6/1972. (V. 16.) EüM rendelet

az Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyeletről szóló 13/1972. (IV. 12.) Korm. rendelet végrehajtásáról

Az Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyeletről szóló 13/1972. (IV. 12.) Korm. rendelet végrehajtásaként az érdekelt miniszterekkel és az országos hatáskörű szervek vezetőivel, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következőket rendelem.

Általános rendelkezések

1. §

Az Állami Közegészségügyi-járványügyi Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) szervei ellenőrzik az ember egészségét veszélyeztető ártalmak megelőzését és leküzdésére irányuló közegészségügyi-járványügyi követelmények megtartását; megfelelő intézkedéseket tesznek, illetőleg kezdeményeznek a közegészségügyi-járványügyi ártalmak megelőzésére és leküzdésére, különösen

a) a talaj és a levegő szennyeződéstől és fertőződéstől való védelme; a vizek használata, a vizek tisztaságának megóvása érdekében;

b) a települések, az épületek, más építmények és létesítmények elhelyezése, kialakítása, létesítése, használata, üzemeltetése terén;

c) a közlekedés és a határforgalom, valamint a nemzetközi légiforgalom, a közforgalmú közlekedési eszközök előállítása és üzemeltetése vonatkozásában;

d) a személyi egészséggel (higiéne), az ezt szolgáló létesítményekkel, eszközökkel és gyártmányokkal kapcsolatban;

e) a szórakoztató üzemek és létesítmények, az üdültetés, a pihenés, a testedzés és a sport vonatkozásában;

f) a környezetből eredő zaj és egyéb ártalmas hatások, a munkahelyek, munkafolyamatok és munkakörülmények, a sugárzó anyagokkal, készítményekkel, eszközökkel, gépekkel, berendezésekkel kapcsolatos eljárások tekintetében;

g) a gyermekintézmények, a tanintézetek, a tantermek kialakítása, az oktatás, nevelés vonatkozásában;

h) a táplálkozás, az élelmezés és az élelmiszerellátás; a mezőgazdasági termékek ártalmas szennyeződéstől, illetőleg fertőződéstől való védelme érdekében;

i) a közegészségügyi-járványügyi szűrővizsgálatok, a védőoltások, a fertőző betegekkel, az arra gyanús személyekkel, a kórokozó-hordozókkal kapcsolatos eljárások, a fertőtlenítés, a rovarok és rágcsálók által okozott egészségártalmak megelőzése terén.

2. §

(1) A Felügyelet feladatainak végrehajtásában az illetékes szervekkel együttműködik.

(2) A gyógyító-megelőző intézmény (körzeti orvosi, üzemi orvosi, iskolaegészségügyi szolgálat stb.) ellátja a jogszabályban, illetőleg szervezeti és működési szabályzatában meghatározott közegészségügyi-járványügyi feladatokat; ezek ellátását a Felügyelet szervei ellenőrizhetik.

(3) A Felügyelet feladatainak ellátásában az állami egészségügyi szolgálat központi és a tanácsok által fenntartott intézményei és szervei (gyógyító-megelőző, kutató, oktató stb. intézmények és szervek) - saját közegészségügyi-járványügyi feladataikon túlmenően - szükség szerint közreműködnek. A közreműködést az intézmény (szerv) felügyeleti szerve biztosítja.

3. §

(1) A Felügyeletet az állami közegészségügyi-járványügyi főfelügyelő (a továbbiakban: főfelügyelő) vezeti, irányítja, ellenőrzi.

(2) A Felügyelet központi szerve az Állami Közegészségügyi-járványügyi Főfelügyelőség, amely az Egészségügyi Minisztérium szervezetének keretében működik.

(3) A főfelügyelő

a) javaslatot tesz az egészségügyi miniszternek olyan kérdések szabályozására, amelyek a közegészségüggyel és járványüggyel, a Felügyelet szervezetével és működésével kapcsolatosak;

b) fegyelmi eljárást kezdeményez, illetőleg a hatósági jogkör gyakorlását felfüggeszti;

c) összehangolja a Felügyelet, valamint más minisztériumok (országos hatáskörű szervek) közegészségügyi-járványügyi feladatok ellátásában résztvevő szerveinek munkáját;

d) dönt közegészségügyi-járványügyi szakkérdésekben;

e) elvi állásfoglalásairól tájékoztatja a Felügyelet szerveit;

f) eljár mindazokban az esetekben, amelyeket jogszabály hatáskörébe utal.

4. §

A főfelügyelő, illetőleg az állami Közegészségügyi-járványügyi Főfelügyelőség felügyelője

a) az egész ország területére, vagy több megyére kiterjedő járványveszély vagy járvány fennállását megállapítja és meghatározza az azok megelőzése, illetve megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket;

b) meghatározza a lakosság járványügyi védelmére szükséges védőoltó és egyéb anyagok, eszközök előállítandó mennyiségét és minőségét, készletbentartását, engedélyezi az addig nem használt anyagok forgalombahozatalát;

c) járvány vagy járványveszély esetén a nemzetközi forgalomra vonatkozó járványügyi intézkedéseket tesz;

d) közreműködik az országos fejlesztési tervek, valamint általános érvényű hatósági előírások (szabályzatok, műszaki előírások, irányelvek, országos és ágazati szabványok stb.) kiadásának előkészítésében;

e) ellenőrzi a törvényesség megtartását a Felügyelet szerveinél;

f) az Egészségügyi Minisztérium közegészségügyi-járványügyi feladatokat ellátó országos intézeteit (Országos Közegészségügyi Intézet, Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet, Országos Munkaegészségügyi Intézet, Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet), valamint a Felügyelet megyei (fővárosi, megyei városi) szerveit szakfeladatai tekintetében közvetlenül irányítja és ellenőrzi. A Felügyelet egyéb területi szervei (kirendeltség, szolgálat) vonatkozásában pedig indokolt esetben közvetlenül is intézkedhet.

5. §

A Főfelügyelőség felügyelője hatósági jogkörében

a) első fokú szakhatóságként jár el az építésügyi műszaki előírások és irányelvek, a regionális és az általános városrendezési tervek, továbbá a típustervek jóváhagyásában;

b) első fokon dönt a jogszabályokban meghatározott új anyagok, a lakosság körében közvetlen felhasználásra kerülő cikkek előállításával, szállításával, raktározásával, felhasználásával, új technológiák bevezetésével, az egészségvédelmi feladatok ellátása során használt gépek, eszközök, berendezések, anyagok forgalomba hozatalával kapcsolatos közegészségügyi-járványügyi engedély megadásáról;

c) első fokon dönt a járványügyi tekintetben fel használásra kerülő biológiai anyagok (oltóanyagok, diagnosztikumok), rovar- és rágcsálóirtó szerek, fertőtlenítőszerek és eszközök forgalomba hozataláról és kiadja a forgalomba hozatali engedélyt;

d) határoz, ha a fellebbezéssel vagy panasszal megtámadott határozatot a megyei (fővárosi), megyei városi közegészségügyi-járványügyi állomás (a továbbiakban: KÖJÁL) keretében működő közegészségügyi-járványügyi felügyelőség (a továbbiakban: megyei felügyelőség) állami közegészségügyi-járványügyi felügyelője (a továbbiakban: megyei felügyelő) hozta;

e) eljár mindazokban az esetekben, amelyeket jogszabály vagy az egészségügyi miniszter a hatáskörébe utal.

6. §

(1) A főfelügyelő és a főfelügyelőség felügyelői az ország egész területén eljárnak.

(2) A 4. § f) pontjában meghatározott országos intézetek közegészségügyi-járványügyi feladatait külön jogszabályok, illetőleg szervezeti és működési szabályzataik határozzák meg.

7. §

(1) A megyei felügyelőséget az erre kinevezett felügyelő vezeti, aki

a) a fővárosi kerületi, a megyei városi, a városi közegészségügyi-járványügyi szolgálat (a továbbiakban: KJSZ) keretében működő állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőségeket (a továbbiakban: városi felügyelőség) és a járási, a megyei városi kerületi, az üzemi, a hajózási, a repülőtéri közegészségügyi-járványügyi kirendeltség (a továbbiakban: KJK) keretében működő állami közegészségügyi-járványügyi felügyelőségeket (a továbbiakban: kirendeltségi felügyelőség) hatósági és szakfeladatai tekintetében közvetlenül irányítja és ellenőrzi;

b) a megyére, vagy annak egy részére kiterjedő járványveszély vagy járvány esetén megállapítja annak fennállását, meghatározza a szükséges intézkedéseket és javaslatot tesz a megyei (fővárosi) tanács elnökének azok elrendelésére;

c) szükséges esetén szűrővizsgálat végrehajtását, járványügyi zárlatot (karantén), védőoltás alkalmazását rendeli el, minősíti és a minősítés alól mentesíti a kórokozóhordozót;

d) a megyei felügyelőség tevékenységéről a Főfelügyelőség vezetőjének és a fenntartó tanács végrehajtó bizottságának rendszeresen beszámol.

(2) A megyei felügyelőség vezetője, illetőleg a megyei felügyelő

a) másodfokon szakhatóságként közreműködik -amennyiben az eljárás első fokon a városi, illetőleg kirendeltségi felügyelőség hatáskörébe tartozik - a területrendezési tervek jóváhagyásában, épületekkel, más építményekkel és létesítményekkel kapcsolatos területfelhasználási, építési (létesítési), használatbavételi és olyan hatósági eljárásban, amelyre azt jogszabály rendeli;

b) hatósági jogkörében másodfokon határoz, ha a fellebbezéssel megtámadott határozatot a városi, vagy a kirendeltségi felügyelőség állami közegészségügyi-járványügyi felügyelője hozta;

c) közegészségügyi-járványügyi vonatkozású súlyos vagy tömeges egészségromlás közvetlen veszélye esetében első fokon határoz;

d) ellenőrzi a működési szabályzatában meghatározott létesítményeket és tevékenységeket;

e) eljár mindazokban az esetekben, amelyeket jogszabály a hatáskörébe, vagy a Főfelügyelőség a feladatkörébe utal.

8. §

(1) A megyei felügyelőség vezetője és a megyei felügyelő a fenntartó tanács működési területén jár el.

(2) A KÖJÁL igazgatójává a megyei felügyelőség vezetője, helyettesévé és - amennyiben a főfelügyelő másképp nem rendelkezik - a közegészségügyi-járványügyi osztályok vezetőjévé pedig csak állami közegészségügyi-járványügyi felügyelő nevezhető ki. A KÖJÁL-nál működő felügyelőt a megyei felügyelőség vezetője megbízhatja a KÖJÁL feladatkörébe tartozó közegészségügyi-járványügyi tevékenységgel is.

9. §

A városi, illetőleg a kirendeltségi felügyelőséget az erre kinevezett felügyelő vezeti. A városi, illetőleg a kirendeltségi felügyelőség vezetője és felügyelője (a továbbiakban: városi, kirendeltségi felügyelő)

a) működési szabályzatában meghatározott létesítményeket és tevékenységeket rendszeresen ellenőrzi;

b) járványügyi vizsgálatot végez, szükség esetén egyes személyeket vagy közösségeket járványügyi megfigyelés, illetőleg járványügyi ellenőrzés alá helyez, elrendeli - amennyiben az szükséges -a fertőző betegek kórházi (járványkórházi) fertőző osztályon való elkülönítését;

c) ellenőrzi működési területén a gyógyító-megelőző intézmények (körzeti orvosi, üzemi orvosi, iskolaegészségügyi szolgálat stb.) jogszabályban meghatározott közegészségügyi-járványügyi feladatainak teljesítését;

d) első fokon szakhatóságként közreműködik - amennyiben az eljárás nem a Főfelügyelőség hatáskörébe tartozik - a területrendezési tervek jóváhagyásában, épületekkel, más építményekkel és létesítményekkel kapcsolatos területfelhasználási, építési (létesítési), használatbavételi és más olyan hatósági eljárásban, amelyre azt jogszabály rendeli;

e) hatósági jogkörében első fokon jár el akkor is, ha az ellenőrzést a felettes felügyelőség végezte, kivéve ha az súlyos vagy tömeges egészségromlás közvetlen veszélye miatt első fokon maga intézkedett (határozott);

f) eljár mindazokban az esetekben, amelyeket jogszabály hatáskörébe vagy a felettes felügyelőség a feladatkörébe utal.

10. §

(1) A városi felügyelőség vezetője egyben a KJSZ, a kirendeltségi felügyelőség vezetője pedig a KJK vezetője, aki a beosztott felügyelőt megbízhatja a KJSZ, illetve a KJK feladatkörébe tartozó közegészségügyi-járványügyi tevékenységgel is.

(2) A városi felügyelő a fenntartó tanács működési területén, a kirendeltségi felügyelő pedig a fenntartó tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének vezetője és a megyei felügyelőség vezetője által együttesen meghatározott működési területen jár el.

(3) A felügyelőség tevékenységéről a városi felügyelőség vezetője a felettes felügyelőség vezetőjének és a fenntartó tanács végrehajtó bizottságának, a kirendeltségi felügyelőség vezetője pedig a felettes felügyelőség vezetőjének számol be. A járási (megyei városi kerületi) kirendeltségi felügyelőség vezetője ezen kívül a felügyelőség munkájáról tájékoztatja a járási (megyei városi kerületi) hivatalt. A 9. § c) pontja alapján szerzett tapasztalatokról a felügyelőség vezetője a gyógyító-megelőző intézmény közvetlen felettes szervét a szükséges intézkedések megtétele végett tájékoztatja.

(4) A városi és a kirendeltségi felügyelő feladatainak ellátásához igénybe veheti a KÖJÁL laboratóriumi és műszaki segítségét.

11. §

(1) A megyei felügyelőség vezetőjét a fenntartó tanács egészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének vezetője;

- a megyei felügyelőket a megyei felügyelőség vezetője;

- a kirendeltségi felügyelőség vezetőjét és felügyelőit az illetékes megyei felügyelőség vezetője;

- a városi felügyelőség vezetőjét és felügyelőit a fenntartó tanács egészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervének vezetője nevezi ki.

(2) A Felügyelet helyi szervei és felügyelői a 13/1972. (IV. 12.) Korm. rendeletben és e rendeletben meghatározott feladataik tekintetében a felettes felügyelőségnek, illetőleg felügyelőnek vannak alárendelve.

Eljárási szabályok

12. §

(1) A Felügyelet szerve

a) hivatalból (saját kezdeményezésre), vagy

b) megkeresés, bejelentés, kérelem alapján jár el.

(2) A megyei, városi és kirendeltségi felügyelő köteles bármely felettes felügyelő utasítására eljárni. A közegészségügy-járványügy körében köteles eljárni a fenntartó tanács végrehajtó bizottsága és a fenntartó tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi feladatot ellátó szakigazgatási szerve vezetőjének felhívására is. A járási (megyei városi kerületi) kirendeltségek keretében működő felügyelőségek a járási (megyei városi kerületi) hivatal megkeresése alapján is eljárnak.

(3) Ha a Felügyelet szerve működési területén olyan tényt észlel, amely működési területén kívül is közegészségügyi-járványügyi ártalmat okozhat, a Felügyelet illetékes szervét haladéktalanul értesíti.

13. §

(1) A Felügyelet szerve szakhatósági jogkörében a véleményét (hozzájárulását) a megkeresésre írásban adott válaszban, illetőleg helyszíni eljárás esetében az ott készített jegyzőkönyvben közli. Az egyetértő vélemény (hozzájárulás) megadása közegészségügyi-járványügyi követelmények kielégítésére szolgáló feltételekhez is köthető.

(2) A Felügyelet szervének véleményében (hozzájárulásában) előírt közegészségügyi-járványügyi feltételeket a jóváhagyó, illetőleg az engedélyezésre jogosult hatóság határozatába kell foglalni. A határozatnak ilyen előírásai ellen irányuló fellebbezés felől az engedélyezésre jogosult másodfokú hatóság a felettes felügyelőség állásfoglalása alapján határoz.

(3) Az eljárásra egyebekben a létesítményre, illetőleg a tevékenységre vonatkozó jogszabályok irányadók.

14. §

A jogszabályokban meghatározott új anyagok, a lakosság körében közvetlen felhasználásra kerülő cikkek előállításához, szállításához, raktározásához és felhasználásához, új technológiák bevezetéséhez, az egészségvédelmi feladatok ellátása során használt gépek, eszközök, berendezések és anyagok forgalombahozatalához a közegészségügyi-járványügyi engedélyt a gyártó, az előállító, illetőleg a forgalombahozó köteles kérni. A Felügyelet szerve elrendelheti a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatását.

15. §

(1) A Felügyelet szerve a közegészségügyi-járványügyi ellenőrzés során vizsgálja a működési szabályzatában meghatározott létesítményekben, emberi tartózkodásra szolgáló helyeken, tevékenységek körében a közegészségügyi-járványügyi rendelkezések megtartását, az egészséget befolyásoló körülményeket.

(2) A Felügyelet szerve helyszíni ellenőrzést végezhet. Az ellenőrzés során a készítményből, áruból a mintavételre vonatkozó rendelkezések szerint mintát vehet.

16. §

(1) Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a ténymegállapításokat, valamint a felelős személy ezekre vonatkozó nyilatkozatát is. A jegyzőkönyv egy másolati példányát a felelős személynek kell átadni.

(2) Ha az ellenőrzésen a felelős személy nem volt jelen, a jegyzőkönyv másolati példányát tértive-vénnyel részére meg kell küldeni azzal, hogy nyilatkozatát a kézbesítéstől számítot tizenöt napon belül megteheti. Ha észrevétel nem érkezik, ezt a tényt a jegyzőkönyv eredeti példányán fel kell jegyezni.

17. §

Ha a KÖJÁL, a KJSZ, illetve a KJK ellenőrzéssel megbízott dolgozója vagy a gyógyító-megelőző intézmény a közegészségügyi-járványügyi ellenőrzés során olyan hiányosságot észlel, amely megítélése szerint a Felügyelet részéről intézkedést tesz szükségessé, a helyszínen jegyzőkönyvet, illetőleg járványügyi (epidemiológiai) lapot készít. A jegyzőkönyv egy példányát az illetékes városi, illetve kirendeltségi felügyelőségnek kell megküldeni, egy példányát a felelős személynek kell átadni, egy példányát pedig a jegyzőkönyv készítője megőrzi. Ha a felelős személy az ellenőrzésnél nem volt jelen, ennek közlésével a részére szánt példányt is a városi, illetőleg kirendeltségi felügyelőségnek kell beküldeni.

18. §

(1) A Felügyelet eljáró szerve a jegyzőkönyv felvételét követő harminc napon belül - ha a felelős személy a jegyzőkönyv készítése alkalmával nem volt jelen, a nyilatkozatra nyitvaálló idő letelte után - teszi meg a szükséges intézkedést. Az intézkedést a megállapított tényállás alapján, az észlelt közegészségügyi-járványügyi hiányosság jellegét, súlyát mérlegelve, az egészségtudomány eredményei figyelembe vételével kell megtenni.

(2) A Felügyelet eljáró szerve a járványügyi vizsgálat (ellenőrzés) alkalmával készített jegyzőkönyv (járványügyi lap) alapján szükség esetében haladéktalanul határozattal intézkedik és határozatát indokolt esetben fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak mondja ki.

19. §

(1) Ha az észlelt közegészségügyi-járványügyi hiányok megszüntetése, illetőleg a szükséges közegészségügyi-járványügyi intézkedések végrehajtása a létesítmény nagyságához, anyagi eszközeihez mérten aránytalanul magas összegű beruházást igényel, a hiányosság jellege és súlya, valamint a beruházási összeg mérlegelésével - a beruházásért felelős szervek bevonásával folytatott tárgyalások során - meg kell határozni a szükséges intézkedések sorrendjét és a teljesítési határidőket. Az intézkedést ennek megfelelően kell megtenni. Ha azonban a közegészségügyi-járványügyi szabálytalanságok súlyos vagy tömeges egészségromlást okoztak vagy okozhatnak, a további egészségromlás megelőzése, illetőleg okainak megszüntetése érdekében szükséges intézkedéseket azonnal meg kell tenni.

(2) Az egészségre ártalmas tárgyak és anyagok megsemmisítése csak abban az esetben rendelhető el, ha kétségtelenül megállapítható, hogy a tárgyak vagy anyagok további használata súlyos vagy tömeges egészségromlást okozhat, és azok egészségügyi ártalom veszélye nélkül más célra nem használhatók fel. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni.

(3) Ha a közegészségügyi-járványügyi hiány megszüntetéséhez építési munka elvégzése szükséges, annak elrendelésére a Felügyelet szerve az illetékes építésügyi hatóságnak tesz javaslatot.

20. §

Egyéb intézkedés mellőzésével figyelmeztetésben részesíthető a felelős személy, ha a cselekmény (mulasztás) csekély jelentőségű és az egyéb intézkedés mellőzését a cselekmény (mulasztás) vagy a felelős személy körülményei indokolják. A figyelmeztetésben rá kell mutatni a magatartás helytelenségére és a felelős személyt a helyes magatartására azzal kell felhívni, hogy ismételt esetben súlyosabb intézkedésre kerül sor.

21. §

(1) A felügyelő az ügy érdemében határozatot hoz. A hozott határozatot csak a határozatot hozó, vagy a felettes felügyelő változtathatja meg, semmisítheti meg, illetőleg függesztheti fel annak végrehajtását.

(2) A Főfelügyelőség és a megyei felügyelőség felügyelője az alárendelt felügyelő bármely határozatát (intézkedését) hivatalból felülvizsgálhatja. Ha a határozat (intézkedés) jogszabályt sért, vagy a közegészségügyi-járványügyi érdeket súlyosan sérti, a sérelem orvoslása iránt hivatalból köteles intézkedni.

(3) A rendeletben nem érintett egyéb eljárási kérdésekben az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezései az irányadók.

22. §

A felügyelő ellenőrzése, intézkedése alkalmával eljárásra jogosultságát - felkérésre - fényképes igazolvánnyal igazolja. Igazolvánnyal való ellátásáról a kinevező szerv gondoskodik.

Zárórendelkezések

23. §

Ha a felügyelő működésével a közegészségügyi-járványügyi érdekeket sérti, vagy veszélyezteti és emiatt a főfelügyelő ellene a fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezi, a fegyelmi eljárás lefolytatása kötelező. A fegyelmi eljárás alá vont felügyelőt a főfelügyelő a hatósági jogkör gyakorlásától felfüggesztheti.

24. §

Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg a 2/1968. (VI. 8.) EüM rendelet hatályát veszti.

Dr. Szabó Zoltán s. k.,

egészségügyi miniszter