49/1972. (XII. 31.) PM rendelet

az illetékekre vonatkozó jogszabályok módosításáról és kiegészítéséről

A 4/1960. (II. 4.) Korm. rendelettel módosított, s az illetékekre vonatkozó szabályok módosításáról és a díjakról szóló 295/1950. (XII. 23.) MT rendelet 11. §-ában foglalt felhatalmazás alapján - az érdekelt miniszterekkel és a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével egyetértésben - a következőket rendelem:

1. §

Az illetékekről szóló 11/1966. (VI. 29.) PM rendelet (a továbbiakban: R.) a következő 43/A. §-sal egészül ki:

"43/A. §

(1) Magánszemély által külföldről behozott vagy részére beérkező személygépkocsinak a vámkezeléstől számított öt éven belül első ízben történő elidegenítése (adásvétele, cseréje, ajándékozása) esetén az átruházó - a személygépkocsi tulajdonjogát igazoló okirat (szerződés, nyilatkozat stb.) illetékeként - 10%-os illetéket köteles leróni; az illeték alapja a személygépkocsinak a vámkezelés alapját képező forgalmi értéke.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti a 43. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott illetékfizetési kötelezettséget."

2. §

A R. 87. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Bíróság, más hatóság, hivatal, hivatalos személy, intézet, intézmény vagy közjegyző által készített teljes vagy kivonatos hitelesített vagy hitelesítetlen másolat illetéke - ha jogszabály kivételt nem tesz - az első oldal után 25 Ft, minden további megkezdett oldal után magyar nyelvű másolat esetében 10 Ft, idegen nyelvű másolat esetében 15 Ft. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 6 Ft.

(2) Bírósági tárgyalásról az eredeti jegyzőkönyvvel egyidejűleg (átütéssel) készült, továbbá a jegyzet alapján vagy magnetofonszalagról készített jegyzőkönyvmásolat illetéke oldalanként 5 Ft. Ezt az illetéket a jegyzőkönyv eredeti példányán kell leróni."

3. §

A R. 89. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Bíróság, más hatóság, hivatal, hivatalos személy, intézet, intézmény vagy közjegyző által készített fordítás illetéke oldalanként 15 Ft."

4. §

A R. a következő 99/A. §-sal egészül ki:

"99/A. §

Az építésügyi hatósági eljárás illetéke

(1) Az építésügyi hatósági eljárásban

a) területfelhasználási engedélyért egész, illetőleg megkezdett hektáronként 200 Ft,

b) telekalakítási engedélyért:

1. kettőnél több lakótelek kialakítása esetén telkenként 100 Ft,

2. üdülőtelek esetében a kialakításra kerülő telkenként 200 Ft,

3. egyéb építési telek kialakítása esetében egész és megkezdett hektáronként 200 Ft,

4. külterületi földrészlet kialakítása esetében -amennyiben az építési célokból történik - földrészletenként 100 Ft,

c) használatbavételi engedélyért 100 Ft,

d) fennmaradási engedélyért 500 Ft illetéket kell leróni.

(2) Az építési engedély illetéke:

a) az elvi építési engedély, a lakóépület melléképületei, valamint kerítés építésére, felújítására, helyreállítására, átalakítására, bővítésére, elmozdítására és lebontására szóló építési engedély 50 Ft illeték alá esik;

b) a hétvégi ház (üdülő) építési engedélye, ha a beépítésre kerülő alapterület a 30 m2-t nem haladja meg, 100 Ft, 31-50 m2-ig 200 Ft, 51-70 m2-ig 500 Ft, 70 m2 felett 1500 Ft illeték alá esik;

c) az a)-b) pontokban fel nem sorolt építési engedély illetéke 200 Ft.

(3) Az (1)-(2) bekezdés alá nem eső első fokú építésügyi hatósági eljárás kezdeményezésére irányuló beadvány (engedély érvényének meghosz-szabbítása, hatósági helyszíni szemle, közterületfoglalás, építésrendészeti hatósági intézkedés kérése stb.), valamint az építésügyi hatósági eljárásban igénybe vehető valamennyi fellebbezés illetéke 50 Ft.

(4) Illetékmentes:

a) a lakóház (lakás) építéssel kapcsolatos, az (1) bekezdés b/1. pontja alá nem eső telekalakítási, területfelhasználási, építési (elvi építési, felújítási, helyreállítási, átalakítási, bővítési, elmozdítási, lebontási) és használatbavételi engedély, továbbá az építési kölcsön igénybevételéhez szükséges kiadvány és okirat;

b) az építésügyi hatóság meghatározott munka elvégzésére, illetőleg építmény megépítésére, átalakítására vagy lebontására hivatalból kötelező határozat ellen benyújtott fellebbezés.

(5) Az (1)-(3) bekezdés szerint járó illetéket az eljárás megindítására irányuló beadványon (beadványt pótló iraton) - eljárásonként - bélyeggel kell leróni. Az illeték lerovása előtt eljárási cselekményt foganatosítani, illetőleg az engedélyt (határozatot) kiadni nem lehet. A lerótt illetek a kiadványi illetéket is magába foglalja."

5. §

A R. 115. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Illetékfeljegyzési jog illeti meg:)

"b) a mezőgazdasági termelőszövetkezetet, a halászati termelőszövetkezetet, a mezőgazdasági szakszövetkezetet és ezek szövetkezeti társulását az általa vagy ellene indított polgári perben, kivéve a szocialista szervezetek egymás közötti jogvitás ügyeiben való eljárás illetékét."

6. §

A R.-nek a 35/1967. (XII. 28.) PM, valamint a 15/1971. (IV. 3.) PM rendelettel módosított 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"116. §

(1) A polgári bírósági eljárás illetéke - a 118, 119, és a 119/A-119/D §-ban foglaltak kivételével - a per vagy az eljárás tárgyának értéke (111. és 112. §) után

a) a polgári peres eljárásban 6%, de legalább 50 Ft;

b) a polgári nem peres eljárásban - a fizetési meghagyásos eljárás kivételével - 0,5%, de legalább 30 Ft;

c) a bírósági meghagyással szemben benyújtott ellentmondás (a Pp. 136/A. §) esetében 3%;

d) a fizetési meghagyásos eljárásban 3%, de legalább 30 Ft; ha az eljárás perré alakul át, az illetéket az a) pont szerinti mértékre kell kiegészíteni;

e) a végrehajtási eljárásban 3%, de a 100 forintot meg nem haladó követelés esetében legalább 10 Ft, 100 forintot meghaladó követelés esetében legalább 30 Ft.

(2) A végrehajtási eljárás megindítása iránti beadványnak a végrehajtás elrendelése iránti kérelmet, illetőleg a végrehajtási záradékkal ellátható okiratnak a közjegyzőnél történő bemutatását keli tekinteni.

(3) A viszontkeresetért - a viszontkereseti követelés értéke után - az (1) bekezdés a) pontjában megszabott illetéket kell leróni.

(4) A Pp. 5. §-ának (4) bekezdése alapján kiszabható illeték a pertárgy értékének 3%-áig terjedhet. Ez az illeték 100 forintnál kevesebb nem lehet."

7. §

A. R. 118. § (2) bekezdésének első félmondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A birtokháborítás megszüntetése végett indított per illetéke 1%, de legalább 100 Ft, ha a kereset kizárólag a visszahelyezésre vagy a háborítás megszüntetésére irányul;"

8. §

A R. 119. §-ának (1) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A házassági bontóper illetéke 1000 Ft. Ebből - ha békítési kísérletnek helye, van (Pp. 285. §) - 500 forintot a keresetlevélen, 500 forintot pedig - a bíróság felhívása nyomán - a tárgyalási jegyzőkönyvön vagy a külön beadványon kell leróni. Más házassági per (Pp. 276. §) illetéke 100 Ft. A bontóperben a házasság vonatkozásában emelt viszontkereset illetékmentes.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett eljárásokban a felek vagyonjogi keresetet vagy viszontkeresetet is érvényesítenek, ez után a 116. § (1) bekezdésének a) pontjában megszabott illetéknek csak 1000, illetőleg 100 forintot meghaladó részét kell leróni."

9. §

A R. a következő 119/A-119/D. §-okkal egészül ki:

"A szocialista szervezetek egymás közötti jogvitás ügyeiben való eljárás illetéke.

119/A. §

Az illeték tárgya és mértéke

(1) A szocialista szervezetek (Pp. 396. §-a) egymás közötti jogvitás ügyeiben az eljárás a következő illeték alá esik:

a) szerződési ügyekben (Pp. 365. § (1) bekezdés a) pontja) és olyan egyéb vitás ügyekben, amelyekben az eljárás értékét meghatározni nem lehet

- a Legfelsőbb Bíróságnál 1600 Ft,

- más bíróságoknál 800 Ft;

b) szerződésszegésből eredő és egyéb polgári jogi vonatkozású peres ügyekben az eljárás tárgya értékének, kötbérigény érvényesítése esetén a követelt kötbérnek 3%-a, ha pedig a kötbér összegét a határozathozatalkor megállapítani nem lehet, a kötbér kiszabható legmagasabb mértékének 1,5%-a;

c) ha a követelést fizetési meghagyás útján érvényesítik, az érvényesített követelés (ellenszolgáltatás) 0,5%-a; ellentmondás esetében az illetéket - a vitás részt illetően - ab) pontban megállapított mértékben kell megfizetni;

d) gazdasági bírság iránti ügyben a bírság 3%-a.

(2) Ha a jogvita tárgya az, hogy a felek között jött-e létre vagy áll-e fenn szerződés, az ügyet illeték szempontjából szerződési ügynek kell tekinteni.

(3) Ha a bíróság egy eljárás keretében eldöntésre kerülő több szerződési vita esetén valameny-nyi féllel szemben egyféle tartalmú (elutasító vagy helytadó) ítéletet hoz, annyi illetéket kell fizetni, mintha az eljárás csak egy szerződési ügyben folynék.

(4) Ha ugyanabból a szerződés szegésből eredő több igényt érvényesítenek, az illetéket annak az igénynek az alapulvételével kell megállapítani, amelynek illetéke a legmagasabb összegű.

(5) Ha a felperes keresetét az első tárgyaláson azonnal, illetőleg - ha az ügy tárgyalás kitűzése nélkül kerül elintézésre - az előkészítő irat benyújtására nyitva álló határidő eltelte előtt leszállítja, az illeték alapja a leszállított kereset értéké," de legalább a kereset leszállítás előtti értékének fele.

(6) Viszontkereset esetében a kereset és a viszontkereset külön-külön esik illeték alá. A viszontkereset illetékére nézve a kereset illetékére vonatkozó szabályok irányadók.

(7) A fellebbezési eljárás illetékének alapja a fellebbezéssel érintett érték, mértéke pedig az első fokú eljárásban irányadó illeték kétszerese.

119/B. §

Mérsékelt illeték, az illeték legmagasabb és legalacsonyabb mértéke, kerekítés

(1) A 119/A. §-ban meghatározott illeték felét kell fizetni abban az esetben, ha

a) a felperes a keresettől eláll, mielőtt az alperes ellenkérelmét a tárgyaláson előterjesztette,

b) az alperes a kereseti követelést az első tárgyaláson azonnal, illetőleg - ha az ügy tárgyalás kitűzése nélkül került elintézésre - az előkészítő irat benyújtására nyitva álló határidő eltelte előtt elismeri,

c) a fellebbező fél a fellebbezését még a másodfokú döntés meghozatala előtt visszavonja,

d) a felek között az eljárásban érvényesített, illetőleg a fellebbezéssel érintett valamennyi igényre kiterjedő egyezség jön létre.

(2) A 119/A. § és az (1) bekezdés szerint fizetendő illeték 150 000 forintnál több és 300 forintnál - fellebbezési eljárásban 600 forintnál - kevesebb nem lehet.

(3) Az illetéknek a felek között való megosztása esetén az egy-egy félre eső illeték 50 forintnál kevesebb nem lehet.

(4) Az illeték címén fizetendő összeget felfelé egész forintra kell kerekíteni.

119/C. §

Az illeték mellőzése, az illeték megfizetésének módja

(1) Nincs helye illeték fizetésnek, ha a bíróság

a) a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, vagy más bírósághoz, illetőleg hatósághoz teszi át,

b) a szerződést a megrendelő akarata ellenére népgazdasági érdekből hozza létre, módosítja, tartja fenn, bontja fel vagy szünteti meg.

(2) Az illetéket a fizetésre kötelezett fél az ítéletben (végzésben) megállapított határidő alatt köteles a bíróság által megjelölt kiszabó hivatal illetékbeszedési számlájára befizetni.

(3) A kiszabó hivatal a bíróság által hozzá megküldött értesítés alapján az illetéket előírja és ha azt az értesítésben közölt határidő alatt nem fizették meg, annak a határidő elteltétől számítandó adópótlékkal együtt való beszedéséről gondoskodik.

(4) A szocialista szervezetek egymás közötti vitás ügyeiben az illetéket átalányban fizetni nem lehet.

119/D. §

Az illeték visszatérítése, illetékmentes eljárások

(1) Ha jogorvoslat folytán az illeték fizetésére kötelezett fél az illeték megfizetése alól egészen, vagy részben mentesül, az illetékes bíróság megkeresésére az illetéket (illetékrészt) a befizetőnek vissza kell téríteni.

(2) Illetékmentes

a) a szocialista szervezeteknek az újításokról és találmányokról szóló jogszabályok szerint bíróság elé utalt vitás ügyeiben való eljárás,

b) az ítélet (végzés) kijavítása vagy kiegészítése iránt előterjesztett kérelem, illetőleg, az annak nyomán indult eljárás,

c) a felek részére - kérelmükre - többletpéldányban kiadott ítélet (végzés), illetőleg az azzal kapcsolatos eljárás,

d) a tanú, a szakértő, a fél képviselője, illetőleg dolgozója eljárása során felmerült költségek megtérítésére kötelező, bírságot kiszabó, elővezetést rendelő, költséget megállapító végzés, illetőleg az ítélet vagy végzés ilyen rendelkezése elleni fellebbezés,

e) az eljárás során beszerzett szakértői vélemény."

10. §

A R. 140. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A büntető eljárás megindítása iránti beadvány (feljelentés, panasz) illetéke 100 Ft.

(2) A fellebbezés illetéke 200 Ft; a terhelt fellebbezése illetékmentes."

11. §

A R. 142. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A büntető eljárás megszüntetésére, a büntetés elengedésére, az elítéléshez fűződő hátrányos következmények alóli mentesítésre irányuló kérelem illetéke vétség esetében 60, bűntett esetében 100 Ft; a büntetés felfüggesztésére vagy átváltoztatására irányuló beadvány illetéke 60 Ft."

12. §

(1) Ez a rendelet 1973. január 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit az 1972. december 31. napja után kelt okiratok, illetőleg kezdeményezett eljárások esetében kell alkalmazni.

(2) Egyidejűleg a R.-nek a 7/1967. (VIII. 18.) PM, valamint a 28/1969. (VIII. 31.) PM rendelettel módosított 143-150. §-a, továbbá a 11/1968. (III. 25.) PM rendelet 3. §-ának (1) bekezdése hatályát veszti.

Garamvölgyi Károly s. k.,

a pénzügyminisziter első helyettese