6/1972. (II. 29.) Korm. rendelet
a kötelező betegségi biztosítás kiterjesztéséről, a betegség esetére szóló önkéntes biztosítás, valamint a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955. évi 39. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 71/1955. (XII. 31.) MT rendelet egyes rendelkezéseinek módosításáról
A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1969. évi 39. törvényerejű rendelet 1. §-ával módosított 1955. évi 39. törvényerejű rendelet 3. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli:
1. §
A betegségi biztosítás kötelezően kiterjed a kisiparosokra, a magánkereskedőkre, az egyénileg gazdálkodókra, valamint az előbbiekben fel nem sorolt személyekre, akik az általános jövedelemadó vagy a szellemi tevékenységet folytatók jövedelemadója fizetésére kötelezettek.
2. §
(1) Az 1. §-ban felsorolt biztosítottak és ezek családtagjai betegség, szülés és halál esetén a következő szolgáltatásokra jogosultak:
- orvosi (szakorvosi) kezelésre,
- gyógyszerre, kötszerre, gyógyvízre.
- gyógyfürdőre,
- gyógyászati segédeszközre.
- műfogra, műfogsorra, fogkoronára, foghídra.
- kórházi (gyógyintézeti) ápolásra,
- útiköltség megtérítésre (mentőszállításra).
- anyasági segélyre és
- temetési segélyre.
(2) A Szakszervezetek Országos Tanácsa (a továbbiakban: SZOT) felhatalmazást kap arra, hogy a betegségi biztosítási szolgáltatásokra való jogosultság feltételeit és mértékét - az érdekelt miniszterekkel és az illetékes szervek vezetőivel egyetértésben - szabályozza.
3. §
(1) Betegség, szülés és halál esetére önkéntesen biztosíthatók azok a személyek, akik sem a jelen rendelet, sem a dolgozók betegségi biztosításáról szóló jogszabályok értelmében kötelezően nem biztosítottak és mint családtagok nem jogosultak a betegségi biztosítás szolgáltatásaira.
(2) Az önkéntesen biztosítottak és családtagjaik a 2. §-ban felsorolt szolgáltatásokra jogosultak a SZOT által meghatározott feltételekkel és mértékben.
4. §
(1) A biztosítással járó kiadások fedezetére a biztosítottaknak járulékot kell fizetni. A járulék összegét, valamint fizetésének módját a SZOT -az érdekelt miniszterekkel és az illetékes szervek vezetőivel egyetértésben - állapítja meg.
(2) Mentesül a járulékfizetés alól az az 1. §-ban említett biztosított, aki egyéb jogcímen (munkaviszony, szövetkezeti tagság, nyugellátás stb.) akár saját jogán, akár mint családtag a betegségi biztosítás szolgáltatásaira, vagy közgyógyellátásra jogosult.
5. §
A betegségi biztosítás ügyviteli feladatát a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága és ügyviteli szervei, a biztosítottak és családtagjaik egészségügyi ellátását pedig az állami egészségügyi szolgálat látja el.
6. §
(1) A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatósága felhatalmazást kap arra, hogy az érdekvédelmi szervek javaslatára indokolt esetben meghatározott létszámú kisiparost és magánkereskedőt mentesítsen a járulékfizetés kötelezettsége alól.
(2) Felhatalmazást kap az érdekelt lakóhelye szerint illetékes községi, nagyközségi, városi és fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága, hogy szakigazgatási szerve útján, továbbá megyei városi tanács végrehajtó bizottsága, hogy kerületi hivatala útján mentesítse a biztosítási kötelezettség alól azt az egyénileg gazdálkodót, valamint azt az 1. §-ban említett jövedelemadó fizetésére kötelezett személyt, akinek szociális helyzete nem teszi lehetővé a betegségi biztosítási járulék fizetését.
7. §
A 71/1955. (XII. 13.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
A kötelező betegségi biztosítás kiterjed:
"l) az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek tagjaira."
8. §
A R. 60. §-ának (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben említett tagok és családtagjaik a biztosítás szolgáltatásaira ugyanolyan feltételekkel és mértékben jogosultak, mint a munkaviszonyban álló dolgozó és annak családtagja. Táppénz, terhességi-gyermekágyi segély azonban az említett tagoknak nem jár.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott szolgáltatások azt a tagot (családtagot) illetik meg, aki ezekre más jogcímen nem jogosult."
9. §
A R. 63/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 63/A. § Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezeti tagnak és családtagjának ugyanazok a betegségi biztosítási szolgáltatások járnak, ugyanolyan feltételekkel és mértékben, mint a mezőgazdasági termelőszövetkezetben dolgozó tagnak és családtagjának."
10. §
A R. 63/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"R. 63/B. § (1) Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet közös munkájában rendszeresen résztvevő tagok után betegségi biztosítási járulék fejében a nyugdíjjárulék alapját képező átlagos havi jövedelem 1%-át kell fizetni.
(2) Az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet közös munkájában rendszeresen részt nem vevő tagja meghatározott összegű betegségi biztosítási járulékot fizet.
(3) Nem kell járulékot fizetni az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet tagjának, ha egyéb jogcímen (munkaviszony, kisipari szövetkezeti tagság, nyugellátás stb.) akár saját jogán, akár mint családtag a betegségi biztosítás szolgáltatásaira vagy közgyógyellátásra jogosult.
(4) Felhatalmazást kap az érdekelt lakóhelye szerint illetékes községi, nagyközségi, városi és fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága, hogy szakigazgatási szerve útján, továbbá megyei városi tanács végrehajtó bizottsága, hogy kerületi hivatala útján az egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezet tagjának a járulékfizetési kötelezettség alól mentesítést adjon, ha szociális helyzete nem teszi lehetővé a betegségi biztosítási járulék fizetését.
(5) A betegségi biztosítási járulékok esedékességét, fizetését és a tagok bejelentésének módját a SZOT a pénzügyminiszterrel, a munkaügyi miniszterrel, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökével egyetértésben állapítja meg."
11. §
Ez a rendelet 1972. évi április hó 1. napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a 17/1966. (VI. 23.) Korm. rendelet.
Fehér Lajos s. k.,
a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese