6/1972. (III. 16.) BkM rendelet
egyes állami boltok bérletéről
Az egyes állami boltok bérbeadásának feltételeit és módját - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőkben szabályozom:
1. §
(1) Bérbeadni azt az állami kisforgalmú kiskereskedelmi egységet szabad, amely területi elhelyezkedés (pl. távoleső, elszórt kis egységek stb.), az üzemelés szezonális jellege vagy egyéb adottsága (elenyésző forgalom) miatt állami egységként gazdaságosan nem üzemeltethető.
(2) A bérbeadandó egységet a vállalat igazgatója jelöli ki. A belkereskedelmi miniszter a bérbeadható egységek körét korlátozhatja. Vendéglátóipari egységet bérbeadni nem szabad.
2. §
(1) Bérleti szerződés csak azzal a magyar állampolgárral köthető, aki
a) a bérbeadott egység jellegének megfelelő iparigazolvánnyal rendelkezik, vagy annak megszerzésére jogosult, valamint
b) megfelelő szakmai képzettséggel rendelkezik (képesítéshez kötött tevékenységnél mesterlevél, segédlevél, szakmunkás bizonyítvány vagy három éves szakmábavágó gyakorlat) és
c) nem esik a 4 1972. (III. 16.) BkM rendeletben szabályozott foglalkoztatási tilalom alá.
(2) A bérlő az általa bérelt egységeket albérletbe nem adhatja.
(3) Az illetékes első fokú hatóság a bérlőként kijelölt állampolgártól az iparigazolvány kiadását csak a törvényes előfeltételek hiányában tagadhatja meg.
3. §
(1) Az egységet nyilvános pályázat alapján kell bérbeadni. A bérleti szerződést a legelőnyösebb ajánlatot tevővel kell megkötni. Azonos ajánlat esetén - az alábbi sorrendben - előnyben kell részesíteni
- az állami (szövetkezeti) kereskedelemben hosszabb ideje kifogástalanul dolgozó személyeket,
- a bolt bérbeadásakor ott dolgozó alkalmazottakat,
- illetőleg a korábbi bérlőt, ha kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette.
(2) Biztosítani kell az egységek szakképzett vezetését, a fogyasztók kielégítő ellátását és a kereskedelmi munka megfelelő színvonalát. A pályázat esetleges egyéb feltételeit a Kereskedelmi Értesítő közli.
(3) A bérbeadott egységben az alkalmazottak száma - az ott foglalkoztatott családtagokon felül - nem haladhatja meg a magánkereskedés gyakorlásáról szóló jogszabályban meghatározott létszámot [1957. évi 49. tvr-rel módosított 1957. évi 17. tvr. 2. §-a és a 6/1968. (VI. 8.) BkM rendelet 6. §-a.].
(4) A bérbeadó a bérbeadáskor az egységben dolgozó alkalmazottakat, ha azokat a bérlő nem kívánja tovább foglalkoztatni, más egységbe köteles kérelmükre áthelyezni.
4. §
(1) A bérleti szerződést írásban kell megkötni. A szerződésben az általános feltételeken felül meg kell határozni:
a) a bérleti díj összegét, a bérbeadott állóeszközök értékének, az előírt értékcsökkenési leírásnak és eszközlekötési járuléknak, valamint hasonló állami egységek nyereségének figyelembevételével;
b) a bérleti idő tartamát, amely legalább három, de legfeljebb öt év.
(2) A szerződésben ki kell kötni, hogy a bérlő a bért havonta előre, a tárgyhó 15. napjáig köteles megfizetni.
(3) A bérlő óvadékot vagy egyéb biztosítékot (kezesség, jelzálog) köteles nyújtani, amelynek összegét a szerződésben kell megállapítani. Az óvadék nem haladhatja meg egy évi bér összegét.
5. §
(1) A bérlő üzleti tevékenységét saját nevében -mint magánkereskedő - folytatja, a kereskedésre vonatkozó hatósági (adóhatósági) előírások megtartásával.
(2) A bérbeadott üzlethelyiség cégtábláján a bérbeadó állami vállalatot, valamint a bérlő nevét az általános szabályoknak megfelelően fel kell tüntetni.
(3) A bérbeadó leltár szerint adja át a bérleményt és annak berendezési, felszerelési tárgyait. A bérleti időre átadott helyiség bérlője továbbra is a vállalat marad. Közforgalmú közlekedési vállalat pályaudvarán vagy állomásán levő helyiség bérbeadásához a közlekedési vállalat előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges.
(4) A bérlő a bérbevett felszerelési, berendezési tárgyakat fokozott gondossággal tartozik megóvni és jó karban tartani; a rendeltetésszerű használattal előállott hiányosságok pótlása, elhasználódások felújítása a bérbeadó kötelessége.
(5) Beruházást vagy építéssel járó átalakítást a bérleményben a bérlő csak a bérbeadó előzetes engedélyével végezhet, a költségviselés kérdésének egyidejű meghatározásával.
6. §
A bérbeadó köteles a bérleti szerződés alapján a bérlő számára az üzlethelyiség és a bérelt berendezési tárgyak zavartalan és rendeltetésszerű használatát biztosítani, valamint a bérlőt rendszeresen ellenőrizni, hogy a vállalt kötelezettségének eleget tegyen mind a lakossági ellátásban, mind a használatára bocsátott eszközök megőrzésében.
A bérlő bérleti szerződés alapján:
a) kizárólagosan használja az üzlethelyiséget és a bérlet tárgyait;
b) az árut vállalattól (szövetkezettől), szabad piacról egyaránt beszerezheti vagy bizományba veheti;
c) a hatályos jogszabályok és a bérleti szerződés korlátai között önálló üzleti tevékenységet folytathat.
7. §
(1) A bérlő felmondással élhet a következő hónap utolsó napjára, ha a bérbeadó szerződésben kikötött kötelezettségeit megszegi, vagy a bérlemény közelében hasonló jellegű egységet létesít, vagy e tevékenység gyakorlása számára gazdaságtalanná vált; végül ha életkörülményei tartósan és oly mértékben változtak, hogy a vállalt kötelezettségeit nem tudja teljesíteni.
(2) A bérbeadó az ok felmerülését követő 15 napon belül a következő hónap utolsó napjára felmondással élhet, ha a bérlő a bérleti díj fizetésével elmarad, vagy a bérleti szerződésben kikötött kötelességeit megszegi és ezzel a magatartással írásbeli figyelmeztetés ellenére sem hagy fel. A 4/1972. (III. 16.) BkM rendeletben felsorolt foglalkoztatási tilalmat megvalósító bérlői magatartást azonnali hatályú felmondási okként kell kikötni.
8. §
A bérlet megszűnik:
a) a bérleti idő lejártával,
b) felmondással (7. §),
c) az iparigazolvány megvonásával,
d) a bérlő halálával.
9. §
(1) A bérleti viszony megszűntével a bérlő köteles az üzlethelyiséget, annak tartozékait, valamint a berendezési és felszerelési tárgyakat üzemképes állapotban visszaszolgáltatni a bérbeadónak.
(2) A bérleti viszony megszűnésekor a bérlő a bérbeadó előzetes hozzájárulásával létesített hasznos beruházások ellenértékének megtérítését - forgalmi értékben - az 5. § (5) bekezdésének megfelelően követelheti.
(3) A bérbeadó köteles az óvadékot - elszámolással - a bérlőnek visszaszolgáltatni.
10. §
A bérleti szerződésnek a rendeletben nem szabályozott kérdéseiben a polgári jog szabályai az irányadók.
11. §
E rendelet kihirdetése napján lép hatályba; a 22/1957. (K É 11.) BkM utasítás egyidejűleg hatályát veszti.
Szurdi István s. k.,
belkereskedelmi miniszter