységek esetében az illetékes területi érdekképviseleti szövetség véleményének meghallgatásával.

(Az Sztv. 15. §-ához)

5. §

A kirakatrendező és dekoratőr tanulók gyakorlati oktatását a vállalatoknál szervezett kiegészítő gyakorlatokkal, iskolai tanműhelyben kell biztosítani.

(Az Sztv. 16. §-ához)

6. §

(1) A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmákban a gyakorlati oktatást általában vállalatoknál (bolt, osztály, üzem, raktár, továbbiakban: egység) kell megoldani.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül iskolai, vagy vállalati kezelésben levő - nem üzemelő - gyakorló tanboltban (tanüzemben) kiegészítő gyakorlati oktatást is lehet szervezni.

(Az Sztv. 17. §-ához)

7. §

Abban az esetben, ha az egyes szakmákban a gyakorlati tantervek célkitűzései egy vállalat keretében nem valósíthatók meg, a tanulóknak vállalatok közötti cseréjét az iskola rendeli el. Vitás esetekben a megyei (fővárosi) tanács VB kereskedelmi osztály dönt.

(Az Sztv. 20. §-ához)

8. §

(1) A kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatoknál a tanulók gyakorlati képzését korszerű, széles áruválasztékkal rendelkező - és higiénikus feltételeket biztosító - egységekben kell megoldani. A gyakorlati képzés koncentráltan - tanboltban (tanüzemben) vagy csoportosan -, illetve decentralizáltan történhet.

(2) Az első és második éves tanulók gyakorlati oktatását - ha a tanulók létszáma és a szakma adottságai lehetővé teszik - tanboltban (tanüzemben) vagy csoportos gyakorlati oktatásra alkalmas egységekben kell megszervezni.

(3) Ha egyes szakmákban a tanulók száma nem teszi lehetővé a (2) bekezdésben meghatározott képzési formák bevezetését, a gyakorlati oktatás decentralizáltan is megszervezhető. Ebben az esetben biztosítani kell, hogy a tanulók az iskola székhelyén - külön rendelkezésekben megállapított időszakokban - összevont gyakorlati foglalkozásokon vegyenek részt.

(Az Sztv. 20. §-ához)

9. §

(1) Az iskola a vállalat keretében történő gyakorlati oktatást iskolai vagy vállalati állományba tartozó szakoktatók útján irányítja.

(2) Az iskolai szakoktatót legfeljebb 60 azonos szakmájú tanuló oktatásának felügyeletével és irányításával lehet megbízni.

(3) Ha az iskola képzési területén működő vállalatoknál a tanulók száma egy szakmában a 60 főt eléri és az iskola szakoktatót nem tud biztosítani, a gyakorlati oktatás irányítására a vállalat szakoktatót köteles kijelölni.

(4) Szakoktatót több vállalat együttesen is foglalkoztathat. Egy szakoktatóhoz 45-60 tanuló tartozhat.

(5) Vállalati tanboltban (tanüzemben) az egy szakoktatóhoz tartozó tanulók számát a vállalat igazgatója - az iskola igazgatója véleményének figyelembevételével - határozza meg.

(6) A vállalati szakoktatókat "oktatási előadó" munkaköri elnevezéssel és a vonatkozó jogszabályban előírt besorolási feltételek, valamint bértételek alkalmazásával kell besorolni.

(7) A vállalat (vállalatok) alkalmazásában álló szakoktató munkáját az iskola igazgatójának szakmai irányításával végzi. Ha a vállalat a szakoktatót olyan kötelességszegés miatt vonja felelősségre, amely összefügg oktatói működésével, az iskola igazgatójának véleményét is meg kell hallgatni.

(Az Sztv. 20. §-ához)

10. §

(1) A tanulók gyakorlati oktatását a kereskedelmi és vendéglátóipari egységek dolgozói (szakmunkás, egységvezető, a továbbiakban: oktató) látják el abban az esetben is, ha a gyakorlati oktatást vállalati vagy iskolai szakoktató irányítja.

(2) Az oktatói tevékenységért a kijelölt oktatót az Sztv. 20. § (4) bekezdése szerint megállapított külön díjazás illeti meg. A fizetés feltételeit és mértékét a kollektív szerződésben kell szabályozni. Egy oktató átlagosan 6 tanuló gyakorlati oktatását láthatja el.

(3) A gyakorlati oktatás megszervezésével kapcsolatos teendőket, valamint a szakoktatók és az oktatók részletes feladatait a belkereskedelmi miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben külön szabályozza.

(Az Sztv. 22. §-ához)

11. §

Az iskolának az Sztv. 22. § (1)-(4) bekezdésében meghatározott jogkörét az illetékes megyei (fővárosi) tanács VB kereskedelmi osztály - szövetkezeti egységek esetében az illetékes területi érdekképviseleti szövetség véleményének figyelembevételével - az iskola javaslata alapján gyakorolja. A kereskedelmi osztály határozata ellen az illetékes megyei (fővárosi) tanács végrehajtó bizottságának elnökéhez lehet fellebbezni.

(Az Sztv. 23. §-ához)

12. §

A tanulók foglalkoztatásának jogát az iskola javaslatára az illetékes megyei (fővárosi) tanács VB kereskedelmi osztály vonhatja meg. Szövetkezeteknél, valamint magánmunkáltatóknál foglalkoztatott tanulók esetében az illetékes területi érdekképviseleti szerv véleményét is ki kell kérni.

(Az Sztv. 26. §-ához)

13. §

A kirakatrendező és dekoratőr, a látszerész, optika és fotócikk eladó, valamint szállodás szakmában a középiskolai végzettség alól felmentést adni nem lehet.

(Az Sztv. 27. §-ához)

14. §

A szállodás szakmában felvételi feltételként vendéglátóipari szakmunkásképesítést is meg kell kívánni.

(Az Sztv. 33. §-ához)

15. §

Azokat a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmákat, amelyekben a szakmai alkalmasság megállapítása céljából vizsgálatok folytathatók, a belkereskedelmi miniszter tanévenként határozza meg.

(Az Sztv. 40. §-ához)

16. §

(1) A tanulók téli és tavaszi oktatási szünetének az általános rendtől eltérő időpontban történő kiadását - ha azt a forgalom indokolja - a vállalat kérésére az iskola - szövetkezetek és magánmunkáltatók által foglalkoztatott tanulók esetében, ezen felül a területileg illetékes érdekképviseleti szerv - véleményének meghallgatása alapján a (2) és (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével az illetékes megyei (fővárosi) tanács VB kereskedelmi osztály engedélyezheti.

(2) A téli és tavaszi oktatási szünetben a gyakorlati oktatás folytatható [1969. évi VI. törvény 14. § (2) bekezdése]. Ez esetben a gyakorlati oktatásra igénybevett napok száma nem haladhatja meg az oktatási szünet felét; a ki nem adott gyakorlati oktatási szünnapokat az oktatási szünet után folyamatosan kell kiadni.

(3) A tanulók téli és tavaszi oktatási szünet alatti igénybevételével kapcsolatos további rendelkezéseket - a szövetkezetek által foglalkoztatott tanulók esetében a SZÖVOSZ elnökének javaslatára - a belkereskedelmi miniszter külön szabályozza.

(Az Sztv. 40. §-ához)

17. §

A kereskedelemben és vendéglátóiparban a tanulók vasárnapon és munkaszüneti napon történő gyakorlati oktatását az iskola véleményének meghallgatásával az illetékes megyei (fővárosi) tanács VB kereskedelmi osztály kizárólag a harmadik éves, továbbá a "C" tagozatos tanulók esetében engedélyezheti.

(Az Sztv. 42. §-ához)

18. §

A kereskedelmi és vendéglátóipari tanulók ösztöndíját a 2. számú melléklet szerint kell megállapítani. A tanulók részére az ösztöndíjat a vállalati bérköltség terhére kell fizetni.

(Az Sztv. 49. §-ához)

19. §

A kereskedelmi és vendéglátóipari tanulók számára a szakmunkás alapbért a kezdő szakmunkásokra vonatkozó bértételek 10%-kal csökkentett alsó és felső bérhatárai között kell megállapítani.

(Az Sztv. 49. §-ához)

20. §

Minden olyan esetben, amikor a kezdő szakmunkásbérben foglalkoztatott tanulók részére átlagbért kell fizetni, azt a 7/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet szabályainak figyelembevételével kell kiszámítani.

(Az Sztv. 50. §-ához)

21. §

A vállalat fedezi a tanulók ösztöndíját turnusos oktatás esetén az iskolai összevont elméleti és gyakorlati oktatás ideje alatt, továbbá abban az esetben is, ha a gyakorlati oktatás iskolai tanműhelyben (tanboltban) vagy más vállalatnál folytatott gyakorlat végzésével történik.

(Az Sztv. 53. §-ához)

22. §

A jutalékrendszerbe nem vont kereskedelmi és vendéglátóipari tanulókat - elsődlegesen a jobb tanulmányi eredmények elérésére, a szakmai ismeretek alaposabb elsajátítására irányuló ösztönzés érdekében - a bérköltség terhére jutalomban kell részesíteni. Az e címen kifizetésre kerülő jutalmak összege az érintett tanulók összlétszáma részére folyósított ösztöndíj 12%-ánál kevesebb nem lehet.

(Az Sztv. 53. §-ához)

23. §

(1) A kereskedelmi és vendéglátóipari tanulókra - ideértve a kezdő szakmunkás alapbérrel besoroltakat is - a munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott időponttól ki kell terjeszteni a jutalékrendszert. A jutalék csak a gyakorlati oktatás idejére számolható el. A tanulókat a bérköltség terhére is lehet jutalmazni.

(2) A nagykereskedelmi vállalattól a kiskereskedelmi vállalathoz gyakorlat megszerzése céljából átirányított tanulók részére a nagykereskedelmi vállalat által megállapított jutalékátalányt kell fizetni.

(3) Ha a jutalékfelosztása nem az alapbér arányában történik, a tanulók jutalékkulcsának mértékét, a felosztás módszerét - a kereseti arányokat figyelembe véve - a vállalat külön állapítja meg.

(4) A tanulóknak az általuk eladott célpremizált cikkek után célprémiumot kell fizetni,

(Az Sztv. 62. §-ához)

24. §

(1) A tanulók tankönyveit az iskola biztosítja és a tanév megkezdése előtt az Állami Könyvterjesztő Vállalatnál rendeli meg.

(2) A tankönyvekért a vállalat minden egyes tanuló után 40 Ft-ot térít az iskolának. A tankönyveket a tanulók térítés nélkül kapják és tulajdonukba kerülnek.

(3) Indokolt esetben a belkereskedelmi miniszter elrendelheti egyes tankönyvek begyűjtését.

(Az Sztv. 74. §-ához)

25. §

(1) A vendéglátóipari szakmákban kizárólag a harmadik éves és a "C" tagozatos tanulókat szabad éjszaka foglalkoztatni, ha ezt a gyakorlati oktatás esetenként indokolja; az éjszakai foglalkoztatás csak melegkonyhával rendelkező éttermekben és szállodákban legkésőbb 24 óráig történhet.

(2) A 18. életévet be nem töltött tanuló csak az (1) bekezdésben foglalt feltételek mellett és csak előzetes orvosi véleményezés alapján, kéthavonkénti időszakos orvosi vizsgálattal foglalkoztatható.

(3) Az éjszakai foglalkoztatást - az erkölcsi és szakmai szempontok figyelembevételével - az iskola igazgatójának véleménye alapján az illetékes megyei (fővárosi) tanács VB kereskedelmi osztály engedélyezi.

(4) Ha a tanulók éjszakai foglalkoztatására kijelölt egység a meghatározott feltételeket nem biztosítja, az engedélyt vissza kell vonni.

(Az Sztv. 87. §-ához)

26. §

(1) A tanfolyamokat az illetékes megyei (fővárosi) tanács VB kereskedelmi osztály által kijelölt szakmunkásképző iskolák (továbbiakban: iskolák) szervezik.

(2) A tanfolyami képzés szervezését, koordinálását, irányítását, a képzésben résztvevők nyilvántartását, vizsgáztatását a kijelölt megyei iskola végzi.

(3) Szakmunkásképző tanfolyamot az Sztv. 87. § (1) bekezdésben foglaltak alapján vállalatok, illetve szövetkezetek abban az esetben szervezhetnek, ha az iskola erre lehetőséget nem tud biztosítani.

(4) A tanfolyam vezetőjét a tanfolyamot engedélyező szerv vezetője írásban bízza meg. - Ha a tanfolyam szervezésére az Sztv. 87. § (1) bekezdés alapján szövetkezetek kapnak engedélyt - a tanfolyamvezető megbízásánál a területileg illetékes érdekképviseleti szövetség egyetértését is ki kell kérni.

(Az Sztv. 88. §-ához)

27. §

A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmákban a tanfolyami felvételhez, továbbá az Sztv. 97. § (1) bekezdés b) pontja alapián - egyéni felkészülés esetén a vizsgárabocsátáshoz, meghatározott szakmai (munkaköri) gyakorlati időt és életkort a 3. számú melléklet tartalmazza.*

(Az Sztv. 92. §-ához)

28. §

A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkásképző tanfolyam tantárgyi beszámoló rendszerét a 4. számú melléklet tartalmazza.*

(Az Sztv. 94. §-ához)

29. §

(1) Az iskolai, vagy vállalati szervezetben működő szakmunkásképző tanfolyamok működési rendjét a munkaügyi miniszter utasítása alapján a belkereskedelmi miniszter a munkaügyi miniszterrel egyetértésben határozza meg.

(2) A szakmunkásképző tanfolyamokon a résztvevők tandíját az óraszámtól függően kell megállapítani. A tanfolyamon fizethető díjakat tandíj, óradíj, beszámolói díj, tanfolyamvezetői díj az 5. számú melléklet tartalmazza.*

(3) A kereskedelemben szakmunkásképesítéssel rendelkező dolgozók továbbképzés útján - egyéni vagy tanfolyami úton - meghatározott szakmán belül szakeladói képesítést (képesítéseket) szerezhetnek. A 6. számú melléklet* tartalmazza azokat a szakmákat, amelyekben szakeladói képesítést lehet szerezni és azokat a feltételeket, amelyek e képesítés megszerzéséhez szükségesek.

(Az Sztv. 99. §-ához)

30. §

A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmákban az elnökhelyettesi tisztséget az iskola igazgatója vagy helyettese tölti be.

(Az Sztv. 101. §-ához)

31. §

(1) Egyéni tanulással felkészülő munkaviszonyban álló dolgozók részére szakmunkásvizsgát kizárólag október és november hónapban lehet szervezni.

(2) Azokban a kereskedelmi és vendéglátóipari szakmákban és területeken, ahol az idegenforgalmi idény indokolttá teszi, - az illetékes megyei (fővárosi) tanács VB kereskedelmi osztály engedélyezheti, hogy a szakmunkásvizsga június 1-től kezdődjék.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat csak abban az esetben lehet engedélyezni, ha az iskola az elméleti tantárgyak előírt évi óraszámát teljesítette.

(Az Sztv. 103. § és a 105. §-ához)

32. §

(1) Az írásbeli, gyakorlati és szóbeli vizsga tárgyait a szakmunkásvizsgák díjait - a kérdező tanárok számának figyelembevételével - a 7. számú melléklet tartalmazza.*

(2) A kirakatrendező és dekoratőr, a látszerész, optika és fotócikk eladó, valamint a szállodás szakmákban a szakmunkásvizsga tartalmi követelményeit a belkereskedelmi miniszter külön szabályozza.

(Az Sztv. 120. §-ához)

33. §

(1) Az 1970/71. tanévben II. és III. évfolyamos tanulók pénzbeni juttatásait és térítés díjait - az ebédtérítés kivételével - tanulóviszonyuk hátralevő ideje alatt továbbra is a beiratkozás időpontjában érvényben levő 45/1966. (KÉ 15.) BkM számú utasítás I. és II. fejezetei alapján kell megállapítani.

(2) A könyvesbolti eladók képzését a művelődésügyi miniszter és a belkereskedelmi miniszter - a munkaügyi miniszterrel egyetértésben -együttesen szabályozza.

34. §

(Hatályba léptető rendelkezések)

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; ezzel egyidejűleg hatályát veszti:

- a 64/1958. (KÉ 21.) BkM számú utasítás a szövetkezeti tanulók költséghozzájárulásának fizetéséről,

- a 78/1963. (KÉ 31.) BkM számú utasítás a vendéglátóipari tanulók gyakorlati oktatásának továbbfejlesztéséről,

- a 73/1966. (KÉ 26.) BkM számú utasítás a kereskedelmi tanulók gyakorlati oktatásának továbbfejlesztéséről,

- a 45/1966. (KÉ 16.) BkM számú utasítás az 1969/70. tanévben beiratkozott kereskedelmi és vendéglátóipari tanulók munkafeltételeiről,

- az 51/1967. (KÉ 30.) BkM számú utasítás 14. §-a az oktatók bérpótlékáról,

- a 62/1959. (KÉ 16.) - 18. § kivételével - és a 19/1963. (KÉ 3.) BkM számú utasítások az állami szakmunkásvizsga bizottságokról,

- a 31/1967. (KÉ 18.) BkM számú utasítás a szállodás szakmunkásképzésről,

- a 40/1967. (KÉ 21.) BkM számú utasítás a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolák Ideiglenes Rendtartásáról IV. fejezet 21. § (3), (4), 22. §, 35. §, 37. § (3), IX.fejezet 75. § (1), (2), 76. §,

- a 78/1966. (KÉ 28.) BkM számú utasítás a tanfolyam nélküli szakmunkásvizsgák időleges szüneteltetéséről,

- a 72/1964. (KÉ. 34.) BkM számú utasítás I., II., III/1., 2., 3/A. fejezetei - a szakmunkásképző tanfolyamokra vonatkozó része - és a mellékletként kiadott Szaktanfolyami Szabályzat - szakmunkásképző tanfolyamokra vonatkozó II., III. 4., III. 8., IV., IX., X., XIV., XV. 3/a., XVI., XVIII., XIX., XXII. fejezetei.

(2) A rendelet 8. § és 9. §-ának a tanboltok (tanüzemek) létesítésére, valamint az iskolai, illetve vállalati szakoktatók alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit fokozatosan, de legkésőbb 1971.szeptember 1-ig kell megvalósítani.

(3) A szakmunkásképző tanfolyamokra vonatkozó rendelkezéseket a már folyamatban levő tanfolyamokra és az 1970. évi szeptember 1-től kell alkalmazni.

Dr. Sághy Vilmos s. k.,

a belkereskedelmi miniszter első helyettese

2. számú melléklet a 8/1970. (VI. 12.) BkM számú rendelethez

A Belkereskedelmi Minisztérium képzési hatáskörébe tartozó szakmák ösztöndíjkategóriába sorolása

[Kivonat a 13/1969. (XII. 30.) MüM számú rendelet 3. számú mellékletéből]

3. Kategória:

élelmiszer eladó, háztartási felszerelések eladója, hús és hentesáru eladó, kirakatrendező és dekoratőr, kozmetikai és vegyicikk eladó, látszerész és optika-fotócikk eladó, vegyesbolti eladó, cukrász, szakács szakmák.

4. Kategória:

cipő eladó, híradástechnikai cikkek eladója, jármű- és járműalkatrész eladó, könyvesbolti eladó, kultúrcikk eladó, lakberendezési cikk eladó, óra-ékszer és díszműáru eladó, ruházati eladó, vegyesiparcikk eladó, felszolgáló, szállodás, vendéglátóipari eladó szakmák.