7/1972. (VII. 4.) MÉM rendelet
az állami szervek kezelésében levő egyes földek és erdők tulajdonának termelőszövetkezetek részére való átruházásáról
Az állami tulajdonban álló ingatlanok kezeléséről szóló 9/1969. (II. 9.) Korm. rendelet 15. § (3) bekezdése d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel, az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel és a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával egyetértésben - a következőket rendelem:
1. §
Az állami mező- és erdőgazdasági ingatlant kezelő állami szervek [6/1970. (IV. 8.) ÉVM-MÉM-PM együttes rendelet 1. § (2) bek. a) pontja] a kezelésükben levő nagyüzemileg hasznosítható mezőgazdasági rendeltetésű állami föld és erdő tulajdonjogát - a 2. §-ban foglalt kivétellel - e rendelet alapján közvetlenül átruházhatják mezőgazdasági termelőszövetkezetek, halászati termelőszövetkezetek és mezőgazdasági szakszövetkezetek, valamint ezek önálló jogi személyként működő társulásai (a továbbiakban együtt: termelőszövetkezet) részére.
2. §
(1) Nem terjed ki a rendelet hatálya a belterületen és a tanácsok kezelésében levő, valamint a honvédelmi célokat szolgáló ingatlanokra.
(2) E rendelet alapján nem ruházható át az olyan nagyüzemileg hasznosítható mezőgazdasági rendeltetésű állami föld és erdő tulajdonjoga, amelyet a város- (község-) rendezési terv, vagy ennek hiányában az illetékes hatóság a belterület bővítése vagy az építésügyi szabályok szerint belterületen kívül elhelyezhető létesítmények céljára jelölt ki.
3. §
(1) A tulajdonjog átruházására e rendelet melléklete szerint írásban kell szerződést kötni.
(2) A kezelő szerv a szerződés megkötése előtt köteles beszerezni és a szerződéshez csatolni az átruházni kívánt föld fekvése szerint illetékes első fokú építésügyi hatóság igazolását arról, hogy a föld, illetőleg az erdő tulajdonjogának megszerzése nem ütközik a 2. § (2) bekezdés rendelkezésébe.
(3) A szerződés érvényességéhez a kezelő szerv alapító (felügyeleti) szervének engedélye szükséges. Erdő esetében ezen felül a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium engedélyét is be kell szerezni; az engedély iránti kérelemhez csatolni kell az illetékes állami erdőrendezőségnek az üzemterv szerinti gazdálkodás biztosítása szempontjából adott szakvéleményét.
4. §
(1) A szerződésben külön kell meghatározni a földért és külön a rajta levő vagyontárgyakért (épület, kerítés, kút, egyéb építmény stb.), az elvégzett gazdasági munkáért, az évelő növényzetért, a lábonálló (függő) termésért, szőlőért, gyümölcsösért és erdő esetében külön a faállományért vagy a telepítés költségéért járó ellenértéket.
(2) A föld ellenértéke nem lehet alacsonyabb a kisajátítási kártalanításról szóló jogszabályok szerint megállapítható összeg alsó határánál.
5. §
(1) A szerződésben kikötött ellenértékből - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az állami szerv
a) a föld után járó összeget a fejlesztési alap javára,
b) az állóeszközök (épületek, egyéb építmény, ültetvény stb.) és a készletek után járó összeget pedig a társadalmi tulajdonban levő felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének pénzügyi szabályai szerint köteles elszámolni.
(2) A fejlesztési alappal nem rendelkező állami szerv az (1) bekezdés a) és b) pontjában megjelölt összegeket működési bevételként köteles elszámolni.
(3) Erdő esetében - az épület és egyéb építmény kivételével - az ellenértéket az állami szerv erdőfenntartási alapja, ilyen alap hiányában pedig annak a pénzügyi forrásnak a javára kell befizetni, amelyből a kezelő az erdőfenntartás költségeit fedezi. Az épület és egyéb építmény ellenértékét az (1) bekezdés b) pontja szerint kell elszámolni.
(4) Az állami szerv a föld vagy erdő tulajdonjogának átruházásából származó ellenérték beruházásra történő felhasználása esetén ártámogatást nem kaphat.
6. §
(1) A kezelő állami szerv köteles a 3. § (2) és (3) bekezdése szerinti igazolással és engedéllyel ellátott szerződést a föld fekvése szerint illetékes járási földhivatalnak megküldeni.
(2) A járási földhivatal megvizsgálja, hogy a szerződés megfelel-e az e rendeletben foglaltaknak, szükség esetén a szerződő feleket hiánypótlásra hívja fel.
(3) A feltételek megléte esetén a járási földhivatal határozatot hoz a tulajdonjog változásának az ingatlannyilvántartásokon való átvezetéséről.
7. §
Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba; az értékelés és elszámolás rendjét a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
Dr. Soós Gábor s. k.,
a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese
Melléklet a 7/1972. (VII. 4.) MÉM rendelethez
Az állami földek (erdők) tulajdonjogának a 7/1972. (VII. 4.) MÉM rendelet alapján termelőszövetkezetre való átruházásáról szóló szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:
1. Az átruházó állami szerv neve és székhelye
2. Az állami szerv alapító (felügyeleti) szervének neve és székhelye
3. A szerző termelőszövetkezet neve és székhelye
4. A föld (erdő) fekvése (járás, község, város határrész, dűlő stb.)
5. A föld (erdő) földnyilvántartási adatai (helyrajzi szám, terület, művelési ág, kataszteri tisztajövedelme)
6. Az ellenérték (földért, állóeszközért, erdőért stb.)
7. Az ellenérték kifizetésének módja és határideje
8. Az átruházó feltétel nélküli hozzájárulása ahhoz, hogy a szerző javára a tulajdonjogot a telekkönyvbe bejegyezzék
9. A birtokbaadásra vonatkozó megállapodások
10. Keltezés és a szerződő felek képviseletében eljáró, az írásbeli kötelezettségvállalásra vonatkozó rendelkezések szerint képviseletre jogosult személyek aláírása
11. Az átruházó állami szerv alapító (felügyeleti) szervének engedélye.